NYIRŐ GIZELLA*
Kulturális Projektnap a Deákban A Zene Világnapjára
József Attila
Projektem igazi szereplői 6-18 éves diákjaink, azok a
gyerekek, akik mind érdeklődési körükben, tantárgyi és egyéb tudásukban,
viselkedési kultúrájukban, szorgalmukban, motiválhatóságukban igencsak eltérnek
egymástól. Egyben mégis közösek: mindannyian valamilyen művészeti ágban
bontogatják szárnyaikat, időt-energiát nem kímélve gyakorolnak, alkotnak, és
örömmel vesznek minden olyan lehetőséget, ahol megmutathatják
tehetségüket. Megmutathatják azt az
évezredek során felhalmozódott tapasztalatot és hagyományt, mely ötvöződik, a
nyelv és a kultúra útján minden értelmes emberben.
Projektemben résztvevő másik gyerekcsoport, akik nem
egy adott művészeti ágban tehetségesek és nem ezt mutatják meg, hanem azok,
akikre mindig lehet számítani, ha valamit meg kell szervezni, ki kell hirdetni,
segítőket kell toborozni, vendégeket kell fogadni és kísérni. Ők az igazi
segítői a programjaim zökkenőmentes lebonyolításának. Az évek múlásával mindig
végeznek tanulmányaikkal nálunk, elmennek az intézményből, de ha nagyobb
eseményre készülök, mindig visszajönnek segíteni. Illetve amit nagyon csodálok,
hogy a pótolhatatlannak hitt segítők helyett az új évfolyamon mindig megérkezik
az utánpótlás. Mindig megtalálják egymást a gyerekek és a nekik megfelelő tevékenységek,
illetve megtalálnak engem, én őket. Ennek igazi színtere a könyvtár, ahová
tanulni, olvasgatni, vagy csak megpihenni, egy kicsit beszélgetni térnek be egy
nehezebb nap után. A könyvtáros, még ha tanórák keretében tanítja is őket,
egészen más viszonyt, más kötődést tud kialakítani a gyerekekkel, mint
bármilyen más szakos tanár. Ez a kapcsolat adta az ötletet már az első
kulturális programom megszervezésénél is. Támaszkodok a művészi képességeiket
csillogtatni akaró gyerekekre a műsor, a bevezető, a hangverseny… alatt és a
háttérben dolgozni szerető kommunikációs képességeikben, szervező
képességeikben kiemelkedő, jó ötleteket, megoldásokat hozó gyerekekre. Más lesz
így az egész program hangulata, hatása, nagyobb az öröm az elismerés a végén.
Nem a kollégákat terhelem le minden munkával, de aki kedvet érez, minden
alkalommal kapcsolódik a csapathoz, segíti, ha kell, irányítja a gyerekek
munkáját. És természetesen egy iskolában adott az a többséget tömörítő réteg
is, akinek előadjuk a megszervezett műsort, a találkozót híres emberekkel, a
kulturális értékeket kiemelő világnap eseményeit megnézhetik, versenyezhetnek a
szervezett „szellemi akadályversenyen”. Ez a többségi csoport elsősorban a
diákjaink és a hozzájuk tartozó szülők, nagyszülők, testvérek, barátok
csoportja.
Ennek, a közösségnek és az
iskolának, mint helyszínnek is megvan a kultúraelméleti alapja. És bár ez csak
egy kis közösség mégis tökéletesen modellálja egy nagyobb társadalom
kultúraközvetítő tevékenységét, életét a kulturális események között, azokból
való választásait.
A
célközönség bemutatása
Minden projektnek az alapja
egy ötlet. De legyen ez akármilyen újszerű, érdekes, mindig a célközönség
igényeiből kell kiindulnia. Különleges dolgok, találkozók, beszélgetések,
előadások iránt mindig megvan az igény, a „vásárlási akarat és lehetőség”. Ezek
a programok szükségleteket és igényeket elégítenek ki. Az, hogy megvan
diákjainkban az igény, az egyértelműen látszik abban, hogy mind saját
szervezésű mind pedig más intézmények programjain egyénileg vagy osztály
keretben is rendszeresen részt vesznek. Nincs nagy létszámbeli különbség:
alsóban 206, felsőben 229, és gimnáziumban 284 fő tanul ebben a tanévben
iskolánkban.
