A 2012-es regensburgi EARLI JURE Konferencia
„A tanulás Odüsszeiája: Új horizontok felfedezése a tanulás és tanítás
területein” (A Learning Odyssey: Exploring new Horizons in Learning and
Instruction) – ezt a központi témát
választotta a 2012. július 23. és 27. között megrendezett nemzetközi
konferencia, az EARLI JURE (The Junior Researchers of EARLI), amelyen a világ 29
országából vettek részt a neveléstudománnyal foglalkozó doktoranduszok. A
konferenciának Németország Duna-parti nagyvárosa, Regensburg adott otthont,
melynek egyetemén a szakmai előadások mellett 17 magas színvonalú
műhelyfoglalkozás is várta a fiatal kutatókat.
Az EARLI és az EARLI JURE
A legelső, még meghívásos
EARLI konferenciát 1985-ben rendezték meg a belgiumi Leuvenben. A 150 fő
részvételével megvalósuló konferencián döntöttek úgy a szervezők, hogy
létrehozzák az EARLI-t (European
Association for Research on Learning and Instruction), a tanítás-tanulás
kutatásának legjelentősebb európai szervezetét, melynek első elnöke Eric De
Corte, a Leuveni Egyetem Oktatáspszichológiai Központjának vezetője volt 1985
és 1989 között. A szervezet létrehozásának egyik legfontosabb
célja az volt, hogy elősegítse az Európában neveléstudománnyal foglalkozó
kutatók közötti kapcsolatok kialakulását, megerősítését (az EARLI
létrehozásáról lásd bővebben Csapó, 1997; Csíkos, Józsa, Korom, Tarkó
1997). A társulás 1991 óta jelenteti meg saját
folyóiratát, a Learning and Instruction-t (Tanulás és Oktatás), amely az elmúlt
két évtizedben Európa legrangosabb, valamint nemzetközi szinten is vezető
pedagógia folyóiratává nőtte ki magát (a folyóiratról bővebben lásd: Molnár,
1997). A szervezet megalakulásának 25. évfordulóján, 2005-ben indították útjára
újabb folyóiratukat, az Educational Research Review-t, amely az utóbbi évek
során szintén Európa és a nemzetközi ranglista élére
került.1
1995-ben a hollandiai Nijmegenben megrendezett
hatodik EARLI konferencián született meg az a kezdeményezés, hogy a PhD
hallgatók és a doktori fokozatot két évnél nem régebben megszerzett fiatal
kutatók az EARLI-n belül létrehozzák saját szervezetüket. A következő, 1997-es
athéni EARLI konferencián szervezték meg először a „Kutató hallgatók napját”
(Research Students’ Day) a különböző konferencia–műfajok (fórum, műhelymunka)
keretében, ahol három témakörben (kommunikáció, metakogníció, tanulási
környezet) kilenc hallgató tartott előadást.
Az EARLI tagok száma a
megalakulástól kezdve folyamatosan növekszik. 1987-ben 300 körüli volt a
létszám. A legtöbben az akkori NSZK-ból (62), Hollandiából (46) és
Spanyolországból (23) csatlakoztak a szervezethez, a magyar tagok száma kettő
volt (Csapó, 1997). 2001-ben a már
több mint 1300 tag közé egyre nagyobb számban csatlakoztak PhD hallgatók is.
