Csillag Ferenc

Beszámoló a ZETA 2008. évi közgyűléséről

A

Zenetanárok Társasága rendes évi közgyűlését rendezte meg 2008. december 13-án, egy szombati napon a budapesti Ádám Jenő Zeneiskolában. (A zeneiskola igazgatója, Szentmáry Kálmán minden alkalommal készséggel biztosít helyet a ZETA nagyobb rendezvényeihez, köszönet érte.) Az összejövetel előtt sok régen látott ismerőst köszönthettünk. Idén a meghívók időben érkeztek el a tagokhoz, s feltételezhetően ennek is köszönhető a – korábbiaknál lényegesen magasabb számú – résztvevő jelenléte. A 10 órára összehívott közgyűlés határozatképtelen volt, hiszen a teremben mintegy 40 kolléga foglalt helyet. Az alapszabály értelmében a másodszorra összehívott közgyűlés létszáma már nem kötött. A kis szünetet Ernyei László tanár úr egy harmonikaszakos növendékének játéka töltötte ki. Bogár István egy műve hangzott el, s az élvezetes játékon túl sokan figyelték a szokatlan hangszert is.

A közgyűlés második összehívása után Laczó Zoltán elnöki beszámolójával folytatódott az ülés. Dr. Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete főtitkárának köszöntő levelét olvasta fel, s előlegezte azt is, hogy a levél terjedelmesebb, de aktuális részét az összejövetel egy másik programjában ismerteti, hiszen ott a PARLANDO megemlékezése történik. A közgyűlés sikeres lebonyolításához anyagi támogatást is biztosított a szakszervezet. (Köszönet érte.)

Az elnöki beszámoló az alábbi tételekből állt össze:

1) A választmányi ülések tartalmáról szólt. A szorgalmi időszakban havonta ülésezik a választmány, s az alábbi elvi kérdések kerültek megvitatásra:

a/ a minőségellenőrzés kérdése az alapfokú művészetoktatás rendszerében, az ebben lévő lehetőségek ill. a problémák,

b/ a tanárképzés mindennapi gondjai,

c/ a kamarazenélés kérdése, az amatőr zenélés támogatásának kérdése, nemzetközi pályázati lehetőségek,

d/ A PARLANDO felelős szerkesztőjének, Zelinka Tamásnak a meghívása a választmányi ülésre, ahol – éppen a közelgő évforduló kapcsán – információkkal szolgált a szaklap arculatformálása kapcsán.

e/ a választmány tagjai időről-időre nemzetközi konferenciákon ill. tanulmányi utakon vesznek részt, minden ilyen eseményről beszámolnak.

2) Személyi változásról szólt, és bemutatta az új ZETA titkárt, Fekete Krisztinát, aki január óta nagy odaadással tevékenykedik a szervezet érdekében. A sikeres közgyűlési mozgósítás is a titkár érdeme.

3) Sikeres pályázatok: Nemzeti Kulturális Alap – 150 ezer Ft, Nemzeti Civil Alapítvány – 300 ezer Ft.

4) A pályáztató szervezetek közül ellenőrzés végzett az NCA a 2006. évi pénzfelhasználásról. Mindent rendben találtak.

5) A tagdíj kérdése. Több éve húzódó probléma, hogy a korábban megállapított összeg már semmire sem elegendő. A korábban említett szakszervezeti segítség ad lehetőséget arra, hogy a ZETA működni tudjon.

6) A 2009. év kiemelt rendezvénye lesz április 4-5-én a Varró Margit konferencia. Az őszi időszakban kívánjuk megrendezni az „Az integratív művészeti nevelés és az improvizáció kérdése a zenepedagógiában” című kerekasztal konferenciát. Mindkét rendezvényhez a közgyűlés valamennyi tagjának a munkájára, ill. aktív részvételére is számít az elnök.

7) Az „Őszi virág” című pécsi szimpózium az elnökség több tagjai is aktívan vett részt.

8) Az aktív, jól működő szakmai tagozatok munkájáról a vezetők írásbeli beszámolót küldtek be. (Hárfa-, harmonika-, népzenei-, vonós-, zongora tagozat. A beszámolók elsősorban eredményeket, terveket jelenítettek meg, de akadt közöttük kritikus/önkritikus hangvételű is.)

Az elnöki beszámolót Sebők Gabriella, a ZETA gazdasági ügyekért felelős szakembere egészítette ki. Legfontosabb gondolata így hangzott: „A 2007. évhez képest javulás érzékelhető.” Ez éppúgy vonatkozott a tagdíjfizetési fegyelemre, mint a célszerű pénzfelhasználásra. Időszerű a tagdíj emelése, évek óta erre a lépésre a közgyűlés nem szánta el magát. Gyors és megfelelő mértékű tagdíjemelést vár a jelenlévőktől.