A gyerekek kultúra iránti motiváltságát, valamint
kulturális igényeit háromféle témára kiterjedően vizsgáltam meg előzetesen:
1. a kultúra
helyi képviselői közül kikkel találkoznának szívesen
2. milyen
keretek között
3. aktív szerepvállalásra is
jelentkeznének-e (szervezési feladatok, vendégek fogadása, beszélgetés
levezetése, technikusi háttérmunka…)
Minden általunk megnevezett személyre
illetve programlehetőségre pozitív visszajelzést kaptunk felsős és gimnazista
diákjainknál.
A diákok délutáni kulturális programokra
nehezebben maradnak vagy jönnek vissza, mintha délelőtt, óra keretében történik
a találkozó, beszélgetés, előadás. Ha komplett projektnap, Deák – nap, Juniális
keretében zajlik le a program, akkor pedig még nagyobb arányú a szimpátia a
program iránt. A diákok egy része rendkívül szeret aktívan részt venni az
iskola kulturális, szabadidős tevékenységeiben.
A projektnap
bemutatása
Projektemben gyerekek számára terveztem a kultúra
egyes szegletének megmutatását úgy, hogy abban maguk is aktívan vegyenek részt,
és a program lezajlásával ne záruljon le végleg. Az aktív részvétel alatt értem az énekkar koncertjét, a verset jól mondó
diákok szavalatát, hangszeres előadást, de a technikusi munkát is, mellyel
látványosabbá, élvezhetőbbé válik a program, a vendégek fogadását, mely
oldottabbá teszi a hangulatot, a logó tervezését és természetesen a szervezési
munkákban való segítést is. Az utómunkák alatt pedig azt értem, hogy vegyenek
részt diákjaink az elkészült alkotások kiállításának munkálataiban, írjanak
róla a diák újság és az évkönyvünk részére, vagy a honlapon való
megmutatásához.
A Zene Világnapjára október 1-re tervezett kulturális projektem egy
komplex projektnapként valósult meg. Minden tanévben megemlékezünk a különféle
világnapokról, mivel fontosnak tartjuk ezeket, az eredeti gondolataikat,
melyeket már sokszor nem is ismerünk, vagy csak magát a kezdeményezés értékőrző
voltát látjuk. Így van ez a Zene világnapjával is. Évről évre rövid
zenehallgatással indult a reggel az iskolában, a gyerekek a hangszóróból áradó
zenére léptek be az épületbe. Alsóban az egész délelőttöt betöltő programot
szerveztek a tanítók, mellyel a zene fontosságát, szépségét és más művészeti
ágakkal való kapcsolatát emelték ki. Innen jött az ötlet. Ha alsóban évről évre
tudunk új dolgokat megvalósítani a zene értékeinek továbbadásában, miért
álljunk meg a felső és gimnázium szintjén egy reggeli zenehallgatásnál, hiszen
úgy is olyan kevés a művészeti oktatást célzó órák száma. Így aztán a jól
átgondolt terv még kora tavasszal papírra került, az iskolavezetéssel
elfogadtatásra pedig augusztusban. Így ott volt az egész szeptember, a szervezésre
és az előkészítésre.
A nap középpontjába Haydn került, akinek 2009-ben halálának
200. évfordulójáról emlékeztünk meg. Ez a téma bővült ki a művészetek sokszínű
képviselőinek megjelenésével. A reggeli megnyitó műsorban nemcsak rá
emlékeztünk néhány általa írt zeneszám megszólaltatásával, de ennek a napnak az
eredeti, Yehudi Menuhin által megfogalmazott gondolatát, az eredeti célt
kívántuk megeleveníteni: „Örülnék, ha
nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek,
hanem spontán megnyilvánulásként utcákon, tereken is muzsikálnának, énekelnének
kórusok, jazz zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” Így aztán énekkarunk útnak indult egy kis
örömzenélésre az iskolához közel eső kis terekre. Sokan megálltak hallgatni
őket, többen szóba elegyedtek a gyerekekkel és érdeklődtek az alkalom iránt,
ami kihozta őket a térre, illetve az intézményünk iránt is. Többen beálltak
énekelni is egy-egy ismert dal hallatán. Az igazi meglepetés az volt, amikor
megkérdezték, hogy mikor énekelnek újra a téren? Projektem céljai közül egy
mindjárt reggel megvalósult, a többi a nap hátralévő idejében óráról órára,
programról programra vált teljessé.