2008-ra az EARLI tagok száma Európa 40 országából mintegy 2000-re emelkedett,
jelenleg a világ 56 országából 2339-en tagjai a szervezetnek. Ezzel
párhuzamosan a JURE tagok száma is évről évre jelentősen nő, most 600 körül
van. A két szervezet
együttesen prezentálja évenkénti
tudományos konferenciáit, kétévenként az EARLI konferenciát, illetve a hozzá
kapcsolódó JURE előkonferenciát. Szintén kétévente rendezik meg önállóan is az
EARLI JURE-t, a Fiatal Európai Kutatók Neveléstudományi Konferenciáját. A JURE
mellett további speciális érdeklődési csoportok, SIG-ek (Special Interest
Groups) alakultak és alakulnak folyamatosan. Minden EARLI tag annyi SIG-nek
lehet tagja, ahánynak csak szeretne (az EARLI szervezeti felépítéséről és
működéséről bővebben lásd: Korom,
2001; Molnár, 2001). Jelenleg 22 SIG
működik, az egyik legújabb kutatási terület az Idegtudomány és Oktatás
(Neuroscience and Education), amelyhez kapcsolódóan 2010 júniusában Zürichben
első alkalommal konferencia szervezésére is sor került „Educational Neuroscience: Is it a field?” központi témával. Szintén
Zürichben szervezték meg első alkalommal az EARLI SIG-hez kapcsolódóan a JURE
előkonferenciát (1st EARLI SIG 18 Pre-conference for Junior Researchers) 2012
augusztusában „Tips & tricks for
methodolical issues and statistical, analyses in educational effectiveness
research” címmel.
A JURE konferenciák az
első időszakban, 1995-től 1999-ig csupán a kétévenkénti EARLI előkonferenciájaként
működtek. 1995-ben Hollandiában rendezték meg először, ezt követte Görögország
és Németország. A JURE előkonferenciák – melyek témái mindig kapcsolódnak az
EARLI témáihoz – rövidebbek, mint a kétévenkénti önálló konferenciák. Az utóbbiakat
hosszabb időtartamuk miatt research schools-nak, kutatási iskoláknak is
nevezik, ugyanakkor az előkonferenciákon is indítanak műhelyfoglalkozásokat a
doktoranduszok számára.
Az első önálló JURE
konferenciát (research school-t) Barcelonában szervezték 2000-ben. A szervező országok között található
Hollandia (2002), Törökország (2004), Észtország (2006), Belgium (2008),
illetve Németország (2010 és 2012). Az öt napig tartó konferenciákat a fiatal
kutatók számára indított igen magas színvonalú szakmai kurzusokkal bővítik,
valamint az amúgy is gazdag programot nemzetközileg elismert kutatók
előadásaival színesítik. A konferencián lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a
doktoranduszok levezető elnöki és moderátori feladatokat vállalhassanak,
amellyel hasznos tapasztalatokra tehetnek szert a további tudományos fórumokon
való szereplésekhez.
A 2008-as Leuvenben
rendezett JURE konferencián először a szervezőbizottság új értékelési rendszert
vezetett be. Egy tapasztalt kutató mellett többé-kevésbé hasonló témakörben
előadó doktoranduszok párosai bírálják egymás szakmai munkáit kvalitatív és
kvantitatív szempontok alapján, ami megkívánja az azonos szekcióban előadó
doktorandusz kutatási területének ismeretét. A bírálóknak két-három olyan
kérdéssel is készülni kell, melyek a másik doktorandusz előadásával
kapcsolatosak. Az előadások után ezeket a kérdéseket teszik fel először a
szakmai konzultáció/ vita elindításához. Ez az eljárás (peer-review process)
eredményesnek és hatékonynak bizonyult, nagymértékben hozzájárul a fiatal
kutatók módszertani ismereteinek bővítéséhez, valamint szakmai kapcsolataik
nemzetközi szintű kiépítéséhez.
A 2010-es frankfurti JURE
konferencián további újításokat vezettek be. A doktoranduszok három
műhelyfoglalkozáson vehettek részt a felkínált 15-ből. Három kiváló előadó,
Tamara van Gog, Helen Cowie és Csapó Benő oktatáskutató előadását hallgathatták
meg a részvevők. JURE konferenciához először csatlakozott az EARLI SIG,
képviselőivel a doktoranduszoknak a kávészünetekben lehetőségük nyílt a
találkozásra, beszélgetésre. Ezen a konferencián vezették be azt az újítást is,
hogy az EARLI konferenciákhoz hasonlóan különböző díjakat adtak ki a legjobb
prezentáció, legjobb poszter, a legjobb kerekasztal-vita, illetve a legjobb IKT
demonstráció kategóriákban.
