a magyar zenepedagógusok 2013-As évi születési évfordulóiból

 

Köszönettel fogadjuk a további jelentősnek ítélt évfordulós információkat éppen úgy, mint az alábbi évszámokkal kapcsolatos pótlásokat, kiegészítéseket, korrekciókat! (mobil:0620/493-7663, email:tamas.zelinka@gmail.com, név: Zelinka Tamás)

Erre minden bizonnyal nagy szükség van, mert az interneten kívül rendelkezésre álló nyomtatott információk 30-50 évesek, és sajnos igen sok esetben csak a születési dátumokat rögzítik…

Megjegyezzük, hogy az életmű / legfontosabb munkahelyek-városok / rövid jellemzésén, bemutatásán túl egyéb konkrétumokra (pl. iskolák, alkotások, fontos szereplések, kitűntetések, stb.) nem vállalkozhattunk.

Legfőbb célunk az emlékeztetés kiváló jelenlegi éps volt kollégáink születésnapjára. (A Szerk. megj.)

 

280 éve született

 

Istvánffy Benedek (Szentmárton /Pannonhalma / 1733Győr, 1788. október 25.)

 

 

zeneszerző, nagycenki és győri orgonista, a győri székesegyház karnagya, és tanára;

 

180 éve született

 

Székely Imre (Mátyfalva, 1823. máj. 8. -  Budapest, 1887.) zongoraművész, a Nemzeti Zenede zongorakíművelési osztályának tanára, zeneszerző;

 

 

175 éve született

Huber Károly /Hubay Károly / (Varjas, 1828. július 1.Budapest, 1885. decem-

Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

                                                 Kerepesi temető: 25/1-1-26

ber 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő édesapja.

Reményi Ede /ered. Hoffmann Eduárd / (Miskolc, 1828. január 17. – San

 

 

Francisco, május 15.): hegedűművész, zeneszerző, Liszt és Wagner barátja. Ő fedezte fel a világ számára Johannes Brahmsot (a képen áll), ő muzsikálta össze Petőfi szobrának költségeit. Részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában;

 

 

170 éve született

 

Zimay László (1833. június 29. Gyöngyös1900. április 8. Budapest)

 

Zimay, László

zeneszerző, karnagy, a Budai ének- és Zeneakadémia zeneigazgatója, az Országos Daláregyesület karnagya és Nemzeti Zenede zongoratanára; 

 

 

165 éve született

 

Bignio Lajos Pest, 1838/9. június 29.Bécs, 1907. november 7.) olasz

 

 

származású magyar operaénekes, aki az 1856-ban a Nemzeti Múzeum Dísztermében Siposs Antallal adott hangversenyük jövedelmének harmadát a Nemzeti Zenedének ajánlották föl, amiért az ingyen képezte ki őket. A Zenede 25 éves jubileumi koncertjének is az egyik közreműködője volt. A művész portréja a Vasárnapi újságban jelent meg;

 

Káldy Gyula (Pest, 1838. december 18. – Budapest, 1901. március 6.) karmester,

 

 

Káldy Gyula 1901-10 160.JPG

 

főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a magyar királyi operaház igazgatója, a Magyar Zeneiskola egyik alapítója, 1894-től a budapesti Zeneakadémia magyar zene tanára, karnagy, zeneíró. Nevét a régi magyar zenei emlékek gyűjtésével tette ismertté.

Vajdafy Béla (Pest, 1838. február 10.Budapest, 1904. január 25.) 1875-től a  Nemzeti Zenedéhez zongora-tanára és a III. kerületi (1878-től a VII. és VIII.) polgári leányiskola ének-zene tanára, aki a szegény gyermekeknek ruhával ellátására hangversenyt és gyűjtést rendezett. Fontosabb munkái: A zeneelmélet

Vajdafy, Béla [1838–1904]: A zene-elmélet elemei

elemei. A zenedék alsó osztályai és polgári leányiskolák használatára. Bpest, 1879. (2. kiadás. U. ott, 1889), Énektan polgári iskolák és felsőbb leányiskolák számára. 13. átdolg. kiadás. U. ott, 1895. 3. füzet,

Popper Dávid (Prága, 1843. december 9. / 1846. június 18. / – Baden, 1913.

 

augusztus 7.) gordonkavirtuóz, zeneszerző, a budapesti Zeneakadémia csellójáték és vonósnégyes tanára, és a tanintézet zenekarának karmestere, a Hubay-vonósnégyes tagja. A Zeneakadémián létesített tanszéke alapozta meg a magyar gordonkaművészet hírnevét.

 

160 éve született

 

Kersch Ferenc (Bácsalmás, Bács-Bodrog vm.,  - 1853. dec. 2. Esztergom, 1910.

 

 

okt. 6.) zeneszerző, orgonista és egyházkarnagy, Liszt barátja és műveinek népszerűsítője, Bartók zongoratanára Nagyváradon;

 

Koessler, Hans /János (Waldeck, 1853. január 1. - Ansbach, 1926. május 23.)

 

Koessler.jpg

 

zeneszerző, karnagy, orgonista, a budapesti Zeneakadémia orgona, karének és zeneszerzés tanára, többek között Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Kálmán Imre, Huszka Jenő mestere;

 

155 éve született

 

Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző, zeneakadémiai főigazgató,

 

 

hegedű-mélyhegedű (tanítványai: Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József, Telmányi Emil, Arányi Jelly, Koncz János, Rubinstein Erna, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler Viktor, Garay György, és még sokan mások), kamarazene, zenekari gyakorlat, zenekari előadások tárgy tanára, örökös elnök;

 

Major J. Gyula (Kassa, 1858. dec. 13.Budapest, 1925. jan. 30.)

 

 

zongoraművész, zenetanár és zeneszerző, tanítóképzők tanára, a Magyar Zeneiskola alapításában részt vett s tanított is. Nevéhez fűződik a Magyar Női Karének Egyesületének megalapítása, melynek hosszú ideig volt a vezetője;

 

Mihályi Ferenc (Győr, 1858. – Budapest, 1942. április 8.) operaénekes, a

 

Mihályi, Ferenc (1858–1942), operaénekes, rendező – Fényképes levelezőlap Mihályi Ferenc saját kezű aláírásával, a lap hátoldalán kétsoros ajánlásával

 

Nemzeti Zenede színpadi gyakorlat tanára;

 

Vavrinecz Mór (Cegléd, 1858. július 18. – Budapest, 1913. augusztus 16.) zeneszerző, a budai Mátyás-templom karnagya, a Nemzeti Zenede tanára, a budavári Zeneiskola igazgatója;

 

 

150 éve született

 

Anthes György /Georg Anthes (1863 – 1923) német származású opera- és oratóriuménekes, a budapesti Zeneakadémia tanára, többek között Anday Piroska és Závodszky Zoltán mestere;

 

Dr. Diósy Béla (Nagyvárad, 1863 – Budapest, 1930.) zenei író, a Nemzeti Zenede opera- és dalirodalom tanára. A Pesti Hírlap zenekritikusaként az általa szerkesztett Ungarischer Künstler Almanach révén a német nyelvterületen is népszerűsítette a magyar zenepedagógiát és zeneművészetet.

 

Rennebaum Ágota/Ágosta/Auguszta (1863 - Budapest, 1923.) zongoraművész-tanár, Liszt-tanítvány, a Nemzeti Zenede tanára;

Sándor Emma, Kodály Zoltánné, született: Schlesinger Emma (Baja, 1863.

március 17.Budapest, 1958. november 22.) zeneszerző, műfordító, a századforduló környékén Budapest zenei életének egyik fontos személyisége. Zeneszerzést tanult 1903-tól Bartók Bélánál, majd 1905–06-ban Kodály Zoltánnál, szerzeményeivel Londonban és Párizsban is nyert pályázatot. 1910-ben Kodály Zoltánnal kötött házasságot, akivel élete hátralévő részét leélte és segítette: gyűjtött népdalokat, ő dolgozta fel a Magyar népzene 34. és 35. számait. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta. Számos ballada, népdal szövegét fordította le német nyelvre. (A kép forrása: Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjtemény honlapja)

 

Szendy Árpád (Szarvas, 1863. augusztus 11. – Budapest, 1922. szeptember 10.)

 

 

a Zeneakadémia zongoraművész-tanára, aki Chován Kálmánnal együttműködve kidolgozta a zongora tanszak tantervét, zeneszerző, a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető elnöke, a Nemzeti Zenede elnök-igazgatója;

 

 

145 éve született

Horváth Géza (Komárom, 1868. – Bécs, 1925.) a bécsi Horák-féle zeneiskola tanára, zeneszerző;

 

Metz Albert (Havadtő, 1868. dec. 13.- Marosvásárhely, 1925. júl. 25.) zeneszerző, hegedűművész, a budapesti Operaház zenekarának brácsása, a Nemzeti Zenede tanára, majd a marosvásárhelyi Zenekonzervatórium igazgatója haláláig.

 

 

140 éve született

 

Csíky János (Kolozsvár, 1873 okt. 3. - Újpest, 1917. jún. 28.): zeneszerző, zenetudós, aki 1908-ban a Nemzeti Zenede, 1911-ben a Színművészeti Akadémia énektanára, a magyar népzene legrégibb feljegyzéseivel foglalkozott;

 

Danzinger /Danziger/ Antal (Marosvásárhely, 1873. – Budapest, 1938.) hegedűművész, a Nemzeti Zenede tanára;

 

Flesch, Carl / Károly (Moson, 1873. október 9. – Luzern, 1944. november 15.)

 

 

hegedűművész-tanár, aki Bukaresttől Londonig koncertezett és oktatott Európa-szerte. Az ő módszere képezi a modern hegedűtanítás alapját. Emlékére rendezik kétévente a Carl Flesch Competition néven a nemzetközi hegedűversenyt.

 

Kacsoh Pongrác (Budapest, 1873. december 105. – Budapest, 1923. december

 

 

16.) zeneszerző, és zeneíró, a János vitéz c. daljáték szerzője, a székesfővárosi zenetanfolyamok főigazgatója. A Zenevilág c. szakfolyóirat munkatársa, aki kritikusként az elsők között fedezte fel Bartókot és népszerűsítette tehetségét, műveit.

 

Kelen / Kohn / Ida (Budapest,1873. - Budapest, 1911. augusztus 26.) zongoraművész, a Fodor-zeneiskola tanára;

 

Schiffer Adolf (Apatin, 1873. – Budapest, 1950.) gordonkaművész,

 

Schiffer Adolf: A gordonkajáték metodikája

 

zeneakadémiai gordonka, vonósnégyes, módszertan tanár. Metodikai alkotása az Atheneum 2000 Kiadónál jelent meg 2002-ben;

 

 

135 éve született

 

Fodor Ernő (Csabdi, 1878. április 25. – Budapest, 1944. október 15.)

 


zongoraművész-tanár, az általa alapított legendás FODOR-zeneiskola vezetője.

 

Dr. Kerntler Jenő (1878. – Budapest 1924.) zongoraművész, zeneszerző, zenei író, a Nemzeti Zenede, majd a budapesti Zeneakadémia zongorakötelező tárgy tanára, az Új Magyar Zeneegyesület főtitkára, majd ügyvezető elnöke;

 

Siklós Albert (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.) először a

 

Fodor-zeneiskola, majd a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés, zeneesztétika, hangszerelés, hangszerismerettan, karének, magyar zenetörténet,

partitúraolvasás, zeneelmélet, egyetemes zenetörténet és zenetan tanára, zenetudós, zeneszerző, a Filharmóniai Társaság zenekarának gordonkaművésze;

Pedagógusként generációkat nevelt hangszerelésre, zeneelméletre. Tudományos munkássága is ehhez kapcsolódott: a Zeneköltészettan, Hangszereléstan, A harmonizálás kézikönyvre, stb.). Zeneszerzőként is termékeny volt.

 

130 éve született

 

Buzás Mihály (Kaposvár, 1883.) zeneszerző, karmester, a Nemzeti Zenede tanára;

Delly Szabó Géza (Somogycsurgó, 1883. május 19. – Kolozsvár, 1961. november 1.) erdélyi zeneszerző, karnagy, a kolozsvári konzervatórium jeles összhangzattan tanára, 1925-től kezdődően a nyomdászok Gutenberg Kórusát és Zenekarát vezette, emellett egy ideig karnagyként tevékenykedett a fa-, bőr- és építőipari munkások szakszervezeti kórusainál. Bartók Béla egyik első méltatója volt. Bartók, Sabin Drăgoi, Kodály Zoltán és saját maga által gyűjtött népdalokat dolgozott fel énekkarra vagy énekhangra zongorakísérettel, klasszikus-romantikus stílusban.

