HECZ DORMAN ALIZ

 

Zenetanár-képzés Szlovákiában

 

Az óvodai zeneoktatást választók Szlovákiában vagy „oktatási-társadalmi akadémiákon” végeznek négyéves képzést, mely 15 éves korban kezdődik, és olyan vizsgával végződik, amely egyetemi felvételre jogosítja fel őket, vagy „iskola előtti nevelés” szakon szereznek diplomát egyetemi képzésben – ez öt évig tart: az első három BA-, az utolsó kettő mesterkurzus.

 

Az általános iskolai zenei oktatás első szintjén (6-10 éves gyermekek) oktató zenetanárok öt évig tartó, iskola előtti és általános iskolai oktatói egyetemi képzésben részesülnek: az első három év alapképzés, az utolsó két év mesterképzés. A zene minden hallgató számára kötelező, de lehetőség nyílik magasabb szintű zenei tanulmányokra is.

 

Az általános elemi iskolai oktatás második szintjén (11-15 éves gyermekek), a szakiskolákban (óvodai oktatóknak) és konzervatóriumokban (15-18 évesek közt) oktató zenetanárokat egyetemen képzik egy három éves alapképzésből és két éves mesterképzésből álló kurzuson, melynek neve „Oktatási és Művészeti Tárgyú Tanárképzés” – a zenét általában egy másik szakkal történő párosításban tanulják a hallgatók. Szlovákiában mesterfokú diploma szükséges a tanári hivatás gyakorlásához, az alapfokú diplomával rendelkezők jelenleg csak segédtanárként vagy iskolán kívüli területeken dolgozhatnak (pl. szabadidő-központokban, kulturális menedzserként – lásd az 1. táblázatot).

 

1.   táblázat: A BA zenetanár képzésben oktatott tantárgyak (60 kredit)

 

Tantárgycsoportok

Tantárgyak

Kötelező

Fakultatív

Művészeti tárgyak

Hangszer, ének, karvezetés

X

 

Énekkar, kamarazene, népzenei együttes (ének, tánc, zenekar), ...

 

x

Zenetudomány

Zenetörténet

X

 

Zeneelmélet

Hallásgyakorlat, összhangzattan, ellenpont, formatan

X

 

 

A teljes alapképzés 180 kreditet tartalmaz, melyből 60 kredit fordítandó zenére, 60 a második szaktárgyra, és 60 a pedagógiai-pszichológiai tárgyakra. Tanítási gyakorlati képzés az alapképzés harmadik évében történik, kéthetes időszakban (csak óralátogatások formájában).

 

1. ábra: A képzési területek aránya

szlovák

2. táblázat: A zenetanár mesterképzésben oktatott tantárgyak (90 kredit)

 

Szakok

Tantárgyak

Kötelező

Fakultatív/

Kötelező

Fakultatív

Művészeti tárgyak

Zeneszerzés, hangszerelés, improvizáció, együttesek

x

 

 

Énekkar, kamarazene, népzenei együttes (ének, tánc, zenekar),

 

x

 

Zene és informatika, népzene

 

 

x

Zenetudomány

20. századi zene

x

 

 

Pop- és rockzene, egyházi zene

 

 

x

Zeneelmélet

Zeneművek elemzése

x

 

 

Zenei nevelés

Módszertan, oktatási műhelyek

x

 

 

 

A zenei tárgyak tanulása során megszerezhető 60 krediten kívül további 60 kredit szerezhető a második tárgyban. A kötelező, a kötelezően választható és a választható tárgyak aránya 70:20:10 százalék. Az iskolai gyakorlat a mesterképzés első évében szemeszterenként két hetet, a második évben pedig hat egymást követő hetet vesz igénybe.

 

A szlovák zenetanárképzésben a hagyományos egyetemi módszereket használják: előadásokat, szemináriumokat, gyakorlatokat tartanak (egy tanítási óra 45 percig tart). A kétszakos képzésben 18 óra van egy héten: hét zeneóra, hét óra a másik tárgyból, valamint négy pedagógiai, pszichológiai, filozófiai és szociológiai témájú előadás. A hangszeres tárgyakat egyénileg oktatják, az énekes-képzés és a tanulóközpontú zenejátszás két-vagy három fős kis csoportokban folyik.

 

3. táblázat: értékelés / vizsgáztatás

 

Felvételi vizsga

Hangszer; Ének; Zeneelmélet és zenetörténet (írásbeli) Hallásgyakorlat

Tanulmányi évek alatti vizsgák

Minden félév során 5 vizsgát kell letenni: kettőt zenéből (1-1 elméleti és gyakorlati tárgyból), kettőt a választott második szakból és egyet Pedagógia-pszichológia tárgykörből.

Záróvizsga

Bachelor vizsga: hangszer, ének és karvezetés.

Disszertációvédés: Bachelor: 50 oldal, Master: 80 oldal.

Szóbeli vizsga: pedagógiai elmélet, pszichológia, zenetörténet, összhangzattan, polifónia, formatan, népzene.

Szóbeli vizsga: Bachelor: zeneoktatás, művek elemzése,

Master: oktatási elmélet és módszertani projekt teljesítése.

 

Jelenlegi és jövőbeli kihívások

Az alsóbb fokú elméleti iskolák (középiskola I. szint) számára történő zenetanár-képzésben jelenleg folyamatosan csökken a kontaktórák száma (kilencről hét órára a kétszakos képzésben). Az önálló tanulásra helyezett egyre nagyobb hangsúly és az óraszámok csökkentése a minőség hanyatlásához vezet, különösen a gyakorlati tantárgyakban, az egyetemi művészeti tárgyú tanárképzésben. Az új iskolareform hatása még nem még nem mérhető a zenetanár-képzésben.

 

A képzésre jelentkezők száma 1990-től folyamatosan csökken, az egy félévet külföldi egyetemeken elvégző hallgatók száma viszont növekszik. A „Hangszeres zenetanítás oktatáselmélete” a zeneiskolákban tanító zenetanárok számára hiányzik a felsőoktatásból: ez összeegyeztethetetlen az ilyen típusú iskolákban tanító tanárok felsőfokú képzése iránt támasztott követelményekkel.

 

 

A szerzőről:

Hercz Dorman Aliz egyetemi adjunktus (tanszékvezető-helyettes ELTE-BTK Zenei Tanszék) doktori disszertációjának az a fejezete, amelyből a jelen számunkban idézünk, érdekes és tanulságos betekintést nyújt az európai országok zeneoktatási rendszerébe. A kutatómunkát a doktorjelölt szerző, dr. habil. Fehér Katalin CSc javaslatára kezdte el, és dr. Bodnár Gábor (DLA egyetemi docens, tanszékvezető, ELTE BTK Zenei Tanszék) szakmai irányításával fejezi be és készül műhelyvitájára A téma aktualitását jelzi az is, hogy az ELTE BTK Zenei Tanszéke milyen nagyon fontosnak tartja az európai egyetemek közötti átjárhatóságot, különös tekintettel a náluk végzett nagyszámú hallgató okleveleinek külföldi egyetemeken történő elfogadása érdekében. (A Szerk. megj.)