Az ilyen típusú
tevékenységek évenkénti megszervezése a doktoranduszok számára egyedülálló:
nincs másik olyan nemzetközi szervezet, amely hasonló lehetőségeket kínálna a
PhD hallgatók számára a tanítás-tanulás területén a kutatói képességeik
fejlesztésére. Az EARLI JURE évről évre olyan alkalmakat nyújt a fiatal kutatók
számára, ami arra bátorítja őket, hogy aktívan vegyenek részt a nyári iskolák
és az előkonferenciák szervezésében, alakításában. A találkozók során
megvalósuló szakmai műhelyfoglalkozások, előadások, valamint a közöttük lévő
kávészünetek és egyéb más informatív interakciós felületek kiváló lehetőséget
nyújtanak a kutatói ismeretek bővítésére, valamint a nemzetközi kapcsolatok
kiépítésére, a nemzetközi tudományos közösségbe való integrálódásra.
A JURE konferenciákra jellemző, hogy a
kutatások fő fejlődési folyamatait tekintve a legfontosabb tájékozódási
forrásul a plenáris előadások szolgálnak, amiket különböző tudományterületekről
meghívott nemzetközileg elismert kutatók tartanak. A résztvevők szakmai
anyagaikat három formában prezentálhatják: előadás (paper session) vagy poszter
formában, illetve a kerekasztal szekciók keretein belül. Az előadások tematikus
szekciók szerint kerülnek bemutatásra, egy szekcióban egymás után három
prezentációt hallgathatunk. Mindegyik előadás után lehetőség adódik kérdések
feltételére, építő jellegű kritikák, javaslatok megfogalmazására. A poszter
szekciók során a levezető elnök közreműködésével a résztvevők poszterről
poszterre haladva ismerkednek meg a beadott munkákkal. A néhány perces szóbeli
prezentáció csak a téma lényegi kiemelésére, a főbb eredmények bemutatására
szolgál. Az érdeklődők további információkat találhatnak a helyszínen elvihető,
vagy akár elektronikusan utólag is elküldhető handout-ban. A poszter
prezentációk után természetesen lehetőség nyílik megvitatni az előadókkal és a
résztvevőkkel a bemutatott témákat. A kerekasztal szekciókban olyan kutatások
kerülnek megvitatásra, amelyek jelenleg is megvalósítás alatt állnak. Ez az
interakciós fórum kiváló felület arra, hogy a kutatók hasznos, építő jellegű
szakmai kritikákat kapjanak kutatásuk részeredményeit és módszertani kérdéseit
illetően (a konferencia-műfajok bemutatását lásd bővebben: Csíkos, 1997). A sokszínű szakmai programot kiegészítik a
fogadások, közös kirándulások, városnézés. A konferencia hivatalos szakmai
programjának további része a megnyitó és a záró ceremónia is.
EARLI JURE konferencia Regensburgban
Németország egyike a
szervezetbe legtöbb tagot delegáló országoknak. Eddig három alkalommal
szervezett JURE konferenciát: 1999-ben Gotheburgban a harmadik, 2001-ben
Freiburgban az ötödik, majd 2010-ben Frankfurtban pedig a tizennegyedik
konferenciát Connecting Diverse
perspectives on Learning and Instruction: A Conference of Synergy címmel.
A 2012-es JURE konferenciára 29 európai és
Európán kívüli országból érkezett közel 140 résztvevő. A szakmai anyagok bemutatása 46 szekcióban történt, ahol 136 előadást hallgathattak
meg a doktorandusz hallgatók. Legmagasabb számban a tanulmányok (paper
presentation) fordultak elő, 26 szekcióban 50 prezentáció. A konferencia során
10 szekcióban 60 poszter bemutatóra, valamint szintén tíz szekcióban 26
kerekasztal-megbeszélésre került sor. Rendkívül változatos témák közül
válogathattak a hallgatók. Az 1000 szavas összefoglalókat az idei konferenciára
2011. december 22-ig lehetett online feltölteni, az elfogadásról való döntés
2012. január 31-ig érkezett meg. Amennyiben ez elfogadásra került, egy bővebb
összefoglalót is el kellett küldeniük a résztvevőknek, melyekről aztán egy
tapasztalt kutató, valamint egy másik résztvevő szakmai véleményt fogalmazott
meg. A konferenciához kapcsolódóan a szervezők a honlapon, illetve (www.earli-jure2012.org)
a Facebook, Twitter és LinkedIn közösségi oldalakon folyamatosan tájékoztatták
az érdeklődőket.