Kálmán György (Budapest, 1883. – 1944.) A Fodor-zeneiskola zongoraművész-tanára, zongorametodikai munkák (pl. A zongoratanítás feladatai és azok megoldásai, 1926.) írója, cikkek és Zongoraiskola szerzője;

 

Laub István (1883. - 1935.) zongoraművész, a debreceni Zenede, majd a kassai városi zeneiskola, végül pedig a budapesti Zeneakadémia tanára (zongora, orgona) tanára;

 

Dr. Meszlényi Róbert (Arad, 1883. márc. 23. - Nógrádverőce, 1946. febr. 28.) zeneszerző és zeneíró, a Nemzeti Zenede, majd a Zeneakadémia tanára, 1926 - 34 között az intézet titkára.

 

Senn Irén (Ruszkabánya, 1883. június 7. – Budapest, 1957. január 20.) zongoraművész, zongorapedagógus, a Fodor-zeneiskola, majd a budapesti Zeneakadémia gyakorlati iskolai tanítás és zongora melléktárgy tanára, Zongoraiskolát írt Molnár Antallal és Kálmán Györggyel 1929-ben;

 

 

125 éve született

 

Chitz Klára, Robitsek Mórné (Budweis, 1888. szept. 13. - Budapest., 1965. júl.

 

R. Chitz Klára: Muzsikus Péter hangszerországban

 

22.): zenepedagógus, a Nemzeti Zenedében zongoratanár. 1928-ban Angliába távozott, ahonnan 1945-ben tért vissza Magyarországra. 1949-től haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt, de 1951-1955. között a Zeneakadémián is működött. Művei: Technikai ABC (Bp., 1948); Péter hangszerországban (ifj. könyv, Bp., 1957); Újszerű skálaiskola (Bp., 1959); Muzsikus Péter kalandjai (Bp., 1961);

 

Geyer Stefi (Budapest, 1888. január 28. – Zürich, 1956. december 11.)

 

hegedűművész. Bartók 1907-08-ban az ő számára komponálta I. hegedűversenyét.

 

Haydu István (Debrecen, 1888. – Miskolc, 1958.) gordonkaművész, a miskolci zeneiskola gordonka-, kamarazene- és zeneelmélet tanára;

 

Dr. Molnár Imre (Péterréve, 1888. – Budapest, 1977.) zeneíró, dalénekes, a Nemzeti Zenede, majd a budapesti Zeneakadémia tanára, zenekritikus, dalgyűjtemények szerkesztője;

 

Mózsa Ödön (Budapest, 1888.) zeneszerző, tanár, zeneiskola alaptó;

 

Müller Károly (Budapest, 1888. – Budapest, 1863.) zeneszerző, karmester, a budapesti Zeneakadémia tanára, budapesti dalegyletek és a Magyar Dalosszövetség országos karnagya;

 

Reiner Frigyes (Budapest, 1888. december 19. – New York, 1863. november

 

15.) a 20. század egyik legnagyobb karmestere, aki Amerikában működött. A budapesti Zeneakadémián Thomán István. Hans Koeessler és Bartók Béla volt többek között a tanára;

 

Vas Sándor (Budapest, 1888.) zongoraművész-tanár, a Fodor-zeneiskola, majd a rochesteri (USA) egyetemi fakultásának tanára;

 

Wehner Géza (Budapest, 1888. július. 8. - Budapest. 1947. ápr. 6.) orgonaművész, a Nemzeti Zenede, majd 1946-ig a Zeneakadémia tanára.1914-től haláláig a pesti izr., hitközség Dohány utcai templomának főorgonistája;

 

 

120 éve született

 

Hankiss János (Budapest, 1893. - Budapest, 1959.) irodalomtörténész és zeneíró, a debreceni egyetem tanára;

 

Knirsch Jenő (Budapest, 1893.) hegedűművész, a Budai Zeneakadémia, a Szent Imre Gimnázium, a IX. kerületi Reálgimnázium és a csepeli áll. engedélyezett magán zeneiskola tanára, a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Székesfővárosi Zenekar első hegedűse, zeneszerző;

 

László Zsigmond (Nagytétény, 1893. május 23. – Budapest, 1981. július 28.) zenetörténész, zeneiskolai zenetörténet tanár. Lisztről, Erkelről alkotott zenetörténeti munkái mellett a ritmus, a dallam és a rím kérdéseiről is írt tanulmányokat.

 

Prahács Margit (Budapest, 1893. április 12. – Budapest, 1974. július 1.) zenetörténész, Liszt-kutató, a budapesti Zeneakadémia könyvtárának vezetője;

 

115 éve született

 

Szögi /Szeghy/ Endre (Szeged, 1898. november 16. – Szeged, 1972. június 19.) zeneszerző, népzenekutató, zenetanár és zeneiskolai igazgató, tanárképző főiskolai tanár;

 

Dr. Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest,1968. október

 

Tóth Aladár

18.) zenetörténész, zenekritikus, a budapesti Operaház legendás igazgatója, Bartók és Kodály életművének egyik legkiválóbb segítője;

 

Ujfalussy Gézáné, Mándy Margit (Szatmárnémeti 1898.) énekművész-tanár, aki zeneiskolát vezetett Szentendrén, majd a szombathelyi, és nagyváradi városi zeneiskolában tanított, később az Országos Színművészeti Főiskolán, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított;

 

 

110 éve született

 

Banda Márton (1903) hegedű- és brácsaművész, konzervatóriumi tanár;

 

Pásztory Edith / ismertebb nevén Bartókné Pásztory Ditta / (Rimaszombat,

 

 

1903. október 31. – Budapest, 1982. november 1.) zongoraművész. Hanglemezfelvételei készültek Bartókkal (a kétzongorás Szonáta, hét darab a Mikrokozmoszból); a Hungaroton Bartók-összkiadásában játszotta Bartók zongoraműveit, többek között a teljes Mikrokozmoszt és a Gyermekeknek sorozatot. Bartók III. zongoraversenyét neki írta. Amikor férje halála után zongoraművészként a nyilvánosság elé lépett, szinte kizárólag csak Bartók-műveket játszott:

 

 

Farkas István (1903-1983) tanító, zenetanár;

 

Horusitzky Zoltán (Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.)

 

zongoraművész, zeneszerző, a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára, majd igazgatója, a Székesfővárosi Zenetanfolyamok tanulmányi vezetője, később a Zeneakadémia zongora-, és zongorakötelező-tanára, a Zene c. folyóirat szerkesztője;

 

Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.)

 

Kadosa Pál

 

zeneszerző, aki zongoraművészként 1923-ban lépett először a nyilvánosság elé. Később a Fodor- és a Goldmark-zeneiskola tanára, részt vett a Modern Magyar Muzsikusok zeneszerzőcsoportjának, valamint az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE) szervezésében is. A Zeneakadémiai tanszékvezető zongoraművész-egyetemitanára (tanítványai: dr. Ábrahám Mariann, Czigány György, Kiss Gyula, Szabó Csilla, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Schiff András, Jandó Jenő, és még sokan mások. 1945 után is aktívan részt magyar zenei élet szervezésében, melynek egyik vezető személyisége volt;

 

Kaszás Gyula (Budapest, 1903) zenetanár, karnagy, zenei író, a csepeli államilag engedélyezett zeneiskolai igazgatója;

 

Dr. Munkácsi Ernőné Mairovitz Erzsébet (Budapest, 1903. február 14.)  zeneiskolai (Goldmark, Fővárosi Zeneiskolai Szervezet) és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai  zongoraművész-tanár;

 

Sass Dezső (Szederkény, 1903. január 31.) orgona- és zongoraművész, zeneiskolai és tanárképző főiskolai tanár;

 

Somfalvy Istvánné (Temesvár, 1903. október 12.) debreceni szakközépiskolai és tanárképző főiskolai magánének-tanár;

 

Székely Zoltán (Kocs, 1903. december 8.  – Banff /Kanada/ 2001. október 5.)

 

Great Hungarian Musicians: Zoltán Székely

 

hegedűművész-tanár, Bartók Béla gyakori kamara-partnere, zeneszerző;

 

Sződy Szilárd (Budapest, 1903. augusztus 19.) fővárosi gimnáziumok ének-zenetanára, a Pedagógiai Szeminárium ének-zene tanszékének vezetője, szakfelügyelő;

 

Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington, 1959. május 31.)

 

 

 

 

világhírű zeneakadémiai hegedűművész-professzor, főigazgató;

 

 

105 éve született

 

Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2.- Budapest, 1993. szeptember 7.)

 

 

zenetudós, zenei író, a Zeneakadémia esztétika, magyar zenetörténet, egyetemes zenetörténet, paleográfia tanára, továbbá a Harvard, a Cornell, a Seattle, a pittsburgi egyetem professzora;

 

Bisztriczky Tibor (Arad, 1908. – Budapest, 1983.) zenekari hegedűművész, a Nemzeti Zenede, és a budapesti Zeneakadémia hegedűtanára;

 

Bleierné Herzog Lili (Budapest, 1908. november 4.) a Fővárosi Zeneiskola Szervezet hegedűtanára;

 

Bolvári /Szinok/ Zoltán (Budapest, 1908. október 9.) sárospataki és nyíregyházi tanítóképző karvezető-tanára;

 

Bőhm László (Budapest, 1908) orgonaművész és zeneíró, a Zenei műszótár (1952.) megalkotója;

 

Eisikovits Mihály (Balázsfalva, 1908. október 8.Kolozsvár, 1983. január 13.)

 

EISIKOVITS MIHÁLY

 

zeneszerző, zenetörténész, aki kezdetben kolozsvári Konzervatóriumban és a Művelődési Intézetben tanított, utóbbinak az igazgatója is volt, 1946-tól pedig a kolozsvári G. Dina Zeneművészeti Főiskola tanára, később igazgatója. Nevéhez fűződik a kolozsvári magyar opera együttesének megszervezése, melynek igazgatója is volt;

 

Falk Zsigmond (Budapest, 1908. december 11.) budapesti egyházkarnagy, gimnáziumi ének-zenetanár;

 

Frank Lajos (Budapest, 1908. július 26.) operaházi zenekari gordonkaművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia tanárképző  intézetének tanára, módszertani írások, tanulmányok szerzője;

 

J. Irsai Vera (Budapest, 1908. október 12. – Budapest, 1971., december 7.)  zongoraművész-tanár, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet központi igazgatója, tankönyvíró;

 

Hadházi Kálmánné Bíró Katalin (Győr, 1908. február 7.) nagykanizsai és fővárosi zeneiskola szervezteti zongoratanár, körzeti igazgató;

 

Halász Béla (Pécs, 1908. október 11.) kőszegi tanítóképző intézeti tanár, a Pécsi Székesegyház orgonistája, pécsi tanítóképzői és zeneiskolai tanár, orgonaművész;

 

Perényi László (Valla, 1908. december 7. – Budapest, 1993) zeneakadémia középiskolai énektanár- és karvezető képző szaktanár: gyakorlati tanítás, karvezetés, kargyakorlat, általános és énektanítás módszertan, szolfézs, transzponálás, partitúraolvasás, énekkari partitúraolvasás, ének korrepetíció, zongorakötelező;

 

Sanits Gézáné (Érsekújvár, 1908. május 18.) pozsonyi és zalaegerszegi zeneiskolai zongoratanár;

 

Tarjánné Bumer Margit (Budapest, 1908. augusztus 26.) fővárosi zeneiskolai szervezeti és dorogi zeneiskolai zongoratanár;

 

Tóth Dénes (Budapest, 1908. november 25. – Debrecen, 1955. április 30.) zeneszerző, zenei író, zenetanár;

 

Varga Pál (Prága, 1908. április 5.  Budapest, 1986. augusztus 1.) operaházi karmester, zeneakadémiai idegen nyelvű szerepgyakorlat-tanár;

 

 

100 éve született

 

Balassa György (Budapest, 1913. január 30. – Budapest, 1983. február 22.)                         

zenekari klarinétművész, zeneakadémiai klarinét, fúvós együttes, fafúvós kamarazene tanár;

 

Balázs András (Szentes, 1913. július 15.) szentesi közismereti ének-zenetanár és zeneiskolai tanár karnagy;

 

Baricz Ferenc (Karánsebes, 1913. október 7.) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és Budapest VI. kerületi zeneiskolai klarinéttanár, operettszínházi zenekari művész;

 

Dános Lili, Szúdy Nándorné (Marosvásárhely, 1913. október 8. – 2010.

 

 

Dános Lili

 

szeptember 4.) zongoraművész, zeneakadémiai tanár, operaházi korrepetitor;

 

Dávid Gyula (Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.)                             zeneszerző, karmester, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a zeneiskolai tanárképző intézet és a Zeneakadémia fúvós kamarazene, fúvós hangszerelés, zeneelmélet tanára;

 

Faragó György (Budapest, 1913. november 14. – Budapest, 1944. december 7.)                                      zongoraművész, zeneakadémiai tanár;

Forrai Miklós (Magyarszék, 1913. október 19. – Budapest, 1998. december 27.)

