MŰvészek, írók, költŐk és
más nagy gondolkodók a zenérŐl
“Tanügyi Bácsik,
Nénik! Engedjétek énekelni a gyermekeket!”
Kodály Zoltán (1882-1967)
Az ének-zene
tanítás mai, egyre mostohábbá váló körülményei között nemcsak Kodály Zoltán
figyelmeztetését kell meghallanunk, hanem írók, költők, művészek és más nagy
gondolkodók évezredes tapasztalataiból is tanulnunk kellene!
Ezt szolgálja
a következő gondolatsor:
Mottó: "Nekem
a zene maga a szépség."
Yehudi Menuhin (1916-1999)
Orpheus, a halhatatlan dalnok, lantjával és énekével megszelidítette
az alvilág szellemeit és felhozta az alvilágból
kedvesét, Euridikét.
Ógörög mitológiai
elbeszélés Orpheusról, "a dalok atyjáról", ie. 1400 körül.
Az Úr lelke elhagyta Saul királyt, s egy gonosz
lélek zaklatta. Szolgái így szóltak Saulhoz: “Parancsolja meg urunk, s szolgái keressenek valakit, aki tud hárfázni.
Aztán ha rádtör a gonosz lélek, a hárfázó megpendíti a húrokat és jobban
leszel...” S
akárhányszor csak rátört Saulra a gonosz lélek, vette Dávid a hárfáját és
pengeté. Ilyenkor Saul megnyugodott, jobban lett...
és a gonosz lélek odébbállt...
A hang az emberi szívben születik. Amikor a szív megindul, ez azt jelenti,
hogy a külsô világ hat rá. A világ hatására izgalom kél a szívben, és ez a
kedélyhullámzás hangokban nyer kifejezést.
Énekkel, zenével kell gyógyítani azt, akinek a testében a
"féktelen lélek" bajt idézett elô.
Az ókori görögök úgy érezték, hogy a zene az ember nevelésének, az
egyéniség kialakulásának legbiztosabb eszköze, épp mert csak félig emelkedik az
ösztönök világa fölé, félig odalenn marad a mélyben; így mindennél jobban
befolyásolhatja az öntudat körét, irányíthatja, megnevelheti.
Azért van olyan nagy fontossága a zenei
nevelésnek, mert ritmus és dallam hatolnak be a legjobban a lélek belsejébe,
azt hatalmas erôvel megragadják s jó rendet hozva magukkal, azt, aki e helyes
elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkû emberré teszik. A zene nem
végzôdhet másutt, mint a szép szeretetében.
A zene mélyén ott rejlik a nevelés.
A zene az a varázsszer, amellyel megváltoztathatjuk a világot, de nem
varázslat útján, hanem az ember formálása révén.
A zene formái sehol sem változhatnak meg anélkül, hogy az állam
legfontosabb törvényei is meg-
változnának.
Platon, ókori görög
bölcs (ie. 427-347) "Az állam" c. könyv III. 10-12
Öröm a földön nemesebb,
Nem is tudom, más mi lehet,
Mint amit az ének szerez:
Az ékességes, zengzetes.
Martin Luther
(1483-1546): Muzsika asszony
ford.: Szabó Lőrinc
A zene nemcsak a bánatos szívek legfôbb vigasztalója, de
a legjobb nevelô is, mert megnemesíti az emberi kedélyt, ezért a teológia után
ôt illeti a legfôbb tisztesség.
A zene legfôbb érdeme, hogy megeleveníti a szöveget.
Martin
Luther
Az az ember, akiben nincs zene,
s akire édes összhang sohse hat,
gyanús, hogy megcsal, kirabol, elárul:
lelke mozgása nehéz, mint az éj:
érzése sötét, mint az Erebus*:
ilyennek sohse higgy! – Hallgasd a zenét!
*Erebus= az alvilág folyója
William Shakespeare (1759-1805:) A velencei kalmár c. drámából
ford.: Szabó
Lôrinc
"...mert nincs olyan dühös, nyers és bamba lény, hogy át ne
formálná a zene."
Orpheus lantja szólt:
Lomb, fagyos bérc meghajolt,
Hallva bűvös éneket.
Zsendült inda, fû virág,
Enyhe zápor, napvilág
És nem-múló kikelet.
Hallgatták, hogy cseng a dal:
Tengerár és szélvihar
Fejet hajtott, elpihent.
Ének, édes hatalom:
Tôle minden fájdalom
Mély álom, vagy síri csend.
William
Shakespeare: Dal a VIII. Henrik c. drámából
ford.: Weöres Sándor
Költőben
szellem legyen, életet adjon szobrász,
Lelkünknek
szavakat csak Polyhymnia* ad.
*Polyhymnia=
a himnuszköltészet múzsája
Friedrich Schiller(1759-1801): Zene
ford.:
Rónay György
A zenei
érdeklôdés felébresztése: a növendék hallás után tanulja egyszerű dalocskáit -
hasonlóan ahhoz, ahogyan beszélni tanulunk -, s a kottaolvasás csak később
következzék!
Jean Jacques Rousseau (1712-1778): részlet az Émile
c. könyvből
Nem tudok költői módon írni, nem vagyok költő. Nem értek a fény és árnyék művészi elosztásához, nem vagyok festô.