Plenáris előadások
Az idei JURE-n négy nemzetközileg is elismert
professzor tartott előadást. A konferencia nyitó előadását Prof. Dr. Jos Beishuizen
tartotta, aki tagja az EARLI Végrehajtó Bizottságának, emellett 2009–ben az
EARLI Konferencia elnöke volt Amsterdamban. Előadása a Megértés és részvétel a
diákok közösségében (Understanding and Participation in Communities of
Learners) címet viselte, legújabb kutatásának (Sparkling School Project) eredményeit mutatta be a PhD hallgatóival
közösen folytatott kísérleteiről a magyarázó
szövegek megértésével kapcsolatban. Munkatársaival
együttműködve egy amsterdami középiskolában tanulmányozták, hogyan tanulnak a
diákok olyan tudományos kísérletek esetében, melyet nem tanár, hanem tanulói
közösség vezet. Karl Steffens-sel együtt arra nézve próbáltak meg
következtetéseket levonni eredményeikből, hogy hogyan szabályozzák a diákok saját tanulási folyamataikat
egy IKT-val támogatott tanulási környezetben. Jos Beishuizen szerint a 2012-es
JURE központi témája - Új horizontok felfedezése a tanulás és oktatás
területén - kihívást jelent a fiatal kutatók számára, akiknek újításai
motorként működnek az EARLI közösségén belül.
Prof. Dr. Katharina Scheiter tartott előadást a
konferencia másnapján. 2009-ben ő volt az
Erik de Corte-díj nyertese, amit fiatal, ígéretes kutatóknak ítél az EARLI.
Szintén ő a koordinátora a SIG 2-nek, amely a szöveg és ábrázolás megértésével
foglalkozik (Special Interest Group 2: Comprehension of Text and Graphics
EARLI). Kutatása arra fókuszál, hogy a tanulók hogyan alkalmazzák a különböző
ábrázolási típusokat (szövegek, ábrák, diagramok, egyéb animációk) a tudás
megszerzése érdekében.
A következő napon Prof. Dr. Erno Lehtinen tartotta
meg előadását, aki 2009-ben elnyerte az EARLI Oeuvre-díját, 2007-ben nyertese volt az EARLI Legkiválóbb Publikációja
címnek, valamint tagja (1989-1993), választott elnöke (1999-2001), majd elnöke
(2001-2003) volt az EARLI Végrehajtó Bizottságának, jelenleg a turkui egyetem
professzora. Magyarországon is járt meghívott előadóként az I. és a X. Országos
Neveléstudományi Konferencián. Előadásában bemutatta
kutatásainak eredményeit, melyek célja a tanulásban bekövetkező minőségi
változások megismerése a kora gyermekkori fejlődéstől egészen a különböző
felnőttkori munkahelyi szituációkig. Kutatásának hosszú távú célja annak
megértése, hogy a tanulásban szerepet játszó mikro-szintű kognitív struktúrák,
a tudás kulturális modelljei, valamint a különböző motivációs aspektusok hogyan
vezetnek magas szintű szakértelemhez, vagy épp ellenkezőleg, tanulási
nehézségekhez.
A közelmúltban az EARLI Végrehajtó Bizottsága felkérte Erno
Lehtinen-t, hogy készítsen tervet egy új on-line EARLI folyóirat elindítására,
melynek címe New Approaches in Learning Research. A kezdeményezés
egybevág a 2012-es JURE konferencia témájával is, amely egyben rávilágít a
fiatal kutatók néhány különösen fontos feladatára, az új elméleti és módszertani
horizontok keresésére.
