Fenyves Mária Annunziata
„Azért
élt, hogy énekeljen!”
A zene, a dal emlékeket hordoz magában: élményt, az emberben lakozó, lakó világot szólaltatja meg. Elmond, elmesél valamit: tudósít, megmásít egy kicsit körülöttünk mindent, a pillanatok alatt az érzelmek egész tömege zajlik le bennünk.
A zene, a dal elringat, elaltat, elszomorít, felemel, lelkesít: örömöt ád, mert a léleknek vannak olyan régiói, melyekbe csak a zene, a dal fészkeli be magát. És ilyenkor egy-egy arc is megjelenik képzeletünkben, mint most is, amikor Édith Piaf születésének 100. évfordulójára emlékezünk. /Eredeti nevén: Édith Giovanna Gassion, (Párizs, 1915. december 19. – Placassier, Grasse, 1963. október 11) - aki csodálatosan különleges hangjával, senkihez sem hasonlítható előadásmódjával elbűvölte az embereket a karizmájával, s lett belőle világhírű sanzonénekesnő.
Egy kicsit a kezdetekről is: anyjától, Anita Maillard-tól, illetve férjhezmenetele után Anita Gassiontól örökölte a hangját. Anyja Line Marsa néven énekelt, s nem törődött vele. Már kicsi lányként apjával járta az utcákat, tereket, a kocsmákat, s kávéházakat. 15 évesen azután otthagyta apját és barátnőjével, Simone Nerteani- val járták Párizs utcáit.
Az utcai sivár élet keserves és vigasztalan volt számára, de mindeközben hangja beérett, egyre erősebb lett. 1932 tavaszán összehozta a SORS Louis Dupont-tal és élete megváltozott. A következő évben kislánya született: Marcelle nevet kapta. Közben eljutott Mac-Mahon sugárútra, Belleville-től a Montmartre-re, a Pallace Pigalle lokáljaiba.
Életének első mély pontja, amikor 1/2 éves korában meghal kislánya. Újabb fordulópont; 1935 szeptemberétől, amikor már nem a szegénynegyedekben, hanem az előkelők házai, palotái és Place de I’ Eteile vonzás körzetében énekel, többek egy közt egy kis dalt is; a verébről. Ezt meghallva Louis Leplée, a Gernyt Kabaraszinház igazgatója, meghívja, és másnap szerződteti, és új névvel: EDITH PIAF.
Leplée halála után Raymund Asso más irányba fordítja, Piafnak írt dalaival sztárrá válik. Önéletrajzában így ír erről; „Három évre volt szükségem, hogy meggyógyítson, három év küzdelmes és gyengéd szeretet, hogy rávezessen,… más világ is létezik.”
Sok rajongó vette körül, köztük, Jean Cocteau is, aki a következőket írta róla: „Madame Piaf egy zseni! Utánozhatatlan! Ilyen soha nem volt előtte, és soha nem is lesz még egy Edith Piaf.” Cocteau egyfelvonásos művében is remekül szerepelt, „A közönyös szépfiú”-ban. „Nagyszerűen játszott- írta szerző - a színpadon is, hiszen félórán keresztül egyedül beszélni igazi erőmutatvány. Piaf olyan könnyedséggel teljesíti, mint a trapézra lendülő akrobaták! Ha valaki színpadra lép, lényeg a tehetség. Neki ebből van bőven!”