Forrai Miklós fotó

karnagy, egyetemi tanár. Magyarszéken született 1913. október 19-én. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára (1957 és 1963 között az énektanszak vezetője); 1934-tõl 1948-ig a Forrai Kórus, 1948 és 1978 között a Budapesti Kórus karigazgatója; 1973-tól 1991-ig a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, 1991-tõl társelnöke (a Társaságot õ támasztotta fel sok éves tetszhalálából). Könyvet írt a karvezetésről, szolfézsműveket, kórusokat és más zeneműveket adott közre, karnagyi munkásságát számos hanglemez - köztük több nemzetközi nagydíjas felvétel - örökíti meg.

Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. február 5. – Budapest, 1979. november 2.) zenei

 

 

író, Az én zeneszerzőm c. népszerű zenei ismeretterjesztő sorozat alkotója;

 

Gát József (Székesfehérvár, 1913. december 16. – Budapest, - 1967. július 2.)            

Gát József: Zongorametodika

 

zongora-, csembaló- és klavichordművész, zeneakadémiai zongora, módszertan, gyakorlati tanítás, karvezetés, karének, vezénylési gyakorlat, szolfézs, szolfézs módszertan, zongorakötelező tanára, karnagy, zenei író;

 

Geszler György (Budapest, 1913. február 1.- Budapest, 1988. január 9.)

HCD_31395

 

zeneszerző, a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola, majd a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, végül a XI. kerületi Állami Zeneiskola zongora- és zeneelmélet tanára.

 

Kerényi Miklós György (Budapest, 1913. február 7. – Budapest, 1988.)

 

Kerényi Miklós György - Az éneklés művészete és pedagógiája

operaénekes, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai énektanára, országos szakfelügyelő, tankönyvíró, kották közreadója, szerkesztője;

 

Kneifel Ferenc (Székesfehérvár, 1913. április 29.) székesfehérvári középiskolai ének-zenetanár, országos szakfelügyelő, karnagy;

 

Kovács Lajos (Budapest, 1913. július 19.) ménfőcsanaki és győri tanító, kántor, szentendrei középiskolai ének-zenetanár, karnagy, tankönyvíró, szerkesztő;

 

Lorencz Mária (Budapest, 1913. január 20.) fővárosi zeneiskola szervezeti zongoratanár;

 

Maros Ernő (Sopron, 1913. május 24.) soproni zeneiskolai fagott-tanár;

 

Perlaki Gabriella (Nagykanizsa, 1913. október 15.) nagykanizsai, jászberényi hegedűtanár, zenekari hegedűművész;

 

Rimanócziné Gallasy Etelka (Királyhida, 1913. augusztus 30.) nagyatádi és sásdi zongoratanár;

 

Soóky István (Egyházgelle, 1913. május 23.) orgonaművész, tatatóvárosi ének-zenetanár, egyházi karnagy, miskolci orgonatanár és óvóképzői ének-zenetanár, továbbá gimnáziumi ének-zenetanár;

 

Szécsi Magda dr. Ferenczy Gézáné (Budapest, 1913. november 10.) fővárosi zeneiskola szervezeti énektanár, az MRT szimfonikus zenekarának szólamvezető hegedűművésze, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia budapesti tanárképző intézetének hegedű- és kamarazene-tanára, prímárius;

 

Szervánszky Péter (Budapest, 1913. – Budapest, 1985. március 27.) hegedű- és

 

kamarazene-művész, a budapesti Hangversenyzenekar koncertmestere és a Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes másodhegedűse. Ő mutatta be Magyarországon Bartók Béla II. hegedűversenyét 1944. január 5-én Budapesten Ferencsik János vezényletével és a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével,  a Nemzeti Zenede tanára;

 

Szigeti Kilián (Szombathely, 1913. április 19. - Győr, 1981. december 25.) bencés szerzetes, pannonhalmi főiskolai tanár, a rendi kórus vezetője, zenetörténész, könyvíró-szerkesztő;

 

Ticz János (Debrecen, 1913. július 1.) honvédségi zenekarok, valamint a debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar klarinétművésze, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanára;

 

Veress Endre (Kolozsvár, 1913.) hangversenyénekes, énekpedagógus és zenei író, Pécs koncert- és iskolai életének jelentős személyisége;

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22.Budapest, 1989. január 22.)

műfordító, irodalomtudós, költő, író, tiszteletbeli zenepedagógus, akinek verseit megszámlálhatatlan sok zeneszerző megzenésítette;

 

95 éve született

 

Abonyi István (Nagyszeben, 1918. július 19.) operaházi zenekari hegedűművész, Fővárosi Zeneiskola Szervezeti tanár;

 

Dániel Ernő (Budapest, 1918 – Santa Barbara, 1977.) zongoraművész,

Dániel Ernő fotó

 

karmester, zongoraprofesszor, az American Liszt Society elnöke. A professzor úr fényképe dr. Berlász Melinda zenetörténész tulajdona;

 

Czövek Lajos (Poroszló, 1918. március 27.) karcagi és debreceni gimnáziumi ének-zenetanár, debreceni tanítóképzői szolfézstanár, tanítóképző főiskolai tanár, karnagy;

 

Fenyves Loránd (Budapest, 1918. február 20. –  Torontó, 2004. március 23.)

 

Lorand Fenyves

 

hegedűművész-tanár, a Palesztinai Szimfonikus Zenekar (1948-tól az Izraeli Filharmonikusok) koncertmestere, az Izraeli Vonósnégyes tagja, később a Genfi Konzervatórium, és a Torontóik Egyetem, tokiói, madridi és budapesti mesterkurzusok tanára;

 

Dr. Guman Istvánné Szarka Márta (Arad, 1918, május 19.) debreceni zeneiskolai, szakközépiskolai és tanárképző főiskolai hegedűtanár, gyakorlóiskolai vezető tanár;

 

Kenderessy Zoltán (Kaposvár, 1918. augusztus 17.) a Budapest XIV. kerületi Zeneiskola énekművész-tanára, igazgatóhelyettes, hivatásos énekkarok és a Miskolci Nemzeti Színház magánénekese;

 

Meszlényi Edit (Budapest, 1918. július 28.) fővárosi zeneiskola szervezeti zongora- és zeneelmélet-tanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára, tanulmányi vezetője;

 

P. Nagy Ilona (Törökszentmiklós, 1918. december 3.) zeneiskolai, szakközépiskolai és tanárképző főiskolai tanár Debrecenben;

 

Dr. Sebestyén István (Szeged, 1918. augusztus 16.) zenekari fuvolaművész. továbbá zeneművészeti szakközépiskolai és tanárképző főiskolai fuvolaművész-tanár;

 

Szabó Lajosné Fülöp Júlia (Bálványosváralja, 1918.augusztus 20.) paksi és bölcskei és dunaföldvári zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Takács Irma (Nasić, 1918. február 5.) Nagykanizsán és Budapest VI. kerületében zeneiskolai zongoratanár;

 

Tarjáni Tóth Ida (Budapest, 1918. május 16.) cimbalomművész, a Magyar

Néphadsereg Művészegyüttesének tagja, majd az Operaház és az ÁHZ művésze,

a Zeneakadémia cimbalom tanára. Sok cimbalomátiraton kívül egy kétkötetes Cimbalomiskolát adott közre.

 

Dr. Tavasz Istvánné (Nagyvárad, 1918. február 5.) ÁHZ zenekari hegedűművész, és a fővárosi V. kerületi zeneiskola tanszakvezető hegedűtanára;;

 

Wehner Tibor (Budapest, 1918. december 13. – Budapest, 1977. április 11.)                                          

 

zongoraművész, kamaramuzsikus, zeneakadémiai zongora, zongora melléktárgy tanára;

 

Záborszky József (Tokaj, 1918. november 10.) karmester,

karnagy, zeneszerző, zeneiskolai igazgató, a Szent István Gimnázium / Szent István Király Szimfonikus Zenekar (1954.) alapító igazgatója;

 

 

90 éve született

 

Apor Judit (Budapest, 1923. február 11.) ceglédi zongoratanár, budapesti szerkesztő, zenei író;

 

Arányi Aschner György (Budapest, 1923.) székesfehérvári zeneiskola, majd a Fővárosi Zeneiskola Szervezet tanára, később ausztriai zongoraművész-tanár, zeneszerző, oboaművész;

 

Dr. Baranyi Albertné Szabolcsi Irén (Makó, 1923. október 6.) makói zenetanár, győri közismereti iskolai ének-zenetanár, szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának ének-zene szakvezető tanára;

 

Bencze István (Erzsébetfalva, 1923. július 30. ) zongoratanár, Budapest XX. kerületi ének-zenetanár, templomi orgonista;

 

Bolemann Dénesné (Makó, 1923. április 9.) szegedi tanítóképző főiskolai ének- és zongoratanár, közismereti ének-zenetanár, makói zeneiskolai igazgatóhelyettes;

 

Dr. Borhy Ottó (Gyöngyös, 1923. április 4.) gyöngyösi zeneiskolai tanár, szombathelyi és keszthelyi zeneiskolai igazgató;

 

Bulhart Vilmos (Dorog, 1923. október 9.) dorogi fúvóstanár, fúvószenekari karnagy;

 

Csák Józsefné (Jászberény, 1923. szeptember 12.) zeneiskolai zongoratanár, tanszakvezető, igazgató helyettes Jászberényben;

 

Csermely Józsefné (Miskolc, 1923. január 2.) budapesti, aszódi zeneiskolai zongoratanár, fiókiskola vezető;

 

Dr. Eősze László (Budapest, 1923. november 17.) zenetörténész, Kodály-kutató

és zenei író: Kodály Zoltán élete és munkássága (1956), Kodály Zoltán élete képekben (1957), Kodály Zoltán (1967), Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1971), Kodály Zoltán életének krónikája napról-napra (1977), könyvkiadói zenei-irodalmi vezető, a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára;

 

Fábry Edit (Budapest, 1923. június 1.) operaénekes, a Zeneakadémia énektanára;

 

Fasang Árpádné Orbán Éva (Budapest, 1923. szeptember 4.) soproni tanítóképzői és Főváros XII. kerületi zeneiskolai tanár;

 

Fülep Sándor (Debrecen, 1923. június 25.) debreceni zenekari hegedűművész, koncertmester, szólista és hegedűtanár;

 

Gáll Mihályné Agárdy Éva (Debrecen, 1923. augusztus 31.) püspökladányi zongora- és szolfézstanár, zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, szakfelügyelő;

 

Gerencsér Ferenc (Szentkozmadombja, Zala m.,1923. szeptember 8. –

 

Gerencsér Ferenc, Szeverényi Ilona - Cimbalom Tutor

 

Szentkozmadombja, Zala m., 1989. aug. 28.) cimbalomművész, a Zeneakadémia budapesti tanárképző intézetének főiskolai tanára. Feleségével, Gerencsérné Szeverényi Ilona cimbalomművész-tanárral közösen írt Cimbalomiskoláját az EMB jelentette meg;

 

Hollós Lajos (Budafok, 1923. február 25.- Budapest, 2002.) zeneszerző, rádiós zenei szerkesztő; Zeneszerző, zenei szerkesztő. 1949-től számos különböző munkakörben - többek közt a Népművelési Minisztérium zenei előadójaként (1949-51), majd zenei osztályvezetőjeként (1951-53) - dolgozott, végül 1956-tól 1986-ban történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt.

Huszár Klára (Budapest, 1919. május 29. - Budapest, 2010. június 13.) magyar operarendező, dalszövegíró, műfordító, operarendező, dramaturg,                                    

 

középiskolai ének-zenetanár, zenei író, műfordító;

 

Komor Ágnes (Budapest, 1923. augusztus 12.) a budapesti Operaházi zenekari hárfaművésze, zeneiskolai tanár (OMIKE);

 

Lázár Imre (Hódmezővásárhely, 1923. augusztus 5.) hódmezővásárhelyi ének-zenetanár, karvezető, zeneiskolai szolfézstanár, igazgató helyettes és mb. igazgató;

 

Lengyelné Gramantik Sarolta (Diósgyőr, 1923. február 19.) miskolci és kazincbarcikai zeneiskolai zongoratanár;

 

Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, ma Târnarveni, Románia, 1923.

 

 

28. – Bécs, 2006. június 12.) korszakos jelentőségű zeneszerző. 1950-től a budapesti Zeneakadémia zeneelméletet, ellenpontot és formai analízis tanára. 1956 után elhagyta Magyarországot. Bécsben telepszik le, majd Stockholmban vendégprofesszor. Az 1960-asévekben rendszeresen Tanít a darmstadti Nyári Új Zenei Kurzuson. 1972-től a kaliforniai Stanford Egyetem tanára, majd a hamburgi Zeneakadémia zeneszerzés professzora, később tanít a Svéd Királyi Zeneakadémián, a berlini Művészeti Akadémián, a hamburgi Szabadművészeti Akadémián, a bajor Szépművészeti Akadémián, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Intézetben és Akadémián. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé, 1998-ban pedig a Francia Művészeti Akadémia tagja lett. 1967-ben kapta meg az osztrák állampolgárságot. Hírnevét az Atmosphères, a Requiem és a Lux aeterna című műveivel alapozta meg.

