a magyar zenepedagógusok 2013-As évi születési évfordulóiból
Köszönettel fogadjuk a további
jelentősnek ítélt évfordulós információkat éppen úgy, mint az alábbi
évszámokkal kapcsolatos pótlásokat, kiegészítéseket, korrekciókat!
(mobil:0620/493-7663, email:tamas.zelinka@gmail.com, név: Zelinka Tamás)
Erre minden bizonnyal nagy szükség van,
mert az interneten kívül rendelkezésre álló nyomtatott információk 30-50
évesek, és sajnos igen sok esetben csak a születési dátumokat rögzítik…
Megjegyezzük, hogy az életmű /
legfontosabb munkahelyek-városok / rövid jellemzésén, bemutatásán túl egyéb
konkrétumokra (pl. iskolák, alkotások, fontos szereplések, kitűntetések, stb.)
nem vállalkozhattunk.
Legfőbb célunk az emlékeztetés kiváló
jelenlegi éps volt kollégáink születésnapjára. (A Szerk. megj.)
280 éve született
Istvánffy Benedek (Szentmárton /Pannonhalma / 1733 – Győr, 1788. október 25.)
zeneszerző, nagycenki és
győri orgonista, a győri székesegyház karnagya, és tanára;
180 éve született
Székely Imre
(Mátyfalva, 1823.
máj. 8. - Budapest, 1887.) zongoraművész, a Nemzeti Zenede zongorakíművelési
osztályának tanára, zeneszerző;
175 éve született
Huber Károly
/Hubay Károly / (Varjas,
1828. július 1.
– Budapest,
1885. decem-
Kerepesi temető: 25/1-1-26
ber 20.)
karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő
édesapja.
Reményi Ede
/ered. Hoffmann Eduárd / (Miskolc, 1828. január 17. – San
Francisco, május 15.):
hegedűművész, zeneszerző, Liszt és Wagner barátja. Ő fedezte fel a világ
számára Johannes Brahmsot (a képen áll), ő muzsikálta össze Petőfi szobrának
költségeit. Részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában;
170 éve született
Zimay László
(1833. június 29.
Gyöngyös
– 1900.
április 8.
Budapest)
zeneszerző, karnagy, a Budai
ének- és Zeneakadémia zeneigazgatója, az Országos Daláregyesület karnagya és
Nemzeti Zenede zongoratanára;
165 éve született
Bignio Lajos
Pest, 1838/9. június 29.
– Bécs,
1907. november 7.)
olasz
származású magyar operaénekes, aki az 1856-ban a Nemzeti Múzeum Dísztermében Siposs Antallal adott hangversenyük jövedelmének harmadát a Nemzeti Zenedének ajánlották föl, amiért az ingyen képezte ki őket. A Zenede 25 éves jubileumi koncertjének is az egyik közreműködője volt. A művész portréja a Vasárnapi újságban jelent meg;
Káldy Gyula
(Pest, 1838. december 18.
– Budapest, 1901.
március 6.) karmester,
főrendező,
színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a magyar királyi operaház igazgatója, a
Magyar Zeneiskola egyik alapítója, 1894-től a budapesti Zeneakadémia magyar
zene tanára, karnagy, zeneíró. Nevét a régi magyar zenei emlékek gyűjtésével
tette ismertté.
Vajdafy Béla (Pest, 1838. február 10.
– Budapest,
1904. január 25.)
1875-től a Nemzeti Zenedéhez
zongora-tanára és a III. kerületi (1878-től a VII. és VIII.) polgári
leányiskola ének-zene tanára, aki a szegény gyermekeknek ruhával ellátására
hangversenyt és gyűjtést rendezett. Fontosabb munkái: A zeneelmélet
elemei. A zenedék alsó
osztályai és polgári leányiskolák használatára. Bpest, 1879. (2. kiadás. U.
ott, 1889), Énektan polgári iskolák és felsőbb leányiskolák számára. 13.
átdolg. kiadás. U. ott, 1895. 3. füzet,
Popper Dávid
(Prága, 1843. december 9. / 1846. június 18. / – Baden, 1913.
augusztus 7.)
gordonkavirtuóz, zeneszerző, a budapesti Zeneakadémia csellójáték és
vonósnégyes tanára, és a tanintézet zenekarának karmestere, a Hubay-vonósnégyes
tagja. A Zeneakadémián létesített tanszéke alapozta meg a magyar
gordonkaművészet hírnevét.
160 éve született
Kersch Ferenc
(Bácsalmás, Bács-Bodrog vm., - 1853.
dec. 2. Esztergom, 1910.
okt. 6.) zeneszerző,
orgonista és egyházkarnagy, Liszt barátja és műveinek népszerűsítője, Bartók
zongoratanára Nagyváradon;
Koessler, Hans /János (Waldeck, 1853. január 1. - Ansbach, 1926. május 23.)
zeneszerző, karnagy,
orgonista, a budapesti Zeneakadémia orgona, karének és zeneszerzés tanára,
többek között Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Kálmán Imre, Huszka Jenő
mestere;
155 éve született
Hubay Jenő
(1858-1937) hegedűművész, zeneszerző, zeneakadémiai főigazgató,
hegedű-mélyhegedű
(tanítványai: Geyer Stefi, Vecsey Ferenc, Szigeti József, Telmányi Emil, Arányi
Jelly, Koncz János, Rubinstein Erna, Székely Zoltán, Zathureczky Ede, Gertler
Viktor, Garay György, és még sokan mások), kamarazene, zenekari gyakorlat,
zenekari előadások tárgy tanára, örökös elnök;
Major J. Gyula (Kassa, 1858. dec. 13. – Budapest, 1925. jan. 30.)
zongoraművész,
zenetanár és zeneszerző,
tanítóképzők tanára, a Magyar Zeneiskola alapításában részt vett s tanított is.
Nevéhez fűződik a Magyar Női Karének Egyesületének megalapítása, melynek hosszú
ideig volt a vezetője;
Mihályi Ferenc
(Győr, 1858. – Budapest, 1942. április 8.) operaénekes, a
Nemzeti Zenede színpadi
gyakorlat tanára;
Vavrinecz Mór
(Cegléd, 1858. július 18. – Budapest, 1913. augusztus 16.) zeneszerző, a budai
Mátyás-templom karnagya, a Nemzeti Zenede tanára, a budavári Zeneiskola
igazgatója;
150 éve született
Anthes György /Georg Anthes (1863 – 1923) német származású opera- és oratóriuménekes, a budapesti Zeneakadémia
tanára, többek között Anday Piroska és Závodszky Zoltán mestere;
Dr. Diósy Béla (Nagyvárad, 1863 – Budapest, 1930.) zenei író, a Nemzeti Zenede opera-
és dalirodalom tanára. A Pesti Hírlap zenekritikusaként az általa szerkesztett
Ungarischer Künstler Almanach révén a német nyelvterületen is népszerűsítette a
magyar zenepedagógiát és zeneművészetet.
Rennebaum Ágota/Ágosta/Auguszta (1863 - Budapest, 1923.) zongoraművész-tanár,
Liszt-tanítvány, a Nemzeti Zenede tanára;
Sándor Emma, Kodály Zoltánné,
született: Schlesinger Emma (Baja, 1863.
március 17. – Budapest, 1958. november 22.) zeneszerző, műfordító, a századforduló környékén Budapest zenei életének egyik fontos személyisége. Zeneszerzést tanult 1903-tól Bartók Bélánál, majd 1905–06-ban Kodály Zoltánnál, szerzeményeivel Londonban és Párizsban is nyert pályázatot. 1910-ben Kodály Zoltánnal kötött házasságot, akivel élete hátralévő részét leélte és segítette: gyűjtött népdalokat, ő dolgozta fel a Magyar népzene 34. és 35. számait. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta. Számos ballada, népdal szövegét fordította le német nyelvre. (A kép forrása: Országos Idegennyelvű Könyvtár és Zenei Gyűjtemény honlapja)
Szendy Árpád
(Szarvas, 1863. augusztus 11. – Budapest, 1922. szeptember 10.)
a Zeneakadémia
zongoraművész-tanára, aki Chován Kálmánnal együttműködve kidolgozta a zongora tanszak tantervét, zeneszerző, a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács
ügyvezető elnöke, a Nemzeti Zenede elnök-igazgatója;
145 éve született
Horváth Géza (Komárom,
1868. – Bécs, 1925.) a bécsi Horák-féle zeneiskola tanára, zeneszerző;
Metz Albert (Havadtő, 1868. dec. 13.- Marosvásárhely, 1925. júl.
25.) zeneszerző, hegedűművész, a budapesti Operaház zenekarának brácsása, a
Nemzeti Zenede tanára, majd a marosvásárhelyi Zenekonzervatórium igazgatója
haláláig.
140 éve született
Csíky János
(Kolozsvár, 1873 okt. 3. - Újpest, 1917. jún. 28.): zeneszerző, zenetudós, aki
1908-ban a Nemzeti Zenede, 1911-ben a Színművészeti Akadémia énektanára, a
magyar népzene legrégibb feljegyzéseivel foglalkozott;
Danzinger /Danziger/ Antal (Marosvásárhely, 1873. – Budapest, 1938.)
hegedűművész, a Nemzeti Zenede tanára;
Flesch, Carl / Károly (Moson, 1873. október 9. – Luzern, 1944. november
15.)
hegedűművész-tanár, aki
Bukaresttől Londonig koncertezett és oktatott Európa-szerte. Az ő módszere
képezi a modern hegedűtanítás alapját. Emlékére rendezik kétévente a Carl
Flesch Competition néven a nemzetközi hegedűversenyt.
Kacsoh Pongrác
(Budapest, 1873. december 105. – Budapest, 1923. december
16.) zeneszerző, és zeneíró,
a János vitéz c. daljáték szerzője, a székesfővárosi zenetanfolyamok főigazgatója.
A Zenevilág c. szakfolyóirat munkatársa, aki kritikusként az elsők között
fedezte fel Bartókot és népszerűsítette tehetségét, műveit.
Kelen / Kohn / Ida (Budapest,1873. - Budapest, 1911. augusztus 26.) zongoraművész, a
Fodor-zeneiskola tanára;
Schiffer Adolf
(Apatin, 1873. – Budapest, 1950.) gordonkaművész,
zeneakadémiai gordonka,
vonósnégyes, módszertan tanár. Metodikai alkotása az Atheneum 2000 Kiadónál
jelent meg 2002-ben;
135 éve született
Fodor Ernő
(Csabdi, 1878. április 25. – Budapest, 1944. október 15.)
zongoraművész-tanár, az általa alapított
legendás FODOR-zeneiskola vezetője.
Dr.
Kerntler Jenő (1878. – Budapest
1924.) zongoraművész, zeneszerző, zenei író, a Nemzeti Zenede, majd a budapesti
Zeneakadémia zongorakötelező tárgy tanára, az Új Magyar Zeneegyesület
főtitkára, majd ügyvezető elnöke;
Siklós Albert
(Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.) először a
Fodor-zeneiskola, majd a
budapesti Zeneakadémia zeneszerzés, zeneesztétika, hangszerelés,
hangszerismerettan, karének, magyar zenetörténet,
partitúraolvasás,
zeneelmélet, egyetemes zenetörténet és zenetan tanára, zenetudós, zeneszerző, a
Filharmóniai Társaság zenekarának gordonkaművésze;
Pedagógusként generációkat
nevelt hangszerelésre, zeneelméletre. Tudományos munkássága is ehhez
kapcsolódott: a Zeneköltészettan, Hangszereléstan, A harmonizálás kézikönyvre,
stb.). Zeneszerzőként is termékeny volt.
130 éve született
Buzás Mihály (Kaposvár,
1883.) zeneszerző, karmester, a Nemzeti Zenede tanára;
Delly
Szabó Géza (Somogycsurgó, 1883. május
19. – Kolozsvár, 1961. november 1.) erdélyi zeneszerző, karnagy, a kolozsvári
konzervatórium jeles összhangzattan tanára, 1925-től kezdődően a nyomdászok
Gutenberg Kórusát és Zenekarát vezette, emellett egy ideig karnagyként
tevékenykedett a fa-, bőr- és építőipari munkások szakszervezeti kórusainál. Bartók Béla
egyik első méltatója volt. Bartók, Sabin Drăgoi, Kodály Zoltán és saját maga által gyűjtött
népdalokat dolgozott fel énekkarra vagy énekhangra zongorakísérettel,
klasszikus-romantikus stílusban.
Kálmán György
(Budapest, 1883. – 1944.) A Fodor-zeneiskola zongoraművész-tanára,
zongorametodikai munkák (pl. A zongoratanítás feladatai és azok megoldásai,
1926.) írója, cikkek és Zongoraiskola szerzője;
Laub István (1883.