A 2011-es exeteri EARLI konferencia egyik
kiemelt területe az idegtudományok és az oktatás kapcsolatának vizsgálata, ahol
a plenáris előadás mellett még további hét prezentáció is elhangzott ebben a
témában (Bacsa, 2011). A JURE konferencia utolsó plenáris előadása illetve az
egyik szakmai műhelyfoglalkozás is ezzel a témával foglalkozott. A
plenáris előadást Prof. Dr. Bert de Smedt tartotta, aki a 22. SIG (Idegtudomány és Oktatás)
koordinátora, valamint segédprofesszora a leuveni Katolikus Egyetem
Neveléstudományi és Pszichológiai Karának. Elsődleges kutatási területe a
gyermekek matematikai készségeinek vizsgálata. Agyi képalkotó eljárásokat
alkalmazva kutatásai arra irányulnak, hogy a gyermekek hogyan fejleszthetik
leginkább aritmetikai képességeiket, valamint hogy mely neurokognitív
mechanizmusok az alapjai fejlődésüknek. Kutatásának célja, hogy integrálja a
kognitív idegtudományt a pedagógiai kutatásokkal.
Műhelymunka-foglalkozások
Az idei JURE Konferencián az eddigi legtöbb, 17
szakmai műhelymunka-foglalkozás közül választhattak hármat a résztvevők, ezeket
öt különböző csoportba rendszerezték: (1)
Kvantitatív módszerek: Longitudinális adatelemzés; Strukturális
egyenletmodellezés kezdők és haladók számára; A többszörös regresszióanalízisen túl; Metaanalízis a
tanítás-tanulás folyamatának kutatásában. (2) Kvalitatív módszerek: Kvalitatív szintézis a neveléstudományban. (3)
Statisztika és programozás: R Programozás; Matlab: Átfogó eszköz a kvantitatív adatok összegyűjtésére és analizálására.
(4) Új módszertani irányok: Idegtudomány az oktatásban: jelenlegi kutatások és
tendenciák; Szemmozgás elemző vizsgálatok a neveléstudományi kutatásokban
kezdők és haladók részére; Viselkedéses vizsgálatok tervezése E-Prime-mal
kezdők és haladók részére. (5) Kutatóvá válni: Ismerkedés az EARLI-vel,
EARLI kiadványok és üzleti találkozók; Tudományos folyóiratok
publikációs lehetőségei; A Springer Kiadó; Neveléstudományi folyóiratok
elérhetősége.
A különböző műhelymunka-foglalkozások kiváló terepet
szolgáltattak arra, hogy a fiatal kutatók bővítsék szakmai ismereteiket és
megvitathassák a felmerülő kérdéseiket egymással és a területek
szakértőivel. Jelen írásunkban nem
célunk, hogy részletesen foglalkozzunk az összes műhelymunka-foglalkozással,
azonban néhány műhely bemutatása is elegendő ahhoz, hogy érzékelhetővé váljon
azok magas szakmai színvonala, valamint gyakorlati haszna a neveléstudománnyal
foglalkozó kutatók számára. Az idegtudományok és az oktatás kapcsolatának
korábbi kutatásairól és jövőbeli irányairól tartott műhelymunka-foglalkozást
Meno van der Schoot a konferencia első napján. Meno van der Schoot az
amsterdami Vrije Egyetem Oktatási Idegtudományi Karának
professzora. A műhely központi kérdése az volt, hogy mi módon lehetséges hidat
építeni a kognitív idegtudomány és a neveléstudomány közé, valamint
azonosíthatóak-e a témakörben általános alapelvek és mechanizmusok.
