A hűség nem évül el
Emléktábla avatás a hegy lábánál

Dr. Bárdos Kornél Albert ciszterci zenetudósra emlékeztek halálának 20. évfordulóján volt pályatársak, tanítványok, ciszterciek, 2013. október 27-én 15.00-kor, egykori lakóhelyén, a XI. kerület Bartók Béla út 15. szám alatt.

A márvány-emléktábla felavatásakor ragyogó napsütéses vasárnap délután gyűltek össze a zenetudós egykori otthona falánál barátok, tanítványok, pályatársak, kórustagok, ciszterciek, hogy megemlékezzenek “Kornél bácsiról”. A jelenlévők a visszaemlékezésekből megtapasztalhatták, hogy mennyire elevenen él az emlékekben örökké vidám, kiegyensúlyozott alakja és tudományos műveinek, írásainak hitelessége.

A résztvevőket a megemlékezést szervező Csányi Tamás, a Szent Imre-templom karnagya – maga is Bárdos tanítvány – köszöntötte, felhangolóként a Salve Regina gregorián éneket intonálva.

Barlay Bence, a Ciszterci Szent Imre Gimnázium igazgatója személyes hangvételben emlékezett a gimnázium nevében Bárdos Kornélra, az alkotó emberre, a közösséget összefogó szerzetesre és a zenéért rajongó tudósra.

Urr Ipoly ciszterci, a Szent Imre plébánia és rendház képviseletében “Albert atyára” emlékezet, a szerzetesre, aki a rend újraindulása után rögtön belevetette magát a rendi növendékek zenei ismeretének fejlesztésébe, sok történetet mesélve a zirci közösség egykori zenei életéről. Ő egyike volt annak a három nagy zenei tehetségnek a rend feloszlatása előtti időben, akire – Rajeczky Benjamin és Nyolcas Ipoly mellett – mindig büszkének kell lennie a cisztercieknek.

A Zenetudomány Intézet részéről Pim Katalin zenetörténész emlékezett a kutatásban – különösen a latin és ónémet anyagok feldolgozásában – gyors és precíz kollégáról.
A Prima Primissima díjas Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola részéről Mészáros Lászlóné igazgató asszony mondott felemelő gondolatokat.

A záróének után az együttlét szolid koccintással folytatódott.

(Csányi Tamás)