P. STÉBEL ILDIKÓ*
Az első
Országos Hubay hegedűverseny
Debrecen
zenei múltja és Hubay Jenő emlékkiállítás a debreceni „Zenei Napok” alkalmából
Debrecen városa 1941. április, 4-6.
között rendezte meg az első országos
hegedűversenyt a vidéki városi és közületek által fenntartott zeneiskolák
részére.
A
debreceni „Zenei napok” programját, annak lebonyolítását azonban súlyos
események zavarták meg. Teleki Pál miniszterelnök tragikus halála, majd
közvetlenül ezután a szerbek elleni mozgósítás, légvédelmi rendelkezések,
nagyban megváltoztatták a rendezvényt. Több műsorra tűzött hangversenyt,
előadást el kellett hagyni. Ezen, kezdeményező verseny megrendezését az alábbi
sorokban indokolja dr. Baranyi János a Debreceni Szabad Királyi Város
Zeneiskolájának kiváló igazgatója, nagyszerű muzsikus: „Elsősorban fiatal magyar rendkívüli tehetségek, felfedezése, a nemes
verseny kialakításával, buzdítás, serkentés a további munkára, a tehetségek
(nyertesek) anyagi istápolása, a kitűzött díjakkal, további zenei életútjuk
figyelemmel kísérése. A vidék zenei életének ez az új megmozdulása egyúttal
decentralizációs törekvést is jelentett. Erre a törekvésre és megvalósulására,
nagy szükség van!
Jóformán minden nagyobb kulturális
esemény – így főleg a zenei is a fővárosban folyik le, a vidéknek legfeljebb
csak „morzsák” jutnak.
A legtöbb esetben a vidék, zenei
életével, megmozdulásaival szemben csak- vállveregető lemosolygásban van
részünk. Ez természetesen a legtöbbször egyáltalában nem indokolt, legfeljebb a
személyes tapasztalatnak, ismeretnek hiányát mutatja. Éppen, a vidékiek részére
megrendezett, debreceni országos, hegedűverseny eredménye, mutatja meg azt,
hogy vidéken is lehet fővárosi színvonalat elérni!”
A Debrecen
Szabad Királyi Város Zeneiskolája, vagy ahogyan előbb hívták a Debreceni
Zenede, (jelenleg Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola), saját növendékeivel
rendezett már zenei versenyeket, több ízben is. Évente pedig Hubay-esteket, így
vetődött fel az Országos Hubay Hegedűverseny megrendezésének gondolata.
A
tervet közölték özv. Hubay Jenőnével, aki nagy lelkesedéssel, szeretettel karolta
fel ezt a szép elgondolást, és az intézmény igazgatója felkérésére, a Budapesti Hubay Jenő Társaság elnöksége
megbízásából örömmel vállalta a zsűri elnöki tisztségét. A Hubay Jenő Társaság vállalta a verseny védnökségét, és az első
díjasnak 350 pengőt ajánlott fel. Egyúttal felhívást intézett az iskola az
ország összes vidéki városainak városi és közületek által fenntartott zeneiskoláihoz
a versenyen való részvételre, közölve a verseny célját, feltételeit, díjait,
stb. Termékeny talajra talált a verseny megrendezésének elgondolása, hiszen
nagyon sok pozitív visszajelzést és rengeteg jelentkezőt üdvözölhettek a
szervezők.
A
verseny selejtezőjére 1941. április 4-én került sor. A zsűri értekezletén dr. Baranyi
János üdvözölte özv. Hubay Jenőné Cebrián Róza grófnőt, és egyúttal felkérte a
zsűri elnöki tisztére. A testület nevében köszönetét fejezte ki, hogy a verseny
névadójának az özvegye jelenlétével megtisztelte a versenyt, továbbá üdvözölte
megjelent zsűri tagokat és és a visszacsatolt erdélyi iskolák képviselőit is.
Búza
Gábor a híres muzsikus, a verseny jegyzője ismertette a verseny menetét,
beosztását. A versenyzők számokkal, nem névvel szerepeltek a selejtezőn, osztály
és névszerinti sorrendben, a döntőben pedig sorshúzás útján szintén számokkal. A
selejtezőben abból a szempontból bírálták a versenyzőket, hogy elérték-e a
kívánt zenei és technikai színvonalat. Itt a zsűri csak igennel vagy nemmel
szavazott. A döntőben a versenyzőket pontozással bírálták el, a legmagasabb
pontszám a 12 volt.
