NYIRŐ GIZELLA*

 

Kulturális Projektnap a Deákban A Zene Világnapjára

 

 

                „Egy gyermek élete olyan, mint egy papírlap,

               melyen minden arra járó nyomot hagy”

József Attila

 

Bevezető

               

Szeretnék én is egy nyomhagyó lenni. Tanárként, könyvtárosként, kulturális programszervezőként és emberként egyaránt. És legyünk őszinték, nekünk a legkönnyebb. Találkozásaink az iskolában és az iskolai könyvtárban mindennaposak gyerekeinkkel, érdeklődve fordulnak hozzánk, bármit is teszünk, örömmel kapcsolódnak be munkánkba legyen az bármilyen jellegű is. És bár sokszor és sokat kritizálnak minket, a módszereinket, vagy éppen azok hiányát bizonyos esetek kezelésében, az oktatást, az iskola és a KULTÚRA kapcsolatát. Én optimista módon szemlélem ezeket ellentétben kritikusainkkal.  Azt hiszem ezért is láttam meg a lehetőséget az iskolában, a tehetséges diákjainkban egy kulturális projektnap tervezéséhez. Hogy milyen nagy értéket képeznek tehetséges diákjaink, azt mindig tudtam, az általam szervezett kulturális programokra mindig élvezettel válogattam eredeti produkcióikból. Fontosnak tartom közösségeinket, melyekhez véletlenszerűen vagy tudatos választás útján tartozunk, hiszen ezek alkotják – mi alkotjuk – kapcsolatainkat, hozzuk létre értékeinket, kultúránkat, és ez az igazi „emberi mű”(József Attila).

Projektem igazi szereplői 6-18 éves diákjaink, azok a gyerekek, akik mind érdeklődési körükben, tantárgyi és egyéb tudásukban, viselkedési kultúrájukban, szorgalmukban, motiválhatóságukban igencsak eltérnek egymástól. Egyben mégis közösek: mindannyian valamilyen művészeti ágban bontogatják szárnyaikat, időt-energiát nem kímélve gyakorolnak, alkotnak, és örömmel vesznek minden olyan lehetőséget, ahol megmutathatják tehetségüket.  Megmutathatják azt az évezredek során felhalmozódott tapasztalatot és hagyományt, mely ötvöződik, a nyelv és a kultúra útján minden értelmes emberben.

Projektemben résztvevő másik gyerekcsoport, akik nem egy adott művészeti ágban tehetségesek és nem ezt mutatják meg, hanem azok, akikre mindig lehet számítani, ha valamit meg kell szervezni, ki kell hirdetni, segítőket kell toborozni, vendégeket kell fogadni és kísérni. Ők az igazi segítői a programjaim zökkenőmentes lebonyolításának. Az évek múlásával mindig végeznek tanulmányaikkal nálunk, elmennek az intézményből, de ha nagyobb eseményre készülök, mindig visszajönnek segíteni. Illetve amit nagyon csodálok, hogy a pótolhatatlannak hitt segítők helyett az új évfolyamon mindig megérkezik az utánpótlás. Mindig megtalálják egymást a gyerekek és a nekik megfelelő tevékenységek, illetve megtalálnak engem, én őket. Ennek igazi színtere a könyvtár, ahová tanulni, olvasgatni, vagy csak megpihenni, egy kicsit beszélgetni térnek be egy nehezebb nap után. A könyvtáros, még ha tanórák keretében tanítja is őket, egészen más viszonyt, más kötődést tud kialakítani a gyerekekkel, mint bármilyen más szakos tanár. Ez a kapcsolat adta az ötletet már az első kulturális programom megszervezésénél is. Támaszkodok a művészi képességeiket csillogtatni akaró gyerekekre a műsor, a bevezető, a hangverseny… alatt és a háttérben dolgozni szerető kommunikációs képességeikben, szervező képességeikben kiemelkedő, jó ötleteket, megoldásokat hozó gyerekekre. Más lesz így az egész program hangulata, hatása, nagyobb az öröm az elismerés a végén. Nem a kollégákat terhelem le minden munkával, de aki kedvet érez, minden alkalommal kapcsolódik a csapathoz, segíti, ha kell, irányítja a gyerekek munkáját. És természetesen egy iskolában adott az a többséget tömörítő réteg is, akinek előadjuk a megszervezett műsort, a találkozót híres emberekkel, a kulturális értékeket kiemelő világnap eseményeit megnézhetik, versenyezhetnek a szervezett „szellemi akadályversenyen”. Ez a többségi csoport elsősorban a diákjaink és a hozzájuk tartozó szülők, nagyszülők, testvérek, barátok csoportja.