Yves
Montand is gyarapította a férfiak névsorát, filmben is énekeltek együtt, a
„Fénytelen csillag”-ban, sőt egy kilenctagú énekegyüttessel francia
népdalokat is előadtak. Sokat turnéztak: Svédországban, Portugáliában,
Belgiumban, Svájcban. És járt Görögországban, Olaszországban, sőt
Egyiptomban is koncertezett. Egyik alkalommal öt hónapig szerepelt New-Yorkban,
s itt adta elő a máig is legnagyobb sikerű, - talán legismertebb
dalát, - a „RÓZSASZÍN ÉLET”-et, a
Hamarosan a rádiót, a hanglemezpiacot és a zenés revűszínházakat is meghódította. Felejthetetlen fellépését a párizsi Olympia színpadán, 1961-ben és 62-ben a rádió sugározta, s ennek az élő közvetítés hanglemezen rögzített anyagát az óta is számos rádióállomás műsorra tűzi. Törékeny alakjával ellentétben erős, tragikus csengésű hangja megnyerte az emberi szíveket. Dalaiban legtöbbször az elkerülhetetlen végzet és a szerelem ellenállhatatlan erejét énekelte meg.
Egyik nagyon szép és megható dala, aminek a zenéjét szintén Piaf, szövegét Margderite Monnet írta: „A szerelem himnusza”. A másik gyönyörű dal C. Dumont M. Vancaire remeke, az „Uram, uram.”, mely könnyekig meghatja a hallgatót. 1959-ben a „Les amants de Demain” –ben igazi nagy szerepet játszott, és ebben 4 dalt énekelt. És lehetne még sorolni gazdag repertoárjából; például
Párizs ege alatt
Mylord
Padam, padam
Harmonikás
Fehér köpenyek
Nem, nem bántam meg semmit!
Szerelem szép szavai
A szerelem joga
1950-57 között kilenc filmben is szerepelt.
Barátai között voltak:
Josephine Baker
Greta Garbo
Jahn Garfield
Marcel Cerdam
Charles Aznavour.
Tartós barátság fűzte Marlene Dietrich-hez. Sok híres emberrel találkozott, köztük Charlie Chaplinnel is. Maurice Chavalier mondta róla:” Betegesen tékozolta magát!”
Siker és küzdelmes szerelmek, kudarcok között élt, és világa kiáltotta; Dumont –Vaucaire szerzeményét, hogy „Nem, nem bántam meg semmit! Ma is ezt énekelné EDITH GIOVANNA GASSION, PIAF, a kis VERÉB a 100. születésnapján is.
„Azért énekelt, hogy élhessen,
És azért élt, hogy énekeljen!”
Édith Piaf 1951-ben |
|
Születési név |
Édith Giovanna Gassion |
Született |
|
Elhunyt |
1963. október 10.[1](47 évesen) |
Sírhely |
|
Házastársa |
|
Élettárs |
Yves
Montand |
|
|
|
|
|
|
|
Piaf a francia argóban verebet
jelent (nyilvánvaló utalás vékony testalkatára – Édith
Anyja, Annetta Giovanna Maillard (művésznevén Line Marsa), bárénekesnő volt. Énekelni ment Konstantinápolyba, ezért a kis Édithet rábízta anyjára, majd apai nagyanyjához került, aki egy bordélyház madámja volt Normandiában, az Eure megyei Bernay-ben. Apja, Louis-Alphonse Gassion, aki cirkuszi artistaként próbált megélni, magához vette a lányát. Ezt követően Édith utcai mutatványosként szerepelt. Ilyen irányú pályafutása hamar véget ért vékony testalkata miatt, énekhangjának köszönhetően azonban továbbra is pénzt tudott keresni apja mutatványai mellett: a kígyóember-mutatványa után Édith dalai következtek.
1919-ben szaruhártya-gyulladás (keratitisz) következtében megvakult, látását csak hétévesen nyerte vissza, elmondása szerint a Lisieux-i Szent Terézhez intézett imádságoknak és a szent sírjához tett zarándokútnak köszönhetően.
1932-ben
megszületett első gyermeke: Marcellina. Édith ekkor 17 éves, a gyerek
apja, Louis Dupont pedig
Az utcai éneklés közben figyeltek fel tehetségére, és Louis Leplée, a Gerny’s kabaré igazgatója, a kávéház-tulajdonos indította el pályáján. Ő adta neki a „Piaf” nevet is.