A
jelentkezési íven a következő iskolák jelentették részvételüket a versenyre:
Baja
1, Debrecen, 10, Győr 1, Kaposvár 1, Kolozsvár 3, Máramarossziget 2, Pécs 2, Szatmárnémeti
2, Szeged 1, Szolnok 1. 10 városból 24 versenyző jelentkezett. A növendékek két
csoportban versenyeztek, az I. csoportban az akadémiai osztályok, a II
csoportban az akadémiai osztály közvetlenül megelőző V. középosztályosok.
Az
első csoport résztvevőire kötelezők voltak a következő művek előadása:
a) egy Hubay mű
(nem átirat és lehetőleg nem a leggyakrabban játszott művek közül)
b) egy Bach-szóló
szonáta tétel
c) egy szabadon választott
előadási mű, (lehetőleg egy nagyobb méretű eredeti hegedű mű és lehetőleg magyar
szerzőtől.)
A
második csoport résztvevőire kötelezők voltak a következő művek előadása:
a) egy Hubay mű (nem átirat)
b) egy szabadon választott mű - mégpedig a
preklasszikusok műveiből, Vivaldi, Tartini, Corelli, Veracini, stb. egy-egy
hegedűverseny vagy szonáta –tétele volt választható.
A bírálóbizottság,
zsűri tagjai a következők voltak: özv. Hubay Jenőné elnök, az Országos
Zeneművészeti Főiskoláról: Gabriel
Ferenc és Waldbauer Imre
tanárok, (Zathureczky Ede
olaszországi hangverseny körútja miatt nem tudott megjelenni), Kazacsay Tibor zenei szakfelügyelő, tanügyi
tanácsos, a kultuszminisztérium részéről, továbbá a versenyen résztvevő
zeneiskolák egy-egy hegedűszakos tanára, illetve igazgatója: Sági Andor (Baja), Z. Csanak Mária(Debrecen), Hermann
László (Győr), Soltész Emil
(Kaposvár), S. Kouba Paula (Kolozsvár),
Kürschner Emánuel (Pécs), Hoffmann Ferenc (Szatmárnémeti), dr. Belle Ferenc (Szeged), Márffy János (Szolnok). Az ügyvezetői
tisztséget dr. Baranyi János igazgató a jegyzőivel pedig Búza Gábor tanár
(Debrecen) bízatott meg. A debreceni Zeneiskola részéről csak egy tanár került
be a bírálóbizottságba sorshúzás útján. Gál Marcell (Máramarossziget) nem
jelent meg a versenyen.
A mellékelt táblázatban közöljük a versenyen részt vett
növendékek neveit, az előadott műveket, csoport, osztály és névszerinti
rendben. 
A versenyzők, április 2. és 3-án már Debrecenbe érkeztek,
hogy a szükséges próbákat kísérőikkel megtarthassák. A zongorakíséretet a
versenyen Höchtl Margit (Debrecen), az országos hírű kiváló zongoraművésznő,
tanárnő és Kály Mária (Budapest) okl. zongoratanárnő látták el, fáradságot nem
ismerő páratlan lelkesedéssel, tökéletes tudással, és alkalmazkodással.
A selejtező verseny eredménye a következő volt: döntőbe
került az I. csoportból 12, kiesett 4 versenyző, a II. csoportból 6, kiesett 2
versenyző.
A döntő április 5-én délelőtt és délután volt
ugyancsak a zeneiskola hangversenytermében. Ez a verseny már közönség
jelenlétében zajlott.
A verseny befejeztével, a zsűriből alakult bíráló
bizottság a lezárt borítékokban lévő bíráló lapokat összeszámolva, az elnök
eredményt nyilvánosan kihirdette.
I. csoport I. díj Budai
Béla II. akad. oszt. (Debrecen)
Pontszáma: 117
Tanára: Búza Gábor
II. díj Silberer
Róza III. akad. oszt. (Debrecen)
Pontszáma: 105
Tanára: Z. Csanak
Mária
III. díj ifj. Metzker Károly II. akad. oszt. (Győr)
Pontszáma: 98
Tanára: Hermann
László
IV. díj Tóth Elemér IV. akad. oszt. (Debrecen)
Pontszáma: 88
Tanára: Búza Gábor
V. díj Szűcs
Mihály II. akad. oszt. (Debrecen)
Pontszáma: 83
Tanára: Búza Gábor
VI. díj Németh
László IV akad. oszt. (Szeged)
Pontszáma: 79
Tanára: Dr.Belle
Ferenc
II. csoport I. díj Gaál János V. köz. oszt. (Kaposvár)
Pontszáma: 113
Tanára: Soltész
Emil
II. díj Sümeghy Zoltán V. köz. oszt. (Szolnok)
Pontszáma: 100
Tanára: Márffy János
III. díj Kutassy Klára V. köz oszt. (Debrecen)
Pontszáma: 97
Tanára: Búza Gábor
IV. díj Tápay Miklós V. köz. oszt.
Máramarossziget
Pontszám: 7
Tanára: Gál Marcell
A
verseny eredményének kihirdetése és a díjak átadása után özv. Hubay Jenőné,
Cebrián Róza grófnő, a következő szeretetteljes megható szavakat intézte a
versenyzőkhöz:
„Szerencsekívánataimmal akarom ezek után
a díjnyerteseknek útjukra adni.