- 1935.) zongoraművész, a debreceni Zenede, majd a kassai városi zeneiskola,
végül pedig a budapesti Zeneakadémia tanára (zongora, orgona) tanára;
Dr. Meszlényi Róbert (Arad,
1883. márc. 23. - Nógrádverőce, 1946. febr. 28.) zeneszerző és zeneíró, a
Nemzeti Zenede, majd a Zeneakadémia tanára, 1926 - 34 között az intézet
titkára.
Senn Irén
(Ruszkabánya, 1883. június 7. – Budapest, 1957. január 20.) zongoraművész,
zongorapedagógus, a Fodor-zeneiskola, majd a budapesti Zeneakadémia gyakorlati
iskolai tanítás és zongora melléktárgy tanára, Zongoraiskolát írt Molnár Antallal és Kálmán Györggyel 1929-ben;
125 éve született
Chitz Klára, Robitsek Mórné (Budweis, 1888. szept. 13. - Budapest., 1965. júl.
22.): zenepedagógus, a
Nemzeti Zenedében zongoratanár. 1928-ban Angliába távozott, ahonnan 1945-ben
tért vissza Magyarországra. 1949-től haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti
Szakközépiskola tanára volt, de 1951-1955. között a Zeneakadémián is működött.
Művei: Technikai ABC (Bp., 1948); Péter hangszerországban (ifj. könyv, Bp.,
1957); Újszerű skálaiskola (Bp., 1959); Muzsikus Péter kalandjai (Bp., 1961);
Geyer Stefi
(Budapest, 1888. január 28. – Zürich, 1956. december 11.)
hegedűművész. Bartók
1907-08-ban az ő számára komponálta I. hegedűversenyét.
Haydu István (Debrecen,
1888. – Miskolc, 1958.) gordonkaművész, a miskolci zeneiskola gordonka-,
kamarazene- és zeneelmélet tanára;
Dr. Molnár Imre
(Péterréve, 1888. – Budapest, 1977.) zeneíró, dalénekes, a Nemzeti Zenede, majd
a budapesti Zeneakadémia tanára, zenekritikus, dalgyűjtemények szerkesztője;
Mózsa Ödön (Budapest,
1888.) zeneszerző, tanár, zeneiskola alaptó;
Müller Károly (Budapest,
1888. – Budapest, 1863.) zeneszerző, karmester, a budapesti Zeneakadémia
tanára, budapesti dalegyletek és a Magyar Dalosszövetség országos karnagya;
Reiner Frigyes
(Budapest, 1888. december 19. – New York, 1863. november
15.) a 20. század egyik
legnagyobb karmestere, aki Amerikában működött. A budapesti Zeneakadémián
Thomán István. Hans Koeessler és Bartók Béla volt többek között a tanára;
Vas Sándor (Budapest,
1888.) zongoraművész-tanár, a Fodor-zeneiskola, majd a rochesteri (USA)
egyetemi fakultásának tanára;
Wehner Géza
(Budapest, 1888. július. 8. - Budapest. 1947. ápr. 6.) orgonaművész, a Nemzeti
Zenede, majd 1946-ig a Zeneakadémia tanára.1914-től haláláig a pesti izr.,
hitközség Dohány utcai templomának főorgonistája;
120 éve született
Hankiss János (Budapest,
1893. - Budapest, 1959.) irodalomtörténész és zeneíró, a debreceni egyetem
tanára;
Knirsch Jenő
(Budapest, 1893.) hegedűművész, a Budai Zeneakadémia, a Szent Imre Gimnázium, a
IX. kerületi Reálgimnázium és a csepeli áll. engedélyezett magán zeneiskola
tanára, a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Székesfővárosi Zenekar első
hegedűse, zeneszerző;
László Zsigmond
(Nagytétény, 1893. május 23. – Budapest, 1981. július 28.) zenetörténész,
zeneiskolai zenetörténet tanár. Lisztről, Erkelről alkotott zenetörténeti
munkái mellett a ritmus, a dallam és a rím kérdéseiről is írt tanulmányokat.
Prahács Margit
(Budapest, 1893. április 12. – Budapest, 1974. július 1.) zenetörténész,
Liszt-kutató, a budapesti Zeneakadémia könyvtárának vezetője;
115 éve született
Szögi /Szeghy/ Endre (Szeged, 1898. november 16. – Szeged, 1972. június 19.) zeneszerző,
népzenekutató, zenetanár és zeneiskolai igazgató, tanárképző főiskolai tanár;
Dr. Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest,1968. október
18.) zenetörténész,
zenekritikus, a budapesti Operaház legendás igazgatója, Bartók és Kodály
életművének egyik legkiválóbb segítője;
Ujfalussy Gézáné, Mándy Margit (Szatmárnémeti 1898.) énekművész-tanár, aki
zeneiskolát vezetett Szentendrén, majd a szombathelyi, és nagyváradi városi
zeneiskolában tanított, később az Országos Színművészeti Főiskolán, majd a
Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított;
110 éve született
Banda Márton (1903)
hegedű- és brácsaművész, konzervatóriumi tanár;
Pásztory Edith / ismertebb nevén Bartókné Pásztory Ditta /
(Rimaszombat,
1903. október 31. – Budapest,
1982. november 1.) zongoraművész. Hanglemezfelvételei készültek Bartókkal (a
kétzongorás Szonáta, hét darab
a Mikrokozmoszból);
a Hungaroton
Bartók-összkiadásában játszotta Bartók zongoraműveit, többek között a teljes Mikrokozmoszt és a Gyermekeknek
sorozatot. Bartók III. zongoraversenyét neki írta. Amikor
férje halála után zongoraművészként a nyilvánosság elé lépett, szinte kizárólag
csak Bartók-műveket játszott:
Farkas István
(1903-1983) tanító, zenetanár;
Horusitzky Zoltán (Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.)
zongoraművész, zeneszerző, a
Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára, majd igazgatója, a Székesfővárosi
Zenetanfolyamok tanulmányi vezetője, később a Zeneakadémia zongora-, és
zongorakötelező-tanára, a Zene c. folyóirat szerkesztője;
Kadosa Pál
(Léva, 1903.
szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.)
zeneszerző, aki
zongoraművészként 1923-ban lépett először a nyilvánosság elé. Később a Fodor-
és a Goldmark-zeneiskola tanára, részt vett a Modern Magyar Muzsikusok
zeneszerzőcsoportjának, valamint az Új Magyar Zeneegyesület (UMZE)
szervezésében is. A Zeneakadémiai tanszékvezető zongoraművész-egyetemitanára
(tanítványai: dr. Ábrahám Mariann, Czigány György, Kiss Gyula, Szabó Csilla,
Ránki Dezső, Kocsis Zoltán, Schiff András, Jandó Jenő, és még sokan mások. 1945
után is aktívan részt magyar zenei élet szervezésében, melynek egyik vezető
személyisége volt;
Kaszás Gyula
(Budapest, 1903) zenetanár, karnagy, zenei író, a csepeli államilag engedélyezett
zeneiskolai igazgatója;
Dr. Munkácsi Ernőné Mairovitz Erzsébet (Budapest, 1903. február 14.) zeneiskolai (Goldmark, Fővárosi Zeneiskolai
Szervezet) és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai zongoraművész-tanár;
Sass Dezső (Szederkény,
1903. január 31.) orgona- és zongoraművész, zeneiskolai és tanárképző főiskolai
tanár;
Somfalvy Istvánné (Temesvár, 1903. október 12.) debreceni szakközépiskolai és tanárképző
főiskolai magánének-tanár;
Székely Zoltán
(Kocs, 1903. december 8. – Banff /Kanada/ 2001. október 5.)
hegedűművész-tanár, Bartók
Béla gyakori kamara-partnere, zeneszerző;
Sződy Szilárd (Budapest, 1903. augusztus 19.) fővárosi gimnáziumok ének-zenetanára, a Pedagógiai
Szeminárium ének-zene tanszékének vezetője, szakfelügyelő;
Zathureczky Ede
(Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington, 1959. május 31.)
világhírű zeneakadémiai
hegedűművész-professzor, főigazgató;
105 éve született
Bartha Dénes (Budapest,
1908. október 2.- Budapest, 1993. szeptember
7.)
zenetudós, zenei író, a
Zeneakadémia esztétika, magyar zenetörténet, egyetemes zenetörténet,
paleográfia tanára, továbbá a Harvard, a Cornell, a Seattle, a pittsburgi
egyetem professzora;
Bisztriczky Tibor (Arad, 1908. – Budapest, 1983.) zenekari hegedűművész, a Nemzeti
Zenede, és a budapesti Zeneakadémia hegedűtanára;
Bleierné Herzog Lili (Budapest, 1908. november 4.) a Fővárosi Zeneiskola
Szervezet hegedűtanára;
Bolvári /Szinok/ Zoltán (Budapest, 1908. október 9.) sárospataki és
nyíregyházi tanítóképző karvezető-tanára;
Bőhm László (Budapest,
1908) orgonaművész és zeneíró, a Zenei műszótár (1952.) megalkotója;
Eisikovits Mihály (Balázsfalva, 1908. október 8. – Kolozsvár, 1983. január 13.)
zeneszerző, zenetörténész,
aki kezdetben kolozsvári Konzervatóriumban és a Művelődési Intézetben tanított,
utóbbinak az igazgatója is volt, 1946-tól pedig a kolozsvári G. Dina
Zeneművészeti Főiskola tanára, később igazgatója. Nevéhez fűződik a kolozsvári
magyar opera együttesének megszervezése, melynek igazgatója is volt;
Falk Zsigmond (Budapest,
1908. december 11.) budapesti egyházkarnagy, gimnáziumi ének-zenetanár;
Frank Lajos
(Budapest, 1908. július 26.) operaházi zenekari gordonkaművész, a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia tanárképző intézetének tanára, módszertani írások,
tanulmányok szerzője;
J. Irsai Vera
(Budapest, 1908. október 12. – Budapest, 1971., december 7.) zongoraművész-tanár, a Fővárosi Zeneiskola
Szervezet központi igazgatója, tankönyvíró;
Hadházi Kálmánné Bíró Katalin (Győr, 1908. február 7.) nagykanizsai és fővárosi
zeneiskola szervezteti zongoratanár, körzeti igazgató;
Halász Béla (Pécs,
1908. október 11.) kőszegi tanítóképző intézeti tanár, a Pécsi Székesegyház orgonistája,
pécsi tanítóképzői és zeneiskolai tanár, orgonaművész;
Perényi László
(Valla, 1908. december 7. – Budapest, 1993) zeneakadémia középiskolai
énektanár- és karvezető képző szaktanár: gyakorlati tanítás, karvezetés,
kargyakorlat, általános és énektanítás módszertan, szolfézs, transzponálás,
partitúraolvasás, énekkari partitúraolvasás, ének korrepetíció,
zongorakötelező;
Sanits Gézáné (Érsekújvár,
1908. május 18.) pozsonyi és zalaegerszegi zeneiskolai zongoratanár;
Tarjánné Bumer Margit (Budapest, 1908. augusztus 26.) fővárosi zeneiskolai
szervezeti és dorogi zeneiskolai zongoratanár;
Tóth Dénes
(Budapest, 1908. november 25. – Debrecen, 1955. április 30.) zeneszerző, zenei
író, zenetanár;
Varga Pál
(Prága, 1908. április 5. – Budapest,
1986. augusztus 1.) operaházi karmester, zeneakadémiai idegen nyelvű
szerepgyakorlat-tanár;
100 éve született
Balassa György
(Budapest, 1913. január 30. – Budapest, 1983. február 22.)
zenekari klarinétművész,
zeneakadémiai klarinét, fúvós együttes, fafúvós kamarazene tanár;
Balázs András (Szentes,
1913. július 15.) szentesi közismereti ének-zenetanár és zeneiskolai tanár
karnagy;
Baricz Ferenc
(Karánsebes, 1913. október 7.) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és Budapest VI.
kerületi zeneiskolai klarinéttanár, operettszínházi zenekari művész;
Dános Lili,
Szúdy Nándorné (Marosvásárhely, 1913. október 8. – 2010.
szeptember 4.) zongoraművész,
zeneakadémiai tanár, operaházi korrepetitor;
Dávid Gyula
(Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.) zeneszerző,
karmester, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a zeneiskolai
tanárképző intézet és a Zeneakadémia fúvós kamarazene, fúvós hangszerelés,
zeneelmélet tanára;
Faragó György
(Budapest, 1913. november 14. – Budapest, 1944. december 7.) zongoraművész, zeneakadémiai tanár;
Gál Zsuzsa
(Ipolyság, 1913. február 5. – Budapest, 1979. november 2.) zenei
író, Az én zeneszerzőm c.
népszerű zenei ismeretterjesztő sorozat alkotója;
Gát József (Székesfehérvár,
1913. december 16. – Budapest, - 1967. július 2.)
zongora-, csembaló- és
klavichordművész, zeneakadémiai zongora, módszertan, gyakorlati tanítás,
karvezetés, karének, vezénylési gyakorlat, szolfézs, szolfézs módszertan,
zongorakötelező tanára, karnagy, zenei író;
Geszler György
(Budapest, 1913. február 1.- Budapest, 1988. január 9.)
zeneszerző, a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola, majd a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, végül a XI. kerületi Állami Zeneiskola zongora- és zeneelmélet tanára.
