REMEKMŰVEK TÖBB KÓRUSRA

Különleges alkalom, amikor két független zenei együttes összefog, hogy olyan, nagyobb előadó-apparátust igénylő alkotásokat szólaltassanak meg, amelyeket önállóan nincs lehetőségük – április 2-án, szombaton, 19 órakor a Párbeszéd Házában (Horánszky u. 20.) a Capella Silentium és a Gemma énekegyüttes közös koncertjén egy ilyen alkalomnak lehet részese a közönség. Vezényel a két művészeti vezető, Tóth Márton és Várkonyi Tamás, a belépés ingyenes.

A műsorban a zenetörténet nagyszabású, többkórusos alkotásai szólalnak meg, négy korszak emblematikus szerzőitől válogatva. Elhangzik például a velencei Szent Márk-székesegyház orgonistájaként és karnagyaként működött, az életművével a többkórusos művészetet beteljesítő Giovanni Gabrieli impozáns Kyrie-kompozíciója egy 1615-ben kiadott gyűjteményből. A mű – akárcsak a szerző többi alkotása – a bámulatos szépségű bazilika terébe készült, adottságait kihasználva; különlegessége pedig, hogy első részében egy kórus, a másodikban kettő, a harmadikban pedig három(!) kórus szól egyszerre.

Johann Sebastian Bach Der Geist hilft unser Schwachheit auf, BWV 226 (A Szentlélek megsegít gyengeségünkben) motettája a Lipcsei Egyetem poétika tanárának, a Tamás-templom igazgatójának temetésére íródott 1729-ben. Nem gyászos hangvételű, hanem az Istenbe vetett megingathatatlan hit ereje hatja át, valamint – a galamb-szimbólum jegyében – könnyedén szárnyaló-reppenő dallamok sora.

Az elsősorban dalairól és zongorazenéjéről ismert Robert Schumannt élete egy bizonyos időszakában rendkívül foglalkoztatta a vokális együttes mint médium. Két kórusra, Goethe, Rückert és Zedlitz vallásos és világi lírát ötvöző szövegeire írt Négy éneke is ebből a drezdai időszakból való. A százhatvan éve született szerző stílusára jellemző érzékenység, kifinomultság és beszédes kifejezésmód kettőssége jellemzi e varázslatos hangulatú, a transzcendenssel kapcsolatba lépő zenéket.

A műsorban elhangzik a Magyarországon kevésbé ismert, de a 20. század egyik legjelentősebb brit zeneszerzőjeként számon tartott Vaughan Williams kétkórusos g-moll miséjének Sanctus és Gloria tétele. A Tudor-kori zenék iránt rajongó mester 1921-ben keletkezett, könnyen befogadható, a tetszetős és grandiózus és helyenként megkapóan lírai alkotása minden bizonnyal az első volt a 16. század óta, amely sajátos angol stílusban íródott.

A Capella Silentium 2009 októberében, a zene világnapján alakult, rendszeresen koncertező, állandóan működő énekegyüttes. Ami vélhetően megkülönbözteti más kórusoktól: műsorait egy-egy téma, zenetörténeti jelenség köré szerkeszti, a korai polifóniától napjainkig minden korszak zenéjéből szabadon válogatva. Az énekegyüttes 2012 októberében, tizenkilenc kórus közül a második helyen végzett a Riminiben megrendezett nemzetközi kórusverseny vegyeskari kategóriájában, illetve a legjobb kamarakórusnak járó különdíjat is neki ítélte a nemzetközi zsűri. Legfiatalabb kórusként megnyerte kategóriáját a bécsi Nemzetközi Schubert Versenyen, 2010 novemberében, ugyanitt elnyerte a kötelező mű legjobb előadásáért járó különdíjat, valamint továbbjutott a nagydíjas versenyre is. Műsorain nemegyszer szerepel ősbemutató és magyarországi bemutató, vagy kifejezetten az adott műsor kedvéért felkutatott kompozíció (például Bruckner, Verdi, E. T. A. Hoffmann kéziratban maradt vagy ki nem adott alkotásai, csak szólamkottákban hozzáférhető reneszánsz motetták). Művészeti vezetője Várkonyi Tamás; további információ: www.capellasilentium.hu.

A Gemma énekegyüttes 1996-ban alakult nagyobb részen a Kodály Zoltán Kórusiskola akkori diákjaiból. Az azt követő években egyre több koncertet adtak, amelyek hatására csiszolódott a hangzás és kialakult egy állandó közösség; kidolgozott, kiérlelt produkcióik az együtt éneklés legnemesebb hagyományai jegyében születnek meg. Tagjaik között zenészeken kívül közgazdász, gyógypedagógus és irodalmár is található, repertoárjukon főleg reneszánsz misék, motetták és lamentációk (Palestrina, Lassus, Tallis, Byrd, White, Josquin), de Bach-kantáták is szerepelnek. Ezek mellett kortárs zeneszerzők műveit is szívesen éneklik (Bárdos, Nógrádi, Szőnyi, Kocsár, Gyöngyösi). Fontos számukra, hogy a zene segítségével az emberek lelkébe békét, örömet és szeretetet teremtsenek, és örök érvényű értékeket közvetítsenek. Művészeti vezetője Tóth Márton; további információ: www.gemmachoir.hu.