Maradjanak meg,
szorgalmasok és legyenek a szó legnemesebb értelmében törekvők, hogy a
magasabban kitűzött célt az első elérése után- is elérhessék.
Azok, pedig,
akik kimaradtak ma még, a nyertesek sorából, ne csüggedjenek.
A jövő
kifürkészhetetlen útjain, ki tudja nem vert e gyökeret már az ő számukra is az
a babérfa, amelynek ágaiból az ő homlokukra is fűződik majdan a győzelem
koszorúja.
Most pedig
köszönetet mondok dr. Baranyi János igazgató úrnak aki, ezen nemes verseny
gondolatát felvetette, és páratlan körültekintéssel, energiával valóra
váltotta.
Köszönetet
mondok továbbá, a megjelent zeneiskolák igazgatóinak és tanárainak hogy
növendékeikkel közénk jöttek, s fáradságot nem kímélve, előkészítették őket a
versenyre.
Köszönetet
mondok a kísérőknek is - főképpen Höchtl Margit művésznőnek - akik nagy munkát
vállaltak magukra. Szürke de felelősségteljes munka a kíséret. Sokszor
mentőcsónak, de bizonyos néha torpedóhoz is lehet hasonlítani, ha a kísérő
feladatát nem végzi jól, pontosam.
A lefolyt
verseny eredményére mindenki büszke lehet, mert a versenyzők tudásának
színvonala valóban meglepő volt.”
Hubay Jenőné beszédének további részében megemlékezett
gróf Teleki Pál tragikus haláláról.
A verseny nyertesei
a következő díjakat nyerték:
I. csoport:
I. díj: a
Hubay Jenő Társaság díja 350 pengő, Reményi László hegedűkészítő mester által
felajánlott mesterhegedű, díszoklevél, és Debrecen Sz. Kir. V. bronzérme
II. díj: a debreceni TÉBE díja:
200 pengő, díszoklevél
és bronzérem
III. díj: a nemzeti Bank díja:
100 pengő, díszoklevél és bronzérem
IV. díj Debrecen sz. kir. város díja:
50 pengő, díszoklevél és
bronzérem
V. díj: díszoklevél és bronzérem
VI. díj díszoklevél és bronzérem
II. csoport:
I. díj: Első Magyar Biztosító díja:
100 pengő, díszoklevél
és bronzérem
II. díj: Debrecen sz. kir. város díja:
50 pengő, díszoklevél
és bronzérem
III. díj: Díszoklevél és bronzérem
IV. díj: Díszoklevél és bronzérem
A bírálóbizottság elnöke, tagjai és kísérői,
ugyancsak Debrecen Sz. Kir. város
címerével díszített művészi bronzérmet kaptak emlékül.
Pártatlanság
és igazságosság jellemezte a zsűri munkáját, ezt mindenki megállapította.
Az
igazgatói méltatás, következőképpen hangzott: „A versenyző növendékek, tanáraik lelkiismeretes odaadó munkát
végeztek, a verseny színvonala
valóban meglepően magas volt,, dacára annak, hogy több versenyző távoli
városokból érkezve, a korlátozott, és rossz vasúti közlekedés folytán, a
fáradságtól kimerülve, nem a legjobb
erőben, volt kénytelen versenyezni.
Ezeket az akadályokat, és a versennyel
járó izgalmakat a versenyzők nagyon jól leküzdötték, tudásuk legjavát adva
szerepeltek.
Biztatóan tekintettek a jövő felé
reményt nyújtva a tehetséges magyar fiatalok…
A verseny eredménye intézményünkre
különösen szép elismerést hozott.
Növendékeink 5 díjat nyertek el, az első
csoport, I., II., IV., és V. továbbá a II. csoport II díját és helyét.
Valóban büszkék lehettek az elért eredményekre.
Legnagyobb elismeréssel illeti Búza Gábor
és Z. Csanak Máriát intézményünk két kiváló tanárát, mert növendékeik pompás
teljesítménye az ő kiváló művészi és legnagyobb gondosságú előkészítő
célravezető pedagógiai tudásuknak munkájuknak volt az eredménye.