Kerényi Miklós György (Budapest, 1913. február 7. – Budapest, 1988.)
operaénekes, a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskolai énektanára, országos szakfelügyelő, tankönyvíró,
kották közreadója, szerkesztője;
Kneifel Ferenc
(Székesfehérvár, 1913. április 29.) székesfehérvári középiskolai
ének-zenetanár, országos szakfelügyelő, karnagy;
Kovács Lajos (Budapest, 1913.
július 19.) ménfőcsanaki és győri tanító, kántor, szentendrei középiskolai ének-zenetanár,
karnagy, tankönyvíró, szerkesztő;
Lorencz Mária
(Budapest, 1913. január 20.) fővárosi zeneiskola szervezeti zongoratanár;
Maros Ernő (Sopron,
1913. május 24.) soproni zeneiskolai fagott-tanár;
Perlaki Gabriella (Nagykanizsa, 1913. október 15.) nagykanizsai, jászberényi
hegedűtanár, zenekari hegedűművész;
Rimanócziné Gallasy Etelka (Királyhida, 1913. augusztus 30.) nagyatádi és sásdi
zongoratanár;
Soóky István
(Egyházgelle, 1913. május 23.) orgonaművész, tatatóvárosi ének-zenetanár, egyházi
karnagy, miskolci orgonatanár és óvóképzői ének-zenetanár, továbbá gimnáziumi
ének-zenetanár;
Szécsi Magda dr. Ferenczy Gézáné (Budapest, 1913. november 10.) fővárosi zeneiskola
szervezeti énektanár, az MRT szimfonikus zenekarának szólamvezető hegedűművésze,
a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia budapesti
tanárképző intézetének hegedű- és kamarazene-tanára, prímárius;
Szervánszky Péter (Budapest, 1913. – Budapest, 1985. március 27.) hegedű- és
kamarazene-művész, a budapesti
Hangversenyzenekar koncertmestere és a Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes
másodhegedűse. Ő mutatta be Magyarországon
Bartók Béla
II. hegedűversenyét 1944. január 5-én
Budapesten Ferencsik János vezényletével és a
Székesfővárosi Zenekar közreműködésével, a Nemzeti Zenede tanára;
Szigeti Kilián
(Szombathely, 1913. április 19. - Győr, 1981.
december 25.)
bencés
szerzetes, pannonhalmi főiskolai tanár, a rendi kórus
vezetője, zenetörténész,
könyvíró-szerkesztő;
Ticz János
(Debrecen, 1913. július 1.) honvédségi zenekarok, valamint a debreceni MÁV
Filharmonikus Zenekar klarinétművésze, a Kodály Zoltán Zeneművészeti
Szakközépiskola tanára;
Veress Endre
(Kolozsvár, 1913.) hangversenyénekes, énekpedagógus és zenei író, Pécs koncert-
és iskolai életének jelentős személyisége;
Weöres Sándor
(Szombathely,
1913. június 22.
– Budapest,
1989. január 22.)
műfordító, irodalomtudós, költő, író,
tiszteletbeli zenepedagógus, akinek verseit megszámlálhatatlan sok zeneszerző
megzenésítette;
95 éve született
Abonyi István (Nagyszeben,
1918. július 19.) operaházi zenekari hegedűművész, Fővárosi Zeneiskola
Szervezeti tanár;
Dániel Ernő (Budapest, 1918 – Santa Barbara, 1977.) zongoraművész,
karmester, zongoraprofesszor,
az American Liszt Society elnöke. A professzor úr fényképe dr. Berlász Melinda
zenetörténész tulajdona;
Czövek Lajos (Poroszló, 1918. március 27.)
karcagi és debreceni gimnáziumi ének-zenetanár, debreceni tanítóképzői
szolfézstanár, tanítóképző főiskolai tanár, karnagy;
Fenyves Loránd (Budapest,
1918. február 20. – Torontó, 2004.
március 23.)
hegedűművész-tanár, a Palesztinai
Szimfonikus Zenekar (1948-tól az Izraeli Filharmonikusok) koncertmestere, az
Izraeli Vonósnégyes tagja, később a Genfi Konzervatórium, és a Torontóik
Egyetem, tokiói, madridi és budapesti mesterkurzusok tanára;
Dr. Guman Istvánné Szarka Márta (Arad, 1918, május 19.) debreceni zeneiskolai,
szakközépiskolai és tanárképző főiskolai hegedűtanár, gyakorlóiskolai vezető
tanár;
Kenderessy Zoltán (Kaposvár, 1918. augusztus 17.) a Budapest XIV. kerületi Zeneiskola
énekművész-tanára, igazgatóhelyettes, hivatásos énekkarok és a Miskolci Nemzeti
Színház magánénekese;
Meszlényi Edit
(Budapest, 1918. július 28.) fővárosi zeneiskola szervezeti zongora- és
zeneelmélet-tanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára,
tanulmányi vezetője;
P. Nagy Ilona
(Törökszentmiklós, 1918. december 3.) zeneiskolai, szakközépiskolai és
tanárképző főiskolai tanár Debrecenben;
Dr. Sebestyén István (Szeged, 1918. augusztus 16.) zenekari fuvolaművész.
továbbá zeneművészeti szakközépiskolai és tanárképző főiskolai
fuvolaművész-tanár;
Szabó Lajosné Fülöp Júlia (Bálványosváralja, 1918.augusztus 20.) paksi és
bölcskei és dunaföldvári zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;
Takács Irma
(Nasić, 1918. február 5.) Nagykanizsán és Budapest VI. kerületében zeneiskolai zongoratanár;
Tarjáni Tóth Ida (Budapest, 1918. május 16.) cimbalomművész, a Magyar
Néphadsereg
Művészegyüttesének tagja, majd az Operaház és az ÁHZ művésze,
a
Zeneakadémia cimbalom tanára. Sok cimbalomátiraton kívül egy kétkötetes
Cimbalomiskolát adott közre.
Dr. Tavasz Istvánné (Nagyvárad, 1918. február 5.) ÁHZ zenekari hegedűművész, és a fővárosi
V. kerületi zeneiskola tanszakvezető hegedűtanára;;
Wehner Tibor
(Budapest, 1918. december 13. – Budapest, 1977. április 11.)
zongoraművész,
kamaramuzsikus, zeneakadémiai zongora, zongora melléktárgy tanára;
Záborszky József (Tokaj, 1918. november 10.) karmester,
karnagy, zeneszerző,
zeneiskolai igazgató, a Szent István Gimnázium / Szent István Király
Szimfonikus Zenekar (1954.) alapító igazgatója;
90 éve született
Apor Judit
(Budapest, 1923. február 11.) ceglédi zongoratanár, budapesti szerkesztő, zenei
író;
Arányi Aschner György
(Budapest, 1923.) székesfehérvári zeneiskola, majd a Fővárosi Zeneiskola
Szervezet tanára, később ausztriai zongoraművész-tanár, zeneszerző, oboaművész;
Dr. Baranyi Albertné Szabolcsi Irén (Makó, 1923. október 6.) makói zenetanár, győri közismereti
iskolai ének-zenetanár, szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának
ének-zene szakvezető tanára;
Bencze István (Erzsébetfalva,
1923. július 30. ) zongoratanár, Budapest XX. kerületi ének-zenetanár, templomi
orgonista;
Bolemann Dénesné (Makó, 1923. április 9.) szegedi tanítóképző főiskolai ének- és
zongoratanár, közismereti ének-zenetanár, makói zeneiskolai igazgatóhelyettes;
Dr. Borhy Ottó (Gyöngyös,
1923. április 4.) gyöngyösi zeneiskolai tanár, szombathelyi és keszthelyi zeneiskolai
igazgató;
Bulhart Vilmos (Dorog,
1923. október 9.) dorogi fúvóstanár, fúvószenekari karnagy;
Csák Józsefné
(Jászberény, 1923. szeptember 12.) zeneiskolai zongoratanár, tanszakvezető,
igazgató helyettes Jászberényben;
Csermely Józsefné (Miskolc, 1923. január 2.) budapesti, aszódi zeneiskolai zongoratanár,
fiókiskola vezető;
Dr. Eősze László (Budapest, 1923. november 17.) zenetörténész, Kodály-kutató
és zenei író: Kodály Zoltán
élete és munkássága (1956), Kodály Zoltán élete képekben (1957), Kodály Zoltán
(1967), Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1971), Kodály Zoltán
életének krónikája napról-napra (1977), könyvkiadói zenei-irodalmi vezető, a
Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára;
Fábry Edit (Budapest,
1923. június 1.) operaénekes, a Zeneakadémia énektanára;
Fasang Árpádné Orbán Éva (Budapest, 1923. szeptember 4.) soproni
tanítóképzői és Főváros XII. kerületi zeneiskolai tanár;
Fülep Sándor (Debrecen,
1923. június 25.) debreceni zenekari hegedűművész, koncertmester, szólista és
hegedűtanár;
Gáll Mihályné Agárdy Éva (Debrecen, 1923. augusztus 31.) püspökladányi
zongora- és szolfézstanár, zeneiskolai zongora- és szolfézstanár,
szakfelügyelő;
Gerencsér Ferenc (Szentkozmadombja, Zala m.,1923. szeptember 8. –
Szentkozmadombja,
Zala m., 1989. aug. 28.) cimbalomművész,
a Zeneakadémia budapesti tanárképző intézetének főiskolai tanára. Feleségével,
Gerencsérné Szeverényi Ilona cimbalomművész-tanárral közösen írt
Cimbalomiskoláját az EMB jelentette meg;
Hollós Lajos
(Budafok, 1923. február 25.- Budapest, 2002.) zeneszerző, rádiós zenei
szerkesztő; Zeneszerző, zenei szerkesztő. 1949-től számos
különböző munkakörben - többek közt a Népművelési Minisztérium zenei
előadójaként (1949-51), majd zenei osztályvezetőjeként (1951-53) - dolgozott,
végül 1956-tól 1986-ban történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Rádió zenei
szerkesztője volt.
Huszár Klára (Budapest,
1919. május 29.
- Budapest,
2010. június 13.)
magyar operarendező, dalszövegíró, műfordító, operarendező, dramaturg,
középiskolai ének-zenetanár,
zenei író, műfordító;
Komor Ágnes
(Budapest, 1923. augusztus 12.) a budapesti Operaházi zenekari hárfaművésze,
zeneiskolai tanár (OMIKE);
Lázár Imre
(Hódmezővásárhely, 1923. augusztus 5.) hódmezővásárhelyi ének-zenetanár,
karvezető, zeneiskolai szolfézstanár, igazgató helyettes és mb. igazgató;
Lengyelné Gramantik Sarolta (Diósgyőr, 1923. február 19.) miskolci és
kazincbarcikai zeneiskolai zongoratanár;
Ligeti György Sándor
(Dicsőszentmárton, ma Târnarveni, Románia, 1923.
28. – Bécs,
2006. június 12.)
korszakos jelentőségű zeneszerző. 1950-től a budapesti Zeneakadémia
zeneelméletet, ellenpontot és formai analízis tanára. 1956 után elhagyta
Magyarországot. Bécsben telepszik le, majd Stockholmban vendégprofesszor. Az
1960-asévekben rendszeresen Tanít a darmstadti Nyári Új Zenei Kurzuson.
1972-től a kaliforniai Stanford Egyetem tanára, majd a hamburgi Zeneakadémia
zeneszerzés professzora, később tanít a Svéd Királyi Zeneakadémián, a berlini
Művészeti Akadémián, a hamburgi Szabadművészeti Akadémián, a bajor
Szépművészeti Akadémián, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Intézetben és
Akadémián. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia választotta
tagjai közé, 1998-ban pedig a Francia Művészeti Akadémia tagja lett. 1967-ben
kapta meg az osztrák állampolgárságot. Hírnevét az Atmosphères, a
Requiem és a Lux aeterna című műveivel alapozta meg.