A szemmozgás vizsgálatok alkalmazása a neveléstudományi kutatásokban -
Using Eye-tracking in Educational Research
címen tartott szakmai műhelyfoglalkozást Tamara van Gog és Halszka Jarodzka. A
szemmozgás elemzése egyre népszerűbb módszertani eszköz. Segítségével például
egy olvasási feladat megoldása során nyomon követhetjük a pislogást (blinks), a fixációkat, a fixációk
közti ugrásokat, vagyis a szakkádokat (saccade), valamint a pupilla méretének
változásait is (pupil dilations). A kezdő csoport foglalkozásán bemutatásra
került a szemmozgás elemzés (eye-tracking) elméleti, pszichológiai és technikai
háttere, a vizsgálati eszközök különböző típusai és a vizsgálatok céljai,
alkalmazásának különböző módjai. Ugyanakkor a szemmozgás elemzés nem csupán
pedagógiai kutatási eszköz, hanem olyan lehetőség, amivel elősegíthetjük a
diákok tanulási fejlődését is. A haladó
kurzus résztvevőinek alkalmuk volt arra, hogy az szemmozgás elemzéssel
kapcsolatos kérdéseikre választ kapjanak, valamint annak megvitatására is, hogy
hogyan tudják beépíteni ezt a technikát saját kutatásaikba. A kutatási terület
népszerűségét jelzi, hogy a szemmozgás elemzéssel a JURE konferencia folyamán a
kurzusok mellett a Text and Graphic
Comprehension: Eye-Tracking Approaches szekció is foglalkozott.
Közösségi
programok, kapcsolatépítés
Az idei regensburgi JURE konferencián számos
lehetőséget biztosítottak a nyári kurzusok résztvevőinek különböző közösségi
programokra, ismerkedésre. A hétfői előadások utáni szabadprogram fogadással
kezdődött, valamennyi résztvevő együtt tölthetett egy nagyszerű estét a
kampuszon. Kedden este kiválóan megszervezett városnéző túrákon vehettek részt
a doktoranduszok, több különböző program közül válogathattak:
Regensburg, az Unesco Világörökség része, Felfedezések a történelmi
belvárosban, A Neufarrplatz dokumentálása, Középkori séta, valamint Castra
Regina (az ókori Regensburg). A JURE
2012 résztvevőinek lehetősége nyílt arra is, hogy az előadások szüneteiben
párbeszédeket kezdeményezzen a workshopok szakmai vezetőivel, illetve a
meghívott előadókkal (Coffee session with
our VIPs). A konferencia során alkalom nyílt megismerkedni a
Springer és az Elsevier Kiadók kiadványaival, emellett kapcsolatot teremteni a
kiadókkal. A JURE konferencia az
idei évben volt a leghosszabb, öt napig tartott, elsősorban a szakmai
műhelyfoglalkozások bőséges választéka miatt. A konferencia zárónapján
kutatásaik finanszírozását elősegítő lehetőségeket mutattak be a fiatal kutatók
számára.
A
magyar résztvevők
Magyarországot öt PhD
hallgató képviselte, melyből négy fő a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi
Doktori Iskola, egy pedig a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori
Iskolája hallgatója. Molitorisz Anikó (témavezetője Csíkos Csaba) kutatásában a tankönyvolvasási stratégiák használatának tudatosságát
vizsgálta. Kutatása során tizenegyedik évfolyamos tanulókat kérdezett meg
arról, hogyan gondolkodnak a Mokhtari és Reichard (2002) szerzőpáros nevéhez
fűződő Metacognitive Awareness of Reading Strategies Inventory (MARSI) kérdőív
magyar nyelvre adaptált változatának (Kelemen-Molitorisz, 2009) kitöltése
közben. Pásztor Attila
(témavezetője Csapó Benő) előadásában egy induktív
gondolkodást fejlesztő játék hatékonyságát hasonlította össze számítógépes és
’face-to-face’ környezetben. Szabadi Magdolna (témavezetője Zsolnay Anikó) a szociális
kompetencia érzelmi elemeinek egy zeneterápiás eszközöket használó, tanár
szakos hallgatók körében végzett tréningprogrammal történő fejlesztését mutatta
be. Buzás Zsuzsa (témavezetője Kerek Ferenc) a hangszertanulás
lehetséges transzferhatásait vizsgálta a zeneművészeti szakközépiskolai diákok
körében. Kádár Anett (témavezetője Farsang Andrea) poszter prezentációjában a
földrajz tantárgy oktatása és tanulása során megjelenő tévképzetek
kialakulásának hátterét, valamint a földtudományi fogalmak hatékony tanításának
lehetőségeit vizsgálta az általános iskola 3. osztályától a középiskola 11.