1935-ben, húszévesen énekelt először színpadon. Első fellépésén maga kötötte pulóverben jelent meg, melynek egyik ujjával nem készült el, s a hiányt egy fehér selyemkendővel palástolta.
1936 áprilisában Louis Leplée-t meggyilkolták, a gyanúsítottak között Édith is szerepelt. A botrány következtében újra utcára került volna, ha Raymond Asso költő fel nem karolja. Három évig tanította, szép sanzonokat írt neki és kiharcolta első revüszínházi fellépését. Bemutatta Marguerite Monnot-nak, aki aztán olyan örökzöld Piaf-slágereket szerzett, mint a „Milord”.
1940-ben megismerte Jean Cocteau-t, aki neki írta A közönyös szépfiú című darabját.
Párizs 1940-es német megszállása után 1941-ben filmszerepet kapott, a megszállás idején pedig rendszeresen énekelt a katonáknak. A hadifoglyok árváinak megsegítésére gálaestet szervezett. A műsor után az elegáns nézők nercbundáit és ékszereit elárverezték, hogy pénzt gyűjtsenek. Segítette zsidó énekes kollégáit, akik állás nélkül maradtak, vagy elhurcolás fenyegette őket.
1943-ban Charles Trenet-vel, Loulou Gastével és más ismert párizsi sanzon-énekessel együtt Piaf is utazást tett Berlinben, ismertség-növelő, mai szóval „promóciós” célból.[2][3]
Édith Piaf sírja a párizsi Pčre-Lachaise temetőben
1947 novemberében lépett fel először New Yorkban, azonban nem aratott sikert az amerikai közönség előtt. Későbbi fellépései azonban már itt is nagyon sikeresek. Ugyanebben az évben ismerte meg nagy szerelmét, Marcel Cerdan bokszvilágbajnokot.
1949 októberében Marcel Cerdan repülőgép-szerencsétlenségben meghalt, miközben Édith New York-i fellépésére repült. Ennek következtében Édith alkoholista lett, amitől élete végéig nem tudott szabadulni. Nemsokára a morfiumra is rászokott, amit először egy kórházban kapott fájdalmai enyhítésére, ugyanis közben autóbalesetet szenvedett.
1952-ben feleségül ment Jacques Pills sanzonénekeshez. Esküvői tanúja Marlene Dietrich volt. Nászútjuk egyetlen óriási turné volt: New York, Hollywood, San Francisco, Las Vegas, Miami. Négy évvel később azonban elváltak.
Az 50-es évek közepére Piaf egészsége megrendült, de ő orvosai tiltása ellenére újra és újra színpadra lépett. Fellépett a a New York-i Carnegie Hallban és a Waldorf Astoriában épp oly sikert aratva, mint a párizsi Olympia színpadán vagy Stockholm legnagyobb zenés színházában. Előfordult, hogy éneklés közben többször összeesett. Az 1950-es évek végén, Stockholmban bekövetkezett rosszulléte után a kórházban gyógyíthatatlan, áttétes rákot diagnosztizáltak nála.
1962. október 9-én, 46 évesen, már nagyon betegen feleségül ment a görög származású, 26 éves Théo Sarapo énekeshez (eredeti nevén Thépohanis Lamboukashoz), akivel együtt többször is fellépett. Híres slágerük A szerelem mire jó? című sanzon. Piaf utolsó koncertkörútját „öngyilkos turnénak” is szokták nevezni.