Ennek, a közösségnek és az iskolának, mint helyszínnek is megvan a kultúraelméleti alapja. És bár ez csak egy kis közösség mégis tökéletesen modellálja egy nagyobb társadalom kultúraközvetítő tevékenységét, életét a kulturális események között, azokból való választásait.

 

A célközönség bemutatása

Minden projektnek az alapja egy ötlet. De legyen ez akármilyen újszerű, érdekes, mindig a célközönség igényeiből kell kiindulnia. Különleges dolgok, találkozók, beszélgetések, előadások iránt mindig megvan az igény, a „vásárlási akarat és lehetőség”. Ezek a programok szükségleteket és igényeket elégítenek ki. Az, hogy megvan diákjainkban az igény, az egyértelműen látszik abban, hogy mind saját szervezésű mind pedig más intézmények programjain egyénileg vagy osztály keretben is rendszeresen részt vesznek. Nincs nagy létszámbeli különbség: alsóban 206, felsőben 229, és gimnáziumban 284 fő tanul ebben a tanévben iskolánkban.

A gyerekek kultúra iránti motiváltságát, valamint kulturális igényeit háromféle témára kiterjedően vizsgáltam meg előzetesen:

   1. a kultúra helyi képviselői közül kikkel találkoznának szívesen

   2. milyen keretek között

   3. aktív szerepvállalásra is jelentkeznének-e (szervezési feladatok, vendégek fogadása, beszélgetés levezetése, technikusi háttérmunka…)

Minden általunk megnevezett személyre illetve programlehetőségre pozitív visszajelzést kaptunk felsős és gimnazista diákjainknál.

A diákok délutáni kulturális programokra nehezebben maradnak vagy jönnek vissza, mintha délelőtt, óra keretében történik a találkozó, beszélgetés, előadás. Ha komplett projektnap, Deák – nap, Juniális keretében zajlik le a program, akkor pedig még nagyobb arányú a szimpátia a program iránt. A diákok egy része rendkívül szeret aktívan részt venni az iskola kulturális, szabadidős tevékenységeiben.

 

A projektnap bemutatása

Projektemben gyerekek számára terveztem a kultúra egyes szegletének megmutatását úgy, hogy abban maguk is aktívan vegyenek részt, és a program lezajlásával ne záruljon le végleg. Az aktív részvétel alatt értem az énekkar koncertjét, a verset jól mondó diákok szavalatát, hangszeres előadást, de a technikusi munkát is, mellyel látványosabbá, élvezhetőbbé válik a program, a vendégek fogadását, mely oldottabbá teszi a hangulatot, a logó tervezését és természetesen a szervezési munkákban való segítést is. Az utómunkák alatt pedig azt értem, hogy vegyenek részt diákjaink az elkészült alkotások kiállításának munkálataiban, írjanak róla a diák újság és az évkönyvünk részére, vagy a honlapon való megmutatásához.

A Zene Világnapjára október 1-re tervezett kulturális projektem egy komplex projektnapként valósult meg. Minden tanévben megemlékezünk a különféle világnapokról, mivel fontosnak tartjuk ezeket, az eredeti gondolataikat, melyeket már sokszor nem is ismerünk, vagy csak magát a kezdeményezés értékőrző voltát látjuk. Így van ez a Zene világnapjával is. Évről évre rövid zenehallgatással indult a reggel az iskolában, a gyerekek a hangszóróból áradó zenére léptek be az épületbe. Alsóban az egész délelőttöt betöltő programot szerveztek a tanítók, mellyel a zene fontosságát, szépségét és más művészeti ágakkal való kapcsolatát emelték ki. Innen jött az ötlet. Ha alsóban évről évre tudunk új dolgokat megvalósítani a zene értékeinek továbbadásában, miért álljunk meg a felső és gimnázium szintjén egy reggeli zenehallgatásnál, hiszen úgy is olyan kevés a művészeti oktatást célzó órák száma. Így aztán a jól átgondolt terv még kora tavasszal papírra került, az iskolavezetéssel elfogadtatásra pedig augusztusban. Így ott volt az egész szeptember, a szervezésre és az előkészítésre.