Ezen a napon nem volt tanítás, de természetesen
mindenki itt volt az iskolában. A programok előre ki lettek hirdetve kis
plakátokon (mellékletben) és a gyerekek által „szabad rablásnak” nevezett módon
iratkoztak fel oda, ami a legjobban érdekelte őket. Mindenkinek három program
meglátogatása volt kötelező, de ennél sokkal többre is elmentek. Kollégák
felügyeltek a programokon és a jelenléti íveket ellenőrizték. A programok
pontos időbeosztása ki volt függesztve, így mindenki pontosan tudta mikor,
melyik teremben lesz adott program, illetve honnan, kivel indulnak a külső
helyszínekre.
A projekt céljai
1.
Felhívni az
emberek figyelmét az iskolára, a tanórán kívül folyó sokrétű munkára, művészeti
nevelésre, annak hatására a környezetünkre. Megmutathassák diákjaink
tehetségüket, többlettudásukat órai kereteken kívül. Az összetartozás érzésének
erősítése közös zenéléssel, az éneklés lélekemelő érzését adják át másoknak is,
szerezzenek néhány kellemes percet a környéken magányosan élő embereknek.
2.
Teremtsünk
hagyományt, illetve őrizzük meg azokat egy világnap elfeledett eredeti céljának
felelevenítésével.
3.
Nézzék figyelő
tekintettel lakóhelyük építészeti, művelődéstörténeti szempontból fontos
épületeit, szobrait. Lássák a kapcsolatot a különféle művészeti ágak, események
között.
4.
Találkozzanak
lakóhelyük híres művészeivel, ismerjék meg a média világát a benne dolgozók
szemén keresztül.
Ahhoz,
hogy ezek megvalósulhassanak egy olajozottan működő projekt teamet kellett
létrehozni segítőkész, lelkes kollégákból és diákokból. A minimális
költségvetés pontos beosztásával és az iskolavezetés támogatásával: az iskola épületének
és technikai felszereltségének használatával vált megoldhatóvá a projekt. SWOT
analízissel tártam fel a tervezés időszakában a megvalósítást támogató és
gyengítő elemeket.
A projekt konkrét programjai
Három
külön korosztályra lett tervezve az egész nap programja. Mindhárman a reggeli
közös megnyitó műsorral kezdtek, aztán mindenki indult a saját programjára.
Alsó tagozat programjai:
§ Hangoló Zenés
Gyerekszínház: Nemes László
előadásában a közönség aktív bevonásával.
§ Hangszerbemutató: Felsős és gimnazista diákok bemutatója a kicsiknek.
Egy-egy hangszeren előadott rövid, vidám hangvételű darab bemutatása, ha ismert
a mű, közös énekléssel kísérve a dallam.
§ Népi
hangszerkészítés: Már visszatérő
vendégeknek számítanak ők, mivel mindig jó hangulatú és később az énekórákon
használható a gyerekek által könnyen elkészíthető hangszereket készítenek,
nádból, mákgubóból, fadarabokból, fűzfából…
§ Zenei
vetélkedő 4 fős csapatokban: minden
évben egy – egy híres zeneszerző vagy zenész köré csoportosítjuk a feladatokat.
Van köztük az értő olvasásra, logikus gondolkodásra, képi látásra,
kézügyességre, zenei hallásra, zenefelismerésre alapuló feladat is. Ezért is
csapatverseny, mert mindenki a képességeinek megfelelő feladatban jeleskedhet,
és a végeredmény a közös feladat megoldás, a közös siker.
§ Osztályéneklési
verseny: Idén először volt
megrendezve az alsó tagozatosok körében. Egy dalt a tananyagból egyet azon
kívülről kellett előadni. Kísérete lehetett hangszeres, ritmuskíséret tapssal,
lábdobbantással vagy bármilyen általuk készített ritmushangszerrel. Minden
évfolyamon külön hirdettünk első helyezettet, mivel egészen más repertoárból
énekel egy elsős vagy egy negyedikes osztály.