Máté Mátyás
(Kétegyháza, 1923. február 5.) szolnoki és békéscsabai zeneiskolai
rézfúvóstanár, fúvószenekari karmester, zenekari művész;
Nagy László
(Nyírbakta, 1923. június 2.) zenekari művész, zeneiskolai rézfúvóstanár,
hajdúböszörményi zeneiskolai igazgató, debreceni tanárképző főiskolai tanár;
Németh Zoltán
(Gic, 1923. március 30.) általános iskolai ének-zenetanár (Écs, Nyúl,
Pannonhalma);
Sándor Judit (Budapest, 1923.
október 10. – Budapest,
2008. október 23.) opera-
és dalénekes, a Zeneakadémia
hangképzés tanára;
Sárközyné Simon Piroska (Budapest, 1923. december 15.) cinkotai tanítóképző
intézet és a Fővárosi Zeneiskola Szervezeti zongoratanára;
Schwartz Oszkár
(Rákospalota, 1923. április 26. – Budapest, 2005. október 31.) operaházi
zenekari ütőhangszeres művész, a budapesti Zeneakadémia és a Zeneiskolai
Tanárképző Főiskolai tanára;
Sinkó György
(Budapest, 1923. július 20.) budapesti és szegedi operaénekes,
szegedi tanárképző főiskolai
művésztanár;
Somorjai Ferenc
(Budapest, 1923. október 3. – Székesfehérvár, 2009.)
székesfehérvári zeneiskolai
zongora- és zeneelmélet, valamint közismereti iskolai ének-zenetanár, karnagy; Székesfehérvár zenei életének meghatározó
egyénisége, aki évtizedeken keresztül valóságos zenei intézményként
szervezte a város zenei életét.
Sőtér Magda
(Szombathely, 1923. június 25.) Budapest XIII. kerületi zeneiskolai és Színház
és Filmművészeti Főiskolai egyetemi énektanár;
Szabó László
(Hajdúdorog, 1923. július 25.) operaházi trombitaművész,a MN Zeneművészeti
Szakközépiskolájának, és a Zeneakadémiai
tuba, rézfúvós kamarazene tanára;
Szécsi Klára
(Budapest, 1923. november 9.) az MRT Szimfonikus Zenekarának
brácsaművész-tanára;
Dr. Szende
Ottó (Budapest, 1923. december 15.)
zeneiskolai hegedűtanár (Budapest VII. ker.), fővárosi pedagógiai- és
szakfelügyelő, tankönyvíró, a neveléstudományok kandidátusa. A Parlandóban
megjelent fontosabb írásai: Szende Ottó:
Gondolatok a hegedűoktatás helyzetéről, 1961/1-2. szám 22-23. oldal, Szende
Ottó: Hegedű módszertani kérdések, 1962/3. szám 8-11. oldal, Szende Ottó: A vonásnemekről, 1962/8. szám.
9-13.oldal, Szende Ottó: Gondolatok az új hegedűiskoláról, 1966/12. szám 17.
oldal, Szende Ottó: A hegedűjáték intonációelmélete I. rész: 1968/11-12. szám.
45-62. oldal, - II. rész: 1969/1-2. szám, 42-53. oldal, - III. rész: 1969/3.
szám. 10-14.oldal, - IV. rész: 1969/4. szám, 15-18. oldal, - V. rész: 1969/6.
szám. 19-25. oldal, - VI. rész: 1969/ 7-8. szám. 45-53. oldal, - VII. rész:
1969/9. szám.16-21.oldal, - VIII. rész: 1969/10. szám. 20-28. oldal, - IX.
rész:1969/11. szám 6-12.oldal, - X. rész: 1969/20-26., Szende Ottó. - Vághó
Ildikó: Új adatok a húrlenyomáshoz szükséges erő sajátosságairól és ezek
hegedű módszertani értékelése, 1973/3. szám 11-20. oldal, Szende Ottó: Az
ujjrendek problémái az alsó- és középfokú hegedűoktatásban - I. rész: 1982/4.
szám 1-11. oldal, - II. rész: 1982/5. szám 11-19. oldal, - III. rész: 1982/6-7.
szám. 25-40. oldal, Szende Ottó: A vibrátó és annak tanítása - I. rész: 1982/4.
szám 8-20. oldal, - II. rész: 1982/5. szám, 13-24. oldal, Szende Ottó: A
fekvésjáték és a fekvésváltás tanítása - I. rész: 1983/11. szám, 15-27. oldal,
- II. rész: 1983/12. szám. 8-13. oldal, Szende Ottó: A vonásnemek tanítása,
19887-8. szám 27-57. oldal;
Tóth Sándor
(Kiskunfélegyháza, 1923. május 17.) zeneiskolai hegedűtanár;
Vajda Cecília
(Budapest, 1923. április 15. - London,
2009. november 27.)
magyar
karnagy, karigazgató, a LFZF karének,
karvezetés, kargyakorlat, vezénylési gyakorlat, szolfézs tanára, a Brit Kodály Társaság
alapítója;
Varsányi László
(Budapest, 1923. szeptember 11. – Budapest, 2005. augusztus 9.) a ceglédi
Zeneiskola, majd a Bartók Béla Zeneművészei Szakközépiskola
zongoraművész-tanára;
Vermes Mária
(Budapest, 1923.november 23.) hegedű- és kamarazenei művész, budapesti és pécsi
zeneiskolai tanárképző főiskolai, továbbá a Zeneakadémia hegedű és gyakorlati
tanítás tanára, a budapesti a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola
tanára;
Völgyi Ernő
(Gödöllő, 1923. július 13.) A MÁV Szimfonikusok zenekari harsonaművésze,
zeneművészeti szakközépiskolai tanár Debrecenben;
85 éve született
Balogh Dénes (Budapest,
1928. december 12.) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és IV. kerületi zenetanár,
zeneszerző, blockflöte-művész, a Camerata Hungarica együttes alapító tagja;
Barnácz István (Miskolc,
1928. február 28.) békéscsabai zeneiskolai rézfúvóstanár-tanszakvezető,
zenekari és kamara kürtművész;
Botka Valéria
(Arak, 1928. január 10.) Fértjével, dr. Csányi Lászlóval 1954
őszén
megalapították a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amit 1986-ig vezettek. 1970-ben megalapították a Magyar Állami Operaház Gyermekkarát,
aminek az élén szintén 1986-ig
álltak. a Magyar Rádió Gyermekkórusának
Botvay Henrik (Sopron,
1928. január 9.) operaházi zenekari hegedűművész, pécsi tanárképző főiskolai
tanár, szakfelügyelő, a Sibelius Akadémia /Helsinki/ tanára;
Deák
Tamás (Székesfehérvár, 1928. április
27.) zeneszerző,
karmester, trombitás és zenetanár, mintegy ötven táncdal, harminc szimfonikus
könnyűzenei darab, húsz jazz-kompozíció, rajzfilmzenék, balettzenék szerzője
(pl. Mézga család,
Macskafogó,
stb.) 1969-tól tanított a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-tanszakán, és vezette Deák Big Band-et.
Csillagné dr. Gál Judit (1928-1987) középiskolai ének-zenetanár, karnagy,
Főiskolai tanár, kandidátus. Pedagógiai munkája mellett a művészetpszichológia terén is folytatott tudományos munkát. Ének-zene tanítása az alsó tagozatban c. tanárképző főiskolai kézikönyvét Kerecsényi Lászlóval együtt készítette 1996-ban. Csillagné dr. Gál Judit főiskola tanár emlékének megőrzése és ápolása céljából fia, Csillag Ferenc 2003-ban közérdekű kötelezettségvállalást tett Édesanyja egykori munkahelyén, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karon, amellyel a patinás tanintézet egy olyan hallgatót jutalmazhat, aki a tudományos diákköri munkájában és a leendő tanítványai oktatását szolgáló pedagógiai innovációban kimagasló eredményt ér el.
Dobó László (Szeged,
1928. december 24.) kecskeméti és makói zeneiskolai zongoratanár, zeneszerző;
Dr. Falvy Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 28.) zenetörténész, a zenetudományok
doktora, zenei író, szerkesztő, az OSZK Zeneműtárának munkatársa, az MTA Bartók
Archívum tudományos titkára, az MTA Zenetörténeti Múzeum vezetője, az MTA
Zenetudományi Bizottságának tagja, a Nemzetközi Zenetudományi Társaság
elnökségi tagja, a Nemzetközi Fúvószenei Tánács alelnöke;
Fridl András (Óradna,
1928. április 9.) nyíregyházi, sátoraljaújhelyi fagott-tanár,
igazgató-helyettes;
Dr. Gaál Istvánné Lukinich Katalin (Jobbágyi, 1928. március 8.) miskolci, gyöngyösi
zongora- és szolfézstanár, zenetanár, Veszprém megyei szakfelügyelő;
Gulyás László (1928.
- 1995.) zeneszerző, szerkesztő, a Magyar Állami Népi
Együttes zenekarának alapító
zenei vezetője. Műveinek jelentős részét az Együttes zenekara számára írta,
gyakran kórus kísérettel. Emellett kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is
komponált. Egyik jelentős műve a Lajtha László által rendelkezésére bocsátott
"Széki muzsika", mely 1951 óta az együttes repertoárján folyamatosan
szerepelt. Jelentősebb tánckari kísérőzenéi: Fonó, Üveges, Háromugrós,
Kisbojtár /három felvonásos mesejáték;
Jakabné Balla Mária (Paks, 1928. október 16.) paksi közismereti ének-zenetanár,
zeneiskolai és zenetanárképző főiskolai énekművész-tanár;
Hidas Frigyes (Budapest,
1928. május 25. – 2007. március 7.) zeneszerző
karmester, akinek fúvós
hangszerekre írt művei rendkívül népszerűek a zenepedagógiában is;
Horváth László (Pécs,
1928. március 26.) pécsi és siklósi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár,
igazgató, általános iskolai ének-zenetanár;
Horváth Zoltán
(Budapest, 1928. augusztus 30.) a miskolci Déryné Színház, a debreceni Csokonai
Színház, a pécsi Nemzeti Színház rendezője, a Fővárosi Operettszínház művészeti
vezetője, a Szegedi Konzervatórium ének tanszakának, majd a Zeneművészeti
Főiskola Tanárképző Tagozatának a színpadi játék és a színészmesterség tanára;
Jakabné Balla Mária (Paks, 1928. október 16.) paksi általános, továbbá pécsi zeneművészeti
szakközépiskolai ének-zenetanár, pécsi zeneiskolai tanárképző intézeti énekművész-tanár;
Jandó Jenő (1928.
Szentlőrinc – Pécs, 2008.) tanári pályája során 1951-53
között Pécsszabolcson,
1953-68 között Pécsett az Ágoston téri általános
iskolában, majd 1968-tól 1981-es
nyugdíjba vonulásáig a Leöwey Klára Gimnáziumban tanított. Az iskolai kórusok
mellett 1955-től a Szénbányászati Tröszt és a Pécsi Építők Kórusának
karnagyaként tevékenykedett, utóbbi - különböző néven szereplő, az elmúlt 20
évben Pécsi Madrigálkórusként működő - együttesnek haláláig karnagya volt.
Janurik Mihály (Szarvas,
1928. július 25.) békésszentandrási és szarvasi közismereti iskolai
ének-zenetanár;
Kapus Béla (Kiskunfélegyháza,
1928. november 28.) gimnáziumi és tanítóképző főiskolai ének-zenetanár,
karnagy;
Kissné Puruczkay Mária (Gádoros, 1928. október 27.) szentesi zeneiskolai
hegedűtanár;
Kistétényi Melinda (Budapest, 1928. július 25. – Budapest, 1999. október 20.)
zeneakadémiai szolfézs-,
korrepetíció-, kamaraegyüttes- és improvizáció-tárgy tanára, karmester,
orgonaművész, költő;
Kovács Mátyás
(Kunszentmárton, 1928. január 30.) budapesti közismereti ének-zenetanár, zenei
kottaszerkesztő (EMB);
Kovátsné Mózner Gabriella (Homokszentgyörgy,1928. szeptember 21.) általános
iskolai ének-zenetanár (Gyöngyöspata, Kaposfő, Kaposvár), zenei könyvtáros
(Budapest);
Lantos Rezsőné (Kecskemét,
1928. május 19. – 2009. július 18.) fővárosi
gyakorló gimnáziumi
ének-zenetanár, zeneakadémiai gyakorlatvezető tanár, vezetőkarnagy, tankönyvszerző, a Kodály-módszer külföldön is ismert terjesztője.
Lendvay Kamilló
(Budapest, 1928. december 28.) zeneszerző, a Magyar Rádió lektora, az Állami
Bábszínház zenei vezetője, a budapesti Zeneakadémia zeneelmélet, transzponálás
és partitúra-olvasás tárgy tanára;
Lukács Ervin (Budapest, 1928. augusztus 9. – Budapest, 2011. február 18.)