 

Máté Mátyás (Kétegyháza, 1923. február 5.) szolnoki és békéscsabai zeneiskolai rézfúvóstanár, fúvószenekari karmester, zenekari művész;

 

Nagy László (Nyírbakta, 1923. június 2.) zenekari művész, zeneiskolai rézfúvóstanár, hajdúböszörményi zeneiskolai igazgató, debreceni tanárképző főiskolai tanár;

 

Németh Zoltán (Gic, 1923. március 30.) általános iskolai ének-zenetanár (Écs, Nyúl, Pannonhalma);

 

Sándor Judit (Budapest, 1923. október 10. Budapest, 2008. október 23.) opera-

és dalénekes, a Zeneakadémia hangképzés tanára;

 

http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/img/668.jpg

 

Sárközyné Simon Piroska (Budapest, 1923. december 15.) cinkotai tanítóképző intézet és a Fővárosi Zeneiskola Szervezeti zongoratanára;

 

Schwartz Oszkár (Rákospalota, 1923. április 26. – Budapest, 2005. október 31.) operaházi zenekari ütőhangszeres művész, a budapesti Zeneakadémia és a Zeneiskolai Tanárképző Főiskolai tanára;

 

Sinkó György (Budapest, 1923. július 20.) budapesti és szegedi operaénekes,

 

Sinkó György

 

szegedi tanárképző főiskolai művésztanár;

 

Somorjai Ferenc (Budapest, 1923. október 3. – Székesfehérvár, 2009.)

http://www.szekesfehervar.hu/_user/0/Image/000Gergo_2012/0majus/somorjaif01.jpg

 

székesfehérvári zeneiskolai zongora- és zeneelmélet, valamint közismereti iskolai ének-zenetanár, karnagy; Székesfehérvár zenei életének meghatározó egyénisége, aki évtizedeken keresztül  valóságos zenei intézményként szervezte a város zenei életét.

 

Sőtér Magda (Szombathely, 1923. június 25.) Budapest XIII. kerületi zeneiskolai és Színház és Filmművészeti Főiskolai egyetemi énektanár;

 

Szabó László (Hajdúdorog, 1923. július 25.) operaházi trombitaművész,a MN Zeneművészeti Szakközépiskolájának,  és a Zeneakadémiai tuba, rézfúvós kamarazene tanára;

 

Szécsi Klára (Budapest, 1923. november 9.) az MRT Szimfonikus Zenekarának brácsaművész-tanára;

 

Dr. Szende Ottó (Budapest, 1923. december 15.) zeneiskolai hegedűtanár (Budapest VII. ker.), fővárosi pedagógiai- és szakfelügyelő, tankönyvíró, a neveléstudományok kandidátusa. A Parlandóban megjelent fontosabb írásai:  Szende Ottó: Gondolatok a hegedűoktatás helyzetéről, 1961/1-2. szám 22-23. oldal, Szende Ottó: Hegedű módszertani kérdések, 1962/3. szám 8-11. oldal,  Szende Ottó: A vonásnemekről, 1962/8. szám. 9-13.oldal, Szende Ottó: Gondolatok az új hegedűiskoláról, 1966/12. szám 17­. oldal, Szende Ottó: A hegedűjáték intonációelmélete I. rész: 1968/11-12. szám. 45-62. oldal, - II. rész: 1969/1-2. szám, 42-53. oldal, - III. rész: 1969/3. szám. 10-14.oldal, - IV. rész: 1969/4. szám, 15-18. oldal, - V. rész: 1969/6. szám. 19-­25. oldal, - VI. rész: 1969/ 7-8. szám. 45-53. oldal, - VII. rész: 1969/9. szám.16-21.oldal, - VIII. rész: 1969/10. szám. 20-28. oldal, - IX. rész:1969/11. szám 6-12.oldal, - X. rész: 1969/20-26., Szende Ottó. - Vághó Ildikó: Új adatok a húrlenyomáshoz szükséges erő sajátossága­iról és ezek hegedű módszertani értékelése, 1973/3. szám 11-20. oldal, Szende Ottó: Az ujjrendek problémái az alsó- és középfokú hegedűoktatásban - I. rész: 1982/4. szám 1-11. oldal, - II. rész: 1982/5. szám 11-19. oldal, - III. rész: 1982/6-7. szám. 25-40. oldal, Szende Ottó: A vibrátó és annak tanítása - I. rész: 1982/4. szám 8-20. oldal, - II. rész: 1982/5. szám, 13-24. oldal, Szende Ottó: A fekvésjáték és a fekvésváltás tanítása - I. rész: 1983/11. szám, 15-27. oldal, - II. rész: 1983/12. szám. 8-13. oldal, Szende Ottó: A vonásnemek tanítása, 19887-8. szám 27-57. oldal;

 

Szentkirályi Márta, Nemesszeghy Lajosné (Budapest, 1923. március 17.-

Kecskemét, 1973. július 13.) ének-zenetanár, karnagy, a kecskeméti Kodály Iskola igazgatója;

 

Tóth Sándor (Kiskunfélegyháza, 1923. május 17.) zeneiskolai hegedűtanár;

 

Vajda Cecília (Budapest, 1923. április 15. - London, 2009. november 27.)

 

magyar karnagy, karigazgató, a LFZF karének, karvezetés, kargyakorlat, vezénylési gyakorlat, szolfézs tanára, a Brit Kodály Társaság alapítója;

 

Varsányi László (Budapest, 1923. szeptember 11. – Budapest, 2005. augusztus 9.) a ceglédi Zeneiskola, majd a Bartók Béla Zeneművészei Szakközépiskola zongoraművész-tanára;

 

Vermes Mária (Budapest, 1923.november 23.) hegedű- és kamarazenei művész, budapesti és pécsi zeneiskolai tanárképző főiskolai, továbbá a Zeneakadémia hegedű és gyakorlati tanítás tanára, a budapesti a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola tanára;

 

Völgyi Ernő (Gödöllő, 1923. július 13.) A MÁV Szimfonikusok zenekari harsonaművésze, zeneművészeti szakközépiskolai tanár Debrecenben;

 

 

85 éve született

 

Balogh Dénes (Budapest, 1928. december 12.) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és IV. kerületi zenetanár, zeneszerző, blockflöte-művész, a Camerata Hungarica együttes alapító tagja;

 

Barnácz István (Miskolc, 1928. február 28.) békéscsabai zeneiskolai rézfúvóstanár-tanszakvezető, zenekari és kamara kürtművész;

 

Botka Valéria (Arak, 1928. január 10.) Fértjével, dr. Csányi Lászlóval 1954

őszén megalapították a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amit 1986-ig vezettek. 1970-ben megalapították a Magyar Állami Operaház Gyermekkarát, aminek az élén szintén 1986-ig álltak. a Magyar Rádió Gyermekkórusának

 

Botvay Henrik (Sopron, 1928. január 9.) operaházi zenekari hegedűművész, pécsi tanárképző főiskolai tanár, szakfelügyelő, a Sibelius Akadémia /Helsinki/ tanára;

Deák Tamás (Székesfehérvár, 1928. április 27.) zeneszerző, karmester, trombitás és zenetanár, mintegy ötven táncdal, harminc szimfonikus könnyűzenei darab, húsz jazz-kompozíció, rajzfilmzenék, balettzenék szerzője (pl. Mézga család, Macskafogó, stb.) 1969-tól tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-tanszakán, és vezette Deák Big Band-et.

Csillagné dr. Gál Judit (1928-1987) középiskolai ének-zenetanár, karnagy,

 

Csillagné Gál Judit: Zeneművekben történő tájékozódás Pszichológiai vizsgálata

Főiskolai tanár, kandidátus. Pedagógiai munkája mellett a művészetpszichológia terén is folytatott tudományos munkát. Ének-zene tanítása az alsó tagozatban c. tanárképző főiskolai kézikönyvét Kerecsényi Lászlóval együtt készítette 1996-ban. Csillagné dr. Gál Judit főiskola tanár emlékének megőrzése és ápolása céljából fia, Csillag Ferenc 2003-ban közérdekű kötelezettségvállalást tett Édesanyja egykori munkahelyén, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon, amellyel a patinás tanintézet egy olyan hallgatót jutalmazhat, aki a tudományos diákköri munkájában és a leendő tanítványai oktatását szolgáló pedagógiai innovációban kimagasló eredményt ér el.

Dobó László (Szeged, 1928. december 24.) kecskeméti és makói zeneiskolai zongoratanár, zeneszerző;

 

Dr. Falvy Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 28.) zenetörténész, a zenetudományok doktora, zenei író, szerkesztő, az OSZK Zeneműtárának munkatársa, az MTA Bartók Archívum tudományos titkára, az MTA Zenetörténeti Múzeum vezetője, az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja, a Nemzetközi Fúvószenei Tánács alelnöke;

 

Fridl András (Óradna, 1928. április 9.) nyíregyházi, sátoraljaújhelyi fagott-tanár, igazgató-helyettes;

 

Dr. Gaál Istvánné Lukinich Katalin (Jobbágyi, 1928. március 8.) miskolci, gyöngyösi zongora- és szolfézstanár, zenetanár, Veszprém megyei szakfelügyelő;

 

Gulyás László (1928. - 1995.) zeneszerző, szerkesztő, a Magyar Állami Népi

 

 

Együttes zenekarának alapító zenei vezetője. Műveinek jelentős részét az Együttes zenekara számára írta, gyakran kórus kísérettel. Emellett kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is komponált. Egyik jelentős műve a Lajtha László által rendelkezésére bocsátott "Széki muzsika", mely 1951 óta az együttes repertoárján folyamatosan szerepelt. Jelentősebb tánckari kísérőzenéi: Fonó, Üveges, Háromugrós, Kisbojtár /három felvonásos mesejáték;

 

Jakabné Balla Mária (Paks, 1928. október 16.) paksi közismereti ének-zenetanár, zeneiskolai és zenetanárképző főiskolai énekművész-tanár;

 

Hidas Frigyes (Budapest, 1928. május 25. – 2007. március 7.) zeneszerző

 

karmester, akinek fúvós hangszerekre írt művei rendkívül népszerűek a zenepedagógiában is;

 

Horváth László (Pécs, 1928. március 26.) pécsi és siklósi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, igazgató, általános iskolai ének-zenetanár;

 

Horváth Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 30.) a miskolci Déryné Színház, a debreceni Csokonai Színház, a pécsi Nemzeti Színház rendezője, a Fővárosi Operettszínház művészeti vezetője, a Szegedi Konzervatórium ének tanszakának, majd a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatának a színpadi játék és a színészmesterség tanára;

 

Jakabné Balla Mária (Paks, 1928. október 16.) paksi általános, továbbá pécsi zeneművészeti szakközépiskolai ének-zenetanár, pécsi zeneiskolai tanárképző intézeti énekművész-tanár;

 

Jandó Jenő (1928. Szentlőrinc – Pécs, 2008.) tanári pályája során 1951-53  

Jandó Jenő

 



 

 

 

 

 

 

között Pécsszabolcson, 1953-68 között Pécsett az Ágoston téri általános

iskolában, majd 1968-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig a Leöwey Klára Gimnáziumban tanított. Az iskolai kórusok mellett 1955-től a Szénbányászati Tröszt és a Pécsi Építők Kórusának karnagyaként tevékenykedett, utóbbi - különböző néven szereplő, az elmúlt 20 évben Pécsi Madrigálkórusként működő - együttesnek haláláig karnagya volt.

 

Janurik Mihály (Szarvas, 1928. július 25.) békésszentandrási és szarvasi közismereti iskolai ének-zenetanár;

 

Kapus Béla (Kiskunfélegyháza, 1928. november 28.) gimnáziumi és tanítóképző főiskolai ének-zenetanár, karnagy;

 

Kissné Puruczkay Mária (Gádoros, 1928. október 27.) szentesi zeneiskolai hegedűtanár;

 

Kistétényi Melinda (Budapest, 1928. július 25. – Budapest, 1999. október 20.)

 

 

zeneakadémiai szolfézs-, korrepetíció-, kamaraegyüttes- és improvizáció-tárgy tanára, karmester, orgonaművész, költő;

 

Kovács Mátyás (Kunszentmárton, 1928. január 30.) budapesti közismereti ének-zenetanár, zenei kottaszerkesztő (EMB);

 

Kovátsné Mózner Gabriella (Homokszentgyörgy,1928. szeptember 21.) általános iskolai ének-zenetanár (Gyöngyöspata, Kaposfő, Kaposvár), zenei könyvtáros (Budapest);

 

Lantos Rezsőné (Kecskemét, 1928. május 19. – 2009. július 18.) fővárosi

 

Elhunyt Lantos Rezsőné Osváth Edit

 

gyakorló gimnáziumi ének-zenetanár, zeneakadémiai gyakorlatvezető tanár, vezetőkarnagy, tankönyvszerző, a Kodály-módszer külföldön is ismert terjesztője.