Még arcjátékkal és mozdulattal sem tudom gondolataimat
kifejezni, nem vagyok táncos. De mindezt tudom hangok útján: muzsikus vagyok.
Wolfgang
Amadeus Mozart(1756-1791)
Aki nem
szereti a zenét, az nem szolgált rá az ember névre;
aki szereti, az csak fél ember; aki maga zenél, az egész ember.
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832)
Ahogy a kifejezés biztonsága szárnyakat ad a szónok gondolatainak, úgy ad a
zene szárnyakat az érzésnek.
Nálunk a
képzés elsô foka az ének,
Johann
Wolfgang von Goethe
A juhásznak jól van dolga,
Egyik dombról a másikra
Terelgeti nyáját, fújja furulyáját,
Bú nélkül éli világát.
Ha megunja furulyáját,
Előveszi bőrdudáját,
Belefújja búját a birka bőrébe,
Szélnek ereszti belőle.
A
muzsika a lelket emeli. Az olyannyira nem
testi örömök felől, mint amit a muzsika ád, nem szabad szólani! Hol az a szó, mely azt fesse?
Kazinczy Ferenc(1751-1831)
A zene
Ernst
Theodor Amadeus Hoffmann (1776-1822)írásaiból
Csupán egy
nyelv van, amely közvetlenül átülteti az érzelmeket
egyik lélekbő a másikba magyarázat nélkül, s ez a műészet, s
Liszt
Ferenc(1811-1886)
Dalotokra
könnyebben derül fény,
Hamarabb
kihajt a holt berek;
A jelennek
búját édesítvén:
Fiaim, csak
énekeljetek!
Egy nép lakik
túl tengeren,
Hol délre
lejt az Álpok alja,
Hol fűzeres
völgy, rónaság
Az erdő Appennint
uralja:
Hajdan dicsőnemzet,
ma rab:-
Hogy lánca
csörgésit ne hallja,
Énekkel
űi bús neszét.
Oh, hát
dalolj nekünk!...
Arany
János (817-1882: Hollósy Kornéliának (Emlékkönyvbe)
A
zene a nemes értelem fegyvere.
Albert Schweitzer (875-1968)
Megmondom
titkát, édesem, a dalnak:
Önmagát
hallgatja, aki dalra hallgat.
Mindenik
embernek a lelkében dal van,
És a saját
lelkét hallja
És akinek
szép a lelkében az ének,
Az hallja a
mások énekét is szépnek.
Babits Mihály 1883-1941:)
Második ének
A műészet az öröm forrása és az
élet vigasztalása.
Sigmund Freud (856-1939)
"Musica
humana" – mondta a középkor embere a test és lélek belső harmóniájára.
Szabolcsi Bence (1899-1973)
Nincs út,
nincs idô, lélek sincsen,
testünk csak mozgó
ravatal,
ha nem fakad
ének a szájon,
mert nincs diadal
a halálon,
csupán a dal, a
dal, a dal!
Zelk Zoltán (1906-1981)
A zene átmegy
a szobán
és táncraperdül
és forog,
az égből
permetez alá
és a földből
fölbugyorog
...
a teremtést
építi át,
világokat ejt és emel,
pedig csak ül a
szônyegen
és labdázik a
semmivel.
Szabó Lôrinc (1900-1957): Rádiózene a szobában
...gyógyíts meg, Zene
te, Mindenségé,
édes üteme
a fájdalomnak.
Varázsfuvola,
varázsjáték, te, tündér,
mámora
hitnek, reménynek:
árnycsík a falon
a nagy fényben,
s a szívben nyugalom...
A
zene a hatalmas eszközök egyike, amellyel a pedagógusok a lélek formálására
rendelkeznek.
Georges Duhamel, francia író (1884-1966)
A muzsika, s
a muzsikálás öröme legelső gyermekkori élményeim közé tartozik, s ezt én mindig
is a sors nagy ajándékának vallottam, és csak ahhoz a csodához tudom
hasonlítani, mikor kiderül, mint egy varázslat, hogy a szavak jelentenek
valamit, a hó havat, az ég eget, igen, a muzsika is megfogalmazott valamit,
csakhogy nem a szemmel látható világból, hanem bent, valami örömet, vagy éppen
szomorúságot, amelyhez fáradhatatlan dobként a szív ütötte a ritmust. Második emberi beszéd volt, szavak nélkül, de világos és
varázslatos. Mintha villámgyors madárfüttyöt hallanék, a rigók
pentatonját, a nyitnikék tercét, a kakukk kvartját: tisztul elém a gyerekkori
kép, az orpheusi kovácsmûhely, ahol nem lant
szól ugyan, csak kései rokona, a citera...
Csukás
István (1936): Részlet a
"Koncert" c. versgyûjteményhez írt előszóból: A második emberi beszéd
1975
...az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségbôl
kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít, munkára kedvet csinál,
alkalmasabbá tesz; figyelemre, fegyelemre szoktat... egész embert mozgat,
nemcsak egy-egy részét... Fejleszti a közösségi érzést... Kifejleszti a
csírájában
Kodály Zoltán:
Részlet a "Tanügyi Bácsik!
Engedjétek énekelni a gyermekeket!" c. írásból 1956
Gyûjtötte:
dr. Soltész Elekné