Kossuth-díjas
karmester,
a Magyar Állami Operaház mesterművésze és
örökös tagja, főzeneigazgatója, majd címzetes főzeneigazgatója, az Állami
Hangversenyzenekar (ma: Nemzeti Filharmonikus Zenekar)
zeneigazgatója, a Japán Filharmonikusok és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó
vendégkarmestere és művészeti vezetője, illetve művészeti tanácsadója, a Zeneakadémia
karmesterképző tanszakának tanára;
Mártonné Borbély Edit (Debrecen, 1928. október 9.) zongora
korrepetitor-tanár;
Masopust Rezső
(Budapest, 1928. július 4.) zenekari hegedűművész, koncertmester, docens;
Dr. Nagy Miklós
(Rábacsanak, 1928. június 27.) középiskolai ének-zenetanár, megyei ének-zene
szakfelügyelő, tanítóképző főiskolai tanár, zenei szakíró, szerkesztő;
Pálfalvi József
(Budapest, 1928.október 12.) zeneszerző, zeneiskolai
zeneirodalom-, zeneelmélet-
és szolfézstanár, tankönyvszerkesztő, író;
Palotásné Nemecz Edit (Budapest, 1928. július 4.) fővárosi zeneiskola
szervezeti, valamint I. kerületi zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár,
igazgató-helyettes;
Dr. Papp János István (Nyírbátor, 1928. július 23.) ének-zenetanár, karnagy,
etnográfus, tanárképző főiskolai tanár;
Párkai István
(Budapest, 1928. június 30.) zongoratanár, karnagy, zeneakadémiai kargyakorlat,
vezénylési gyakorlat, szolfézs, zongorakíséret és korrepetíció tanár;
Pászti Miklós (Budapest, 1928. március 4. – Budapest, 1989. február 12.)
zeneszerző, énektanár,
karmester-művészeti vezető (Duna Művészegyüttes, Budapest Táncegyüttes, Magyar
Állami Népi Együttes, Állami Énekkar), kottaszerkesztő-közreadó. Emlékét és munkásságát a
biatorbágyi Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskola, a móri Pászti Miklós
Zeneiskola, a Fesztiválkórus minősítésű Pászti Miklós kórus, a Pászti Miklós az
Állami Énekkarért, a Pászti Miklós Alapítvány és a Pászti Miklós a Zenei nevelésért
Alapítvány őrzi;
Pernye András
(Újpest,
1928. november 19. – Budapest, 1980. április 4.)
zenetörténész, zenei szakíró, újságíró, zeneakadémiai hangszerismeret, magyar zenetörténet,
zeneelmélet, általános zenetörténet tanár;
Péter Miklós (Budapest,
1928. szeptember 7.) fővárosi zeneiskolai szervezeti és dunakeszi zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
igazgató-helyettese, Művelődési és Kulturális Minisztériumi zeneiskolai
országos szakreferens, a zeneoktatási reformbizottság titkára, az OSZK
igazgatója, a PARLANDO szerkesztő bizottsági tagja, zenei író;
Petz Ferenc
(Csepel, 1928. augusztus 5.) MRT Szimfonikus Zenekarának zenekari művésze,
zeneakadémiai ütő, ütő kamarazene, ütő zenekari irodalom tanár;
Rajna Tamás /Thomas / (Budapest, 1928. december 21.) zeneszerző,,
zongoraművész-tanár.1963-től a Guildhall Zeneművészeti Főiskola professzora,
majd a Surreyi Egyetem előadója, 1970-től a Fokvárosi Egyetem zongoratanára;
Révész László (Debrecen,
1928. február 6. – Budapest, 2003. április 22.) a
Budapesti Vándor Kórus örökös
karnagya, de vezette többek között a
Vám- és Pénzügyőrség Liszt Ferenc Férfikarát is. Vezető tanárként és
szakfelügyelőként működött a budapesti általános és középiskolákban, majd éven
át a Rádió komolyzenei osztályának helyettes vezetője volt, de számos
kottakiadvány közreadása is a nevéhez fűződik.
Szász Árpád
(Déva, 1928. január 28.) zenekari gordonkaművész, tanár, kamaraművész,
Szél Pál
(Szeged, 1928. január 25.) miskolci és szegedi zeneiskolai hegedűtanár, megyei
szakfelügyelő;
Tóth Ferenc
(Komló, 1928. december 20.) általános iskolai ének-zenetanár, karnagy;
Tusa Erzsébet
(1928. január 5.) zongoraművész, tanárképző főiskolai tanár, zenei
író-szerkesztő. Szombathelyi Zeneiskola után a Győri Zeneművészeti Szakiskola,
majd a szegedi Zeneművészeti Szakiskola, ezt követően pedig a budapesti Bartók
Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.
1967-től lett az Országos Filharmónia szólistája. 1976 és 1983 között a budapesti
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében, majd a tokiói
Musashino Zeneakadémia vendégprofesszora
lett. Írásai: Megtervezett véletlenek, „…szigetre mentett magvak…”, továbbá
tanulmányok az integratív nevelés témaköréből.
Tóth Lajos (Pestszentlőrinc,
1928. november 10.) operaházi
zenekari szólamvezető hegedűművész, kamaraművész, hegedűtanár;
Tóth Sándor (Kiskunfélegyháza,
1923. május 17.) zenés színházi zenekari hegedűművész, közismereti és
zeneiskolai hegedűtanár;
Ujj Viktor Géza (Debrecen, 1928. március 11. – Miskolc, 2009.
június.)
zeneszerző, zeneiskola
alapító-igazgatót, koncert- és művelődésszervező, karnagy, fuvolatanár.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, majd Sátoraljaújhelyen és Miskolcon élt
és dolgozott. Sátoraljaújhelyen 1958-ban alapította meg a Lavotta János
Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol zenekart is létrehozott, elindítva
ezzel az ottani zenei életet. Miskolcon a Bányász Fúvószenekarnak volt karnagya,
később a fúvószenekari karnagyképzést Miskolcon ő vezette be. A komponálás
mellett tanított zeneiskolában, a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója
volt. A szendrői AMI viseli nevét.
Vámos László
(Budapest, 1928. január 30.) színházi és zenés színházi, operaházi
főrendező, színház és
filmművészeti, valamint zeneakadémiai színpadi mesterség tanár;
Váry Ferenc
(Gyula, 1928. november 26.) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola
szolfézs- és zeneelmélet tanár, zeneszerző. Művei: daljáték, mesejátékok, televíziós
kísérőzenék, zenekari kompozíciók, dalok, kamarazene, kórusművek;
Virágh Endre (Vasvár, 1928. március 23.
– Budapest, 1999. augusztus 2.) orgonamûvész,
karnagy. 1955-től 1986-ig a miskolci, 1967-től 1986-ig a budapesti Bartók Béla
Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1973-1979 között Cittá di Castello, 1980-tól
Assisi fesztiválján vezetett kurzusokat. Európa-szerte rendszeresen
hangversenyezett. A budapesti Belvárosi Főplébániatemplom karnagya volt;
tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzor emeritusa, esztéta, filozófus, a budapesti Zeneakadémiai tanára. Fontosabb művei: A zeneesztétika története I. Éthosz és affektus, A modern zene emberképe, Esztétikai kislexikon, Bartók nem alkuszik, Egy írástudó visszatér. Lukács György 1945 utáni munkásságáról;
80 éve született
Almásy László (Budapest,
1933. január 6. - Budapest,
2005. október 14.) zongoraművész, a
Zeneakadémia zongorakötelező és zongorakíséret tanára;
Angi István
(Ozsdola, 1933. október 16.) zeneesztéta, filozófus, a kolozsvári ZF tanára;
Bozsér Zoltán
(Békéscsaba, 1933. május 18.) zongora- és szolfézstanár, a Budapest XV.
kerületi Zeneiskola (Hubay Jenő) alapító zeneiskolai igazgató;
Bozzay József
(Nagykanizsa, 1933. július 24.) bajai, zirci, pápai hegedű-, szolfézs-,
zongoratanár, vonós kamarazenekari vezető, kóruskarnagy;
Csupor László
(Kötcse, 1933. november 19.) kaposvári fuvolatanár, megyei fafúvós szakfelügyelő,
kaposvári zenekari fuvolaművész, kottaszerkesztő-közreadó;
Déry Gabriella (Budafok,
1933. október 12.) az Operaház magánénekes, énekmestere;
Dobos Lászlóné
(Pécs, 1933. május 8.) pécsi zeneiskolai szolfézstanár, zeneiskolai tanárképző
főiskolai szolfézs-módszertantanár;
Fódi János
(Tósokberénd, 1933. november 19.) zeneiskolai klarinéttanár, fúvószenekari
karmester;
Forgács Éva
(Budapest, 1933. augusztus 22.) opera- és dalénekes, zeneiskolai tanár;
Gyimes Ferenc
(Kispest, 1933. szeptember 21.) ének-zenetanár, zenei könyvtáros, szerkesztő;
Inguszné dr. Barabás Rita (Budapest, 1933. szeptember 4.) középiskolai
ének-zenetanár, bölcsészdoktor, karnagy;
Háray Ferencné Székely Ilona (Budapest, 1933. június 26.) a budapesti Bajza utcai
ének-zenei tagozatos általános iskolaalapító ének-zenetanára, főiskolai
gyakorlatvezető-tanár, karnagy;
Hargitai Miklós
(Jászberény, 1933. május 21.) operaházi zenekari szólamvezető brácsaművész,
miskolci zenetanárképző főiskolai tanár;
Hoppéné Kőnigsberg Zsuzsanna (Budapest, 1933. november 18. – Budapest, 2009. január
19., temetési időpont) fővárosi X., IX. és XII. kerületi szolfézstanár;
Ivasivka Mátyás (Miskolc, 1933. január 12.) középiskolai ének-zenetanár, karnagy,
tanítóképzői zenetörténet- és szolfézstanár, zeneszerző;
Jákó /Jakobovits/ Jenő (Mindszentpuszta, 1933. szeptember 29.) abonyi és
Budapest II. kerületi zeneiskolai gordonka-művésztanár, kottaszerkesztő, győri
szimfonikus zenekari művész;
Juhos Lenke, dr. Sárhelyi Jenőné (Szeged, 1933. június 6.) békés-tarhosi tanár,
népművelő, orosházi és békéscsabai középiskolai ének-zenetanár, megyei
szakfelügyelő, tankönyvíró-szerkesztő;
Kármán György (Szeged,
1933. március 6. – Budapest, 2008. május 29.)
zongoraművész, a Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskola ének-korrepetitor tanára, az Országos Filharmónia
csoportvezető dramaturgja, az MTV zenei műsorainak szerkesztője, zenei író, az
Országos Rabbiképző-Zsidó
Egyetem zsinagógájának orgonistája, tanára;
Kapitány Katalin (Csicsó, 1933. november 3.) budakeszi közismereti iskolai és budapesti
óvónőképzői szakközépiskolai ének-zenetanár, valamint zeneiskolai tanár és
igazgatóhelyettes Budapest XVI. kerületében és karvezető;
Kerényi Mária
(Kispest, 1933. február 3.) zenei újságíró, főszerkesztő-helyettes,
zenekritikus, rádiós műsorvezető, zenés színházi énekkari művész;
Kerényi Sándor
(Madaras, 1933. február 219.) zenekari oboaművész, szakközépiskolai tanár;
Kocsár Miklós
(Debrecen, 1933. december 21.) zeneszerző, rádiós szerkesztő-főosztályvezető
helyettes, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés tanára;
Koczka István
(Jászapáti, 1933. március 21.) füzesabonyi zeneiskolai gordontanár, közismereti
iskolai ének-zenetanár, igazgató helyettes;
Komjáthy György
(Budapest, 1933. december 2.) rádiós könnyűzenei szerkesztő;
Koós Andorné Sándor Ida (Ipolytarnóc, 1933. szeptember 9.) balassagyarmati és
mezőtúri zeneiskolai szolfézstanár, közismereti iskolai ének-zene tanár,
igazgató;
Körber Tivadar
(Gyula, 1933. július 13.) középiskolai ének-zenetanár, szakközépiskolai és
főiskolai zenetörténet-tanár, karvezető, tankönyv- és zenei író, a PARLANDO
szerkesztőbizottsági tagja, a zeneakadémiai főtitkár;
Láng István
(Budapest, 1933. március 1.) zeneszerző, a Színház és Filmművészeti Főiskola
tanára, az Állami Bábszínház zenei vezetője, a Magyar Zeneművész Szövetség
főtitkára, zeneakadémiai transzponálás, partitúraolvasás, és fúvós kamarazene
tanár;
Loránd István
(Budapest, 1933. június 104.) zeneszerző, középiskolai ének-zenetanár;
Maczelka Ferenc
(Hódmezővásárhely, 1933. május 7.) szegedi és kecskeméti zenekari- és
kamarazenei fuvolaművész, hódmezővásárhelyi és kecskeméti zeneiskolai tanár,
lajosmizsei ifjúsági fúvószenekari karmester;
Meixner Mihály (Budapest,
1928. november 13.) zenei szerkesztő-riporter. 1957 óta a Magyar Rádió
munkatársa (szerkesztő, osztályvezető, főmunkatárs, a szerkesztői tanács
elnöke), számos sikeres zenei műsor és sorozat szerzője, vezetője,
ismeretterjesztő munkák írója, a TIT Kossuth Klub József Attila Szabadegyetem
előadója;
Meszlényi László (Kaposvár, 1933. április 10.) szegedi zenekari oboaművész, zeneiskolai
oboatanár, tanárképző főiskolai tanár;
Dr. Mező Judit, Bencze Lászlóné (Szeghalom, 1933. május 16.) debreceni tanárképző
főiskolai énektanár, karvezető, népzenekutató;
Miklós György
(Budapest, 1933. január 19.) zongora- és kamarazene művész, 1956-ban lett az
Országos Filharmónia szólistája, 1955 és 1977 között a Fővárosi Zeneiskola
Szervezet tanára. 1971-től a Zeneakadémia Tanárképző Intézetének, 1985-től
pedig a Zeneakadémián tanított.