1963 augusztusában egy plascassier-i házba vonult vissza, Grasse külvárosában, a Francia Riviérán. Itt élte utolsó hónapjait, állandó gondozás mellett, és itt hunyt el 1963. október 10-én a déli órákban májrákban. Holttestét Sarapo és barátai éjszaka egy mentőautóban titokban Párizsba szállították, halálának hírét október 11-én reggel közölték, mintha itt, szülővárosában hunyt volna el, régi barátjával, Jean Cocteau-val egyazon napon.[4]
A párizsi Pčre-Lachaise temetőben helyezték végső nyugalomra. Óriási részvét mellett kísérték utolsó útjára, a fővároson keresztül haladó gyászmenetet a Boulevard de Lannes-tól a montparnasse-i Pčre-Lachaise-ig mintegy 40 000 ember kísérte, rajongói Párizsból és más vidékekről. Bár Piaf hívő katolikus volt, „bűnös életvitelére” hivatkozva[5] a katolikus egyház megtagadta az egyházi temetést és a gyászmise tartását. Sírjánál csak Thouvenin de Villaret atya, a színházi és zenei szakma alamizsnása (aumônier) mondhatott rövid áldást.[6]
Sírkövére ezt vésték: „Madame Lamboukas, dite Édith Piaf” (Lamboukasné, akit Édith Piaf-ként ismertek). Sírhelye a temető 97. parcellájában található (pontosan itt: é. sz. 48° 51′ 35″, k. h. 2° 23′ 56″). Édith Piafon kívül itt nyugszik édesapja, Louis-Alphonse Gassion († 1944) és kislánya, Marcelle, aki 2 éves korában, 1935-ben halt meg, valamint Piaf özvegye, Théo Sarapo (Thépohanis Lamboukas) is, aki 1970-ben autóbalesetben veszítette életét.
Megjelenés
éve |
Album
neve |
Kiadó |
Formátum |
1936 |
Fais-moi valser / Quand męme |
25cm / 78 rpm[7] |
|
Les hiboux /J'suis mordue |
25cm / 78 rpm |
||
Les mômes de la cloche / L'étranger |
25cm / 78 rpm |
||
Mon amant de la coloniale / Les deux ménétriers |
25cm / 78 rpm |
||
Mon apéro / La java de Cézigue |
25cm / 78 rpm |
||
La petite boutique / 'Chant d'habit |
25cm / 78 rpm |
||
Reste / La fille et le chien |
25cm / 78 rpm |
||
Va danser / La Julie jolie |
25cm / 78 rpm |
||
Y'avait du soleil / Il est pas distingué |
25cm / 78 rpm |
||
1937 |
Browning / C'est toi le plus fort |
25cm / 78 rpm |
|
Le contrebandier /Ne m'écris pas |
25cm / 78 rpm |
||
Correcu' et réguyer / Entre Saint-Ouen et Clignancourt |
25cm / 78 rpm |
||
J'entends la sirčne / Le chacal |
25cm / 78 rpm |
||
Mon cśur est au coin d'une rue / Dans un bouge du vieux port |
25cm / 78 rpm |
||
Mon légionnaire / Le fanion de la légion |
25cm / 78 rpm |
||
Paris-Méditerranée / Un jeune homme chantait |
25cm / 78 rpm |
||
Partance / Le mauvais matelot |
25cm / 78 rpm |
||
Tout fout le camp / Ding din don |
25cm / 78 rpm |
||
1938 |
C'est lui que mon cśur a choisi / Le grand voyage du pauvre nčgre |
25cm / 78 rpm |
|
Madeleine qu'avait un cśur / Les marins, ça fait des voyages |
25cm / 78 rpm |
||
1939 |
