Miskolci
Kamarazenei Nyár 2014
az Egressy bicentenárium és
a verbunkos jegyében
2014. április
21-én ünnepeltük a második legfontosabb nemzeti énekünk, a Szózat
komponistájának, Egressy Béninek 200. születésnapját. Nem az ünneprontás
szándékával, de fel kell tennünk a kérdést: az ünneplés (formálisan) csak az
évfordulónak szólt, vagy sikerült megtölteni azt e jeles hazafihoz méltó
tartalommal? Arról van valójában szó, hogy míg a szomszédos országokban már
olyan zeneszerzők életművéből is elérhető valamilyen
összkiadás, akik ugyan nem tartoznak a zeneirodalom kánonjába, de hazájuk
zenetörténete és annak folyamatossága szempontjából fontosnak találtatott,
addig hazánkban ez a folyamat még csak Liszt életművét érintette. Pl.
hiába volt a 2010-es év Erkel bicentenárium, három első operáján kívül ez
idáig semmi más nem jelent meg többé-kevésbé hozzáférhető kiadásban. De
így van ez a 19. század első felének emblematikus zenei stílusával, a
verbunkossal és a vonzáskörébe tartozó csárdások, új magyar népies műzenék
világával, amihez az érdeklődő alig férhet hozzá. Egressytől
pedig a Szózaton kívül sajnos még a gyakorló zenészek is alig ismernek valamit.
Pedig rövid életét szinte mindvégig a nemzet és haladás szent ügyének
szolgálata töltötte ki: Egressy ott állt helyt, ahol csak szükség volt rá. De
melyik Egressyről is beszélünk? Mert volt ő színész, operaénekes,
nótaszerző (elsőként zenésítve meg Petőfit), hazafias férfikari
és vegyeskari művek komponistája, népénekek
megharmonizálója, tanár egy cigánybanda élén, operák szövegkönyveinek
fordítója, átírója, megírója, népszínművek szerzője, újságszerkesztő,
és hangversenyrendező, mindezt életének szűk 37 esztendeje alatt. Az
a tény pedig, hogy e rövid életnek, a pályakezdés szempontjából is meghatározó
időszakát megyénkben és városunkban töltötte, a méltó megemlékezés nemes
és ugyanakkor felelősségteljes feladatát rója ránk.
Így a már egy
évtizedes hagyománnyal rendelkező Miskolci Kamarazenei Nyár idei
programjai is az Egressy évforduló jegyében kerülnének megrendezésre, amely
éppen abból az elhatározásból született, hogy a 6 napos rendezvény keretében
mind a Miskolciak, mind a nyárvégi időszakban talán épp a rendezvény
unikális jellege miatt idelátogatók a lehető legteljesebb képet kapják
Egressy Béni életéről és művészetéről. Emellett azt is fontosnak
tartom, hogy a Papszer úti Herman Ottó Múzeum falára kerüljön egy Egressy
emlékét megörökítő tábla, aki az akkor Református Gimnáziumként
működő épület falai között végezte tanulmányait.