A nap középpontjába Haydn került, akinek 2009-ben halálának 200. évfordulójáról emlékeztünk meg. Ez a téma bővült ki a művészetek sokszínű képviselőinek megjelenésével. A reggeli megnyitó műsorban nemcsak rá emlékeztünk néhány általa írt zeneszám megszólaltatásával, de ennek a napnak az eredeti, Yehudi Menuhin által megfogalmazott gondolatát, az eredeti célt kívántuk megeleveníteni: „Örülnék, ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon, tereken is muzsikálnának, énekelnének kórusok, jazz zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.” Így aztán énekkarunk útnak indult egy kis örömzenélésre az iskolához közel eső kis terekre. Sokan megálltak hallgatni őket, többen szóba elegyedtek a gyerekekkel és érdeklődtek az alkalom iránt, ami kihozta őket a térre, illetve az intézményünk iránt is. Többen beálltak énekelni is egy-egy ismert dal hallatán. Az igazi meglepetés az volt, amikor megkérdezték, hogy mikor énekelnek újra a téren? Projektem céljai közül egy mindjárt reggel megvalósult, a többi a nap hátralévő idejében óráról órára, programról programra vált teljessé.

Ezen a napon nem volt tanítás, de természetesen mindenki itt volt az iskolában. A programok előre ki lettek hirdetve kis plakátokon (mellékletben) és a gyerekek által „szabad rablásnak” nevezett módon iratkoztak fel oda, ami a legjobban érdekelte őket. Mindenkinek három program meglátogatása volt kötelező, de ennél sokkal többre is elmentek. Kollégák felügyeltek a programokon és a jelenléti íveket ellenőrizték. A programok pontos időbeosztása ki volt függesztve, így mindenki pontosan tudta mikor, melyik teremben lesz adott program, illetve honnan, kivel indulnak a külső helyszínekre.

 

A projekt céljai

1.       Felhívni az emberek figyelmét az iskolára, a tanórán kívül folyó sokrétű munkára, művészeti nevelésre, annak hatására a környezetünkre. Megmutathassák diákjaink tehetségüket, többlettudásukat órai kereteken kívül. Az összetartozás érzésének erősítése közös zenéléssel, az éneklés lélekemelő érzését adják át másoknak is, szerezzenek néhány kellemes percet a környéken magányosan élő embereknek.

2.       Teremtsünk hagyományt, illetve őrizzük meg azokat egy világnap elfeledett eredeti céljának felelevenítésével.

3.       Nézzék figyelő tekintettel lakóhelyük építészeti, művelődéstörténeti szempontból fontos épületeit, szobrait. Lássák a kapcsolatot a különféle művészeti ágak, események között.

4.       Találkozzanak lakóhelyük híres művészeivel, ismerjék meg a média világát a benne dolgozók szemén keresztül.

 

Ahhoz, hogy ezek megvalósulhassanak egy olajozottan működő projekt teamet kellett létrehozni segítőkész, lelkes kollégákból és diákokból. A minimális költségvetés pontos beosztásával és az iskolavezetés támogatásával: az iskola épületének és technikai felszereltségének használatával vált megoldhatóvá a projekt. SWOT analízissel tártam fel a tervezés időszakában a megvalósítást támogató és gyengítő elemeket.

 

 

A projekt konkrét programjai

Három külön korosztályra lett tervezve az egész nap programja. Mindhárman a reggeli közös megnyitó műsorral kezdtek, aztán mindenki indult a saját programjára.

 

Alsó tagozat programjai:

§     Hangoló Zenés Gyerekszínház: Nemes László előadásában a közönség aktív bevonásával.

§     Hangszerbemutató: Felsős és gimnazista diákok bemutatója a kicsiknek. Egy-egy hangszeren előadott rövid, vidám hangvételű darab bemutatása, ha ismert a mű, közös énekléssel kísérve a dallam.

§     Népi hangszerkészítés: Már visszatérő vendégeknek számítanak ők, mivel mindig jó hangulatú és később az énekórákon használható a gyerekek által könnyen elkészíthető hangszereket készítenek, nádból, mákgubóból, fadarabokból, fűzfából…

§     Zenei vetélkedő 4 fős csapatokban: minden évben egy – egy híres zeneszerző vagy zenész köré csoportosítjuk a feladatokat. Van köztük az értő olvasásra, logikus gondolkodásra, képi látásra, kézügyességre, zenei hallásra, zenefelismerésre alapuló feladat is. Ezért is csapatverseny, mert mindenki a képességeinek megfelelő feladatban jeleskedhet, és a végeredmény a közös feladat megoldás, a közös siker.

