Parlando 1964/9., 1.-3. p.

Sokrétű feladatok az új tanévben

A Zenepedagógus Szakosztály terveiről

A magyar zenepedagógia a közelmúltban nem egy ízben került a világ zene- oktatási szakemberei érdeklődésének középpontjába, - legszembetűnőbben éppen a Budapesten megrendezett VI. ISME konferencia alkalmával. Ez a rendkívüli jelentőségű nemzetközi tanácskozás a magyar zenepedagógusokra nem csekély munkát hárított és – nem mi, hanem a külföldi résztvevők mondják egyöntetűen – a konferencia előkészítésén, alapos és körültekintő szervezésén meglátszott, hogy az ISME tanácskozás személy szerint is minden magyar zenepedagógus szívügye volt.

Ezt a visszapillantást azért tesszük elöljáróban, mert az Országos Zenepedagógus Szakosztály munkafeladatai a most induló tanévben fokozottan sokrétűek és – éppen az ISME konferencia határozati javaslata, tanulságai következtében – minden eddiginél fokozottabb felelősséget kívánnak meg az előkészítésben, véghezvitelben egyaránt.

A Szakosztályt munkában a nyári hónapok sem jelentettek szünetet. Az ISME konferencia utáni hetek az 1964-65. tanév munkatervének előkészítése jegyében teltek el. A Titkárság július 15-én tárgyalta meg az új tanév szakosztályi munkájának irányelveit és konkrét feladatait úgy, hogy elképzeléseit már előre egyeztette a Művelődésügyi Minisztérium Művészetoktatási Osztályával és a Zeneművész Szövetség pedagógiai bizottságával.

Az 1964-65. tanév szakosztályi munkáinak centrumában két jelentős esemény áll: egyrészt az alsó fokú zeneoktatási reform záró munkáiban, valamint a középfokú zeneoktatási reform tantervi és szervezeti kérdéseinek kidolgozásában való közreműködés, másrészt hazánk felszabadulása 20. évfordulójának a magunk munkaterületén való méltatása, megünneplése.

Az alsó fokú zeneoktatási reform

országos vitái – mint arról korábban beszámoltunk – igen termékenyek voltak és szinte valamennyi zenepedagógus részvételével zajlottak le. A Szakosztály körzeti vezetői gondoskodtak a tantervi vitákon felmerült észrevételek, javaslatok jegyzőkönyvi rögzítéséről. A jegyzőkönyveket a Minisztériummal egyidejűleg a Szakosztály is megkapta és a Titkárság még a nyári szünidő alatt intézkedett, hogy szakmai tagozataink vezetőségei a tantervi viták írásos anyagát kézhez vegyék, véleményezzék. Amikor ezek a sorok megjelennek a szakmai tagozatok vezetőségei már szövegezik a Szakosztály javaslatait a Központi Tantervi Bizottság tervezetéhez. Természetszerűen a szakmai tagozat véleményét a Szakosztály Titkársága, majd Választmánya is megtárgyalja, mielőtt az még a KTB elé kerül.

A szakiskolai tantervi reform – amely egyrészt kapcsolódik az alsó fokú tantervi reformhoz, másrészt megerősíti és korszerűsíti a szaktanárképzést – tervezetét a Minisztérium által létrehozott szaktárgyi bizottságok a tanév folyamán kimunkálják. Szakosztályunk gondoskodik az így elkészített tervezet országos vitáinak megrendezéséről úgy, hogy arra még a tanévzárás előtt sor kerüljön. A Választmány egyébként napirendre tűzte a szakiskolai reform – beleértve a szaktanárképzés reformjának – irányelveinek megvitatását a Minisztérium művészetoktatási osztályának előzetes tájékoztatója alapján.

A korszerű továbbképzés érdekében

is rögzítette már elképzeléseit a Szakosztály titkársága. A Szakosztály az eddigi jól bevált gyakorlat szerint az új tanévben is megrendezi központi előadásait. Az előadássorozat tematika tervezete azzal a meggondolással készült, hogy szélesítse zenepedagógusaink ismeretvilágát egyrészt a zeneesztétika fejlődéstörténetében, másrészt századunk jelentősebb zenei törekvései, különösképpen a legújabb irányzatok tekintetében. Ezen kívül az előadássorozat keretén belül a társas zenélés módszertanáról és a salzburgi Orff-Schulwerk tanfolyamáról tervezünk ankétot, illetve élménybeszámolót. A sorozat előadóiul dr. Zoltay Dénest (zeneesztétika), Szelényi Istvánt és Pongrácz Zoltánt (modern zenei irányzatok), Sándor Frigyest (társas zenélés) és Deményi Juditot (Orff-Schulwerk tanfolyam) kérjük fel. A központi előadásokra a fővárosi zenepedagógusokon kívül ezentúl is meghívjuk a Szakosztály megyei vezetőit és a SZB. titkárokat; a vidéki zenepedagógusok részére az előadásokat magnószalagra is felvesszük.

