ELHUNYT DR. PERNECZKYNÉ BÁNYAI EDIT

zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár

(Cegléd, 1948. május 3. – Cegléd, 2014. november 26.)

Az Erkel Ferenc Zeneiskola gyászol. Fájó szívvel búcsúzunk szeretett kolleganőnktől, barátunktól, muzsikustársunktól, Dr. Perneczky Jánosné Editkétől. Elvesztettünk egy nagyszerű embert, egy csodálatos melegszívű, kiemelkedő munkájáról híres zenepedagógust.

Zenei pályája a ceglédi zeneiskolából indult, majd felvételt nyert a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolába. Középfokú iskolája befejeztével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni tagozatán folytatott tanulmányokat. A debreceni évek alatt tagja volt a világhírű Kodály kórusnak, valószínű, hogy a kórusmuzsika iránti szeretete ebből a forrásból eredt. Diplomája megszerzése után visszakerült az alma materba, ahol elkezdte több évtizedes pedagógiai pályáját.

1974-ben házasságot kötött dr. Perneczky János orvossal, akivel 1975-ben Csemőbe költöztek, majd megszülettek gyermekei. 1975-ben Balázs fia, aki kürtművész lett, majd 1977-ben ikerfiai Gábor és János. Gábor tubaművészként végzett és ő is a Ceglédi Zeneiskolában tanít, míg János fia orvos lett. 

Dr. Perneczky Jánosné Editke zongoratanári pályafutása alatt a tanítás mellett korrepetitori teendőket is ellátott. Kísérte a zeneiskola gordonka és fúvós szakos növendékeit.  

A Kossuth Lajos Gimnázium Leánykarának hivatalos zongorakísérője volt 23 éven keresztül, de zongorakísérőként segítette a Kardos Pál Pedagógus Énekkar munkáját is.  Folyamatosan besegített a Gábor fia vezetésével működő Ceglédi Fúvószenekar munkájába, hangversenyeken szerepelt, valamint a tanári koncertjeinken rendszeresen fellépett és közreműködött a zeneszámok megszólaltatásában.

2000-2009-ig kilenc éven át igazgatóhelyettese volt az Erkel Ferenc Zeneiskolának, egészen a nyugdíjba vonulásáig. De ezután sem hagyta abba a munkáját: növendékeit folyamatosan tanította a zenetanulás rejtelmeire. Tanári pályafutása alatt diákjai közül sokan választották a zenei pályát élethivatásul. Tapasztalt, lelkiismeretes tanár volt, aki sok-sok szeretetet, tudást és törődést adott tanítványainak. 

Zenei téren a pedagógusokat megillető legmagasabb Aranykatedra díjjal jutalmazták munkásságát, valamint a Ceglédi Önkormányzat a Cegléd Város Pedagógiai Díjával ismerte el sokoldalú tanári tevékenységét. 

Hirtelen és váratlanul hunyt el. A múlt héten még lelkesen készítette növendékeit a kamarazenei versenyre, lelkiismeretesen, minden erejét a tanításba beleadva oktatta, nevelte tanítványait. Adventi tanári hangversenyünk szerepléseket összeíró lapjára Gábor fiával együtt elsőként vezette fel a műsorukat. Ám az élet közbeszólt…

Döbbenettel állunk a történtek előtt, próbálunk fejet hajtani a megmásíthatatlan előtt és elfogadni az elfogadhatatlant. Editke élete értelme az volt, hogy gondoskodott mindazokról, akiket a Gondviselés rábízott. A család és a zene, a zene és a család volt egész életének irányítója, mozgatója.

Jóságával, emberségével, szeretetével gazdagabbá tett bennünket. Drága Barátnőm, Kollegám, Kamaratársam! Szomorú szívvel, telve fájdalommal búcsúzik Tőled a Ceglédi Zeneiskola egész tantestülete! Isten Veled, nyugodj békében!

P. Szabó Zoltánné

igazgató

(Forrás: Ceglédi Panonráma)