Les deux copains / Le petit monsieur triste |
25cm / 78 rpm |
|
Elle fréquentait la rue Pigalle / Je n'en connais pas la fin |
25cm / 78 rpm |
||
Elle fréquentait la rue Pigalle / Le grand voyage du pauvre nčgre |
25cm / 78 rpm |
||
Je n'en connais pas la fin / C'est lui que mon cśur a choisi |
25cm / 78 rpm |
||
1940 |
Embrasse-moi / Sur une colline |
25cm / 78 rpm |
|
Escales / L'accordéoniste |
25cm / 78 rpm |
||
On danse sur ma chanson / C'est la moindre des choses |
25cm / 78 rpm |
||
Y'en a un de trop / Jimmy c'est lui |
25cm / 78 rpm |
||
Y'en a un de trop / On danse sur ma chanson |
25cm / 78 rpm |
||
1941 |
C'est un monsieur trčs distingué / Oů sont-ils mes petits copains ? |
25cm / 78 rpm |
|
C'était un jour de fęte / J'ai dansé avec l'amour |
25cm / 78 rpm |
||
Le contrebandier / ? |
25cm / 78 rpm |
||
1942 |
J'ai qu'ŕ l'regarder / ? |
25cm / 78 rpm |
|
Les marins, ça fait des voyages / Le contrebandier |
25cm / 78 rpm |
||
Mon amant de la coloniale / Le chacal |
25cm / 78 rpm |
||
Simple comme bonjour / Le vagabond |
25cm / 78 rpm |
||
1943 |
Le brun et le blond / ? |
25cm / 78 rpm |
|
Le disque usé / C'était une histoire d'amour |
25cm / 78 rpm |
||
1944 |
C'est toujours la męme histoire / Un monsieur me suit dans la rue |
25cm / 78 rpm |
|
Celui qui ne savait pas pleurer / Les gars qui marchaient |
25cm / 78 rpm |
||
Coup de grisou / C'est toujours la męme histoire |
25cm / 78 rpm |
||
De l'autre côté de la rue / Y'a pas d'printemps |
25cm / 78 rpm |
||
Le disque usé / Les histoires de cśur |
25cm / 78 rpm |
||
Le disque usé / Un monsieur me suit dans la rue |
25cm / 78 rpm |
||
Escale / C'était une histoire d'amour |
25cm / 78 rpm |
||
Monsieur Saint Pierre / Histoire de cśur |
25cm / 78 rpm |
||
Regarde-moi toujours comme ça / Il riait |
25cm / 78 rpm |
||
Un coup de grisou / Le chasseur de l'hôtel |
25cm / 78 rpm |
||
Y'a pas d'printemps / Les deux rengaines |
25cm / 78 rpm |
||
1945 |
Adieu mon cśur / Le chant du pirate |
25cm / 78 rpm |
|
Monsieur Saint Pierre / C'est toujours la męme histoire |
25cm / 78 rpm |
||
1946 |
C'est merveilleux / ? |
25cm / 78 rpm |
|
Céline / Dans les prisons de Nantes |
25cm / 78 rpm |
||
J'm'en fous pas mal / Le petit homme |
25cm / 78 rpm |
||
Le roi a fait battre tambour / ? |
25cm / 78 rpm |
||
Les trois cloches / Perrine était servante |
25cm / 78 rpm |
||
La vie en rose / Un refrain courait dans la rue |
25cm / 78 rpm |
||
1947 |
C'est pour ça / Les yeux de ma mčre |
25cm / 78 rpm |
|
Le roi a fait battre tambour / Ukraine |
25cm / 78 rpm |
||
Mariage / Un homme comme les autres |
25cm / 78 rpm |
||
Monsieur Ernest a réussi / Le geste |
25cm / 78 rpm |
||
Si tu partais / Les cloches sonnent |
25cm / 78 rpm |
||