A ZETA közgyűlése 2009. december 15-től az új tagdíjat – aktív dolgozók esetében – évi 2.000 Ft-ban állapította meg, amelyet először a 2009. évi tagdíjfizetésnél kell érvényesíteni.

Az egyebek részben a Szántó Emese az improvizáció tanításának problematikájáról szólt. E gondolathoz kapcsolódott Gonda János, Dénes László is. Az utóbbi hozzászóló javasolta, hogy a választmány vegye fel a kapcsolatot a Metronóm Kht.-vel, ugyanis ők már sikeres és akkreditált továbbképzéseket szervezetek a témakörben.

A hozzászólók sorában volt még: Ittzés Mihály, Ittzés Tamás, Aszalós Tünde, Arany Zsolt és Keuler Jenő.

A közgyűlés nagyra értékelte Laczó Zoltán elnök beszámolóját, amely pontos képet adott a választmányi tevékenységről, amely eredményesen működött a beszámolás időszakában, ugyanakkor a kritikai észrevételeiket az oktatásirányítás szereplőinek folyamatosan eljuttatta, ezzel is a zenepedagógia ügyét kívánta előmozdítani. A jelenlévők a beszámolót a kiegészítésekkel együtt egyhangúan elfogadta.

A második egységben – némi műszaki zavart követően – a PARLANDO 50. évfordulójára emlékezett a közgyűlés. Itt került sor dr. Gyimesi László – korábban említett levelének – teljes ismertetésére. Személyes kötődése van a laphoz, gyermekként megélte, hogy édesapja bekapcsolódott a munkába, s milyen örömet jelentett ez egy zenepedagógusnak.

Szatmári László élményszerű, elkötelezett gondolataival idézte fel az első példányok megszületését, amely akkortájt még stencilezett (sokszorosított) formában jutott el az olvasókhoz. Nagy lépésként élte meg azt az időszakot, amikor a nyomtatott változat megszületett. Főszerkesztői munkájában mindenkor az objektivitásra, a tárgyszerűségre és a politikai semlegességre törekedett. Az emlékezés során arról is szólt, hogy a szerkesztőbizottság mindenkori tagjaival a jó munkakapcsolaton kívül baráti kapcsolatokat is ápolt. „Élmény volt minden egyes lapszám szerkesztése.” Érdemes arról is szólnunk, hogy emlékezését néhány dokumentum bemutatásával tette teljessé.

Zelinka Tamás, aki pályakezdőként került Szatmári László mellé, elsajátította a szakma fortélyait. 37 éve szerkesztője, ezen belül pedig közel két évtizede felelős szerkesztője e lapnak. A következőket érdemes felidéznünk szavaiból. Napjainkra az egyetlen szakmai lap a PARLANDO, ugyanis a korábban létezett „Ének-zene tanítása” című módszertani folyóirat már megszűnt. A PARLANDO-nak folyamatosan olyan anyaggal kell szolgálnia az olvasóközönséget, amely a közoktatás minden területén működő tanár kolléga szemléletét alakíthatja, formálhatja. Az évenkénti hat megjelenésben épp úgy helyet kell adni pedagógia, módszertani cikknek, mint műelemzéseknek vagy zenei versenyekről szóló tudósításoknak. Arra is komoly figyelmet kell fordítania a szerkesztőnek, hogy az írások immár nem csak nyomtatott formában, hanem az interneten is hozzáférhetők (www.parlando.hu). Nagy elégedettségünkre a külföldön működő, kint élő kollégák igen jelentős számban olvassák a lapunkat világszerte, amint ez a honlap látogatottsági statisztikáiból kiderül. Erre alapozhatjuk a folyóirat következő ötven évi működését is.

Mielőtt a vendégek az ünnep örömére pezsgőt bontottak, Ábrahám Mariann és Solymosi Tari Emőke egészítette ki az elhangzottakat. Előző, mint olyan, aki a szerkesztőbizottság napi munkájában hosszú idő óta vesz részt. Hangsúlyozta, a jelenlegi felelős szerkesztő igen sokat tesz annak érdekében, hogy kellően informatív legyen minden általa szerkesztett lapszám. Solymosi Tari Emőke pedig felhívta a jelenlévők figyelmét arra az általa jegyzett cikkre, amelyben Szatmári László visszaemlékezéseit rögzítette. Meghitt, bensőséges ünnepség részesei lehettünk.

A közgyűlés és az emlékülés résztvevői jól érezték magukat, szakmai, majd baráti beszélgetések részei lehettünk.

Nyugodt, jó szellemiségű együttlét volt, nagy szükség van arra, hogy ilyen jellegű, nyugodt párbeszéd jöjjön létre a pedagógustársadalomban. Ritka, és ezért emlékezetes pillanatai ezek a pedagógusoknak, a jelenlévőknek.

Bízom abban, többen is úgy távoztak, kellemes, hasznos, informatív összejövetel részesei voltak. Érdemes évente a ZETA közgyűlésén részt venni.