§     Osztályéneklési verseny: Idén először volt megrendezve az alsó tagozatosok körében. Egy dalt a tananyagból egyet azon kívülről kellett előadni. Kísérete lehetett hangszeres, ritmuskíséret tapssal, lábdobbantással vagy bármilyen általuk készített ritmushangszerrel. Minden évfolyamon külön hirdettünk első helyezettet, mivel egészen más repertoárból énekel egy elsős vagy egy negyedikes osztály.

§     Táncház: A Mecsek Táncegyüttes két tagja évek óta tart nálunk néptánc szakkört. Egyikük tudta beilleszteni munkájába az egész délelőtti elfoglaltságot, a táncház megtartását. Egy rövid mondókázással, fiú- és leánycsúfolókkal kezdte, majd saját maga által fújt dudaszóra lépegettek a kicsik és végül CD-ről szóló csárdásra járták a variációkat.

§     A délelőtti programok zárása: a zenei vetélkedő eredményhirdetése és közös karaoke. Mivel egy iskolában nincsenek titkok, legalább is a kulturális programok terén, így gyorsan elterjedt a híre, hogy a nagyoknak tervezünk karaoket, mire a kicsik is kérték. Nekik musicalekből válogattunk dalokat, illetve Presser - Adamis dalokat, melyeket legnagyobb meglepetésünkre ismertek és zengett a folyosó az énekhangjuktól.

 

Felső tagozat programjai

§     Zenei akadályverseny 4 fős csapatokban: ugyanaz az elv és megvalósítás, mint alsóban, csak nehezebb feladatokkal. 5-6. és 7-8. évfolyamnak azonos nehézségi fokú és mennyiségű feladatok. Összesen 16 csapat versenyzett.

§     „Örökségünk” helytörténeti verseny: Erre 6-7-8.-os diákokat hívtunk, mivel egy alapvető történelmi tudásra szükség volt. Segítségnek szemelvényeket, rövid filmeket néztek meg a gyerekek. A feladatok megoldásait mindig hangosan elmondták, mivel a téma újra előkerült egy későbbi feladatnál, így segítséget jelentett ez is a gyerekeknek. A témák között szerepeltek Pécs történelmének jeles eseményei, híres pécsi családok, tevékenységük, hagyatékuk a jelenünkben, pécsett járt, koncertezett híres zeneszerzők helytörténeti vonatkozásai, szobraik, az 1000 éves egyházmegyével és Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa Projekttel kapcsolatos kérdések, feladatok. Összesen 14 csapat mérte össze tudását.

§     A lakásdíszítés művészete: Őszi hangulatú asztalterítékeket kellett maguk által hozott anyagokból készíteni a 4 fős csapatoknak. Ez nem verseny volt, hanem egy bemutató, amelyet egész délelőtt meg lehetett nézni. Minden felsős osztály indított egy csapatot, vagyis 9 csapat terített.

 

Gimnázium programjai

§     A Haydn korában épült, az utóbbi 30 évben görög katolikus templomként működő Xavér templom megtekintése Bodogán László parókus vezetésével, aki az építészeti bemutatón kívül a belső tér díszítettségén keresztül hite rejtelmeibe is bepillantást engedett diákjainknak.

§     A „Zsolnayak világa” Dr. Kovács Orsolya művészettörténész előadása. A Zsolnayak életét, munkáit, újításait a tervezés és a gyártás terén egyaránt kiemelte. Külön blokk volt az épületkerámia. Az egészet vetítéssel tette szemléletessé.

§     „Múltunk titkai”-ról Gábor Olivér régész tartott előadást, amelyben pécsi ásatásokról mesélt érdekességeket, az általa elhozott leleteket megfoghatták a gyerekek. Kérdések tucatját kapta az előadás végén a régészi munkával és napjaink pécsi ásatásaival kapcsolatban. A nagy érdeklődés miatt a legnagyobb termünkbe kellett ezt az előadást tenni ahhoz, hogy mindenkit le tudjunk ültetni.

§     „Így játszunk mi” Deák zenészek hangoskodása. Iskolánkba több diák is jár, akik, ha idejük engedi, összeállnak egy kis közös zenélésre. Régi és új nagy sikerű dalokat próbálnak eredeti vagy általuk átírt formában eljátszani. Itt volt az alkalom az iskola diákjai előtti bemutatkozásra. A siker nem maradt el. A nyolc zenész közel egy órát játszott.

