Gonda János Tanár Úr köszöntése*

 

Kedves János!

 

Engedd meg, hogy születésnapodon szeretettel köszöntselek, s kívánjak jó egészséget, még sok-sokévnyi alkotókedvet. A gratuláció csupán néhány igen szubjektív sor lesz, de Tőled nem idegen a tömörség. Tudom, mert sokszor tapasztaltam, minden mondatodat, gondolatodat, zenei közlésedet a szikárság jellemez. Ezt próbálom folytatni, s tisztelettel átnyújtani.

 

Különös sors a híres embereké. Őket sokan jól ismerik, de ők nem is sejtik a tisztelők számát, körét. Magam a középiskolás éveim során találkoztam először a neveddel. Egy énekórán a tanárunk egy bakelitlemezről bemutatott néhány felvételt, amelyet együtteseddel rögzítettetek. Meglepőek, érdekesek és emlékezetesek volt ezeket a művek. Arra ösztönöztek, hogy keressem, hallgassam a számomra akkor rendkívüli zenei világot. És láss csodát, a klasszikus zenén felnőtt fiatal élvezettel vetette bele magát a jazz ritmus- és hangvilágába!

 

Főiskolás éveim alatt, a hetvenes évek közepén ismertem meg alapművedet, a Jazz című kötetet. A könyv ma is ott áll a könyvszekrényem zenei polcán. Majd’ negyven év után is érdemes és öröm kézbe venni, forgatni, megmártózni benne.

 

Külföldi elismertséged hamarabb következett be, mint a honi. De hát ez rendben is van így, mert megszoktuk akkor is, és talán ma is így van.

 

Talán a mozirajongók sem tudják, hány és hány film zenéjét szerezted.

 

Legendás szervező, és kitartó ember vagy, nevedhez fűződik a jazzképzés, a szakma professzionálissá tétele. Az ÜGYÉRT – így nagybetűkkel –, időt és fáradságot sohasem kíméltél. Tehát ne kerteljünk, mondjuk ki: iskolateremtő vagy. Ma már sokan vannak nem csak hallgatóid, de aktív muzsikuskövetőid is.

 És most térjünk át a személyes találkozásainkra, melynek színtere, a Zenetanárok Társasága. Tíz esztendeje időről időre találkozunk a választmányi üléseken és egyéb rendezvényeken. Öröm minden megnyilvánulásodat hallgatni. Öröm és tanulságos, ugyanis véleményed mindig markáns. A megoldásokat kereső gondolatmódot közvetítesz. Mély és gondos előkészítéssel szervezted meg az improvizációval foglalkozó konferenciát, amely a teljes szakmát mozgósította. Ma is várjuk minden kezdeményezésedet, javaslatodat, mert az komoly értéket képvisel.

 

És nem feledkezhetem meg az előadóművészről sem, akit legutóbb a MÜPA Fesztiváltermében hallgattam. A koncertet követően tudtam meg, hogy egy ideggyulladás nehezítette a fellépésed. A közönség ebből semmit nem érzett, nem hallott, csak a zenei profizmust, az elkötelezettséget látta. De jó lenne még sok-sok ilyen hangversenyen részt venni!

 

Kedves János!

 

Hamarosan befejezem a sorokat. Hazafelé menet elmegyek a Hollán Ernő és Katona József utcai ház előtt, ahol gyerekként zenei életed kezdődött. Egy alkalommal ezt is említetted. S ha valaki ifjúkoráról mesél, az a hallgatót bizalmába fogadta, utólag is köszönet érte.

 

Nyolcvan év! Ez hihetetlen!

 

Arany János a következőket írja Évnapra című versében:

 

„Nyolcvan év
Ritka szép;
Hetven év
Jó, ha ép;
Hatvannégy esztendő:
Untig elegendő.”

 

A költőt megidézve kívánok még nagyon sok örömteli, boldog napot, barátsággal, szeretettel, legalább százhúsz évig:

 

Budapest, 2012. január 10.

 

Csillag Ferenc

 

 

KISLEXIKON GONDA JÁNOSRÓL (Budapest, 1932. január 11.)

