HERZ
DORMAN ALIZ*
Zenetanárok
képzése Németországban
A német zenetanárképzés három
fázisból áll (az oktatás szervezése szövetségi államokként jelentősen
különbözhet):
– a tudományegyetemen vagy a „Hochschulé”-ban folytatott
elméleti tanulmányokból (utóbbi a konzervatóriumokból kialakult felsőoktatási
intézmény);
– hospitálásból és gyakorlati tanításból,
valamint ezek tapasztalatainak önálló kurzuson történő
megbeszéléséből és értékeléséből;
– kiegészítő tanulmányokból (ilyen az
általános és középiskolai zenetanítás vagy a zeneiskolai hangszeres tanítás).
Az egyetemi tanárképzésben végzett hallgatók – a
szövetségi államokban iskolatípus-rendszerétől függően – különböző
iskolákban és tantervi szinteken taníthatnak. A tanulási nehézséggel küzdő
gyermekeket oktató iskolák („Sonderschule”), valamint a gimnáziumok és az „általános
középiskolák” tanító tanárok részére („Sekundarstufe” I–II) tanárai számára
speciális, kiegészítő képzések is indulnak, de olyan tanterv is
összeállítható, mely az általános iskolákra, illetve a „Hauptschule” vagy a
„Realschule” tanári tevékenységére összpontosít.
Egyes szövetségi államokban lehetséges csak
zenét tanulni, de a tanárjelölteknek a legtöbb esetben más közismereti szak felvétele
is kötelező. Az alapképzésre/mesterképzés rendszerére való áttérés
folyamata szintén jelentős eltéréseket mutat, de a BA/MA diploma
előbb-utóbb mindenhol átveszi korábbi államvizsga („Staatsexamensprüfung”)
helyét, melynél az összes fontosabb vizsgát és a záróvizsgát a Szövetségi
Vizsgaközpont szervezte.
Tantervek
A tanulmányi idő kiszámítására (átlagosan
6–10 szemeszter) meghatározására jelenleg két számítási módot használnak: az
egyik a heti óraszámon alapul (a régebbi típusú tanulmányi képzések számára), a
másik az ECTS kreditszámokon. Az alapképzésben a tanulmányok mennyisége 180 kredit,
a mesterképzésben
1. táblázat
|
Tantárgycsoportok |
Tantárgyak |
|
Előadói
gyakorlat* |
Hangképzés
/ beszédképzés Hangszeres
(hangszeres és énekes) gyakorlat Részvétel
zenei és vokális együttesekben, azok vezénylése. (Néhány modul, mint az Ütőhangszeres
gyakorlat vagy a Tanórai zongorakíséret, különösen ajánlott) Harmonizáció-gyakorlat
IKT (info-kommunikációs technológia) használatával Mozgás
/ Tánc |
|
Zeneelmélet / Zenetudomány |
Hallásgyakorlat,
Összhangzattan, Formatan, Zenetörténet, Zenepszichológia, Zeneszociológia, Népzene |
|
Zenepedagógia |
Tantárgyi didaktika / Hospitálás |
*Általánosan ajánlott a különböző stílusok
ismeretét előíró tanterv
(A tantárgyelosztás egyetemenként változhat, az általános iskolai korosztályhoz tartozó tanárképzés néhány példáját az 1.1.–1.3. ábra mutatja.)
1.1. ábra
1.2. ábra
1.3. ábra
A tanárképzésben részt vevő hallgatóknak
kiegészítésként lehetséges a zenei néprajz, illetve a jazz, rock- és popzene,
területén is elméleti és gyakorlati képzés felvétele. A zeneelmélet-oktatásban
a hallgatók, intézménytől és a tanterv struktúrájától függően,
különböző modulok közül választhatnak. A kötelező, kb. 13 hetes tanítási gyakorlat történhet a képzési
idő alatt vagy – hosszabb, összefüggő folyamatként – a szemeszter
idején kívül.
Az
egyetemeken elterjedtté váló kereszttantervű oktatás a zenei képzésben
jelentheti például három tanulmányi terület (előadóművészet,
zenetudomány és pedagógia) kombinációját, vagy a zeneoktatás összekapcsolását
más szakokkal. (A 2. táblázat a vizsgáztatás rendjét mutatja be.)
2. táblázat
|
Felvételi
vizsga |
A
felvételi kötelező része az írásbeli és szóbeli feladatsor (utóbbi
hangszeres [főként zongora vagy gitár] és énekes meghallgatásból áll),
valamint az összhangzattan-tudás felmérése. Intézményektől függően
egyéb vizsgafeladat is lehetséges, például motivációs vagy
karrierterv-interjú. |
|
Vizsgaidőszakok |
A vizsgák eloszthatók a teljes tanulmányi időszakban (BA/MA). A hagyományos értékelési formák mellett a portfólió, a projektmunka és oktatói konzultációt követő visszajelzés is elfogadott, emellett egyes szemináriumok és hangszeres stúdiumok értékelése az oktató által felügyelt csoportos önértékelésként is történhet. |
|
Záróvizsgák |
A záróvizsga
értékelése a hangszeres/énekes előadás minősítésével, valamint
írás- és szóbeli (zeneelméleti és zenepedagógiai) vizsgafeladatokkal
történik. A tanárképzési modulban a záróvizsga teljesítéséhez átfogó
tudományos disszertáció és zenepedagógiai tárgyú esszé elkészítése is
szükséges – BA-képzésben a modulok közös értékelési alapját képezi az
előadás és (részben) a BA-szakdolgozat. |
A közeljövő
feladatai
A bolognai típusú képzések fokozatos
bevezetésével az előadóművész- és tanárképzést végző
konzervatóriumokban az alapképzés nyolc, míg az egyetemeken hat félévessé válik
(a mesterképzés mindkét intézménytípusban négy féléves marad).
A strukturális változások és a képzésbeli
különbözőségek a következő kihívásokkal járnak:
– egységesíteni kell az általános iskolai
zenetanár-képzést, egyben hatékonyan összekapcsolni a zenetanár-képzés három
fázisát;
– kezelni szükséges a németországi szövetségi
rendszer következményeként fennálló regionális oktatásbeli különbségeket
(például egyszerűsíteni az oklevelek szövetségi államok közötti kölcsönös
elismerésének folyamatát, megőrizve a regionális sajátságokat);
–
meg kell oldani a német ECTS-kreditrendszer
által okozott túlzott elméletközpontúság problémáját, valamint elősegíteni
a tanulás és tanítás önellenőrzésre alapozott formáit.