Napjaink zenéi V.

 

 

A tragikus körülmények között elhunyt Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész emlékének szentelt koncerttel ért véget a 38. Korunk zenéje hangversenysorozat. Illő volt, hogy a szervezők megemlékeztek a nagyszerű muzsikusról, aki fontos feladatának tartotta a kortárs zene bemutatását, műsoron tartását, valamint megszerettetését és megismertetését a közönséggel. Szinte minden huszadik századi magyar zeneszerzőnek játszotta műveit. Sokan az ő felkérésére, vagy neki ajánlva írták darabjaikat. Előadóművészként, tanárként, zeneszerzőként egyike volt zeneéletünk meghatározó személyiségeinek.

 

Az első műsorszám Gyöngyössy Zoltán (1958 – 2011) saját szerzeménye, a Trió volt. Így utólag hallgatva, mintha erre a megemlékezésre komponálta volna. Megrendítő, torokszorító élmény volt. Az előadók, Matuz István, Matuz Gergely és Fülep Márk is valami hasonlót érezhettek. Nagy alázattal szólaltatták meg a volt kolléga, művésztárs alkotását.

 

Tihanyi László (1956) is Gyöngyössy Zoltánnak komponálta művét, az Epilegomena [Kiegészítés] – Jan Jansson a Tejúton-t. Először szólódarabként született meg – Gyöngyössy Zoltán felkérésére – Jan Jansson utazása Dániából Dániába címmel, majd ez a zenekarral kibővített változat is elkészült. Az ismertetőben a szerző bonyolult magyarázatot ad a címre, miszerint az első változatban Weöres Sándor elbeszélő költeményének, a Bolond Istóknak a szereplője tesz zenébe szőtt utazást, míg a most elhangzottban, ugyanez a szereplő az el camino-t járva igyekszik Párizsból Santiago del Compostela-ba, transzcendentális módon, a Tejúton. A szólista Matuz István volt, aki ténylegesen vándorolt a koncertteremben, hangszereit is egyre mélyebb fekvésűre cserélve. A karzaton pedig vonósok foglaltak helyet, hogy szinte végig halk aláfestő zeneként egy régi zarándokéneket játsszanak.

 

Varga Judit (1979) művének – … alles Fleisch…[…minden test…]  – címe  bibliai idézet. (Péter I. 1,24). (Ősbemutató). A hivatkozott hely az ember mulandóságáról, tettei hiábavalóságáról szól, szemben az Úr beszédével. A zene a kezdeti viszonylag zaklatottabb hangvétel felől lassan hallhatóan a kiegyenlítettség, a megnyugvás irányába halad. A szerző jól bánik a szimfonikus nagyzenekar kínálta lehetőségekkel, műve változatos, élvezetes, könnyen befogadható. Egyértelműen szakít a modernista irányzatokkal, s szép hangzásra törekszik.

 

 

Madarász Iván (1949) a Concerto FLA című alkotásával kapcsolódott a Gyöngyössy Zoltán emléke előtt tisztelgő művekhez. A cím egyrészt az F és A hangokra, másrészt a fuvola rövidítésére utal. Korábban Gyöngyössy művész úr is játszotta a darabot, most Vámosi-Nagy Zsuzsa szólaltatta meg. A fuvolaversenynek is beillő mű egytételes, mégis jól elkülöníthetően hármas – gyors, lassú, gyors – tagolású.  Fő jellemzője a határozott, egyértelmű ritmikus lüktetés, amit időnként lábdobogás, kopogás erősít. Határozott felépítésű, szuggesztív zene. A szólista nagyszerűen oldotta meg technikailag egyáltalán nem könnyű feladatát, a szimfonikusokból alakult vonószenekar is méltó partnere volt. Érzékenyen, a kellő figyelemmel kisérték.

 

Az este befejező műsorszáma Kurtág György (1926) Üzenetek zenekarra, op. 34. című alkotása, igen érdekes kompozíció. A ciklus darabjai, a tételek, mind régebbi művek átiratai, meghangszerelt változatai. Sőt, eredetileg kórusra írt mű, ez alkalomra más zeneszerző által készített zenekari átirata. A részek ezért meglehetősen különbözőek. A tételek sorrendje a következő: Levél Eötvös Péternek (1994); Helyzetkép. Néhány szó Jeney Zoltánhoz (1993); Aus der Ferne. [Távolból] Hommage ŕ Alfred Schlee 85 (1986/1991/1994); …a solemn air…[…egy ünnepélyes dallam…] Hommage ŕ Simon Albert (1996); Inscription on a Grave in Cornwall [Egy cornwalli sírfelirat] (1995) – a kórusszólamok Bali János hangszeres átiratában (Bemutató); Virág az ember – Kocsis Zoltánnak. In memoriam Kocsis Ottó (1995)

Rövid, elmerengő tételek, kérdések, töprengések, üzenetek. Frappáns, koncentrált zenék.

 

A koncerten kiváló szólistákat és nagyszerűen muzsikáló MÁV Szimfonikus Zenekart hallhattunk Tihanyi László vezényletével. Az egész hangversenysorozatra jellemző volt a kimagasló szakmai színvonal, úgy a szerzők, mint az előadók részéről. Elismerés és köszönet a szervezőknek, közreműködőknek, támogatóknak, hogy létrejöhetett a kortárs zenének ez az immár 38. ünnepe. A záróhangversenynek, – mely az ősz egyik legfontosabb kortárszenei rendezvénysorozatának volt befejező aktusa – ismét az Olasz Kultúrintézet adott otthont.

                                                                         

Eisenbacher Zoltán*

 

38. Korunk Zenéje

„In memoriam Gyöngyössy Zoltán”

 

Gyöngyössy Zoltán:                             Trio

Tihanyi László:                       Epilegomena – Jan Jansson a Tejúton

Varga Judit:                                            …alles Fleisch…

Madarász Iván:                       Concerto FLA

Kurtág György:                       Üzenetek zenekarra op.34.

 

Fülep Márk                              fuvola

Matuz István                           fuvola

Matuz Gergely                        fuvola

Vámosi-Nagy Zsuzsa                            fuvola

Tihanyi László                        karmester 

MÁV Szimfonikus Zenekar

Olasz Kultúrintézet

2012. október 10.

 

 

 


* A szerző a fővárosi XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola igazgatója, egyetemi filozófia- és esztétika tanári képesítéssel is rendelkező művésztanár.