 

Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28.) zeneszerző, a Magyar Rádió lektora, az Állami Bábszínház zenei vezetője, a budapesti Zeneakadémia zeneelmélet, transzponálás és partitúra-olvasás tárgy tanára;

 

Lukács Ervin (Budapest, 1928. augusztus 9. – Budapest, 2011. február 18.)

 

 

Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja, főzeneigazgatója, majd címzetes főzeneigazgatója, az Állami Hangversenyzenekar (ma: Nemzeti Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatója, a Japán Filharmonikusok és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestere és művészeti vezetője, illetve művészeti tanácsadója, a Zeneakadémia karmesterképző tanszakának tanára;

 

Mártonné Borbély Edit (Debrecen, 1928. október 9.) zongora korrepetitor-tanár;

 

Masopust Rezső (Budapest, 1928. július 4.) zenekari hegedűművész, koncertmester, docens;

 

Dr. Nagy Miklós (Rábacsanak, 1928. június 27.) középiskolai ének-zenetanár, megyei ének-zene szakfelügyelő, tanítóképző főiskolai tanár, zenei szakíró, szerkesztő; 

 

Pálfalvi József (Budapest, 1928.október 12.) zeneszerző, zeneiskolai

 

Bach brandenburgi versenyei

 

zeneirodalom-, zeneelmélet- és szolfézstanár, tankönyvszerkesztő, író;

 

Palotásné Nemecz Edit (Budapest, 1928. július 4.) fővárosi zeneiskola szervezeti, valamint I. kerületi zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár, igazgató-helyettes;

 

Dr. Papp János István (Nyírbátor, 1928. július 23.) ének-zenetanár, karnagy, etnográfus, tanárképző főiskolai tanár;

 

Párkai István (Budapest, 1928. június 30.) zongoratanár, karnagy, zeneakadémiai kargyakorlat, vezénylési gyakorlat, szolfézs, zongorakíséret és korrepetíció tanár;

 

Pászti Miklós (Budapest, 1928. március 4. – Budapest, 1989. február 12.)

 

 

zeneszerző, énektanár, karmester-művészeti vezető (Duna Művészegyüttes, Budapest Táncegyüttes, Magyar Állami Népi Együttes, Állami Énekkar), kottaszerkesztő-közreadó. Emlékét és munkásságát a biatorbágyi Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola, a móri Pászti Miklós Zeneiskola, a Fesztiválkórus minősítésű Pászti Miklós kórus, a Pászti Miklós az Állami Énekkarért, a Pászti Miklós Alapítvány és a Pászti Miklós a Zenei nevelésért Alapítvány őrzi;

 

Pernye András (Újpest, 1928. november 19. – Budapest, 1980. április 4.)

 

 

zenetörténész, zenei szakíró, újságíró, zeneakadémiai hangszerismeret, magyar zenetörténet, zeneelmélet, általános zenetörténet tanár;

 

Péter Miklós (Budapest, 1928. szeptember 7.) fővárosi zeneiskolai szervezeti és dunakeszi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgató-helyettese, Művelődési és Kulturális Minisztériumi zeneiskolai országos szakreferens, a zeneoktatási reformbizottság titkára, az OSZK igazgatója, a PARLANDO szerkesztő bizottsági tagja, zenei író;

 

Petz Ferenc (Csepel, 1928. augusztus 5.) MRT Szimfonikus Zenekarának zenekari művésze, zeneakadémiai ütő, ütő kamarazene, ütő zenekari irodalom tanár;

 

Rajna Tamás /Thomas / (Budapest, 1928. december 21.) zeneszerző,, zongoraművész-tanár.1963-től a Guildhall Zeneművészeti Főiskola professzora, majd a Surreyi Egyetem előadója, 1970-től a Fokvárosi Egyetem zongoratanára;

 

Révész László (Debrecen, 1928. február 6. – Budapest, 2003. április 22.) a

 

 

Budapesti Vándor Kórus örökös karnagya, de vezette többek között a Vám- és Pénzügyőrség Liszt Ferenc Férfikarát is. Vezető tanárként és szakfelügyelőként működött a budapesti általános és középiskolákban, majd éven át a Rádió komolyzenei osztályának helyettes vezetője volt, de számos kottakiadvány közreadása is a nevéhez fűződik.

 

Szász Árpád (Déva, 1928. január 28.) zenekari gordonkaművész, tanár, kamaraművész,

 

Szél Pál (Szeged, 1928. január 25.) miskolci és szegedi zeneiskolai hegedűtanár, megyei szakfelügyelő;

 

Tóth Ferenc (Komló, 1928. december 20.) általános iskolai ének-zenetanár, karnagy;

 

Tusa Erzsébet (1928. január 5.) zongoraművész, tanárképző főiskolai tanár, zenei író-szerkesztő. Szombathelyi Zeneiskola után a Győri Zeneművészeti Szakiskola, majd a szegedi Zeneművészeti Szakiskola, ezt követően pedig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.  1967-től lett az Országos Filharmónia szólistája. 1976 és 1983 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében, majd a tokiói Musashino  Zeneakadémia vendégprofesszora lett. Írásai: Megtervezett véletlenek, „…szigetre mentett magvak…”, továbbá tanulmányok az integratív nevelés témaköréből.

 

Tóth Lajos (Pestszentlőrinc, 1928. november 10.) operaházi zenekari szólamvezető hegedűművész, kamaraművész, hegedűtanár;

 

Tóth Sándor (Kiskunfélegyháza, 1923. május 17.) zenés színházi zenekari hegedűművész, közismereti és zeneiskolai hegedűtanár;

Ujj Viktor Géza (Debrecen, 1928. március 11. – Miskolc, 2009. június.)

http://www.szendro.hu/szami/2012/kepek/n/nevado.jpg

zeneszerző, zeneiskola alapító-igazgatót, koncert- és művelődésszervező, karnagy, fuvolatanár. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, majd Sátoraljaújhelyen és Miskolcon élt és dolgozott. Sátoraljaújhelyen 1958-ban alapította meg a Lavotta János Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol zenekart is létrehozott, elindítva ezzel az ottani zenei életet. Miskolcon a Bányász Fúvószenekarnak volt karnagya, később a fúvószenekari karnagyképzést Miskolcon ő vezette be. A komponálás mellett tanított zeneiskolában, a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója volt. A szendrői AMI viseli nevét.

 

Vámos László (Budapest, 1928. január 30.) színházi és zenés színházi, operaházi

 

 

főrendező, színház és filmművészeti, valamint zeneakadémiai színpadi mesterség tanár;

 

Váry Ferenc (Gyula, 1928. november 26.) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szolfézs- és zeneelmélet tanár, zeneszerző. Művei: daljáték, mesejátékok, televíziós kísérőzenék, zenekari kompozíciók, dalok, kamarazene, kórusművek;

 

Virágh Endre (Vasvár, 1928. március 23. – Budapest, 1999. augusztus 2.) orgonamûvész, karnagy. 1955-től 1986-ig a miskolci, 1967-től 1986-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1973-1979 között Cittá di Castello, 1980-tól Assisi fesztiválján vezetett kurzusokat. Európa-szerte rendszeresen hangversenyezett. A budapesti Belvárosi Főplébániatemplom karnagya volt;

Dr. Zoltai Dénes (Gyula, 1928. március 6.- Budapest, 2008. szeptember 21.) a

 

tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa, esztéta, filozófus, a budapesti Zeneakadémiai tanára. Fontosabb művei: A zeneesztétika története I. Éthosz és affektus, A modern zene emberképe, Esztétikai kislexikon, Bartók nem alkuszik, Egy írástudó visszatér. Lukács György 1945 utáni munkásságáról;

 

80 éve született

 

 

Almásy László (Budapest, 1933. január 6. - Budapest, 2005. október 14.) zongoraművész, a Zeneakadémia zongorakötelező és zongorakíséret tanára;

 

Angi István (Ozsdola, 1933. október 16.) zeneesztéta, filozófus, a kolozsvári ZF tanára;

 

Bozsér Zoltán (Békéscsaba, 1933. május 18.) zongora- és szolfézstanár, a Budapest XV. kerületi Zeneiskola (Hubay Jenő) alapító zeneiskolai igazgató;

 

Bozzay József (Nagykanizsa, 1933. július 24.) bajai, zirci, pápai hegedű-, szolfézs-, zongoratanár, vonós kamarazenekari vezető, kóruskarnagy;

 

Csupor László (Kötcse, 1933. november 19.) kaposvári fuvolatanár, megyei fafúvós szakfelügyelő, kaposvári zenekari fuvolaművész, kottaszerkesztő-közreadó;

 

Déry Gabriella (Budafok, 1933. október 12.) az Operaház magánénekes, énekmestere;

 

Dobos Lászlóné (Pécs, 1933. május 8.) pécsi zeneiskolai szolfézstanár, zeneiskolai tanárképző főiskolai szolfézs-módszertantanár;

 

Fódi János (Tósokberénd, 1933. november 19.) zeneiskolai klarinéttanár, fúvószenekari karmester;

 

Forgács Éva (Budapest, 1933. augusztus 22.) opera- és dalénekes, zeneiskolai tanár;

 

Gyimes Ferenc (Kispest, 1933. szeptember 21.) ének-zenetanár, zenei könyvtáros, szerkesztő;

 

Inguszné dr. Barabás Rita (Budapest, 1933. szeptember 4.) középiskolai ének-zenetanár, bölcsészdoktor, karnagy;

 

Háray Ferencné Székely Ilona (Budapest, 1933. június 26.) a budapesti Bajza utcai ének-zenei tagozatos általános iskolaalapító ének-zenetanára, főiskolai gyakorlatvezető-tanár, karnagy;

 

Hargitai Miklós (Jászberény, 1933. május 21.) operaházi zenekari szólamvezető brácsaművész, miskolci zenetanárképző főiskolai tanár;

 

Hoppéné Kőnigsberg Zsuzsanna (Budapest, 1933. november 18. – Budapest, 2009. január 19., temetési időpont) fővárosi X., IX. és XII. kerületi szolfézstanár;

 

Ivasivka Mátyás (Miskolc, 1933. január 12.) középiskolai ének-zenetanár, karnagy, tanítóképzői zenetörténet- és szolfézstanár, zeneszerző;

 

Jákó /Jakobovits/ Jenő (Mindszentpuszta, 1933. szeptember 29.) abonyi és Budapest II. kerületi zeneiskolai gordonka-művésztanár, kottaszerkesztő, győri szimfonikus zenekari művész;

 

Juhos Lenke, dr. Sárhelyi Jenőné (Szeged, 1933. június 6.) békés-tarhosi tanár, népművelő, orosházi és békéscsabai középiskolai ének-zenetanár, megyei szakfelügyelő, tankönyvíró-szerkesztő;

 

Kármán György (Szeged, 1933. március 6. – Budapest, 2008. május 29.)