§ Táncház: A Mecsek Táncegyüttes két tagja évek óta tart nálunk
néptánc szakkört. Egyikük tudta beilleszteni munkájába az egész délelőtti
elfoglaltságot, a táncház megtartását. Egy rövid mondókázással, fiú- és leánycsúfolókkal
kezdte, majd saját maga által fújt dudaszóra lépegettek a kicsik és végül CD-ről
szóló csárdásra járták a variációkat.
§ A délelőtti programok zárása: a zenei vetélkedő eredményhirdetése és közös karaoke. Mivel
egy iskolában nincsenek titkok, legalább is a kulturális programok terén, így
gyorsan elterjedt a híre, hogy a nagyoknak tervezünk karaoket, mire a kicsik is
kérték. Nekik musicalekből válogattunk dalokat, illetve Presser - Adamis
dalokat, melyeket legnagyobb meglepetésünkre ismertek és zengett a folyosó az
énekhangjuktól.
Felső
tagozat programjai
§ Zenei
akadályverseny 4 fős csapatokban:
ugyanaz az elv és megvalósítás, mint alsóban, csak nehezebb feladatokkal. 5-6.
és 7-8. évfolyamnak azonos nehézségi fokú és mennyiségű feladatok. Összesen 16
csapat versenyzett.
§ „Örökségünk”
helytörténeti verseny: Erre 6-7-8.-os
diákokat hívtunk, mivel egy alapvető történelmi tudásra szükség volt. Segítségnek
szemelvényeket, rövid filmeket néztek meg a gyerekek. A feladatok megoldásait
mindig hangosan elmondták, mivel a téma újra előkerült egy későbbi feladatnál,
így segítséget jelentett ez is a gyerekeknek. A témák között szerepeltek Pécs
történelmének jeles eseményei, híres pécsi családok, tevékenységük, hagyatékuk
a jelenünkben, pécsett járt, koncertezett híres zeneszerzők helytörténeti
vonatkozásai, szobraik, az 1000 éves egyházmegyével és Pécs 2010 Európa
Kulturális Fővárosa Projekttel kapcsolatos kérdések, feladatok. Összesen 14
csapat mérte össze tudását.
§ A
lakásdíszítés művészete: Őszi
hangulatú asztalterítékeket kellett maguk által hozott anyagokból készíteni a 4
fős csapatoknak. Ez nem verseny volt, hanem egy bemutató, amelyet egész
délelőtt meg lehetett nézni. Minden felsős osztály indított egy csapatot,
vagyis 9 csapat terített.
Gimnázium
programjai
§ A Haydn korában épült, az utóbbi 30 évben görög
katolikus templomként működő Xavér
templom megtekintése Bodogán László parókus vezetésével, aki az építészeti
bemutatón kívül a belső tér díszítettségén keresztül hite rejtelmeibe is
bepillantást engedett diákjainknak.
§ A „Zsolnayak
világa” Dr. Kovács Orsolya
művészettörténész előadása. A Zsolnayak életét, munkáit, újításait a tervezés
és a gyártás terén egyaránt kiemelte. Külön blokk volt az épületkerámia. Az
egészet vetítéssel tette szemléletessé.
§ „Múltunk
titkai”-ról Gábor Olivér régész
tartott előadást, amelyben pécsi ásatásokról mesélt érdekességeket, az általa
elhozott leleteket megfoghatták a gyerekek. Kérdések tucatját kapta az előadás
végén a régészi munkával és napjaink pécsi ásatásaival kapcsolatban. A nagy
érdeklődés miatt a legnagyobb termünkbe kellett ezt az előadást tenni ahhoz,
hogy mindenkit le tudjunk ültetni.
§ „Így játszunk
mi” Deák zenészek hangoskodása.
Iskolánkba több diák is jár, akik, ha idejük engedi, összeállnak egy kis közös
zenélésre. Régi és új nagy sikerű dalokat próbálnak eredeti vagy általuk átírt
formában eljátszani. Itt volt az alkalom az iskola diákjai előtti
bemutatkozásra. A siker nem maradt el. A nyolc zenész közel egy órát játszott.
§ Karaoke a
klubban: karaoken kívül tartottunk
már itt, teaházat, rendeztünk régi játékokból kiállítás is. Most a projektnap
végén itt jöttek össze jó páran és tanári felügyelet mellett késő délutánig
tartott az énekelés.
§ Múzeumlátogatás: A Csontváry kiállítást nézték meg
többen.