A zeneiskolai szakszervezeti bizottságok által rendezendő továbbképzéshez Szakosztályunk – ugyancsak az eddig jól bevált gyakorlat szerint – előadókat tud biztosítani a zenetörténet, zeneesztétika tárgykörében, valamint methodikai témakörökben.

A Zenepedagógus Szakosztály második közgyűlésének határozata kiemelte a népművelési munka,

az iskolán kívüli zenei nevelés

fontosságát. A határozat értelmében Szakosztályunk vállalta, hogy a zeneismertetés módszereinek felmérése, értékelése, a legcélravezetőbb módszerek kialakítása érdekében ankétot rendez neves szakemberek és az illetékes intézmények, társadalmi szervek (Művelődésügyi Minisztérium, Népművelési Intézet, Zeneművész Szövetség, TIT) részvételével.

Szakosztályunk életében egyre jelentősebbé válnak

a nemzetközi kapcsolatok.

Az évek óta kiépült együttműködés és tapasztalatcsere útjait tovább járjuk: immár ötödik alkalommal küldünk zenepedagógusokat tanulmányútra a Szovjetunióba. Ez alkalommal 30 vonóstanárból áll az október 3-án Kijevbe és Moszkvába induló csoportunk, akik közül nyolc szakiskolai tanár. Számukra különösen fontos és időszerű a szovjet tanulmányút, mert tapasztalataikat a szakiskolai tantervi reform kidolgozásában is hasznosítani tudjuk.

Az ISME konferencia alkalmával kapcsolatot építettünk ki a Lengyel Zeneművészeti Szövetséggel, személy szerint Hanna Lachert-tel, a Szövetség főtitkárával. A szívélyes kapcsolatok kölcsönös dokumentáció cserével (a Szövetség, illetve a Szakosztály alapszabálya, munkájának ismertetése, sajtóanyag stb.) indultak meg, várható, hogy személyes tapasztalatcsere vonatkozásában is kifejlődnek.

A felszabadulás 20. évfordulója

zenepedagógiai vonatkozásban is alkalmat nyújt az ünnepi megemlékezésre: zeneoktatásunk felszabadulás óta megtett útjának felmérésére, ebből következőleg a ránk váró feladatok gondos előkészítésére és tervszerű megoldására. Úgy tervezzük, hogy a Parlando a felszabadulás évfordulóján ünnepi számban jelenik meg. Az ISME konferencia alkalmával német és orosz nyelven megjelentetett külön szám mintájára a felszabadulási ünnepi szám szerkesztését erre a célra alakítandó bizottság intézi.

A Zenepedagógus Szakosztály – együttműködve a Zeneművész Szakszervezet Elnökségével – segítséget nyújt jelentősebb zenei intézményeink munkájához, hogy a felszabadulás óta elért eredményeiket maradandó módon megörökítsék évkönyvek kiadásával, kiállítások, zenei seregszemlék rendezésével stb.

A Szakosztály vezető szerveinek munkája

is gazdagodik az 1964-65. tanévtől kezdődően. A második közgyűlés határozata értelmében a Szakosztály tagsága által választott szakmai tagozatok vezetőségei a gyakorlatban is megkezdik munkájukat. Ez a munka az alsó fokú tantervi tervezet áttanulmányozásával és véleményezésével már meg is indult. A tagozatok vezetőségei a tanév elején mérik fel speciális feladataikat, amelynek középpontjában – mint erről már a Választmány június 2-i ülésévei kapcsolatban korábban beszámoltunk – a tanszakok módszertani továbbképzése, előadások, ankétok, zenei bemutatók rendezése áll. – A Szakosztály Választmánya, a már korábban említett feladatok (alsó és középfokú tantervi reform) mellett visszapillantásként értékeli az ISME konferencia tanácskozásait és eseményeit, különös tekintettel a magyar zeneoktatás soron következő feladataira; foglalkozik továbbá a felszabadulásunk 20. évfordulójával kapcsolatos szakosztályi feladatokkal, valamint a Pécsett megrendezendő VIII. Kamarazenei 'Fesztivál előkészítésével.

A Szakosztály életében tehát eseménydús időszakra van kilátás. Tegyük hozzá, hogy a felsorolt tervek még nem is jelentik a szakosztályt munka egészét, hiszen a Választmány ülésén még várhatóan új tennivalók is jelentkezhetnek. A Zeneművész Szakszervezet Elnökségének segítségével – és a jó együttműködést folytatva a Zeneművész Szövetséggel, valamint a Minisztérium művészetoktatási osztályával – joggal bizakodhatunk az előttünk álló sokrétű, felelősségteljes munka sikeres elvégzésében. Bizakodásunk alapja az a lelkes és odaadó hivatásérzet, amely Szakosztályunk tagságát és minden zenepedagógust eltölt. Mindennek éppen az elmúlt időszak határainkon messze túlható eseményei adták ékes bizonyítékát, így zenepedagógusaink felelősségérzetére, lelkes, odaadó munkájára az új tanévben is méltán számíthatunk.

Kollár Endre