 

 

zongoraművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének-korrepetitor tanára, az Országos Filharmónia csoportvezető dramaturgja, az MTV zenei műsorainak szerkesztője, zenei író, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának orgonistája, tanára;

 

Kapitány Katalin (Csicsó, 1933. november 3.) budakeszi közismereti iskolai és budapesti óvónőképzői szakközépiskolai ének-zenetanár, valamint zeneiskolai tanár és igazgatóhelyettes Budapest XVI. kerületében és karvezető;

 

Kerényi Mária (Kispest, 1933. február 3.) zenei újságíró, főszerkesztő-helyettes, zenekritikus, rádiós műsorvezető, zenés színházi énekkari művész;

 

Kerényi Sándor (Madaras, 1933. február 219.) zenekari oboaművész, szakközépiskolai tanár;

 

Kocsár Miklós (Debrecen, 1933. december 21.) zeneszerző, rádiós szerkesztő-főosztályvezető helyettes, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanára;

 

Koczka István (Jászapáti, 1933. március 21.) füzesabonyi zeneiskolai gordontanár, közismereti iskolai ének-zenetanár, igazgató helyettes;

 

Komjáthy György (Budapest, 1933. december 2.) rádiós könnyűzenei szerkesztő;

 

Koós Andorné Sándor Ida (Ipolytarnóc, 1933. szeptember 9.) balassagyarmati és mezőtúri zeneiskolai szolfézstanár, közismereti iskolai ének-zene tanár, igazgató;

 

Körber Tivadar (Gyula, 1933. július 13.) középiskolai ének-zenetanár, szakközépiskolai és főiskolai zenetörténet-tanár, karvezető, tankönyv- és zenei író, a PARLANDO szerkesztőbizottsági tagja, a zeneakadémiai főtitkár;

 

Láng István (Budapest, 1933. március 1.) zeneszerző, a Színház és Filmművészeti Főiskola tanára, az Állami Bábszínház zenei vezetője, a Magyar Zeneművész Szövetség főtitkára, zeneakadémiai transzponálás, partitúraolvasás, és fúvós kamarazene tanár;

 

Loránd István (Budapest, 1933. június 104.) zeneszerző, középiskolai ének-zenetanár;

 

Maczelka Ferenc (Hódmezővásárhely, 1933. május 7.) szegedi és kecskeméti zenekari- és kamarazenei fuvolaművész, hódmezővásárhelyi és kecskeméti zeneiskolai tanár, lajosmizsei ifjúsági fúvószenekari karmester;

 

Meixner Mihály (Budapest, 1928. november 13.) zenei szerkesztő-riporter. 1957 óta a Magyar Rádió munkatársa (szerkesztő, osztályvezető, főmunkatárs, a szerkesztői tanács elnöke), számos sikeres zenei műsor és sorozat szerzője, vezetője, ismeretterjesztő munkák írója, a TIT Kossuth Klub József Attila Szabadegyetem előadója;

 

Meszlényi László (Kaposvár, 1933. április 10.) szegedi zenekari oboaművész, zeneiskolai oboatanár, tanárképző főiskolai tanár;

 

Dr. Mező Judit, Bencze Lászlóné (Szeghalom, 1933. május 16.) debreceni tanárképző főiskolai énektanár, karvezető, népzenekutató;

 

Miklós György (Budapest, 1933. január 19.) zongora- és kamarazene művész, 1956-ban lett az Országos Filharmónia szólistája, 1955 és 1977 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezet tanára. 1971-től a Zeneakadémia Tanárképző Intézetének, 1985-től pedig a Zeneakadémián tanított.

 

Nagyné Farkas Márta (Debrecen, 1933. május 26.) debreceni és nyíregyházi zeneiskolai zongoratanár, főiskolai gyakorlatvezető, debreceni tanárképző főiskolai tanár;

 

Németh Éva (Beregszász, 1933. szeptember 28.) zongora- és kamarazene-művész, zeneakadémiai zongorakíséret és zongorakötelező tárgy tanár;

 

Peskó György (Budapest, 1933. április 16. – Budapest, 2002.) orgonaművész, tanár, karnagy; 

 

Sándor János (Budapest, 1933. június 7. – 2010. május 19.) operaházi

 

karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar alapító igazgató karnagyát és Örökös-tagja. 1991 óta élt Kanadában, ahol a Victoriai Szimfonikus Zenekar, a CBC Vancouveri Zenekara, az Edmontoni Szimfonikusok, a Victoriai Nemzetközi Fesztiválzenekar, a Victoriai Várpsi Zenekar ás a San Diego-i Sonor Együttes vendégkarmestereként dolgozott. 1998-ban a Victoriai Ifjúsági Zenekar zeneigazgatójának nevezték ki;

 

Dr. Sárhelyi Jenőné Juhos Lenke (Szeged, 1933. június 6.) közismereti iskolai ének-zenetanár, karnagy (Békés-Tarhos, Békés, Békéscsaba), énektankönyv-író;

 

Solymosi János (Veszprém, 1933. október 10.) orgonaművész, karnagy, középiskolai ének-zenetanár, rádiós zenei szerkesztő-rendező;

 

Straky Tiborné Sziklai Edit (Rajka, 1933. július 15.) nyíregyházi és debreceni általános iskolai ének-zenetanár, karnagy,

 

Dr. Szabó Helga (Nyíregyháza, 1933. július 21. –Budapest, 2011. február 11.)

 

 

ének-zenetanár, karnagy, tankönyvíró, tankönyvszerkesztő, zenei ismeretterjesztő, az ELTE zenei tanszékének tanára;

 

Szatmári László (Budapest, 1933. július 30.) hegedűművész-tanár, kamaraművész, a Budapest XIX. kerületi Zeneiskolai alapító igazgatója, Kispest-Józsefváros zenetanári kamarazenekar művészeti vezetője, a PARLANDO c. zenepedagógiai folyóirat alapító felelős szerkesztője;

 

Szatmári Lászlóné Lehnitzky Erzsébet (Budapest, 1933. január 9.) zongoraművész-tanár, kamaraművész, a Józsefvárosi Zeneiskola igazgatója, korrepetitor;

 

Takács Pálné Tóth Hajnalka (Budapest, 1933. augusztus 25.) a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, és a IX. kerületi Zeneiskola zongora- és szolfézstanára;

 

Vámos Józsefné Finta Klára (Ózd, 1933. október 7.) ózdi közismereti ének-zenetanár, karvezető;

 

Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11.) zongoraművész, karmester, főzeneigazgató,

 

Virány Gábor Gyula (Budapest, 1933. december 20. – Budapest, 2005. február

 

 

15.) zenetörténész, zenei író, kritikus, az Országos Filharmónia lektor, korrektor, szerkesztő, majd művészeti ügyelője. Nevéhez kottaközreadások, valamint számos tanulmány, cikk, műismertetés fűződik;

 

Zsirosné Pásztor Klára (Budapest, 1933. augusztus 14.) középiskolai ének-zenetanár Szolnokon, zeneiskolai magánének-tanár, továbbá karvezető Veszprémben;

 

75 éve született

 

 

Áldor Lili (Szekszárd, 1938. április 10.) operaházi zenekari hegedűművész, a Liszt Ferenc Kamarazenekar kamaraművésze, debreceni zeneakadémiai tanár;

 

Apáthy Árpád (Orosháza, 1938. január 24.) orosházi, siófoki zeneiskolai trombitatanár, fúvószenekari karmester, táncegyüttes művészeti vezető, hangszerelő;

 

Bánki Péter (Sopron,1938. augusztus 28.) győri zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár, a Győri Filharmonikus Zenekari művésze, karmester;

 

Baráth Béla (Celldömölk, 1938. január 1.) zeneiskolai fafúvóstanár Nagykanizsán;

 

Botos Ervinné Balogh Judit (Budapest, 1938. február 20.) kaposvári és Budapest XVI. kerületi zeneiskolai zongoratanár;

 

Csóti György (Kiskőrös, 1938. július 8.) bicskei zeneiskolai hegedűtanár, igazgatóhelyettes;

 

Devich János (Szeged, 1938. április 3.) operaházi zenekari gordonkaművész, a Sebestyén-, és a Kodály Vonósnégyes tagja, a Zeneakadémia professor emeritusa: kamarazene és vonósnégyes-tanár. Közéleti munkássága: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium főosztályvezető, Magyar Zenei Kamara alelnök, Magyar Muzsikus Fórum társelnök, Magyar Zeneművészeti Társaság elnök;

 

Dimény Judit (Brassó, 1938. október 27.) egri és budapesti középiskolai ének-zene tanár, karvezető, rádiós zenei szerkesztő-riporter, zenei író;

 

Sz. Farkas Márta (Székesfehérvár, 1938.február 16.) zenetörténész, művészettörténész, zenei író, zenekritikus, , kiállítások kurátora, szerkesztő, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, az MTA Zenetudományi Intézet munkatársa – ügyvezető igazgatója;

 

Fekete Mária (Budapest, 1938. március 19.) dorogi zeneiskolai tanár, budapesti és szegedi operaházak magánénekese, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének művész-tanára;

 

Gréts Károly (1938. Dorog – 1981. Piliscsaba) művésztanár;

 

Gyermán István (Kokad, 1938. jan. 9.Thesszaloniki, 1990. febr. 20.) hegedűművész, főiskolai tanár, Zathureczky Ede növendékeként szerzett hegedűművészi oklevelet. 1969-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete pécsi tagozatának tanára (haláláig), 1970-től az Országos Filharmónia szólistája, és a Pécsi Szimfonikus Zenekar első koncertmestere;

 

Hernádi Jánosné Dietrich Éva (Debrecen, 1938. október 8.) hajdúböszörményi és debreceni zeneiskolai fafúvós tanszakvezető-tanár, tanárképző főiskolai

oboa-, szolfézs-gyakorlatvezető tanár;

 

Horváth Ilona (Kilimán, 1938. november 26.) zeneiskolai (Budapest V. kerület) és debreceni zenetanárképző főiskola zongoraművész-tanár;

 

Hunya Alajosné Galla Erzsébet (Nagylétra, 1933. június 10.) a gyomai Óvónőképző, valamint az általános iskola ének-zenetanára, igazgató;

 

Dr. Irinyi Tamásné Sebessy-Geönczy Judit (Berettyóújfalu, 1938. november 18.) nyíregyházi és debreceni zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár, gyakorlóiskolai vezető-tanát, igazgatóhelyettes;

 

Isépy Eszter (Debrecen, 1938. február 22.) operaházi zenekari szólamvezető gordonkaművész-tanár;

 

Dr. Ittzés Mihály (Sárkeresztúr, 1938. október 8.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető, főiskolai tanár, igazgató, zenetörténész, zenei író és szerkesztő, a Magyar Kodály Társaság elnöke;

 

Juhász Előd (Budapest, 1938. május 4.) zenetörténész, bölcsészdoktor, rádió- és tv-szerkesztőriporter, zenei író;

 

Juhász Tiborné Csirszka Mária (Győr, 1938. május 21.) győri zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, továbbá zeneiskolai tanárképző főiskolai zongora gyakorlatvezető-tanár;

 

Jurecz Miklósné Nyakas Sára (Gyula, 1938. október 23.) mezőkövesdi zongora- és szolfézstanár, megyei ének-zene szakfelügyelő, debreceni zenetanárképző főiskolai hárfa-főtanszak, zongora-kötelező tárgy tanár;

 

Kelemen József (Mikepércs, 1938. március 15.) szolnoki zeneiskolai trombitaművész-tanár;

 

Keönch Boldizsár (Budapest, 1938. március 16.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, dal- és oratóriuménekes, zeneakadémiai ének-művésztanár;

 

Királyné Békefi Stefánia (Bakonyoszlop, 1938. május 8.) tamásiban dolgozó ének-zenetanár, karnagy;

 

Koós Gábor (Solt, 1938. március 15.) debreceni zeneművészeti szakközépiskolai fagottművész-tanár, kamaraművész, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar művésze;

 

Kökényessi Miklós (Karcag, 1938. november 25.) debreceni zenekari kürtművész, továbbá szakközépiskolai és tanárképző főiskolai tanár;

 

Kuszing János (Budapest, 1938. szeptember 26.) Postás Szimfonikus Zenekari klarinétművész, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai tanár, kottaszerkesztő, klarinétiskola író;

 

Laczó Zoltán (Békéscsaba, 1938.január 29.) egyetemi docens, zenepszichológus, zenepedagógus, a budapesti Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének pszichológia- és pedagógia tanára, tankönyv- és lemezsorozat-szerkesztő, zenepszichológiai és zenepedagógiai cikkek, tanulmányok alkotója, a Parlando szerkesztő bizottságának és a ZETA Választmányának tagja;

 

Lehotka Gábor (Vác, 1938. július 20. – 2009. december 29.) orgonaművész

 

 

zeneakadémiai orgona, orgonaismeret-tanár, zeneszerző, orgonaszakértő;

 

Lengyel Viktórné Mészáros Klára (Kecskemét, 1938.január 13.) kecskeméti, várpalotai és székesfehérvári zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető, szakfelügyelő;

 

Lukácsné Polgár Zsuzsa (Kecskemét 1938. október 15.) kecskeméti zenekari gordonkaművész-szólamvezető, szakközépiskolai gordonkatanár;

 

Magyar Júlia (Sárospatak, 1938. december 6.) miskolci és Budapest XVII., majd XXI. kerületi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Marton Éva (Budapest, 1943. június 18.) zeneakadémiai tanszékvezető énekművész-tanár, világhírű operaénekes;

 

Mihályi István (Pécs, 1938. szeptember 1.) pécsi zenekari és kamarazenekari gordonkaművész, továbbá zeneiskolai gordonkatanár és igazgatóhelyettes;

 

Mihályi Istvánné Derényi Zsuzsa (Pécs, 1938. június 4.) pécsi szimfonikus zenekari gordonkaművész-zeneiskolai tanár;

 

Miklós Gyula (Mihálygerge, 1938. január 18.) közismereti iskolák ének-zenetanára, karnagy, jászberényi tanítóképző főiskolai tanszékvezető-tanár;

 

Miklós Hanna (Jászberény, 1938. március 11.) székesfehérvári és budapesti zeneiskolai ének- és zongoratanár;

 

Milkovics Jánosné Olajos Györgyi (Budapest, 1938. június 7.) győri zeneiskolai szolfézstanár;

 