Zongoraművész, zeneszerző, zenetörténész, főiskolai tanár. 1953-1958 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt zenetudomány szakon Szabolcsi Bence és Bartha Dénes tanítványaként. Közben 1956-1961 között elvégezte a zongora művész-tanárképző tanszakot,ezen Solymos Péter és Horusitzky Zoltán voltak a tanárai.

1961-1964 között a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője volt. 1962-ben megalapította a Qualiton együttest, mellyel elkészítette a "Modern Jazz" lemezsorozat első albumát (1963). További önálló lemeze a Szextettel (1972) készült: "Sámánének" 1975), "Vonzások és választások" című szólózongora album (1980), "Keyboard Music" (1985), "Képek - Emlékek" (1999). 1965-ben és 1972-ben Ausztráliában vendégszerepelt. Koncertezett, előadásokat és kurzusokat tartott majd mindenütt Európában. Zeneszerzőként elsősorban jazzdarabokat komponált, de emellett számos filmzenét, pantomim- és balettzenéket, valamint szimfonikus jazzműveket is írt. 1965-ben megszervezte, és 1998-ig vezette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakát. A műfaj ekkor kapott első ízben helyet az állami zeneoktatásban. 1990-ben a tanszak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékévé alakult át. 1972-1984 között a Nemzetközi Jazz Föderáció alelnöke volt, 1984-től az oktatási ügyeket intézte. Létrehozta, majd vezette az 1990-től 2000-ig működő tatabányai Nemzetközi Kreatív Zenepedagógiai Intézetet. 1990-1991 között a Magyar Jazz Szövetség elnöke, 1991 óta örökös tiszteletbeli elnöke. 1994-1998 között a Zenetanárok Társaságának elnöke volt. Jelenleg alkalomszerűen ad hangversenyeket szólóban vagy trióban, Berkes Balázs és Kőszegi Imre közreműködésével,komponál, tanulmányokat és szakcikkeket ír, valamint az Egyetem Doktoriskoláján tart kurzusokat.

 

Albumai

·        Modern jazz I (1963)

·        Modern jazz IV-V. - Anthology  ’64 (1964)

·        Modern jazz VI. - Anthology ’67 (1967)

·        Modern jazz VII. - Anthology ’68 (1968)

·        Modern jazz VIII. - Anthology ’69 (1969)

·        Sámánének (1975)

·        Vonzások és választások (1980)

·        Solo Piano (1980)

·        Keyboard Music (1985)

·        Képek, Emlékek (1999)

 

Filmzenéi

·        Nappali sötétség (1963)

·        Sodrásban (1963)

·        Kedd (1963)

·        Karambol (1964)

·        Szentjános fejevétele (1966)

·        Apa - Egy hit naplója (1966)

·        A múmia közbeszól (1967)

·        Szerelmesfilm (1970)

·        Mérsékelt égöv (1970)

·        Horizont (1971)

·        Aszfalt mese (1971)

·        A gyilkos a házban van (1971)

·        Utazás Jakabbal (1972)

·        Holnap lesz fácán (1974)

·        Déryné hol van? (1975)

 

Könyvei

·        Jazz - Történet, Elmélet, Gyakorlat (1965,1979)

·        Mi a jazz? (1982)

·        A populáris zene antológiája (1994)

·        A rögtönzés világa I.-III. (1996-1997, 2003-2005)

 

 

 

Jazzvilág (2004)

 

Díjai

·        Erkel-díj (1974)

·        Pro arte díj (1987)

·        Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1992)

·        Szabó Gábor díj (1992)

·        Weiner Leó zenepedagógiai díj (1995)

·        Budapestért díj (2001)

·        Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének életműdíja (2002)

·        Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2002)

·        Pernye András díj (2011)

 

(Források MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283)



* A minap Zelinka Tamás főszerkesztő úr keresett meg, s kért, írjak a Parlando hasábjain, ill. elektronikus oldalain köszöntőt a közelgő születésnapodra. Örömmel vállaltam.