Egressy Béni
bicentenáriuma mellett a magyar romantikus zene még két másik nagyon fontos,
meghatározó alakjának van még évfordulója: 250 éve született Lavotta János és
Bihari János, akik Csermák Antal mellett az ún. verbunkos
triász meghatározó alakjai voltak. Mindhárom zenész megfordult megyénkben,
Lavotta pedig amellett, hogy e vidék nemesi kúriáin töltötte életének utolsó
időszakát, 1797-99 között Miskolcon élt és fennmaradt művei közül jó
néhányat itt is írt! De elhangzanak még Rózsavölgyi és a városunkban született
Reményi Ede kompozíciói is. Az ő művészetük nélkül csak
érintőlegesen beszélhetnénk Liszt rapszódiáiról, Brahms magyar táncairól,
Erkel korai operáinak nemzeti karakteréről, akárcsak Egressy
életművéről. Így az Egressy életművet és életutat reprezentálni
hivatott koncertek mellett e három jelentékeny zenész műveiből is
elhangzik majd egy hangverseny. Így a 6 napos rendezvény, Egressy mellett egy
igen színes keresztmetszetét azon kor zenéjének, amivel kapcsolatban
Petőfi, Rózsavölgyi halálára c. versében azt olvashatjuk: „Egyszer ember csak a magyar, mikor a fülét,
szívét megtölti a muzsika”. Mindezekhez szolgál még fontos adalékul a
műveket összekötő prózai részek sorozata, melyben a megzenésített
versek mellett olyan irodalmi művek részletei is elhangzanak, melyek
mélyebb kulturális összefüggésbe hozzák a reformkor társadalmát és zenéjét. A
zenei és prózai műveket a város előadóművészei adják elő,
mivel az elmúlt évek tapasztalata is azt mutatja, hogy igen jelentős
alkotóművészi erők vannak jelen Miskolcon, akik produkciójukkal
országos viszonylatban is megállják helyüket, csak lehetőséget kell, hogy
kapjanak. A hangversenyhez pedig olyan helyszíneket választottam, melyek
többsége Egressy életében is fontos szerepet játszott, amelyhez számtalan
dokumentum bemutatása vagy kivetítése is kapcsolódik majd.
Flach Antal
csembalóművész-tanár, a Miskolci
kamarazenei Nyár szervezője
Programok
Aug. 25. (hétfő) 17 óra, II. Rákóczi Ferenc
Megyei és Városi Könyvtár előadóterme (Görgey Artúr u. 11)
”Ragyognak tettei arany gyümölcs gyanánt”
Élőzenével
és zenei ritkaságokkal illusztrált előadás az Egressy és Lavotta évfordulók
jegyében, az Egressy-vándorkiállítás bemutatása. Közreműködik: Sziklavári
Károly zenetörténész, Dombóvári János (Lavotta-kutató) és Szabó Márta –
hegedű, Forgács Péter – ének, Balázs Adrienne –
zongora
Lavotta János:
Hegedűduók op. 22/5, op. 49/5,9,11, Homoródi nóta
Thern Károly: Fóti
dal
Egressy: Ablak
alatt / Elmennék én katonának
Magyar leány
az én rózsám
Ne menj rózsám
a tarlóra
Mi füstölög
ott a síkon távolba
Népdalok / Nem
úgy van már, mint volt régen
Fekete szemű szép
hölgyecske
Ereszkedik le a
felhő (Petőfi versére)
Csajkadal
Hozzá (Figaro
leánya c. francia színműből)
Románc (Az ördög
naplója c. francia színműből)
Népdal (Szigligeti
Zsidó c. népszínművéből)
Kocsmárosné,
eszem adta bort ide (a Két Sobriból)
***
Augusztus 26. (kedd) 18 óra, Avasi Templom
(Papszer 14.)
„S a nemzet Isten képe lesz”
Az
Egressy-család története, lelkészi hagyományai. Elhangzanak Egressy vallásos
alkotásai, nemzeti dalművei valamint Egressy szövegkönyveire írt Erkel
operák zenés imái.
Egressy: Szent
Dávid Zsoltárai / 24., 28., 32., 34. zsoltárok
Egressy: Szózat
– férfikari változat
Erkel: Szózat –
nőikari változat
Egressy: Himnusz
– férfikar
Egressy: Nemzeti
dal – vegyeskar
Egressy: Honvágy
– szólóének
Egressy: Fehérek
kara – Mindenható ki ülsz a csillagok felett – férfikar
Egressy: A
jegygyűrű / Oh, világok alkotója – vegyeskar
Egressy: Párbaj
/ Isten áldja meg a magyart – vegyeskar
Egressy:
Gyászkar (Miért oly borús) – férfikar
Szerdahelyi
József: Isten ki ott fenn uralkodol – férfikar
Mosonyi: A
csalogány panasza Egressy halála felett (3’30”) orgona + fuvola
Erkel: Bátori
Mária / Preghiera
Erkel:
Hunyadi László / Preghiera
Erkel: Bánk bán
/ Preludio – Hazám, hazám – Ó ég ura kérünk
Egressy: Szent
Dávid Zsoltárai / 179. dicséret
Közreműködik:
a Cardinal Mindszenty és a Cantus
Agriensis kórus, a Cantus Firmus kórus és a (450 éves) Lévay Református Gimnázium
kórusa. Művészeti vezetők: a Pro urbe-díjas Gergely Péter Pál,
Szűcs Sándor és Sajó Márta. Közreműködik: Varga László – orgona,
Vajda Éva és Boros Géza – ének, Siklósi Kristóf – fuvola.