Dr. Murayné Szathmáry Judit (Szolnok, 1938. január 7.) szolnoki zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, vezető szakfelügyelő, hanglemez kazetta- és tankönyv szerkesztő, koncertszervező;

 

Nagy Alpár (Debrecen, 1938. december 14.) soproni zeneiskolai, gimnáziumi és óvóképző intézeti ének-zenetanár, karnagy;

 

Dr. Nagy Józsefné Békéssy Zsuzsanna (Jászdózsa, 1938. március 29.) közismereti iskolai ének-zenetanár (Encs, Vác);

 

Nagy László (Miskolc, 1938. október 5.) miskolci szimfonikus zenekari hegedű és kamaraművész, zeneiskolai tanár;

 

Nagy Zoltán (Zabar, 1938. május 24.) salgótarjáni közismereti népzene és ének-zene-, valamint magyartanár, néprajzkutató, könyvszerkesztő;

 

Németh Béla (Siklós, 1938. augusztus 10.) pécsi és budapesti operaházi zenés színházi zenekari gordonművész, zeneiskolai gordon- és szolfézstanár;

 

Németh István (Sopron, 1938. július 17.) győri zenekari szólamvezető-hegedűművész, óvóképző főiskolai és egyetemi hegedű- és szolfézstanár;

 

Noll Miklós (Felsőgalla, 1938. június 22.) tatabányai zeneiskolai szolfézstanár, Komárom megyei szakfelügyelő;

 

Osváth Tiborné (Pécs, 1938. június 3.) komlói zeneiskolai szolfézstanár és igazgató;

 

Prőhle Henrikné Bányai Zsuzsanna (Budapest, 1938. szeptember 14.) székesfehérvári és fővárosi II. kerületi zeneiskolai tanszakvezető gordonkatanár, zenekari művész;

 

Radicsné Baranyai Marianna (Eger, 1938. március 21.) salgótarjáni és nagybátonyi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Rátkai Ferenc (Horvátnádalja, 1938. szeptember 21.) operaházi zenekari nagybőgőművész, zeneelmélet-tanár, zenekarvezető, templomi karnagy;

 

Róbert Gábor (Budapest, 1938. március 24.) tanszékvezető főiskolai ének-zenetanár, karvezető, tankönyvíró;

 

Sági Attila (Szentes, 1938. január 23.) szegedi zenés színházi zenekari hegedűművész, gyulai zeneiskolai tanár;

 

Schmidtné Wanits Hilda (Keszthely, 1938. december 28.) szekszárdi zongora- és szolfézstanár, kaposvári tanítóképző főiskolai bábcsoportvezető-tanár;

 

Schweitzer Julianna (Szeged, 1938. november 7.) Budapest IX. és XII. kerületi zeneiskolai fuvolaművész-tanár, főiskolai gyakorlatvezető-tanár;

 

Serfőzőné Szondy Márta (Erdőcsokonya, 1938. szeptember 1.) zalaegerszegi zeneiskolai zongoratanár, kamarazene-művész;

 

Simkó Mihályné Szilvásy Aranka (Kóba, 1938. október 25.) veszprémi zeneiskolai zongoratanár és közismereti ének-zenetanár;

 

Simkó Teréz Vizhányó Lászlóné (Budapest, 1938. október 2.) szegedi zeneiskolai zongoratanár, kamarazene-művész;

 

Sólyom János Pál (Budapest, 1938. október 26.) zongoraművész, karmester, zenei újságíró, a Királyi Svéd Zenei Akadémia tagja;

 

Solt Csaba (Sopron, 1938. március 25.) zenés színházi zenekari klarinétművész, zeneiskolai klarinét- és szaxofontanár (Budapest XVI. Kerület);

 

Dr. Szabó Antal (Debrecen, 1938. május 21.) zenés színházi zenekari fuvolaművész, budapesti zeneiskolai tanárképző főiskolai tagozat vezető;

 

Szakácsné Ivasivka Erzsébet (Pécs, 1938. június 2.) bonyhádi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, igazgató;

 

Szakátsné Szabó Ágnes (Hajdúböszörmény, 1933. március 21.) ózdi zeneiskolai zongoratanár;

 

Szalay Miklósné Bózó Erzsébet (Csongrád, 1938. augusztus 26.) szentesi és szegedi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, szegedi zeneiskolai tanárképző főiskolai zongoratanár;

 

Szegedi Anikó (Budapest, 1938. március 22.) zongoraművész, zeneakadémiai tanár;

 

Dr. Szendrei Janka (Budapest, 1938. november 14.) a Schola Hungarica karnagya, zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, zeneakadémiai paleográfia és egyházzene tanár;

 

Szili Mihály (Székesfehérvár, 1938. július 10.) szombathelyi zenekari hegedűművész, tanárképző főiskolai tanár, zeneiskolai igazgató helyettes;

 

Tarjáni Ferenc (Dorog, 1938. szeptember 11.) budapesti zenekari- és kamarazenei kürtművész, zeneakadémiai tanár;

 

Toldi Mária (Budapest, 1938. május 3.) énekes, zenepedagógus.1971-től a Postás Művelődési Központ, majd 1990-től a Vasutas Zeneiskola stúdióvezető énektanára.

 

Tóth Dezsőné Vay Ildikó (Miskolc, 1938. március 23.) miskolci zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, ének-zenetagozatos általános iskola igazgató-helyettes;

 

Török György (Újpest, 1938. július 8.) dabasi magyar nyelv- és irodalom-, ének-zenetanár, zeneiskolai igazgató;

 

Tündik Sándorné (Nyíregyháza, 1938. december 8. ) nyíregyházi zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár, zenekari hegedűművész;

 

Vezsenyi László (Kinágota, 1938. július 29.) tótkomlósi ének-zenetanár, karnagy, makói zeneiskolai igazgató;

 

Veszely Gabriella (1938-1993) karnagy, zenetanár, hangverseny-dramaturg;

 

Wigan Erzsébet (Pécs, 1938. február.)(bonyhádi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, igazgató, a pécsi tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanára;

 

Dr. Zimányiné Márkus Ilona (Pécs, 1938. július 27.) szigetvári zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár, igazgató;

 

70 éve született

 

 

Balsay Krisztina (Budapest, 1943. december 14. – Budapest, 1997. ) üllői, majd

 

 

 

Budapest XIII. kerületi hegedűtanár, fővárosi szakfelügyelő, zeneiskolai zenekarvezető, kottaszerkesztő-közreadó;

 

Bánfy László (Hódmezővásárhely, 1943. december 19.) hódmezővásárhelyi és szentesi rézfúvóstanár, szentesi zeneiskolai igazgató helyettes;

 

Bárdi Sándor (Szeged, 1943. július 11.) szegedi tanárképző főiskolai magánének-tanár, és a Nemzeti Színház magánénekese;

 

Dr. Bartáné Unghváry Lilla (Debrecen, 1943. szeptember 19.) szentesi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, igazgató-helyettes, továbbá énekkari művész, szegedi zeneiskolai zongoratanár;

 

Billédi Ottilia (Eger, 1943. június 11.) nagykőrösi és Budapest XVI. kerületi zeneiskolai gordonkatanár;

 

Bognár Györgyné Pogány Ildikó (Szombathely, 1943. augusztus 21.) szombathelyi zeneiskolai hegedű és szolfézstanár, zenekari hegedűművész;

 

Burián Miklós (Kecskemét, 1943. június 28.) Kiskunfélegyházán közismereti ének-zenetanár; kecskeméti zeneiskolai zongora- és szolfézstanár; kecskeméti óvó- és tanítóképző főiskolai tanár, pedagógiai író, szerkesztő;

 

Cser Magdolna (Szolnok, 1943. január 27.) szolnoki zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár;

 

Csiba Lajos (Szirák, 1943. május 17.) trombitaművész-tanár, rádiós zenei szerkesztő;

 

Csizmadia László (Mány, 1943. február 5.) általános iskolai ének-zenetanár, kórus- és fúvószenekar-vezető Bicskén;

 

Dubrovay László Budapest, 1943. március 23.) zeneszerző, zeneakadémiai zeneelmélet tanár;

 

Dr. Dudás Józsefné Rákay Irén (Miskolc, 1943.március 6.) mezőkövesdi, pétervásári és miskolci zeneiskolai zongoratanár;

 

Dr. Eckhardt Mária (Budapest, 1943. szeptember 26.) zenetörténész, Liszt Ferenc életművének kutatója, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont vezető, később a Múzeum igazgatója, , az OSZK énekkarának vezetője; zenei író, szerkesztő;

 

Cs. Emődi Györgyi (Miskolc, 1943. május 4.) karnagy, budapesti középiskolai ének-zenetanár, zsámbéki tanítóképző főiskolai és budapesti zeneakadémiai tanár (közművelődési ismeretek);

 

Ferenczi Katalin (Nyíregyháza, 1943. március 12.) nevesi és miskolci zeneiskolai fuvola- és szolfézstanár;

 

Fröhlich Lajos Gusztáv (Budapest, 1943. augusztus 14.) zeneiskolai hegedűtanár Kaposvárott és Budapest XIV. kerületében, zenekari művész a Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti MÁV Szimfonikusok és a Kaposvári Csiky Gergely Színház zenekarában;

 

Gallai Attila (Győr, 1943. március 30.), a Budapesti MÁV Szimfonikusok klarinétművésze, a szegedi zeneiskolai tanárképző főiskola tanára,a monori zeneiskola igazgatója, zeneszerző, kottakiadó;

 

Gazdáné Pehl Zsuzsanna (Budapest, 1943. július 16.) hegedű- és szolfézstanár, Operaházi zenekari művész;

 

Gebri József (1943.május 22.) zenekari fagott-művész, tanárképző főiskolai tanár Nyíregyházán;

 

Gela Gábor (Budapest, 1943.március 22.) Postás és ÁHZ szimfonikus zenekari művész, ütőhangszeres-tanár;

 

Gela Gáborné Papp Klára (Szeged, 1943. május 12.) szegedi gordonka- és szolfézstanár, zenekari művész;

 

Gerstner Bálintné Kocsis Boriska (Esztergom, 1943. szeptember 5.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető Dorogon;

 

ifj. Hara László (Budapest, 1943. február 12. ) ÁHZ és BFZ fagott zenekari

Mozart: Concertos for Horn and Bassoon K. 417, K. 495, K. 191, K. 447

 

művész, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai tanár, szólista, kamaraművész;

 

Helyes Erzsébet (Kecskemét, 1943. december 7.) debreceni zeneművészeti szakközépiskolai és tanárképző főiskolai zongoratanár, zongoraművész;

 

Horányi Ottilia (Vecsés, 1943. január 24.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető Székesfehérváron;

 

Horváthné Marinov Mária (Miskolc, 1943. január 5.) kazincbarcikai zeneiskolai hegedűtanár, és tanszakvezető hegedűtanár Budapest XVIII. kerületében;

 

Jakabffy Dénesné Horváth Anna (Zalaegerszeg, 1943. december. 22.) zongora- és szolfézstanár, munkaközösség-vezető Zalaszentgróton, megyei szolfézs munkaközösség-vezető;

 

Jakobey Anikó (Szeged, 1943. május 27.) kiskunhalasi, hódmezővásárhelyi és szegedi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Jeney Zoltán (Szolnok, 1943. március 4.) zeneszerző, zeneakadémiai hangszerelés és zeneszerzés tanár, tanszékvezető,

 

Juhász Miklós (Budapest, 1943. június 23.) a HUNGAROTON komolyzenei szerkesztője, a Budapesti Kórus énekkari művésze és titkára;

 

Dr. Kádár Imréné Rasztóczky Ágnes (Rozsnyó,1943. október 30.) zeneiskolai zongoratanár (Heves);

 

Kalocsay Károlyné Nyárády Emőke (Miskolc, 1943. április 4.) zongora- és szolfézstanár Budapest XVI. kerületében;

 

Kasik Pálné Fekete Julianna (Debrecen, 1943. szeptember 4.) mezőtúri és ráckevei zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár;

 

Kaszás Mihály Péter (Budapest, 1943. július 1.) az ÁHZ zenekari ütőhangszeres művésze, kamaramuzsikus, szolfézs- és ütőhangszeres tanár;

 

Kedl Lászlóné Imolai Márta (Kassa, 1943. március 19.) kazincbarcikai és szombathelyi zongora- és szolfézstanár, tanárképző főiskolai tanszakvezető tanár Miskolcon;

 

Kelemen Gyula (Hatvan, 1943. március 3.) miskolci szimfonikus zenekari trombitaművész-tanár;

 

Kiss András (Budapest, 1943. október 15. – Budapest, 2005. április 14.) hegedű-

 

 

és kamaraművész, az Új Budapest Vonósnégyes alapító tagja, Nemzeti Filharmonikusok első koncertmestere, a Zeneakadémia tanszékvezető hegedűtanára, a Magyar Zeneművészeti Társaság elnökségi tagja;

 

 

 

Kiss Imre (Galánta, 1943. január 28. – Budapest, 2012. november 26.) 1981 és 1990 között

Kiss Imre

a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója volt, majd a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, később megbízott főigazgatói posztját töltötte be, ezt követően pedig a Vígszínház ügyvezető igazgatója volt. 2003. október 6-án nevezték ki a Művészetek Palotája első vezérigazgatójának, melynek munkáját 2011 márciusától vezérigazgatói főtanácsadóként segítette tovább.