§     Karaoke a klubban: karaoken kívül tartottunk már itt, teaházat, rendeztünk régi játékokból kiállítás is. Most a projektnap végén itt jöttek össze jó páran és tanári felügyelet mellett késő délutánig tartott az énekelés.

§     Múzeumlátogatás: A Csontváry kiállítást nézték meg többen.

§     Média tagozatos osztályunk hosszú délután a Pécs TV-nél járt, ahol az esti híradó munkálatait követték végig. Hogy lesz a napközben több helyen felvett anyagból néhány perces összeállítás és abból kész műsor. Mokos Tibor főszerkesztő fogadta őket, és vezette végig őket a stúdió belső világán.

 

Közös programok gimnáziumban és felső tagozaton

§     „Haydn másképpen” képzőművészeti alkotóhely: ezen a programon száz diák vett részt, ebből 64 felsős és 36 gimnazista. Egy alkotást mindenki létrehozott, de sokan kettőt, hármat is. Csak a fantázia vagy az idő szűkössége szabott határt az alkotásnak. Kétféle témában lehetett alkotni: az egyik egy közismert Haydn portrét lehetett átalakítani különféle technikákkal és eszközökkel, a másik egy Haydn korának megfelelő viseletben lévő párt kellett felöltöztetni stílusban, színben egymáshoz és a korhoz harmonizálóan. A több mint háromórás alkotóidőt egy rajzos kolléga vezette egy segítővel. A délután folyamán a legjobb alkotásokból már a kiállítást is elkészítette diákok segítségével.

§     Zenehallgatás a Pécsi Városi Könyvtár Zenetárában Haydn műveiből, közben anekdoták hallgatása, a művekkel kapcsolatos érdekes történetek mesélése. A folyósón Haydnról kiállítás volt látható. A délelőtt során négy csoport, délután hat csoport ment át a Zenetárba. A foglalkozást délelőtt a nagyoknak és délután a kicsiknek is Stepperné Epresi Mária tartotta a könyvtár zenetárosa.

§     Várostörténeti séta: A Barbakánig kísérték fel a csoportokat kollégák, ott megkapták a feladatlapokat a gyerekek, amiket párban kellett megoldani. Adott útvonalat kellett bejárniuk, figyelni a házakat, emléktáblákat, szobrokat és megválaszolni segítségükkel a kérdéseket. A séta vége ismét a Barbakánnál volt, ahol ellenőrizték a megoldásokat és igazolást kaptak a teljesítés eredményéről. Gimnazista diákjaink között van sok, aki nem pécsi, nekik volt nagyobb élmény a séta, és érdekes módon ők oldották meg jobb eredménnyel és nem azok, akik nap, mint nap átrohannak az adott terület egyes részein.

§     A nyomtatott könyv művészete: a PTE Központi Könyvtárában lévő Klimo Gyűjtemény és az ott lévő első nyomtatott könyvekből készült kiállítás megtekintése Pohánka Éva könyvtáros vezetésével. A klasszicista épület, a püspöki hagyaték bemutatása mellett az egyetemi könyvtárban elfoglalt helyét is megismerték a gyerekek. Az első csoport felsős és gimnazista diákokat is magába foglalt, a második csoport egy gimnazista osztály volt és osztályfőnökük.

§     Táncház a Mecsek Táncegyüttessel, ahogy már az alsónál leírtam. A nagyoknál körtánccal kezdtek, majd, ahogy oldódott a hangulat, úgy alakultak párok és csárdás variációkat, dunántúli ugróst jártak. A zene CD-ről szólt, itt jött össze nagyobb érdeklődő réteg a ténylegesen táncolókon kívül. Sokan csak leültek és hallgatták a zenét, nézték a többieket.

§     Filmvetítés: Amadeus. Mozartot 2006-ban ünnepeltük, hiszen akkor volt születésének 250. és halálának 215. évfordulója. Sok mindent szerveztem a Zene Világnapjára abban az évben is, de a filmvetítés akkor elmaradt. Most azoknak a programoknak a felelevenítésével indítottuk a vetítést, persze csak azok tudtak érdemben hozzászólni ehhez, akik akkor is az iskolánkba jártak már és részt vettek azokon a programokon. A filmnek sok nézője volt, ezért is ment le kétszer a nap folyamán. Így minden érdeklődő elérhette valamelyik vetítést az egyéb programjainak látogatása mellett.