Nagyné Farkas Márta (Debrecen, 1933. május 26.) debreceni és nyíregyházi zeneiskolai
zongoratanár, főiskolai gyakorlatvezető, debreceni tanárképző főiskolai tanár;
Németh Éva
(Beregszász, 1933. szeptember 28.) zongora- és kamarazene-művész, zeneakadémiai
zongorakíséret és zongorakötelező tárgy tanár;
Peskó György
(Budapest, 1933. április 16. – Budapest, 2002.) orgonaművész, tanár,
karnagy;
Sándor János
(Budapest, 1933. június 7. – 2010. május 19.) operaházi
karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar alapító igazgató
karnagyát és Örökös-tagja. 1991 óta élt Kanadában, ahol a Victoriai
Szimfonikus Zenekar, a CBC Vancouveri Zenekara, az Edmontoni Szimfonikusok, a
Victoriai Nemzetközi Fesztiválzenekar, a Victoriai Várpsi Zenekar ás a San
Diego-i Sonor Együttes vendégkarmestereként dolgozott. 1998-ban a Victoriai
Ifjúsági Zenekar zeneigazgatójának nevezték ki;
Dr. Sárhelyi Jenőné Juhos Lenke (Szeged, 1933. június 6.) közismereti iskolai
ének-zenetanár, karnagy (Békés-Tarhos, Békés, Békéscsaba), énektankönyv-író;
Solymosi János
(Veszprém, 1933. október 10.) orgonaművész, karnagy, középiskolai
ének-zenetanár, rádiós zenei szerkesztő-rendező;
Straky Tiborné Sziklai Edit (Rajka, 1933. július 15.) nyíregyházi és debreceni
általános iskolai ének-zenetanár, karnagy,
Dr. Szabó Helga
(Nyíregyháza, 1933. július 21. –Budapest, 2011. február 11.)
ének-zenetanár, karnagy,
tankönyvíró, tankönyvszerkesztő, zenei ismeretterjesztő, az ELTE zenei
tanszékének tanára;
Szatmári László
(Budapest, 1933. július 30.) hegedűművész-tanár, kamaraművész, a Budapest XIX.
kerületi Zeneiskolai alapító igazgatója, Kispest-Józsefváros zenetanári
kamarazenekar művészeti vezetője, a PARLANDO c. zenepedagógiai folyóirat
alapító felelős szerkesztője;
Szatmári Lászlóné Lehnitzky Erzsébet (Budapest, 1933. január 9.) zongoraművész-tanár,
kamaraművész, a Józsefvárosi Zeneiskola igazgatója, korrepetitor;
Takács Pálné Tóth Hajnalka (Budapest, 1933. augusztus 25.) a Fővárosi Zeneiskola
Szervezet, és a IX. kerületi Zeneiskola zongora- és szolfézstanára;
Vámos Józsefné Finta Klára (Ózd, 1933. október 7.) ózdi közismereti
ének-zenetanár, karvezető;
Vásáry Tamás (Debrecen,
1933. augusztus 11.) zongoraművész,
karmester, főzeneigazgató,
Virány Gábor Gyula (Budapest, 1933. december 20. – Budapest, 2005. február
15.) zenetörténész, zenei
író, kritikus, az Országos Filharmónia lektor, korrektor, szerkesztő, majd művészeti ügyelője.
Nevéhez kottaközreadások, valamint számos tanulmány, cikk, műismertetés fűződik;
Zsirosné Pásztor Klára (Budapest, 1933. augusztus 14.) középiskolai
ének-zenetanár Szolnokon, zeneiskolai magánének-tanár, továbbá karvezető
Veszprémben;
75 éve született
Áldor Lili (Szekszárd,
1938. április 10.) operaházi zenekari hegedűművész, a Liszt Ferenc
Kamarazenekar kamaraművésze, debreceni zeneakadémiai tanár;
Apáthy Árpád (Orosháza,
1938. január 24.) orosházi, siófoki zeneiskolai trombitatanár, fúvószenekari
karmester, táncegyüttes művészeti vezető, hangszerelő;
Bánki Péter (Sopron,1938.
augusztus 28.) győri zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár, a Győri
Filharmonikus Zenekari művésze, karmester;
Baráth Béla (Celldömölk,
1938. január 1.) zeneiskolai fafúvóstanár Nagykanizsán;
Botos Ervinné Balogh Judit (Budapest, 1938. február 20.) kaposvári és Budapest
XVI. kerületi zeneiskolai zongoratanár;
Csóti György (Kiskőrös,
1938. július 8.) bicskei zeneiskolai hegedűtanár, igazgatóhelyettes;
Devich János
(Szeged, 1938. április 3.) operaházi zenekari gordonkaművész, a Sebestyén-, és
a Kodály Vonósnégyes tagja, a Zeneakadémia professor emeritusa: kamarazene és
vonósnégyes-tanár. Közéleti munkássága: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium
főosztályvezető, Magyar Zenei Kamara alelnök, Magyar Muzsikus Fórum társelnök,
Magyar Zeneművészeti Társaság elnök;
Dimény Judit
(Brassó, 1938. október 27.) egri és budapesti középiskolai ének-zene tanár,
karvezető, rádiós zenei szerkesztő-riporter, zenei író;
Sz. Farkas Márta (Székesfehérvár, 1938.február 16.) zenetörténész, művészettörténész,
zenei író, zenekritikus, , kiállítások kurátora, szerkesztő, a Bartók Béla Zeneművészeti
Szakközépiskola tanára, az MTA Zenetudományi Intézet munkatársa – ügyvezető
igazgatója;
Fekete Mária
(Budapest, 1938. március 19.) dorogi zeneiskolai tanár, budapesti és szegedi
operaházak magánénekese, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének
művész-tanára;
Gréts Károly (1938.
Dorog – 1981. Piliscsaba) művésztanár;
Gyermán István (Kokad, 1938. jan. 9. – Thesszaloniki, 1990. febr. 20.) hegedűművész, főiskolai tanár, Zathureczky Ede növendékeként szerzett hegedűművészi oklevelet. 1969-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete pécsi tagozatának tanára (haláláig), 1970-től az Országos Filharmónia szólistája, és a Pécsi Szimfonikus Zenekar első koncertmestere;
Hernádi Jánosné Dietrich Éva (Debrecen, 1938. október 8.) hajdúböszörményi és
debreceni zeneiskolai fafúvós tanszakvezető-tanár, tanárképző főiskolai
oboa-,
szolfézs-gyakorlatvezető tanár;
Horváth Ilona
(Kilimán, 1938. november 26.) zeneiskolai (Budapest V. kerület) és debreceni
zenetanárképző főiskola zongoraművész-tanár;
Hunya Alajosné Galla Erzsébet (Nagylétra, 1933. június 10.) a gyomai Óvónőképző,
valamint az általános iskola ének-zenetanára, igazgató;
Dr. Irinyi Tamásné Sebessy-Geönczy Judit (Berettyóújfalu, 1938. november 18.) nyíregyházi és
debreceni zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár, gyakorlóiskolai vezető-tanát,
igazgatóhelyettes;
Isépy Eszter (Debrecen, 1938. február 22.) operaházi zenekari szólamvezető gordonkaművész-tanár;
Dr. Ittzés Mihály (Sárkeresztúr, 1938. október 8.) középiskolai ének-zenetanár,
karvezető, főiskolai tanár, igazgató, zenetörténész, zenei író és szerkesztő, a
Magyar Kodály Társaság elnöke;
Juhász Előd (Budapest,
1938. május 4.) zenetörténész, bölcsészdoktor, rádió- és tv-szerkesztőriporter,
zenei író;
Juhász Tiborné Csirszka Mária (Győr, 1938. május 21.) győri zeneiskolai zongora- és
szolfézstanár, továbbá zeneiskolai tanárképző főiskolai zongora
gyakorlatvezető-tanár;
Jurecz Miklósné Nyakas Sára (Gyula, 1938. október 23.) mezőkövesdi zongora- és
szolfézstanár, megyei ének-zene szakfelügyelő, debreceni zenetanárképző
főiskolai hárfa-főtanszak, zongora-kötelező tárgy tanár;
Kelemen József (Mikepércs,
1938. március 15.) szolnoki zeneiskolai trombitaművész-tanár;
Keönch Boldizsár (Budapest, 1938. március 16.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár,
dal- és oratóriuménekes, zeneakadémiai ének-művésztanár;
Királyné Békefi Stefánia (Bakonyoszlop, 1938. május 8.) tamásiban dolgozó
ének-zenetanár, karnagy;
Koós Gábor
(Solt, 1938. március 15.) debreceni zeneművészeti szakközépiskolai
fagottművész-tanár, kamaraművész, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar
művésze;
Kökényessi Miklós (Karcag, 1938. november 25.) debreceni zenekari kürtművész, továbbá
szakközépiskolai és tanárképző főiskolai tanár;
Kuszing János (Budapest,
1938. szeptember 26.) Postás Szimfonikus Zenekari klarinétművész, Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskolai tanár, kottaszerkesztő, klarinétiskola író;
Laczó Zoltán
(Békéscsaba, 1938.január 29.) egyetemi
docens, zenepszichológus, zenepedagógus, a budapesti Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Zeneművészeti Intézetének pszichológia- és pedagógia tanára, tankönyv- és
lemezsorozat-szerkesztő, zenepszichológiai és zenepedagógiai cikkek,
tanulmányok alkotója, a Parlando szerkesztő bizottságának és a ZETA
Választmányának tagja;
Lehotka Gábor
(Vác, 1938. július 20. – 2009. december 29.) orgonaművész
zeneakadémiai orgona, orgonaismeret-tanár,
zeneszerző, orgonaszakértő;
Lengyel Viktórné Mészáros Klára (Kecskemét, 1938.január 13.) kecskeméti, várpalotai
és székesfehérvári zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető,
szakfelügyelő;
Lukácsné Polgár Zsuzsa (Kecskemét 1938. október 15.) kecskeméti zenekari
gordonkaművész-szólamvezető, szakközépiskolai gordonkatanár;
Magyar Júlia
(Sárospatak, 1938. december 6.) miskolci és Budapest XVII., majd XXI. kerületi
zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;
Marton Éva (Budapest,
1943. június 18.) zeneakadémiai tanszékvezető énekművész-tanár, világhírű
operaénekes;
Mihályi István
(Pécs, 1938. szeptember 1.) pécsi zenekari és kamarazenekari gordonkaművész,
továbbá zeneiskolai gordonkatanár és igazgatóhelyettes;
Mihályi Istvánné Derényi Zsuzsa (Pécs, 1938. június 4.) pécsi szimfonikus zenekari
gordonkaművész-zeneiskolai tanár;
Miklós Gyula
(Mihálygerge, 1938. január 18.) közismereti iskolák ének-zenetanára, karnagy,
jászberényi tanítóképző főiskolai tanszékvezető-tanár;
Miklós Hanna
(Jászberény, 1938. március 11.) székesfehérvári és budapesti zeneiskolai ének-
és zongoratanár;
Milkovics Jánosné Olajos Györgyi (Budapest, 1938. június 7.) győri zeneiskolai
szolfézstanár;
Dr. Murayné Szathmáry Judit (Szolnok, 1938. január 7.) szolnoki zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár, vezető szakfelügyelő, hanglemez kazetta- és tankönyv
szerkesztő, koncertszervező;
Nagy Alpár (Debrecen, 1938. december 14.) soproni zeneiskolai, gimnáziumi és óvóképző
intézeti ének-zenetanár, karnagy;
Dr. Nagy Józsefné Békéssy Zsuzsanna (Jászdózsa, 1938. március 29.) közismereti iskolai
ének-zenetanár (Encs, Vác);
Nagy László (Miskolc, 1938. október 5.) miskolci szimfonikus zenekari hegedű és kamaraművész,
zeneiskolai tanár;
Nagy Zoltán
(Zabar, 1938. május 24.) salgótarjáni közismereti népzene és ének-zene-,
valamint magyartanár, néprajzkutató, könyvszerkesztő;
Németh Béla
(Siklós, 1938. augusztus 10.) pécsi és budapesti operaházi zenés színházi
zenekari gordonművész, zeneiskolai gordon- és szolfézstanár;
Németh István
(Sopron, 1938. július 17.) győri zenekari szólamvezető-hegedűművész, óvóképző