Dr. Kiss Sándorné Dienes Ágnes (Nábrád, 1943. február 5.) debreceni zenekari hegedűművész-tanár;

 

Kissné Forgács Ágnes (Debrecen, 1943. június 9.) zongora- és szolfézstanár Mátészalkán és Nyíregyházán;

 

Koltai Gabriella (Újpest, 1943. augusztus 23.) hegedűtanár, a Duna, a Postás és az Operaház zenekarának művésze;

 

Korondiné Szerdahelyi Ágnes (Szeged, 1943. szeptember 19.) hegedű- és szolfézstanár Budapest III. és V. kerületében;

 

Kostyál Kálmán (Budapest, 1943. január 2.) kamarazenekari hegedűművész, hazai és nemzetközi mesterkurzusok tanára. 1962-ben részt vett a Liszt Ferenc Kamarazenekar megalapításában, de volt a Postás Szimfonikusa Zenekar koncertmestere, a Magyar Állami Hangversenyzenekar tagja is. 1999-től tanított a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében, 2001-től pedig a Győri Egyetemen is;

 

Kovács Attila (Budapest, 1943. május 7.) váci zongora- és szolfézstanár, szobi zeneiskolai igazgató;

 

Kovács Győzőné Wind Zsuzsa (Mohács, 1943. február 9.) mohácsi zeneiskolai zongoratanár;

 

Kovács Kálmánné Takács Gizella („Babszi”) Budapest, 1943. július 10.) budapesti zongora-, szolfézs- és általános iskolai énektanár, terézvárosi zeneiskolai igazgató, fővárosi vezető szakfelügyelő-tanácsadó, tantervi bizottsági tag, könyv-kottaszerkesztő;

 

Kovács Pálné (Békéscsaba, 1943. január 15.) tiszavasvári, abonyi és Budapest XVIII. kerületi zongoratanár;

 

Kovács Péterné Nagy Ágnes (Arad, 1943. július 13.) nagyváradi zenekari hegedűművész-tanár, keszthelyi zeneiskolai kamarazeneművész-tanár;

 

Kovrik Mihály (Budapest, 1943. május 15.) zeneszerző-zenetanár;

 

Cs. Krassói Emília (Pécs, 1943. augusztus 15.) zenekari hegedűművész, hegedűtanár, zenekarvezető;

 

Kreuter Vilmosné Dévényi Ilona (Szeged, 1943. április 21.) szegedi közép- és pedagógiai főiskolai ének-zenetanár, zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár; 

 

Ladics Tamás (Gyula, 1943.január 4.) kecskeméti szakközépiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Lakatos József (Tiszadob, 1943.október 22.) szombathelyi zenekari nagybőgőművész, ifjúsági zenekarvezető;

 

Lakos Lászlóné Sütő Sarolta (Budapest, 1943.szeptember 11.) abonyi és dunakeszi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Ifj. Lencsés Lajos (Dorog, 1943.) zeneművész-tanár előadóművész;

 

Litauszkiné Zsadányi Valéria (Óbecse, 1943. április 24.) dorogi zongoratanár és igazgató helyettes, nyergesújfalui tagiskola-vezető;

 

Lukács István (Vág, 1943. január 14.) MÁV és MRT szimfonikus zenekari fagottművész-tanár, szólamvezető;

 

Maros Miklós (Pécs, 1943. november 14.) Svédországban élő magyar zeneszerző, a Svéd Zeneszerzők Szövetségének elnökségi tagja, majd alelnöke, 1998 óta a Svéd Királyi Zeneakadémia tanára. Főbb művei: 4 szimfónia, 8 versenymű, kamaraművek, kórus-, vokális és elektronikus darabok;

Marton Éva (Budapest, 1943. június 18. –) opera-énekesnő, tanszékvezrető egyetemi tanár 1972-ben Christoph von Dohnányi meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött diadalmas nemzetközi pályafutása. Még abban az évben fellépett a Firenzei Fesztiválon Rossini Tell Vilmos című dalművében, majd 1973-ban Bécsben és 1974-ben Münchenben mutatkozott be. Ezután sorra érkeztek a meghívások a világ nagy zenei központjaiból. 1976-ban a New Yorki Metropolitan Operában debütált Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című operájában. Ezt követően még 93 alkalommal lépett fel a világhírű színház színpadára. Hatalmas repertoárjából önkényesen kiemeltük Puccini Turandot-jának címszerepét, melyet 1983-tól énekelt a MET-ben Franco Zeffirelli rendezésében, James Levine vezényletével. Kalaf herceget Plácido Domingo énekelte. 1983-ban, a Metropolitan Opera megnyitásának 100. évfordulójára rendezett gálaesten Ő énekelte a nyitószámot („In questa reggia” – Turandot áriája). Magyarországon 1986-ban énekelte el Turandot szólamát, partnere Molnár András volt. Negyedszázados operaénekesi jubileumát a Magyar Állami Operaházban ünnepelte, a Bánk bán Gertrudisát alakította 1993-ban. 2005-ben nevezték ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezetőjévé az ének tanszékre.

Mátyus Sándor (Ófehértó, 1943. szeptember 29.) közismereti iskolai ének-zenetanár Baktalórántházán, zeneiskolai trombita- és szolfézstanár Nyíregyházán, Mátészalkán igazgató és fúvószenekari karnagy;

 

Meizl Ferencné (Kiskunfélegyháza, 1943. március 21.) általános iskolai ének-zenetanár Kiskunmajsán és Kiskunfélegyházán;

 

Dr. Méreiné Domokos Ilona (Pécs, 1943. május 29.) komlói, zalaegerszegi és pécsi zeneiskolai zenekari hegedűművész-tanár;

 

Mészárosné Lánci Judit (Diósgyőr, 1943. július 29.) komlói, zalaegerszegi és pécsi zeneiskolai rézfúvó- és szolfézstanár Miskolcon;

 

Mondokné Egerszegi Anna (Balatonalmádi, 1943. szeptember 7.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár (Farán, Hegyeshalom, Győr), győri színházi énekkari művész;

 

Nagy Béláné Talmácsi Jolán (Hódmezővásárhely, 1943. április 10.) szarvai főiskolai óvóképző intézeti ének-zene- és pedagógia tanár, óvónő;

 

Cs. Nagy Tamásné Farszky Zsuzsanna (Kisvárda, 1943. szeptember 4.) váci zeneiskolai zongoratanár;

 

Nádor György (Budapest, 1943. augusztus 4.) zeneakadémiai zongoraművész-tanár;

 

Dr. Ocskay György (Budapest, 1943. március 21.) középiskolai ének-zenetanár, karnagy Egerben;

 

Ordódy Gáspár (Budapest, 1943. április 29.) operaházi zenekari gordonkaművész, miskolci zeneiskolai tanárképző főiskolai tanár;

 

Parák János (Budapest, 1943. április 4.) Budapest XIX. kerületi zeneiskolai klarinéttanár, operettszínházi zenekari művész;

 

Patkó József (Pécs, 1943. december 3.- Budapest, 1999.) zongoraművész, operaházi vezető korrepetitor, zeneakadémiai zongorakísérő-tanár, tanszékvezető;

 

Perényi Eszter (Budapest, 1943. december 15.) zeneakadémiai hegedűművész-tanár, tanszékvezető, kamaraművész;

 

Perényi Mária (Nagyvárad, 1943. október 2.) hegedűtanár, operaházi zenekari művész;

 

Perjés Margit (Budapest, 1943. szeptember 20.) kaposvári zeneiskolai klarinéttanár, kamarazene-művész;

 

Pertis Zsuzsa (Budapest 1943. május 21. – Budapest, 2007. június 5.) zongora-

 

 

és csembalóművész, zeneakadémiai zongorakötelező tárgy tanár, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapít tagja;

 

Radulov Erika (Debrecen, 1943. április 28.) tiszavasvári és hajdúböszörményi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Rideg Lajos (1943. augusztus 11.) gyulai zeneiskolai klarinétművész-tanár, igazgatóhelyettes, szimfonikus zenekari művész;

 

Rózsa László (1943.november 21.) karnagy, sárospataki és debreceni tanárképző főiskolai tanszékvezető tanár, megyei szakfelügyelő;

 

Rozsinszky László (1943. szeptember 16.) gitárművész-tanár Mezőtúron;

 

Saru Károly (1943. január 4.) zenekari gordonművész, kamaraművész, debreceni főiskolai tanár;

 

Sz. Simonfai Mária (Pécs, 1943. május 27.) zeneművészeti szakközépiskolai zongoraművész-tanár, korrepetitor (Pécs);

 

Dr. Sipos Jenőné Nagy Erika (Budapest, 1943. február 15.) fővárosi VII. kerületi énektanár, frankfurti operaházi énekművész, a budapesti, a teheráni és a tokiói zeneakadémiai hangképző tanár;

 

Strackné Mohos Márta (1943. december 27.) középiskolai tanár, könyvtáros, muzeológus, koncert- és kiállítás rendező, a Bartók Béla Emlékház első igazgatója;

 

Szabó Barnabás (Nyíregyháza, 1943. július 31.) Újfehértón közismereti iskolai ének-zene- és történelemtanár, igazgató;

 

Szabolcsi Miklós (Nyírbátor, 1943.június 15.) szegedi szakközépiskolai kürtművész-tanár, zenekari kürtművész, nyírbátori zeneiskolai igazgató, karnagy;

 

Szakcsi Lakatos Béla (Budapest,1943. július 8.) jazz-zongoraművész, zeneszerző, tanár;

 

Dr. Szarukánné Nagy Klára (Debrecen, 1943. január 13.) nyíregyházi és debreceni zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető;

 

Szenthelyi Judit (Budapest, 1943. október 26.) zongoraművész, zeneakadémiai korrepetitor-tanár;

 

Szöllősy József (Szentes, 1943. március 24.) csongrádi és szegedi zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár, zenekari hegedű- és kamarazene művész;

 

Szúnyogh József (Kiskundorozsma, 1943. február 25.) csongrádi zeneiskolai oboatanár, szegedi és debreceni szólamvezető zenekari oboaművész;

 

Takács Dánielné Répászky Valéria (Kispest, 1943. november 15.) egri zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;

 

Takáts György (Szeged, 1943. augusztus 9.) zeneszerző, zeneelmélet tanár;

 

Takáts Györgyné (Kaposvár, 1943. március 22.) tanár, zenei könyvtáros;

 

K. Tóth László (Orosháza, 1943. március 9.) orosházi zeneiskolai fúvóstanár, fúvószenekari karmester;

 

Ubrizsiné Érsek Éva (Kecskemét, 1943. november 12.) kecskeméti általános iskolai ének-zene- és történelemtanár;

 

Vadász Antal (Budapest, 1943. június 16.) gyöngyösi és Budapest XI. kerületi klarinéttanár, zenekari művész;

 

Veliczkyné Csák Judit (Sarud, 1943. október 17.) egri ének-zenetanár, kórusvezető, zeneiskolai munkaközösség vezető, népdalkórus művészeti vezető;

 

Veres Adrienn (Beregszász, 1943. június 21.) hajdúszoboszlói zeneiskolai zongoratanár, igazgatóhelyettes;

Veroszta Magda (Budapest, 1943. október 1.) zongoraművész-tanár (Budapest, XIV. ker. és a németországi Espelkamp). Barabás Ernő zenetanár végrendeletében megbízta a Zeneakadémia Alapítványt, hogy alapítson egy díjat felesége, Veroszta Magda emlékére, amely bármilyen tudásfokon tanuló nyertes versenyző részére odaítélhető.

Vida Eszter (Budapest, 1943. február 5.) zenei könyvtáros, művészeti szervező;

 

Völgyesi Gyöngyi (Szentes,1943. április 29.) veszprémi zongoratanár, korrepetitor, zenekari ütőhangszeres művész;

 

Zászkaliczky Tamás (Budapest, 1943. december 26.) orgonaművészt-tanár, kottaszerkesztő-kiadó;

 

Forrás:

●Ki kicsoda a magyar zeneéletben?  (Zeneműkiadó Budapest, 1988., Szerkesztette: Székely András)

●Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia, 2000., szerkesztette: Gádor Ágnes és Szirányi Gábor)

●Tari Julza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyezem Budapesti Tanárképző Intézete, Budapest 2005.

 

 

Szerkesztette: Zelinka Tamás