§     Foltvarrás technikájával ajándéktárgy készítése. Mindig sokakat vonzanak a különféle kézműves technikákkal megismertető foglalkozások.

§     Beszélgetés Uhrik Dóra Liszt Ferenc díjas, érdemes művésszel a pécsi balett egyik alapító tagjával. Gyerekkorom kedvenc balett táncosa volt ő, és mivel iskolánkhoz a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején szülőként is kötődött, így mindig szívesen jön vissza hozzánk. Ismét egy balettkedvelő és szerető diákcsoporttal találkozott, amit azóta is többször emlegetett. Számára is élmény volt, de nekünk is, hiszen történetein keresztül nekem még ismerős, de diákjainknak már csak a történelemórák anyagaként hallott korszak kulturális életét, kultúrpolitikáját hallhatták rendkívül élvezetesen. A mesélést pedig egy baletttáncos diáklány néhány derék-, lábujj- és nyaktörő balett lépéskombinációja tette látványossá.

§     Beszélgetés Bencze Attilával a média világáról, értékekről, tisztességről és a művészetközvetítés kapcsolatáról. Attila első szóra elvállalta a találkozást diákjainkkal és a tőle megszokott közvetlenséggel mesélt, vonta be médiás diákjainkat a beszélgetésbe. Olyan jól mesélt, annyi érdekes dologra kitért a témában, hogy fotós kollégám „ott felejtette magát” a teremben. A nap meglepetése Attila volt minden diáknak és a benn ülő kollégáknak is.

 

A projektnap értékelése

Abban mindenki egyetértett (iskolavezetés, kollégák, diákok), hogy sikeres, jó hangulatú, érdekes volt a nap, mely sok meglepetést hozott, pozitív érzéseket hagyott bennünk. A záró beszámolón többen hozzászóltak az általam illetve igazgatónőnk által elmondott tapasztalatokhoz, köszönethez.

A hozzászólások a gyerekek rendkívül pozitív részvételét, fegyelmezettségét, érdeklődését emelték ki, illetve a diákok osztályközösségben kimondott véleményeit. A meghívott vendégek illetve külső helyszínen előadók munkáját, közvetlenségét, gyerekek életkorához igazodó előadásmódját, felkészültségét említették. Elhangzott a kollégák részéről a projekt újszerűségének dicsérete, az igényük más témák feldolgozására hasonló formában. A munkámat pozitívan értékelték, én pedig mindenkiét, akik az első pillanattól vagy kicsit későbbtől támogattak és aktív részvételt vállaltak.

Mivel ez egy iskolai kulturális rendezvény volt, így adott volt a látogatók nagy száma. Nem volt kétséges, hogy a termek tele lesznek érdeklődővel, hiszen előzetes felmérés az igényeiket feltárta. Nagyszámú és témájában sokféle programot ajánlottam ki, szinte személyre szabottan. Össze lehetett úgy válogatni a programokat, hogy mindenki megnézhesse, meghallgathassa a neki tetszőt, őt érdeklőt.

Kulturális programok sikerét csak számokban mérve nem lehet igazán kifejezni, de összesítem az adatokat. Az alábbi táblázat mutatja összefoglalva a programok számát. Az első szám az adott korosztálynak tervezett programok száma, a második a közös programok száma. Ilyen közös program volt alsóban a reggeli nyitó ünnepség, felsőben és gimnáziumban az előbbiekben már említett előadások, beszélgetések.

Összes tervezett program

Összes lebonyolódott program

Elmaradt

31

28

3

Alsó

Felső

Gimnázium

Alsó

Felső

Gimnázium

Alsó

Felső

Gimnázium

7+1

4+10

10+10

7+1

3+10

8+10

0

1

2

 

Az elmaradt programokat két héttel később a Deák napi rendezvényeinken mégis megtartottuk, mivel igény volt rá.

A jelenléti ívek mutatják, hogy diákjaink alacsony hiányzással, a kollégák maximálisan megtervezve és megszervezve, jelenlétükkel támogatták a külső és belső helyszíneken zajló eseményeket. A jó szervezés eredménye volt a zökkenőmentes lebonyolítás. Úgy érzem minden tekintetben sikeresnek minősíthető ez az október 1. projektnap.

 



* NYIRŐ GIZELLA, könyvtáros-tanár, PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola, Pécs, nyiro.gizella@gmail.com