***
Augusztus 27. (szerda) 17.30 és 18 óra, Herman
Ottó Múzeum Kiállítási Épülete (Papszer 1.)
„Mert neked virulnod kell o hon”
Emléktábla
avatással és könyvbemutatóval egybekötött hangverseny a Szemere-szalonban, ahol
Egressy zongoraművei és dalai hangzanak fel korabeli asztalzongorán és egy
kis irodalmi csemegével kísérve.
Búbánat és Részvét (a tűzvész által károsult
miskolciak felsegélésére)
Komáromi emlék – Hontalan
Hull a levél a virágról – Télen, nyáron (Hollósy
Kornéliának írt dal)
Lévay József: Ha bujdosót látsz (Anne
de La Grange-nak írt vers)
Búcsúdal és Siralom, vigalom (vonósnégyes)
Sárosi visszhangok – Örömhangok
Romance (Repülj, repülj e partról) – Beteg leány
Őszi dal – Szüreti dal
Óh, ne mondj engem rózsádnak
Vadrózsák – Víz hátán
Csalogány búcsúja (vers és dal)
Szorítsd hozzád derekát
Közreműködik:
Zádori Mária – Liszt-díjas énekművész, a Magyar Köztársaság Kiváló
Művésze, Horváth Anikó – Liszt- és Artisjus-díjas csembalóművész és a
Musicus Civitatis Miskolc
együttes (Péli Katalin, Taksás Mariann, Nagy Renáta, Burai Laura). A verseket
előadja: Balázs István.
***
Augusztus 28. (csütörtök) 18 óra, Andrássy-kúria
– Európa Ház (Városház tér 13.)
„Minden pálya dicső, ha
belőle hazádra derül fény”
Egressy
itthon és Európában: Liszt, Brahms és Rubinstein virtuóz Egressy-parafrázisai,
valamint a honfitársak emlékábrándjai és azok ihlető forrásai.
Egressy: Fogadj
Isten és Liszt: X. magyar rapszódia – Juhász Tamás (zongora)
Egressy Samu:
Emlék Egressy Bénire – Heinrich Attila (zongora)
Ellenbogen Adolf: Egressy
Béni emlék – Csuka Ágnes (zongora)
Siposs Antal: Emlék
ábránd Egressy Béni dalára – Korompai Ilona (zongora)
Sükei Károly: Egressy
Béni temetésére – Balázs István (szavalat)
Kirch János: Emlék
Egressy Béni sírkövére – Tóth Nikolett (zongora)
Höszly Jakab: Ábránd a
Szózat felett – Flach Antal (zongora)
Egressy: Ábránd –
Mezey Martina (zongora)
Kecskeméti
Józsi: Egressy halotti harangozása – Csík Noémi (hegedű)
Brahms: XV.
Magyar tánc – Nagy Enikő és Kecskés Zsófia (zongora 4-kezes)
Két Egressy dal:
Ez a világ amilyen nagy, Kis szekeres nagy szekeres – Nagy Zsófia (ének)
Anton
Rubinstein: Fantázia magyar dallamokra – Varga Gergő (zongora)
***
Augusztus 29. (péntek) 18 óra, Miskolci Galéria
– Kondor terem (Rákóczi utca 2.)
„Nemes magyar tántzom!”
A verbunkos
triász Bihari-Lavotta-Csermák, valamint a
csárdáskirály Rózsavölgyi és városunk szülötte Reményi Ede művészete
élőzenén keresztül, Berzsenyi, Csokonai, Széchenyi és Petőfi
verbunkos zenével és előadóikkal kapcsolatos emlékeit felidézve.