osztályáig. Két előadó (Buzás Zsuzsa és Pásztor Attila) levezető elnöki
feladatokat is vállalt az Influence of
Gender on Teaching and Learning, illetve
a Methodological Advances to the
Study of Students szekciókban.
Befejezésül
Az EARLI 1985-ös megalakulása óta folyamatosan
bővül, napjainkra minden kétség nélkül nevezhetjük Európa legnagyobb pedagógiai
szervezetének. Az EARLI szárnyai alatt létrejött JURE az elmúlt években szintén
jelentősen gyarapította tagjainak létszámát, valamint működése során mára már
számos olyan eljárást vezettek be, amelyeket csak legnagyobb nemzetközi
konferenciák mondhatnak magukénak. Emellett a JURE találkozók egyúttal nyári
iskolák is, hiszen évről évre egyre szélesebb műhelymunka foglalkozások várják a
résztvevőket.
Összegzésül elmondható, hogy a regensburgi
EARLI JURE konferencia kiváló alkalom volt a fiatal kutatók számára, hogy
bővítsék szakmai ismereteiket, valamint hogy integrálódjanak a nemzetközi
tudományos közösség vérkeringésébe. A szakmai fórumok mellett az előadások és
szekciók szüneteiben, a különböző kulturális rendezvényeken olyan szakmai
ismeretségek és barátságok alakulhattak ki, amelyek alapvetően meghatározhatják
egy kutató későbbi pályafutását.
2013. augusztus 27-31. között szintén Németország
szervezi meg a 17. EARLI konferenciát Münchenben, melyhez előkonferenciaként
kapcsolódik a JURE pre-konferencia Responsible
teaching and Sustainable learning (Felelősségteljes tanítás és fenntartható
tanulás) címen augusztus 25-27. között. Bízunk benne, hogy Münchenben, valamint
az elkövetkező EARLI konferenciákon egyre nagyobb arányban képviseltetik
magukat a hazai kutatók, és lehetőségük adódik az eddigiekben említett előnyök
kiaknázására.
Jegyzet
(1) A tudományos folyóiratok szakmai elismertségének
számszerű mutatója az impaktfaktor, amelyet a folyóiratok idézettsége alapján
határoznak meg (hivatkozási index). Ezen mutató szerint a Learning and
Instruction a nemzetközi szintéren megjelenő 203 szakfolyóirat közül a 2., míg
az Educational Research Review a 9. helyen áll az Education and Educational
Research (Oktatás és Pedagógia Kutatások) kategóriában.
Irodalomjegyzék
Bacsa Éva (2011): Exeter fogadta 2011-ben az
oktatáskutatókat. Iskolakultúra, 12. 4. sz. 67-74.
Csapó Benő (1997): A tanulás és oktatás
kutatása mint önálló tudományág. Iskolakultúra, 7.
12. sz. 3–13.
Csíkos Csaba (1997): Az EARLI konferenciák
szerepe a tudományos életben. Iskolakultúra, 7.
12. sz. 96–99.
Csíkos Csaba, Józsa Krisztián, Korom Erzsébet, Tarkó Klára (1997): Egy
formálódó tudományos közösség. Iskolakultúra,
7. 12. sz. 108-117.
Korom Erzsébet (1997): Az EARLI szervezet és
működése. Iskolakultúra, 7. 12. sz. 93-96.
Molnár Edit Katalin (1997): Az EARLI
folyóirata: Learning and Instruction. Iskolakultúra,
7. 12. sz. 118-120.
Molnár Gyöngyvér (2001): Az EARLI kilencedik
konferenciája. Iskolakultúra, 11. 11. sz. 59–64.