Parlando 1964/9., 25.-26. p.

A PÉCSI LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI SZAKISKOLÁT

Lehet-e szebb, jobb, biztatóbb, ígéretesebb annál, minthogy egy gazdag hagyományokkal, nagy zenei múlttal rendelkező városban az ifjúság a zenei élet letéteményese, s annak legjelentősebb intézménye – a Zeneművészeti Szakiskola – a zenei élet központja? Méghozzá olyan jelentős központja, amelynek kiváló belső műhelymunkája az egész városra jótékonyan kisugárzik, munkássága a város zenei életének egészével erős szálakkal egybefonódik? Pécs, amely büszkén vallja magát a művészetek városának, amely oly gyakran volt az elmúlt évtizedek folyamán országos jelentőségű események kezdeményező színhelye, amely az elmúlt tanévben emlékezett állami zeneoktatása fennállásának s napjainkig tartó folyamatosságának 175. évfordulójára, büszke lehet jelenére is: ilyen ifjúsággal, ilyen intézménnyel rendelkezik.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola nemcsak helyileg fekszik a város szívében. A gyakorlat legvalóbb értelmében maga az életerősen lüktető, irányító, új meg új véráramot adó eleven szív. Ezt nemcsak a pécsiek érzik és vallják. Így látja a belföldi látogató és a külföldi vendég. Még az sem szükséges észleléséhez, hogy napokat töltsön el a város lüktető életében. Elég, ha Antal György igazgató íróasztala előtt ülve barátságos beszélgetés során bontakozik ki előtte a kép.

A pécsi szakiskolának az 1963/64-es tanévben több mint 40 tanára és 266 növendéke volt. Közülük 86 a tanárképzősök száma. A növendékek előtt nyitva állt valamennyi tanszak. S nagyszerűek voltak az arányok. A 62 zongoristával szemben például 69 volt a vonósok és 92! a fúvós növendékek száma. Ez mindennél többet mond. Valamint az is, hogy a szakiskola négymegyés körzetének zeneiskolásai közül – különösen a fúvós tanszakon – milyen sok tehetséges falusi gyereket vettek fel.

A tanárok növendékeikben nem táplálnak művészi allűröket. A koncertpódiumokról – nagyon helyesen – a katedrára irányítják figyelmüket. A szakiskola legfőbb célkitűzése: a növendékek adottságaihoz képest a legmagasabb szakmai tudással párosult maximális pedagógiai készség kialakítása. Röviden: jó tanárok nevelése.

A szakiskola oktató-nevelő tevékenysége nem korlátozódik csupán az órák belső műhelymunkájára. Átfogóbb, szélesebb körű. Az alsó fokú zeneoktatás szempontjából nagy jelentőségű a kamaramuzsika, a társas zene kiemelt helye a növendékek belső zenei életében. Így jellemezte ezt Antal György: a kamarazene erőssége a szakiskola belső zenei életének.

A közös muzsikálás általánosságban nagy szerepet kap. Például a karéneklés terén. A gimnazisták a leánykarban énekelnek. Az idősebb növendékek a Liszt Ferenc kórus tagjai. S ez egyúttal már kilépést jelent az iskola falai közül is, hiszen a kórus a Városi Művelődési Házé. Azt tartják: pécsi specialitás – talán egyetlen más város szakiskolájának növendékei sem fonódnak úgy egybe a város hivatásos és öntevékeny zenei életével, mint a pécsiek.

Az elmúlt tanévben a városi szimfonikus zenekarban az iskola tanárain és végzett növendékein kívül 22 növendék játszott. Az intézet zenekara is rendszeresen részt vesz a város zenei életében. Önálló koncerteket adnak, fellépnek a Filharmónia ifjúsági hangversenyein. Sőt, a körzet városait is felkeresik.

Megállapodás jött létre az egyetemi és szakiskolai KISZ szervezet között: a növendékek rendszeresen koncerteznek az Egyetem aulájában.

Nincs a városban olyan öntevékeny együttes, amelynek munkáját ne segítenék. De kiemelkedően jó, széleskörű – s korántsem formális – a kapcsolat a város vezetősége és a szakiskola igazgatója, valamint tanári kara között. Részt vesznek a különböző művelődéspolitikai bizottságokban, irányítják, segítik tevékenységüket.

A szakiskola tanára – Agócsy László - irányítja, vezeti például az országos hírű Pécsi Éneklő Ifjúság mozgalmát. S nem véletlen, hogy Pécsett hatezer „Ifjú Zenebarát” van.

Vannak gondjaik is. Kicsi az épület. Egy általános iskola épületének negyedrészében, 9 tanterem, 5 bérelt terem áll rendelkezésükre.

De sokkal több az örömük. Övék a város hangversenyéletében oly jelentős szerepet játszó, most már orgonával is rendelkező, kitűnő akusztikájú Liszt-terem. A velük egy épületben levő iskolába telepítik át a zenei általános iskolát. Új kezdeményezés: ez lesz a gyakorló iskolájuk.

A tanári kar jó felkészültségű, törekvő fiatal muzsikusokból áll. Alig van utazó tanár, csaknem mindannyian pécsi lakosok. Jól érzik magukat Pécsett. Egy kivételével valamennyi tanárnak főbérleti lakása van, s ez nemcsak az intézet vezetőségét, hanem a város vezetőit is dicséri.

Örömük még: a tanárok nagyfokú önállósága, az egyre szélesedő tanári önkormányzat.

Sok, példamutatóan szép elgondolás, még több megvalósult terv jellemzi a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskolát. Kívánjuk, hogy gondjaik megszűnjenek, örömeik, eredményeik gyarapodjanak.

Varga Károly