Une chanson ŕ trois temps / Sophie |
25cm / 78 rpm |
||
1948 |
Amour du mois de mai / Cousu de fil blanc |
25cm / 78 rpm |
|
C'était un jour de fęte / J'ai dansé avec l'amour |
25cm / 78 rpm |
||
Elle fréquentait la rue Pigalle / Le grand voyage du pauvre nčgre |
25cm / 78 rpm |
||
Il a chanté / Pot-pourri |
25cm / 78 rpm |
||
Les vieux bateaux / ? |
25cm / 78 rpm |
||
M. Lenoble / Les amants de Paris |
25cm / 78 rpm |
||
Mon légionnaire / Le fanion de la légion |
25cm / 78 rpm |
||
1949 |
Bal dans ma rue / Le prisonnier de la tour |
25cm / 78 rpm |
|
Paris / Pour moi toute seule |
25cm / 78 rpm |
||
Pleure pas / L'orgue des amoureux |
25cm / 78 rpm |
||
1950 |
Autumn leaves / My lost melody |
25cm / 78 rpm |
|
C'est un gars / Il y avait |
25cm / 78 rpm |
||
Chante-moi / Don't cry |
25cm / 78 rpm |
||
Dany / Il pleut |
25cm / 78 rpm |
||
Hymn to love / Simply a waltz |
25cm / 78 rpm |
||
Hymne ŕ l'amour / La p'tite Marie |
25cm / 78 rpm |
||
I shouldn't care / Cause I love you |
25cm / 78 rpm |
||
La fęte continue / C'est d'la faute ŕ tes yeux |
25cm / 78 rpm |
||
Tous les amoureux chantent / Le ciel est fermé |
25cm / 78 rpm |
||
La vie en rose / The three bells |
25cm / 78 rpm |
||
1951 |
C'est toi / Chanson bleue |
25cm / 78 rpm |
|
Chansons parisiennes vol. II |
25cm / 33 rpm[8] |
||
Chante moi / Une enfant |
25cm / 78 rpm |
||
Dans tes yeux / Le noël de la rue |
25cm / 78 rpm |
||
Demain il fera jour / Avant l'heure |
25cm / 78 rpm |
||
Du matin jusque au soir / Rien de rien |
25cm / 78 rpm |
||
L'homme que j'aimerai / La valse de l'amour |
25cm / 78 rpm |
||
Il fait bon t'aimer / Le chevalier de Paris |
25cm / 78 rpm |
||
Jezebel / La rue aux chansons |
25cm / 78 rpm |
||
Padam, padam / La chanson de Catherine |
25cm / 78 rpm |
||
Plue bleu que tes yeux / Je hais les dimanches |
25cm / 78 rpm |
||
Si, si, si, si |
25cm / 78 rpm |
||
Télégramme / Ŕ l'enseigne de la fille sans cśur |
25cm / 78 rpm |
||
1952 |
- |
- |
- |
1953 |
Amour... toujours |
25cm / 33 rpm |
|
Johnny, tu n'es pas un ange / N'y va pas Manuel |
25cm / 78 rpm |
||
Sśur Anne / Et moi |
25cm / 78 rpm |
||
La vie en rose |
25cm / 33 rpm |
||
1954 |
Avec ce soleil / Retour |
25cm / 78 rpm |
|
Avec ce soleil / Sous le ciel de Paris |
25cm / 78 rpm |
||
Chante Raymond Asso |
25cm / 33 rpm |
||
Chantons Paris |
25cm / 33 rpm |
||
Édith Piaf |
25cm / 33 rpm |
||
Heureuse / La goualante du pauvre Jean |
25cm / 78 rpm |
||
L'homme au piano / Retour |
25cm / 78 rpm |
||
Mea culpa / Enfin le printemps |
25cm / 78 rpm |
||
Mes grands succčs |
25cm / 33 rpm |
||
Sous le ciel de Paris / ? |
25cm / 78 rpm |
||
Toi qui disais, qui disais, qui disais |
17cm / 45 rpm[9] |
||
Le tour de chant d'Édith Piaf ŕ l'Olympia - n°1 |
25cm / 33 rpm |