§ Média tagozatos osztályunk hosszú délután a Pécs TV-nél
járt, ahol az esti híradó munkálatait követték végig. Hogy lesz a napközben
több helyen felvett anyagból néhány perces összeállítás és abból kész műsor.
Mokos Tibor főszerkesztő fogadta őket, és vezette végig őket a stúdió belső
világán.
Közös
programok gimnáziumban és felső tagozaton
§ „Haydn
másképpen” képzőművészeti alkotóhely:
ezen a programon száz diák vett részt, ebből 64 felsős és 36 gimnazista. Egy
alkotást mindenki létrehozott, de sokan kettőt, hármat is. Csak a fantázia vagy
az idő szűkössége szabott határt az alkotásnak. Kétféle témában lehetett
alkotni: az egyik egy közismert Haydn portrét lehetett átalakítani különféle
technikákkal és eszközökkel, a másik egy Haydn korának megfelelő viseletben
lévő párt kellett felöltöztetni stílusban, színben egymáshoz és a korhoz
harmonizálóan. A több mint háromórás alkotóidőt egy rajzos kolléga vezette egy
segítővel. A délután folyamán a legjobb alkotásokból már a kiállítást is
elkészítette diákok segítségével.
§ Zenehallgatás
a Pécsi Városi Könyvtár Zenetárában
Haydn műveiből, közben anekdoták hallgatása, a művekkel kapcsolatos érdekes
történetek mesélése. A folyósón Haydnról kiállítás volt látható. A délelőtt
során négy csoport, délután hat csoport ment át a Zenetárba. A foglalkozást
délelőtt a nagyoknak és délután a kicsiknek is Stepperné Epresi Mária tartotta
a könyvtár zenetárosa.
§ Várostörténeti
séta: A Barbakánig kísérték fel a
csoportokat kollégák, ott megkapták a feladatlapokat a gyerekek, amiket párban
kellett megoldani. Adott útvonalat kellett bejárniuk, figyelni a házakat,
emléktáblákat, szobrokat és megválaszolni segítségükkel a kérdéseket. A séta
vége ismét a Barbakánnál volt, ahol ellenőrizték a megoldásokat és igazolást
kaptak a teljesítés eredményéről. Gimnazista diákjaink között van sok, aki nem
pécsi, nekik volt nagyobb élmény a séta, és érdekes módon ők oldották meg jobb
eredménnyel és nem azok, akik nap, mint nap átrohannak az adott terület egyes
részein.
§ A nyomtatott
könyv művészete: a PTE Központi
Könyvtárában lévő Klimo Gyűjtemény és az ott lévő első nyomtatott könyvekből
készült kiállítás megtekintése Pohánka Éva könyvtáros vezetésével. A
klasszicista épület, a püspöki hagyaték bemutatása mellett az egyetemi
könyvtárban elfoglalt helyét is megismerték a gyerekek. Az első csoport felsős
és gimnazista diákokat is magába foglalt, a második csoport egy gimnazista
osztály volt és osztályfőnökük.
§ Táncház a Mecsek Táncegyüttessel, ahogy már az alsónál
leírtam. A nagyoknál körtánccal kezdtek, majd, ahogy oldódott a hangulat, úgy
alakultak párok és csárdás variációkat, dunántúli ugróst jártak. A zene CD-ről
szólt, itt jött össze nagyobb érdeklődő réteg a ténylegesen táncolókon kívül.
Sokan csak leültek és hallgatták a zenét, nézték a többieket.
§ Filmvetítés: Amadeus. Mozartot 2006-ban ünnepeltük, hiszen akkor
volt születésének 250. és halálának 215. évfordulója. Sok mindent szerveztem a
Zene Világnapjára abban az évben is, de a filmvetítés akkor elmaradt. Most
azoknak a programoknak a felelevenítésével indítottuk a vetítést, persze csak
azok tudtak érdemben hozzászólni ehhez, akik akkor is az iskolánkba jártak már
és részt vettek azokon a programokon. A filmnek sok nézője volt, ezért is ment
le kétszer a nap folyamán. Így minden érdeklődő elérhette valamelyik vetítést
az egyéb programjainak látogatása mellett.
§ Foltvarrás technikájával ajándéktárgy készítése. Mindig sokakat
vonzanak a különféle kézműves technikákkal megismertető foglalkozások.