Ezen az úton fejezzük ki leghálásabb köszönetünket
Özv. Hubay Jenőné Cebrián Róza grófnőnek, a Hubay Jenő társaságnak, kitüntető
pártfogásáért, Gabriel Ferenc és Waldbauer Imre zeneművész főiskolai tanároknak
és Kazacsay Tibor szakfelügyelő tanügyi tanácsosnak a verseny zsűrijében való
lelkiismeretes munkájukért
Losonczy István főispán úrnak Debrecen
Sz. Kir. Város, vezetőségének elsősorban dr. Kölcsey Sándor polgármester Zöld
József h. polgármester, Ary Lajos főtanácsos és dr, Balogh Sándor kultuszminiszter
tanácsnoknak a verseny megrendezésének lehetővé tételéért, a felajánlott
díjakért, a bronzplakettért a debreceni TÉBE a Magyra Nemzeti Bank és az Első
Magyar Biztosító Intézet vezetőségének a felajánlott díjakért. Reményi László
budapesti hegedűkészítő mesternek az első díj nyertesének felajánlott kitűnő
mesterhegedűért, az MTI-nek a budapesti és debreceni Sajtónak, a nemes ügyet
felkaroló támogatásukért és mindazoknak, akik a hegedűverseny ügyét segítették.
Reméljük hogy kezdeményező kultur megmozdulásunk,
nem marad csak szalmaláng hanem esetleg máshol folytatása lesz mert csak így
válik lehetővé a vidéki zeneélet erőteljesebb vérkeringése.”
A „Debreceni Zenei Napok” másik kimagasló
eseménye volt továbbá a Déri Múzeum
kiállító termében megrendezett „Debrecen
zenei múltja” és a Hubay Jenő emlékkiállítás.
A Hubay Jenő emlékkiállítás anyagát, amelyet az egyik kiállítótermet teljesen
megtöltötte, özv. Hubay Jenőné bocsátotta rendelkezésre.
A
rendkívül értékes, szép anyagot, ill. kiállítást, Hubay Andor a kiváló festőművész a Nemzeti Szalon igazgatója
rendezte páratlan finom ízléssel, és szerető gondoskodással. A néhai mester
szellemiségében gazdag életének és munkáságának hű képet adta. A kiállítás anyagában
szerepeltek többek között : Hubay Jenő kéziratai, közöttük a Cremonai hegedűs
és a Petőfi-szimfónia partitúrája, J. Brahms, E. Grieg, J. Massenet, Joachim
József, R. Strauss, Munkácsy Mihály, Carmen Sylva Hubayhoz intézett levelei,
Barabás Tibor, László Fülöp festményei, Munkácsy Mihály Hubay Jenőnek ajánlott
rézkarcai, Hubay Andor édesapjáról rendkívül érdekes felfogásban megkomponált
portréi, vázlatai, Stróbl Alajostól szoborképmása, Widowszky Béla hangulatos
olajfestményei, Hubay Jenő stradivárius
hegedűjének kópiája, ezüst koszorúk, oklevelek, emlékérmek, plakettek, dísztárgyak,
és nagyon értékes fotográfiák egész sorozata.
A
Déri Múzeum másik kiállító termében Debrecen zenei múltja címmel rendeztek
zenetörténeti kiállítást. A kiállításon, intézményünk (Debreczeni
Zenede=Debrecen SZ. Kir. V Zeneiskolája = Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola)
könyvtárában őrzött, ritkaság számba menő kottáin, könyvein kívül szerepeltek
még az intézet tulajdonában lévő zeneszerzőket ábrázoló értékes régi rézkarcok,
hangszerek, stb. A MÁV Filharmonikus Zenekar hatalmas emléktablói, régi
műsorokkal, a Városi Dalárda a versenyeken nyert értékes dísztárgyakkal,
kottákkal, fotográfiákkal, stb. vett részt. A debreceni zeneszerzők, Szotyori
Nagy, Liszka Nándor, Dóczy József, dr. Szél Kálmán, dr. Tatay Zoltán, stb.,
továbbá P. Nagy Zoltán, Szabó Emil kéziratokkal, emléktárgyakkal szerepeltek. Kiállításra
kerültek még Debrecen Sz. Kir. Város levéltárából a város zenei múltjával kapcsolatos
tanácsi határozatok, 1629-1719-ig, dr. Baranyi János kottái (első kiadású
Beethoven művek, és dedikált művészi fotográfiák, Csenki Imre népdal hanglemez
gyűjtései, a Déri Múzeum tulajdonát képező Csokonai Vitéz. Mihály fuvolája, és
hortobágyi pásztorzeneszerszámok, dr. Sebetyén Lipót tulajdonát képező régi
értékes vonós mesterhangszerek, stb. Sajnos, a Debreceni Református Kollégium
zenei vonatkozású könyveivel, kottáival, stb. a kiállítást nem tehették teljesebbé.