||
Le « Ça ira » / ? |
25cm / 78 rpm |
||
1955 |
C'est ŕ Hambourg |
17cm / 45 rpm |
|
C'est ŕ Hambourg / Le chemin des forains |
25cm / 78 rpm |
||
La goualante du pauvre Jean |
17cm / 45 rpm |
||
Miséricorde / ? |
25cm / 78 rpm |
||
Edith Piaf N° 1 |
25cm / 33 rpm |
||
Padam Padam... |
17cm / 45 rpm |
||
Tino ROSSI - Edith PIAF |
17cm / 45 rpm |
||
Le tour de chant d'Édith Piaf ŕ l'Olympia - n°2 |
25cm / 33 rpm |
||
Le tour de chant d'Édith Piaf ŕ l'Olympia - n°3 |
25cm / 33 rpm |
||
Un grand amour qui s'achčvre / ? |
25cm / 78 rpm |
||
1956 |
Record digest n° 1 |
17cm / 45 rpm |
|
Sings in english |
17cm / 45 rpm |
||
Soudain, une vallée |
17cm / 45 rpm |
||
Succčs de Paris n° 1 |
17cm / 45 rpm |
||
Succčs de Paris n° 2 |
17cm / 45 rpm |
||
La vie en rose |
17cm / 45 rpm |
||
Y'a pas d'printemps |
17cm / 45 rpm |
||
1957 |
Chansons immortelles |
25cm / 33 rpm |
|
Claude Véga présente Édith Piaf, Pierre Fresnay, Mick Micheyl, Eddie et Tania Constantine, Edwige Feuillčre |
17cm / 45 rpm |
||
1958 |
Les amants de demain |
17cm / 45 rpm |
|
La bourse des chansons (N° 3) |
17cm / 45 rpm |
||
Édith Piaf chante Jo Moustaki |
17cm / 45 rpm |
||
La foule |
17cm / 45 rpm |
||
Les grognards |
17cm / 45 rpm |
||
Mon mančge ŕ moi |
17cm / 45 rpm |
||
1959 |
C'est l'amour |
25cm / 33 rpm |
|
C'est un homme terrible |
17cm / 45 rpm |
||
Milord |
17cm / 45 rpm |
||
1960 |
Les amants merveilleux |
17cm / 45 rpm |
|
Le ballet des coeurs |
30cm / 33 rpm[10] |
||
Boulevard du crime |
17cm / 45 rpm |
||
C'est l'amour |
17cm / 45 rpm |
||
C'est toujours la męme histoire, l'accordéoniste... |
30cm / 33 rpm |
||
Non, je ne regrette rien |
17cm / 45 rpm |
||
Ouragan |
17cm / 45 rpm |
||
La vie en rose |
17cm / 45 rpm |
||
1961 |
"Olympia 61" Vol.2 |
30cm / 33 rpm |
|
Les amants de Teruel |
25cm / 33 rpm |
||
Les amants |
17cm / 45 rpm |
||
Boulevard du crime |
17cm / 45 rpm |
||
La bourse des chansons n° 4 |
25cm / 33 rpm |
||
De l'accordéoniste ŕ Milord |
30cm / 33 rpm |
||
Exodus |
17cm / 45 rpm |
||
Mon Dieu |
17cm / 45 rpm |
||
Quatre chansons de Charles Dumont |
17cm / 45 rpm |
||
Récital 1961 |
30cm / 33 rpm |
||
La vie en rose |
25cm / 33 rpm |
||
Edith Piaf vol. II. |
30cm / 33 rpm |
||
1962 |
Ŕ quoi ça sert l'amour |
17cm / 45 rpm |
|
Le bel indifférent |
25cm / 33 rpm |
||
Fallait-il |
25cm / 33 rpm |
||
Inconnu excepté de Dieu |
17cm / 45 rpm |
||
Récital 1962 |
30cm / 33 rpm |
||
Toi, tu l'entends pas |
17cm / 45 rpm |
||
1963 |
C'est lui que mon coeur a choisi |
17cm / 45 rpm |
|
Le droit d'aimer |
17cm / 45 rpm |
||
Édith Piaf chante Raymond Asso |
30cm / 33 rpm |
||
Mon légionnaire |
17cm / 45 rpm |
||
Edith Piaf N° 1 |
25cm / 33 rpm |
||
Récital Bobino 1963 |
30cm / 33 rpm |