Csokonai:
Dorottya – részletek (Balázs István)
Rákóczi-nóta
énekes és hangszeres változata (Ács Gyula és Csiszár István)
Bihari János:
Hatvágás verbunk (Ács Ferenc - hegedű)
Lavotta János:
Szigetvár ostroma (Aquadro Teatro)
Csermák Antal:
Az intézett veszedelem (Miskolci Szimfonikus Zenekar tagjainak kvartettje: Zsekov Éva Mónika, Ács Ferenc, Tóth Tamás, Szabó Zsófia
Reményi Ede: Hulladoz a hársfavirág (Nagy Zsófia)
Reményi-Brahms:
7. Magyar tánc (Reményi Ede Kamarazenekar vonósötöse)
Petőfi: Rózsavölgyi
halálára (Balázs István)
Rózsavölgyi
Márk: Első magyar társastánc (a Szőllősi Szabó Lajos féle
körmagyar tánckoreográfia rekonstrukciójával) (Lovász Leila, Bíró Mariann,
Győri Ildikó, Nagy Mariann, Keresztfalvi Gizella)
***
Augusztus 30. (szombat) 18 óra, Kamaraszínház
(Déryné utca 4.)
„Minden művészetek fején a korona: a mi
művészetünk”
A színész,
szövegkönyv-fordító és -író,
népszínmű-komponista és dalszerző, avagy a színházi mindenes Egressy
portréja, népszínmű-részletek, valamint Petőfi költeményei és Déryné
emlékiratainak felidézésével. Közreműködik:
Ács Gabriella, Lőkös Dániel (a Wiener Staatsoper kóristája) és Vajda Éva (a Miskolci Nemzeti
Színház kóristája) – ének, Balázs István – szavalat, Miskolci Szimfonikus
Zenekar, vezényel: Flach Antal
Petőfi:
Színészdal
Bartay András: Toborzó
Szökött színész
és katona:
Magasan repül a daru
Bort
ittam én boros vagyok
Kézműves: Van-e a
korsóba?
Mátyás diák: Magyar induló
(F-dúr)
Farsangi iskola: Ó be kár, hogy
szolgák vagyunk
Ej, haj magyar ember
Szép Juhász: A virágnak
megtiltani nem lehet
Szerelmes vagyok én, de nem
mondom meg kibe
Elvennélek, ha adnának, Ki nem kap a
házasságon
Juhász legény, szegény juhász legény
Kedves rózsám, gyöngyviolám
Hegedűszó furulyaszó
Jegygyűrű: Micsoda falu
ez
Kicsi
vagyok én – Azt szokták szememre vetni
Azt gondolom az
ég borús
(Anne de la Grange-nak)
Keserv-viszontlátás (zenekari
változat)
SZÜNET
Fidibus: Előzene
A galambom angyal
Klapka-induló
Kicsinyke
de barna – Ég a kunyhó, ropog a nád
Földönfutó: Elmegyek már
édes babám
Két Sobri: Amott tűnik le csillagom
Én nem tudom az e az amit érzek
Sobrinak
van csak világa
Rossini:
Sevillai borbély – Figaro cavatinája
Párbaj: Nem ettem én
ma egyebet
Falusi lakodalom: Egy az Isten
kit hiszünk (Országgyűlési szózat)
Liszt: Szózat és Himnusz
– szimfonikus fantázia
Támogatók: MMJV
Önkormányzat Kulturális osztálya, Budapesti Filharmonikus Hangversenybarátok
Alapítványa, Miskolci Nemzeti Színház, Miskolci Szimfonikus Zenekar, Eszmék és
Értékek Alapítvány, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Országos Széchenyi
Könyvtár, Ráday Levéltár, Hadtörténelmi Levéltár, Zenetudományi
Intézet, Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Miskolci Levéltár, Miskolc-Avasi Református Egyházközség, Miskolci Galéria,
MIK Zrt.
Médiatámogatók:
Szent István Rádió, Európa Rádió