§ Beszélgetés
Uhrik Dóra Liszt Ferenc díjas, érdemes művésszel a pécsi balett egyik alapító tagjával. Gyerekkorom
kedvenc balett táncosa volt ő, és mivel iskolánkhoz a ’70-es évek végén, ’80-as
évek elején szülőként is kötődött, így mindig szívesen jön vissza hozzánk.
Ismét egy balettkedvelő és szerető diákcsoporttal találkozott, amit azóta is
többször emlegetett. Számára is élmény volt, de nekünk is, hiszen történetein
keresztül nekem még ismerős, de diákjainknak már csak a történelemórák
anyagaként hallott korszak kulturális életét, kultúrpolitikáját hallhatták
rendkívül élvezetesen. A mesélést pedig egy baletttáncos diáklány néhány derék-,
lábujj- és nyaktörő balett lépéskombinációja tette látványossá.
§ Beszélgetés
Bencze Attilával a média világáról,
értékekről, tisztességről és a művészetközvetítés kapcsolatáról. Attila első
szóra elvállalta a találkozást diákjainkkal és a tőle megszokott
közvetlenséggel mesélt, vonta be médiás diákjainkat a beszélgetésbe. Olyan jól
mesélt, annyi érdekes dologra kitért a témában, hogy fotós kollégám „ott
felejtette magát” a teremben. A nap meglepetése Attila volt minden diáknak és a
benn ülő kollégáknak is.
A
projektnap értékelése
Abban
mindenki egyetértett (iskolavezetés, kollégák, diákok), hogy sikeres, jó
hangulatú, érdekes volt a nap, mely sok meglepetést hozott, pozitív érzéseket
hagyott bennünk. A záró beszámolón többen hozzászóltak az általam illetve
igazgatónőnk által elmondott tapasztalatokhoz, köszönethez.
A hozzászólások a gyerekek
rendkívül pozitív részvételét, fegyelmezettségét, érdeklődését emelték ki,
illetve a diákok osztályközösségben kimondott véleményeit. A meghívott vendégek
illetve külső helyszínen előadók munkáját, közvetlenségét, gyerekek életkorához
igazodó előadásmódját, felkészültségét említették. Elhangzott a kollégák
részéről a projekt újszerűségének dicsérete, az igényük más témák
feldolgozására hasonló formában. A munkámat pozitívan értékelték, én pedig
mindenkiét, akik az első pillanattól vagy kicsit későbbtől támogattak és aktív
részvételt vállaltak.
Mivel ez egy iskolai
kulturális rendezvény volt, így adott volt a látogatók nagy száma. Nem volt
kétséges, hogy a termek tele lesznek érdeklődővel, hiszen előzetes felmérés az
igényeiket feltárta. Nagyszámú és témájában sokféle programot ajánlottam ki,
szinte személyre szabottan. Össze lehetett úgy válogatni a programokat, hogy
mindenki megnézhesse, meghallgathassa a neki tetszőt, őt érdeklőt.
Kulturális programok sikerét
csak számokban mérve nem lehet igazán kifejezni, de összesítem az adatokat. Az alábbi táblázat mutatja összefoglalva a programok
számát. Az első szám az adott korosztálynak tervezett programok száma, a
második a közös programok száma. Ilyen közös program volt alsóban a reggeli
nyitó ünnepség, felsőben és gimnáziumban az előbbiekben már említett előadások,
beszélgetések.
|
Összes
tervezett program |
Összes lebonyolódott program |
Elmaradt |
||||||
|
31 |
28 |
3 |
||||||
|
Alsó |
Felső |
Gimnázium |
Alsó |
Felső |
Gimnázium |
Alsó |
Felső |
Gimnázium |
|
7+1 |
4+10 |
10+10 |
7+1 |
3+10 |
8+10 |
0 |
1 |
2 |
Az elmaradt programokat két
héttel később a Deák napi rendezvényeinken mégis megtartottuk, mivel igény volt
rá.
A jelenléti ívek mutatják,
hogy diákjaink alacsony hiányzással, a kollégák maximálisan megtervezve és
megszervezve, jelenlétükkel támogatták a külső és belső helyszíneken zajló
eseményeket. A jó szervezés eredménye volt a zökkenőmentes lebonyolítás. Úgy
érzem minden tekintetben sikeresnek minősíthető ez az október 1. projektnap.