főiskolai és egyetemi hegedű- és szolfézstanár;
Noll Miklós (Felsőgalla,
1938. június 22.) tatabányai zeneiskolai szolfézstanár, Komárom megyei
szakfelügyelő;
Osváth Tiborné
(Pécs, 1938. június 3.) komlói zeneiskolai szolfézstanár és igazgató;
Prőhle Henrikné Bányai Zsuzsanna (Budapest, 1938. szeptember 14.) székesfehérvári és
fővárosi II. kerületi zeneiskolai tanszakvezető gordonkatanár, zenekari művész;
Radicsné Baranyai Marianna (Eger, 1938. március 21.) salgótarjáni és nagybátonyi
zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;
Rátkai Ferenc
(Horvátnádalja, 1938. szeptember 21.) operaházi zenekari nagybőgőművész,
zeneelmélet-tanár, zenekarvezető, templomi karnagy;
Róbert Gábor
(Budapest, 1938. március 24.) tanszékvezető főiskolai ének-zenetanár,
karvezető, tankönyvíró;
Sági Attila
(Szentes, 1938. január 23.) szegedi zenés színházi zenekari hegedűművész,
gyulai zeneiskolai tanár;
Schmidtné Wanits Hilda (Keszthely, 1938. december 28.) szekszárdi zongora-
és szolfézstanár, kaposvári tanítóképző főiskolai bábcsoportvezető-tanár;
Schweitzer Julianna (Szeged, 1938. november 7.) Budapest IX. és XII. kerületi zeneiskolai
fuvolaművész-tanár, főiskolai gyakorlatvezető-tanár;
Serfőzőné Szondy Márta (Erdőcsokonya, 1938. szeptember 1.) zalaegerszegi
zeneiskolai zongoratanár, kamarazene-művész;
Simkó Mihályné Szilvásy Aranka (Kóba, 1938. október 25.) veszprémi zeneiskolai
zongoratanár és közismereti ének-zenetanár;
Simkó Teréz Vizhányó Lászlóné (Budapest, 1938. október 2.) szegedi zeneiskolai
zongoratanár, kamarazene-művész;
Sólyom János Pál (Budapest, 1938. október 26.) zongoraművész, karmester, zenei újságíró,
a Királyi Svéd Zenei Akadémia tagja;
Solt Csaba (Sopron,
1938. március 25.) zenés színházi zenekari klarinétművész, zeneiskolai
klarinét- és szaxofontanár (Budapest XVI. Kerület);
Dr. Szabó Antal
(Debrecen, 1938. május 21.) zenés színházi zenekari fuvolaművész, budapesti
zeneiskolai tanárképző főiskolai tagozat vezető;
Szakácsné Ivasivka Erzsébet (Pécs, 1938. június 2.) bonyhádi zeneiskolai zongora-
és szolfézstanár, igazgató;
Szakátsné Szabó Ágnes (Hajdúböszörmény, 1933. március 21.) ózdi zeneiskolai
zongoratanár;
Szalay Miklósné Bózó Erzsébet (Csongrád, 1938. augusztus 26.) szentesi és szegedi
zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, szegedi zeneiskolai tanárképző főiskolai
zongoratanár;
Szegedi Anikó
(Budapest, 1938. március 22.) zongoraművész, zeneakadémiai tanár;
Dr. Szendrei Janka (Budapest, 1938. november 14.) a Schola Hungarica karnagya,
zenetörténész, a zenetudományok kandidátusa, zeneakadémiai paleográfia és
egyházzene tanár;
Szili Mihály
(Székesfehérvár, 1938. július 10.) szombathelyi zenekari hegedűművész,
tanárképző főiskolai tanár, zeneiskolai igazgató helyettes;
Tarjáni Ferenc
(Dorog, 1938. szeptember 11.) budapesti zenekari- és kamarazenei kürtművész,
zeneakadémiai tanár;
Toldi Mária (Budapest,
1938. május 3.) énekes, zenepedagógus.1971-től a Postás Művelődési Központ,
majd 1990-től a Vasutas Zeneiskola stúdióvezető énektanára.
Tóth Dezsőné Vay Ildikó (Miskolc, 1938. március 23.) miskolci zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár, ének-zenetagozatos általános iskola
igazgató-helyettes;
Török György
(Újpest, 1938. július 8.) dabasi magyar nyelv- és irodalom-, ének-zenetanár,
zeneiskolai igazgató;
Tündik Sándorné (Nyíregyháza,
1938. december 8. ) nyíregyházi zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár, zenekari
hegedűművész;
Vezsenyi László (Kinágota,
1938. július 29.) tótkomlósi ének-zenetanár, karnagy, makói zeneiskolai
igazgató;
Veszely Gabriella (1938-1993) karnagy, zenetanár, hangverseny-dramaturg;
Wigan Erzsébet (Pécs,
1938. február.)(bonyhádi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, igazgató, a
pécsi tanárképző főiskola ének-zene tanszékének tanára;
Dr. Zimányiné Márkus Ilona (Pécs, 1938. július 27.) szigetvári zeneiskolai
szolfézs- és zongoratanár, igazgató;
70 éve született
Balsay Krisztina (Budapest, 1943. december 14. – Budapest, 1997. ) üllői, majd
Budapest XIII. kerületi
hegedűtanár, fővárosi szakfelügyelő, zeneiskolai zenekarvezető,
kottaszerkesztő-közreadó;
Bánfy László (Hódmezővásárhely,
1943. december 19.) hódmezővásárhelyi és szentesi rézfúvóstanár, szentesi
zeneiskolai igazgató helyettes;
Bárdi Sándor (Szeged,
1943. július 11.) szegedi tanárképző főiskolai magánének-tanár, és a Nemzeti
Színház magánénekese;
Dr. Bartáné Unghváry Lilla (Debrecen, 1943. szeptember 19.) szentesi zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár, igazgató-helyettes, továbbá énekkari művész, szegedi
zeneiskolai zongoratanár;
Billédi Ottilia (Eger, 1943. június 11.) nagykőrösi és Budapest XVI. kerületi
zeneiskolai gordonkatanár;
Bognár Györgyné Pogány Ildikó (Szombathely, 1943. augusztus 21.) szombathelyi
zeneiskolai hegedű és szolfézstanár, zenekari hegedűművész;
Burián Miklós (Kecskemét,
1943. június 28.) Kiskunfélegyházán közismereti ének-zenetanár; kecskeméti zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár; kecskeméti óvó- és tanítóképző főiskolai tanár,
pedagógiai író, szerkesztő;
Cser Magdolna (Szolnok,
1943. január 27.) szolnoki zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár;
Csiba Lajos
(Szirák, 1943. május 17.) trombitaművész-tanár, rádiós zenei szerkesztő;
Csizmadia László (Mány, 1943. február 5.) általános iskolai ének-zenetanár, kórus- és
fúvószenekar-vezető Bicskén;
Dubrovay László
Budapest, 1943. március 23.) zeneszerző, zeneakadémiai zeneelmélet tanár;
Dr. Dudás Józsefné Rákay Irén (Miskolc, 1943.március 6.) mezőkövesdi, pétervásári
és miskolci zeneiskolai zongoratanár;
Dr. Eckhardt Mária (Budapest, 1943. szeptember 26.) zenetörténész, Liszt Ferenc
életművének kutatója, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont vezető,
később a Múzeum igazgatója, , az OSZK énekkarának vezetője; zenei író,
szerkesztő;
Cs. Emődi Györgyi (Miskolc, 1943. május 4.) karnagy, budapesti középiskolai
ének-zenetanár, zsámbéki tanítóképző főiskolai és budapesti zeneakadémiai tanár
(közművelődési ismeretek);
Ferenczi Katalin (Nyíregyháza, 1943. március 12.) nevesi és miskolci zeneiskolai fuvola-
és szolfézstanár;
Fröhlich Lajos Gusztáv (Budapest, 1943. augusztus 14.) zeneiskolai
hegedűtanár Kaposvárott és Budapest XIV. kerületében, zenekari művész a Szegedi
Nemzeti Színház, a Budapesti MÁV Szimfonikusok és a Kaposvári Csiky Gergely
Színház zenekarában;
Gallai Attila (Győr,
1943. március 30.), a Budapesti MÁV Szimfonikusok klarinétművésze, a szegedi
zeneiskolai tanárképző főiskola tanára,a monori zeneiskola igazgatója,
zeneszerző, kottakiadó;
Gazdáné Pehl Zsuzsanna (Budapest, 1943. július 16.) hegedű- és
szolfézstanár, Operaházi zenekari művész;
Gebri József (1943.május
22.) zenekari fagott-művész, tanárképző főiskolai tanár Nyíregyházán;
Gela Gábor
(Budapest, 1943.március 22.) Postás és ÁHZ szimfonikus zenekari művész,
ütőhangszeres-tanár;
Gela Gáborné Papp Klára
(Szeged, 1943. május 12.) szegedi gordonka- és szolfézstanár, zenekari művész;
Gerstner Bálintné Kocsis
Boriska (Esztergom, 1943. szeptember 5.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár,
tanszakvezető Dorogon;
ifj. Hara László (Budapest, 1943. február 12. ) ÁHZ és BFZ fagott zenekari
művész, Bartók Béla
Zeneművészeti Szakközépiskolai tanár, szólista, kamaraművész;
Helyes Erzsébet (Kecskemét, 1943. december 7.) debreceni zeneművészeti szakközépiskolai
és tanárképző főiskolai zongoratanár, zongoraművész;
Horányi Ottilia
(Vecsés, 1943. január 24.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető
Székesfehérváron;
Horváthné Marinov Mária (Miskolc, 1943. január 5.) kazincbarcikai zeneiskolai
hegedűtanár, és tanszakvezető hegedűtanár Budapest XVIII. kerületében;
Jakabffy Dénesné Horváth Anna (Zalaegerszeg, 1943. december. 22.) zongora- és
szolfézstanár, munkaközösség-vezető Zalaszentgróton, megyei szolfézs
munkaközösség-vezető;
Jakobey Anikó (Szeged,
1943. május 27.) kiskunhalasi, hódmezővásárhelyi és szegedi zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár;
Jeney Zoltán
(Szolnok, 1943. március 4.) zeneszerző, zeneakadémiai hangszerelés és
zeneszerzés tanár, tanszékvezető,
Juhász Miklós (Budapest,
1943. június 23.) a HUNGAROTON komolyzenei szerkesztője, a Budapesti Kórus énekkari
művésze és titkára;
Dr. Kádár Imréné Rasztóczky Ágnes (Rozsnyó,1943. október 30.) zeneiskolai
zongoratanár (Heves);
Kalocsay Károlyné Nyárády Emőke (Miskolc, 1943. április 4.) zongora- és szolfézstanár
Budapest XVI. kerületében;
Kasik Pálné Fekete Julianna (Debrecen, 1943. szeptember 4.) mezőtúri és ráckevei
zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár;
Kaszás Mihály Péter (Budapest, 1943. július 1.) az ÁHZ zenekari ütőhangszeres művésze,
kamaramuzsikus, szolfézs- és ütőhangszeres tanár;
Kedl Lászlóné Imolai Márta (Kassa, 1943. március 19.) kazincbarcikai és
szombathelyi zongora- és szolfézstanár, tanárképző főiskolai tanszakvezető
tanár Miskolcon;
Kelemen Gyula (Hatvan,
1943. március 3.) miskolci szimfonikus zenekari trombitaművész-tanár;
Kiss András (Budapest,
1943. október 15. – Budapest, 2005. április 14.) hegedű-
és kamaraművész, az Új Budapest
Vonósnégyes alapító tagja, Nemzeti Filharmonikusok első koncertmestere, a
Zeneakadémia tanszékvezető hegedűtanára, a Magyar Zeneművészeti Társaság
elnökségi tagja;
Kiss
Imre (Galánta, 1943. január 28. –
Budapest, 2012. november 26.) 1981 és 1990 között
a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító
igazgatójaként tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető
igazgatója volt, majd a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, később
megbízott főigazgatói posztját töltötte be, ezt követően pedig a Vígszínház
ügyvezető igazgatója volt. 2003. október 6-án nevezték ki a Művészetek Palotája
első vezérigazgatójának, melynek munkáját 2011 márciusától vezérigazgatói
főtanácsadóként segítette tovább.