A kiállítás gondos és szép fáradságos munkáját Csenki Imre kollégiumi zenetanár végezte.
1941.
április 4-én különleges előadás színhelye volt a hangversenyterem (ma Kodály-terem).
Kazacsay Tibor zeneszerző, zongoraművész tartotta meg Humor a zenében címmel értékes
előadását, gazdagon illusztrálva a zenei humor minden előforduló vállfaját. Az előadás
végén egy saját szerzeményű operaparódiája is előadásra került, amelynek finom
humora a szépszámú közönség körében osztatlan sikert aratott. Az előadáson
közreműködtek: Maleczky Oszkár, ifj. Toronyi Gyula, a Magyar Királyi Operaház
tagjai, dr. Baranyi János és Höchtl Margit zongoraművészek, Mozart:
Dorfmusikanten c. művét Búza Gábor, Z. Csanak Mária, Szendy Tihamér és Szondy
László zenetanárok, valamint Új András (gordon) adták elő. Közreműködött még
Kocsi Judit, zeneiskolai énekszakos növendék, és az intézmény kamarakórusa. A
kórusok betanítási munkáját Hoór Tempis Erszébet és Szabó Emil tanárok végezték
eredményesen.
Hubay Jenő
Hubay Jenő (Huber Jenő) (Pest, 1858.
szeptember 15. - Budapest, 1937. március 12.), hegedűművész, zeneszerző.
Hozzáértők szerint korának legnagyobb előadóművészei közé tartozott, a
Vieuxtemps, Joachim és Wieniawsky által képviselt romantikus
hegedűvirtuóz-nemzedék közvetlen örököse volt.
Előbb atyja, Huber Károly hegedűművész,
majd Berlinben Joachim József tanítványa volt. Nagy sikereket ért el 1878-ban
Párizsban a Pasdeloup- hangversenyeken. Szakmai felkészültségének is
köszönhető, hogy külföldi tartózkodása során jó barátságba került Henrik
Vieuxtemps francia hegedűművésszel, aki korának egyik legnépszerűbb előadója
volt. Már 1882-ben a brüsszeli konzervatórium vezető hegedűtanára lett. Miután
1886-ban hazatért, a Zeneakadémia hegedű tanszékére került, mely működése alatt
nagyon hamar mesteriskolává alakult, ahová szívesen jöttek a külföldi hallgatók
is. 1919-től a Zeneakadémia igazgatója, 1920-tól 1934-ig a főigazgatója volt,
de lemondása után is tiszteletbeli örökös elnök maradt. Munkásságát 1930-ban
Corvin-lánccal ismerték el. Iskolateremtő munkája, zenepedagógiai tevékenysége
mellett az önálló fellépésekről sem mondott le. 1886-ban Popper Dáviddal
vonósnégyest alapított, és az 1903-ig működött együttessel külföldön is gyakran
vendégszerepeltek.
Zeneszerzőként a 19. századi romantikus
magyaros hagyományt a francia stílussal (Massenet, Vieuxtemps) ötvözte.
Szerzett, operákat (Alienor, 1891;
Cremonai hegedűs, 1894; Falu rossza, 1896; Lavotta szerelme, 1906; Karenina
Anna, 1923; Álarc, 1929);
szimfóniákat (B-dúr 1885; c-moll 1915; a
Dante- és a Petőfi-szimfónia, 1921, ill. 1923),
hegedűversenyeket,
etűdöket.
Leghíresebb tanítványai: Adorján Jenő,
Arányi Jelly, Gertler Endre, Geyer Stefi, Ormándy Jenő, Szigeti József, Székely
Zoltán, Telmányi Emil, Vecsey Ferenc, Zathureczky Ede és Zsolt Nándo.r
Könyvtárunkban Hubay Jenő számozott,
dedikált művei is megtalálhatók a munkásságát ismertető könyvek, díszkiadású
korabeli kották, emléktárgyak mellett.
Támogatta a Debreceni Zenedét, (Kodály
Zoltán Zeneművészeti) tiszteletbeli tag volt.
Több ízben fellépett Debrecenben,
évkönyveink és emlékalbumunk megőrizték ezeket az eseményeket.