ZENEI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN

Szöveggyűjtemény

Szerkesztette: Hovánszki Jánosné

A szöveggyűjtemény összeállításával az volt a célunk, hogy az óvodapedagógus jelölteknek és az óvodapedagógusoknak a zenei nevelésről alkotott véleményét, metodikai szemléletmódját alakítsuk, színesebbé, nyitottabbá tegyük. Az összegyűjtött, korszerű elgondolásokat tartalmazó, tematikailag csoportosított tanulmányokban vonzó a sokféle egyéniség kisugárzása, szemlélete és szakmaszeretete. A tanulmányokat változtatás, átszerkesztés nélkül emeltük át a szöveggyűjteménybe, megtartva azt a lehetőséget, hogy a szerzők által fontosnak tartott hangsúlyok, kiemelések érzékelhetők legyenek. Többségében a közelmúltban megjelenő írások friss szellemi közeget, az írások egybegyűjtése könnyebb hozzáférhetőséget jelent az érdeklődőnek.

Részletek:

Az I. rész „Zenei irányzatok” című blokkban először a Kodály-koncepció többoldalú megvilágításával találkozhatunk. A tanulmányokban gyakran felmerül a zenei köznevelés ama létkérdése, hogy a kodályi örökséget sikerül-e megőrizni, esetleg megújítani. A nagymérvű társadalmi, politikai, gazdasági változás a kodályi kérdéskörön túl egy másfajta attitűdváltást is generál a zenei nevelésben. A hazánkba begyűrűző külföldi zenei nevelési irányzatok és a hazai alternatív zenepedagógiai törekvések létjogosultságát hivatottak bizonyítani a szöveggyűjtemény e részében olvasható tanulmányok.

A II. rész szerzői túlnyomórészt felsőoktatásban dolgozó szakemberek, akiknek az írásait olvasva hitelesebben lehet diagnosztizálni az óvodai nevelés mindennapjaiban felmerülő kérdéseket. A főleg módszertani fogantatású, különböző információkat tartalmazó tanulmányokat elolvasva fejleszthető a többszempontú látásmód, a kritikai érvelés, az egységben látás, a kreatív problémamegoldás, a szaporodó és közben gyorsan elavuló ismeretek kezelése.

A III. részben a szerzők különböző oldalról közelítik meg a zene személyiségformáló hatását, de mindannyian kihangsúlyozzák, hogy a zene egyik hatékony eszköze az emberré nevelésnek, mert harmonizálja a testet-lelket, oldja a feszültséget, fogékonnyá tesz a szép befogadására, formálja az ízlést és a magatartást. A személyiségfejlesztés területén akkor is felelősségteljes munka vár a pedagógusra, ha egyébként problémamentes a gyermek személyisége, de ha valamilyen nehézséggel, hátránnyal, esetleg fogyatékkal küszködik, akkor még fokozottabb odafigyelést, átgondolt zenei-pedagógiai-pszichológiai fejlesztőmunkát igényel.

Az utolsó, IV. fejezetben olyan új utakat kereső, szakmai elkötelezettségű szerzőktől olvashatunk tanulmányokat, akik a speciális helyzetű gyerekek zenei nevelésében igyekeznek irányt mutatni.

Ajánlás

I. Zenei nevelési irányzatok

1. Kodály-koncepció

Kodály Zoltán: Visszatekintés I. Zene az óvodában

Kokas Klára: A Kodály-módszerről

Laczó Zoltán: Kodály Zoltán koncepciójának hatása a legújabb zenepszichológiai kutatások tükrében

Bartalus Ilona: Európai hagyományok vagy Amerika-utazás a magyar zenepedagógiában

Balás Endre: Ádám Jenőről (részlet)

Laczó Zoltán: Zenepedagógia és társadalom

2. Alternatív zenei irányzatok

Ludánszkiné Szabó Éva - Szabóné Trezsenyik Zsuzsa: A hazai komplex művészeti nevelés innovációs programjainak rövid áttekintése II.

Kis Jenőné (Kenesei Éva): Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában

Zenei nevelési irányzatok külföldön

Mindenütt zene

Játékos légző- és hangképző-gyakorlatok

Ittzés Mihály - Szomorjai Paula: Kodály és Orff, Orff és Kodály

II. Az óvodai zenei nevelés tevékenységi formái és módszertani kérdései

Róbert Gábor: Az óvó- és tanítóképző főiskolák ének-zenetanári értekezletének állásfoglalása

Hovánszki Jánosné: Indulj el egy úton

Nagy Balázsné Szarka Júlia: Az óvodai nevelés országos alapprogramjának „megzenésítése”

Hovánszki Jánosné: A gyermek folklór kutatás hatása az óvodai zenei nevelésre

Ludánszki Lajosné: A magyar énekes-dramatikus népszokások az óvodapedagógus képzésben és az óvodai nevelésben

Dr. Kríza Ildikó: Népszokások mai szemmel

Lázár Katalin: A népi játék szerepe az oktatásban

Barsi Ernő: Népi hagyományaink az óvodában L-X.

Nagy Andrea: Népi hangszerek

Ráczné Bársony Judit: Néptánc és játék

M. Dietrich Helga: A zene, mint nyelv I., II.

Nagy Balázsné Szarka Júlia: Óvoda és hangképzés

Hovánszki Jánosné: Játékos zenei kommunikáció

Forrai Katalin: Zenei nevelés zenehallgatással

Chrappán Magdolna: A tevékenységközpontú óvodai program pedagógiai és pszichológiai háttere

Kiss Lászlóné: Az óvodás korú gyermekek zenei képességeinek differenciált fejlesztése

Chrappán Magdolna: Társas közösségi tevékenység. Individualizáció-szocializáció?

Nagy Balázsné Szarka Júlia: Az óvodai zenei nevelés iskolaelőkészítő szerepe

III. Személyiségfejlesztés zenével

Carlgren Frans - Klingbor Arne: Szabadságra nevelés, művészeti foglalkozás szerepe

Kokas Klára: Személyiségformálás zenével

Forrai Katalin: A művészetre nevelés lehetőségei az óvodai nevelésben

Kokas Klára: Gyermekek zenei kifejezési formáiról

Ancsel Éva: A kultúra esélyei

Fekete Anna: „Mindenik embernek a lelkében dal van…”

Jean Sinor: Ki a jó zenetanár?

IV. Speciális helyzetű gyerekek sajátos zenei nevelése

Urbánné Varga Katalin: „A muzsikának oly nagy ereje vagyon”. Zene és terápia

Laczkóné Pálfi Alojzia: Eltérő igényű gyermekek fejlesztési lehetőségei az ének-zene segítségével

Kövics Ágnes: Az Ulwila-módszer elveinek alkalmazása értelmileg akadályozott óvodásoknál

Szénásy Anna: Hangok és mozdulatok útjain

Kiss Lászlóné: Keresztyén szellemű óvodai nevelés és zenei nevelés

Bartyik Anna: A cigány gyermekek korai tehetséggondozása