Dr. Kiss Sándorné Dienes Ágnes (Nábrád, 1943. február 5.) debreceni zenekari
hegedűművész-tanár;
Kissné Forgács Ágnes (Debrecen, 1943. június 9.) zongora- és szolfézstanár Mátészalkán és
Nyíregyházán;
Koltai Gabriella (Újpest, 1943. augusztus 23.) hegedűtanár, a Duna, a Postás és az
Operaház zenekarának művésze;
Korondiné Szerdahelyi Ágnes (Szeged, 1943. szeptember 19.) hegedű- és
szolfézstanár Budapest III. és V. kerületében;
Kostyál Kálmán
(Budapest, 1943. január 2.) kamarazenekari hegedűművész, hazai és nemzetközi
mesterkurzusok tanára. 1962-ben részt vett a Liszt Ferenc Kamarazenekar
megalapításában, de volt a Postás Szimfonikusa Zenekar koncertmestere, a Magyar
Állami Hangversenyzenekar tagja is. 1999-től tanított a Miskolci Egyetem Bartók
Béla Zeneművészeti Intézetében, 2001-től pedig a Győri Egyetemen is;
Kovács Attila
(Budapest, 1943. május 7.) váci zongora- és szolfézstanár, szobi zeneiskolai
igazgató;
Kovács Győzőné Wind Zsuzsa (Mohács, 1943. február 9.) mohácsi zeneiskolai
zongoratanár;
Kovács Kálmánné Takács Gizella („Babszi”) Budapest, 1943. július 10.) budapesti
zongora-, szolfézs- és általános iskolai énektanár, terézvárosi zeneiskolai
igazgató, fővárosi vezető szakfelügyelő-tanácsadó, tantervi bizottsági tag,
könyv-kottaszerkesztő;
Kovács Pálné
(Békéscsaba, 1943. január 15.) tiszavasvári, abonyi és Budapest XVIII. kerületi
zongoratanár;
Kovács Péterné Nagy Ágnes (Arad, 1943. július 13.) nagyváradi zenekari
hegedűművész-tanár, keszthelyi zeneiskolai kamarazeneművész-tanár;
Kovrik Mihály (Budapest,
1943. május 15.) zeneszerző-zenetanár;
Cs. Krassói Emília (Pécs, 1943. augusztus 15.) zenekari hegedűművész, hegedűtanár,
zenekarvezető;
Kreuter Vilmosné Dévényi Ilona (Szeged, 1943. április 21.) szegedi közép- és
pedagógiai főiskolai ének-zenetanár, zeneiskolai szolfézs- és
zongoratanár;
Ladics Tamás
(Gyula, 1943.január 4.) kecskeméti szakközépiskolai zongora- és szolfézstanár;
Lakatos József
(Tiszadob, 1943.október 22.) szombathelyi zenekari nagybőgőművész, ifjúsági
zenekarvezető;
Lakos Lászlóné Sütő Sarolta (Budapest, 1943.szeptember 11.) abonyi és dunakeszi
zeneiskolai zongora- és szolfézstanár;
Ifj. Lencsés Lajos (Dorog, 1943.) zeneművész-tanár előadóművész;
Litauszkiné Zsadányi Valéria (Óbecse, 1943. április 24.) dorogi zongoratanár és
igazgató helyettes, nyergesújfalui tagiskola-vezető;
Lukács István
(Vág, 1943. január 14.) MÁV és MRT szimfonikus zenekari fagottművész-tanár,
szólamvezető;
Maros
Miklós (Pécs,
1943. november 14.)
Svédországban élő magyar zeneszerző, a Svéd Zeneszerzők Szövetségének elnökségi
tagja, majd alelnöke, 1998 óta a Svéd Királyi Zeneakadémia tanára. Főbb művei:
4 szimfónia, 8 versenymű, kamaraművek, kórus-, vokális és elektronikus darabok;
Marton Éva
(Budapest,
1943. június 18.
–) opera-énekesnő, tanszékvezrető egyetemi tanár 1972-ben Christoph von Dohnányi
meghívására a frankfurti operához szerződött, itt kezdődött
diadalmas nemzetközi pályafutása. Még abban az évben fellépett a Firenzei
Fesztiválon Rossini Tell
Vilmos című dalművében, majd 1973-ban Bécsben és 1974-ben Münchenben mutatkozott be. Ezután sorra érkeztek a meghívások
a világ nagy zenei központjaiból. 1976-ban a New Yorki Metropolitan Operában debütált Wagner
A nürnbergi mesterdalnokok című
operájában. Ezt követően még 93 alkalommal lépett fel a világhírű színház
színpadára. Hatalmas repertoárjából önkényesen kiemeltük Puccini Turandot-jának
címszerepét, melyet 1983-tól énekelt a MET-ben Franco
Zeffirelli rendezésében, James Levine vezényletével. Kalaf herceget Plácido
Domingo énekelte. 1983-ban, a Metropolitan Opera megnyitásának 100.
évfordulójára rendezett gálaesten Ő énekelte a nyitószámot („In questa reggia”
– Turandot áriája). Magyarországon 1986-ban énekelte el Turandot szólamát,
partnere Molnár András volt. Negyedszázados operaénekesi jubileumát a Magyar
Állami Operaházban ünnepelte, a Bánk bán Gertrudisát alakította 1993-ban. 2005-ben nevezték ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
tanszékvezetőjévé az ének tanszékre.
Mátyus Sándor
(Ófehértó, 1943. szeptember 29.) közismereti iskolai ének-zenetanár
Baktalórántházán, zeneiskolai trombita- és szolfézstanár Nyíregyházán,
Mátészalkán igazgató és fúvószenekari karnagy;
Meizl Ferencné
(Kiskunfélegyháza, 1943. március 21.) általános iskolai ének-zenetanár
Kiskunmajsán és Kiskunfélegyházán;
Dr. Méreiné Domokos Ilona (Pécs, 1943. május 29.) komlói, zalaegerszegi és
pécsi zeneiskolai zenekari hegedűművész-tanár;
Mészárosné Lánci Judit (Diósgyőr, 1943. július 29.) komlói, zalaegerszegi és
pécsi zeneiskolai rézfúvó- és szolfézstanár Miskolcon;
Mondokné Egerszegi Anna (Balatonalmádi, 1943. szeptember 7.) zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár (Farán, Hegyeshalom, Győr), győri színházi énekkari
művész;
Nagy Béláné Talmácsi Jolán (Hódmezővásárhely, 1943. április 10.) szarvai
főiskolai óvóképző intézeti ének-zene- és pedagógia tanár, óvónő;
Cs. Nagy Tamásné Farszky Zsuzsanna (Kisvárda, 1943. szeptember 4.) váci zeneiskolai
zongoratanár;
Nádor György (Budapest,
1943. augusztus 4.) zeneakadémiai zongoraművész-tanár;
Dr. Ocskay György (Budapest, 1943. március 21.) középiskolai ének-zenetanár, karnagy
Egerben;
Ordódy Gáspár (Budapest,
1943. április 29.) operaházi zenekari gordonkaművész, miskolci zeneiskolai
tanárképző főiskolai tanár;
Parák János (Budapest,
1943. április 4.) Budapest XIX. kerületi zeneiskolai klarinéttanár,
operettszínházi zenekari művész;
Patkó József (Pécs,
1943. december 3.- Budapest, 1999.) zongoraművész, operaházi vezető
korrepetitor, zeneakadémiai zongorakísérő-tanár, tanszékvezető;
Perényi Eszter
(Budapest, 1943. december 15.) zeneakadémiai hegedűművész-tanár, tanszékvezető,
kamaraművész;
Perényi Mária
(Nagyvárad, 1943. október 2.) hegedűtanár, operaházi zenekari művész;
Perjés Margit
(Budapest, 1943. szeptember 20.) kaposvári zeneiskolai klarinéttanár,
kamarazene-művész;
Pertis Zsuzsa
(Budapest 1943. május 21. – Budapest, 2007. június 5.) zongora-
és csembalóművész,
zeneakadémiai zongorakötelező tárgy tanár, a Liszt Ferenc Kamarazenekar alapít
tagja;
Radulov Erika
(Debrecen, 1943. április 28.) tiszavasvári és hajdúböszörményi zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár;
Rideg Lajos (1943.
augusztus 11.) gyulai zeneiskolai klarinétművész-tanár, igazgatóhelyettes,
szimfonikus zenekari művész;
Rózsa László
(1943.november 21.) karnagy, sárospataki és debreceni tanárképző főiskolai
tanszékvezető tanár, megyei szakfelügyelő;
Rozsinszky László (1943. szeptember 16.) gitárművész-tanár Mezőtúron;
Saru Károly
(1943. január 4.) zenekari gordonművész, kamaraművész, debreceni főiskolai
tanár;
Sz. Simonfai Mária (Pécs, 1943. május 27.) zeneművészeti szakközépiskolai
zongoraművész-tanár, korrepetitor (Pécs);
Dr. Sipos Jenőné Nagy Erika
(Budapest, 1943. február 15.) fővárosi VII. kerületi énektanár, frankfurti
operaházi énekművész, a budapesti, a teheráni és a tokiói zeneakadémiai
hangképző tanár;
Strackné Mohos Márta (1943. december 27.) középiskolai tanár, könyvtáros, muzeológus,
koncert- és kiállítás rendező, a Bartók Béla Emlékház első igazgatója;
Szabó Barnabás
(Nyíregyháza, 1943. július 31.) Újfehértón közismereti iskolai ének-zene- és
történelemtanár, igazgató;
Szabolcsi Miklós (Nyírbátor, 1943.június 15.) szegedi szakközépiskolai
kürtművész-tanár, zenekari kürtművész, nyírbátori zeneiskolai igazgató,
karnagy;
Szakcsi Lakatos Béla (Budapest,1943. július 8.) jazz-zongoraművész, zeneszerző, tanár;
Dr. Szarukánné Nagy Klára (Debrecen, 1943. január 13.) nyíregyházi és debreceni
zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető;
Szenthelyi Judit (Budapest, 1943. október 26.) zongoraművész, zeneakadémiai
korrepetitor-tanár;
Szöllősy József
(Szentes, 1943. március 24.) csongrádi és szegedi zeneiskolai hegedű- és
szolfézstanár, zenekari hegedű- és kamarazene művész;
Szúnyogh József (Kiskundorozsma, 1943. február 25.)
csongrádi zeneiskolai oboatanár, szegedi és debreceni szólamvezető zenekari
oboaművész;
Takács Dánielné Répászky Valéria (Kispest, 1943. november 15.) egri zeneiskolai
zongora- és szolfézstanár;
Takáts György
(Szeged, 1943. augusztus 9.) zeneszerző, zeneelmélet tanár;
Takáts Györgyné
(Kaposvár, 1943. március 22.) tanár, zenei könyvtáros;
K. Tóth László
(Orosháza, 1943. március 9.) orosházi zeneiskolai fúvóstanár, fúvószenekari
karmester;
Ubrizsiné Érsek Éva (Kecskemét, 1943. november 12.) kecskeméti általános iskolai
ének-zene- és történelemtanár;
Vadász Antal
(Budapest, 1943. június 16.) gyöngyösi és Budapest XI. kerületi klarinéttanár,
zenekari művész;
Veliczkyné Csák Judit (Sarud, 1943. október 17.) egri ének-zenetanár,
kórusvezető, zeneiskolai munkaközösség vezető, népdalkórus művészeti vezető;
Veres Adrienn
(Beregszász, 1943. június 21.) hajdúszoboszlói zeneiskolai zongoratanár,
igazgatóhelyettes;
Veroszta Magda (Budapest, 1943. október 1.) zongoraművész-tanár (Budapest, XIV. ker. és a németországi Espelkamp). Barabás Ernő zenetanár végrendeletében megbízta a Zeneakadémia Alapítványt, hogy alapítson egy díjat felesége, Veroszta Magda emlékére, amely bármilyen tudásfokon tanuló nyertes versenyző részére odaítélhető.
Vida Eszter
(Budapest, 1943. február 5.) zenei könyvtáros, művészeti szervező;
Völgyesi Gyöngyi (Szentes,1943. április 29.) veszprémi zongoratanár, korrepetitor,
zenekari ütőhangszeres művész;
Zászkaliczky Tamás (Budapest, 1943. december 26.) orgonaművészt-tanár,
kottaszerkesztő-kiadó;
Forrás:
●Ki kicsoda a magyar zeneéletben? (Zeneműkiadó Budapest, 1988., Szerkesztette:
Székely András)
●Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia, 2000., szerkesztette: Gádor Ágnes és Szirányi Gábor)
●Tari Julza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyezem Budapesti Tanárképző Intézete, Budapest 2005.
Szerkesztette: Zelinka Tamás