Életképek Farkas Ferenc zeneszerzőről

Czakó Dóra interjúja Farkas Andrással

A Kontrapunkt Zeneműkiadó az elmúlt időszakban a kortárs zeneszerzők darabjai mellett 20. századi komponisták kiadatlan műveivel is foglalkozik. Farkas Ferenc az egyik ilyen szerző, akinek jelenleg 17 eddig ismeretlen darabját találjuk meg a zeneműkiadó honlapján (kontrapunktmusic.com). A szerző fiát, Farkas Andrást nemcsak az újonnan kiadott művekről kérdeztem, szerettem volna többet megtudni az Édesapja életéről. A következőkben tematikusan rendezett mini-interjúkat olvashatnak:

1. A Pataki diákdalok szerzője

Alig ismerek olyan kórust, aki ne énekelte volna Farkas Ferenc Pataki diákdalok című művét. Be kell hogy valljam, eddig azt hittem, három tételes ez a mű. Mindenki lezárja a Mázas kancsó bögre kezdetű tétellel, annak ellenére, hogy a darab hét részből áll.

1. Erdőkön, mezőkön
2. Vinnéd csak mindég

3. Mázas kancsó bögre

4. Nem nyughatom
5. Egyik utcán végigmentem
6. Ne járj hozzám
7. Trombitaszó

Az eredeti címe Pataki diákdalok a 18. századból, zenei alapanyaga a Kulcsár, Novák, valamint Pataki melodiárium. Szerettem volna megtudni, hogyan kerültek Farkas Ferenc kezébe ezek a források.

A Kontrapunkt Zeneműkiadó tervei között szerepel az eddig kiadatlan Farkas vokális művek megjelentetése. Pontosan hány ilyen darab létezik?

Szám szerint nem tudom megmondani, de annyi bizonyos, hogy nagyon sok van még belőlük. Nemrégiben az Ave Maris Stellát is megjelentette a kiadó. Ez egy másfél oldalas darab, amit Olaszország rendelt Édesapámtól a kétezredik fordulóra. Előadták, de a kiadását már nem élhette meg a szerző. Természetesen van olyan műve is, amit be sem mutattak. Sokszor kedvtelésből is komponált, megtetszett neki egy-egy szöveg és megzenésítette azt.

Hogyan kereste a szerző szövegeket?

Rengeteget olvasott, minden este az ágyában elalvás előtt másfél-két órát forgatta a könyveit, ezekből táplálkozott. Ötven magyar költő versét zenésítette meg.

A 18. századi forrásokkal hogyan találkozott?

Szabolcsi Bence hívta fel erre a századra a figyelmét. 1943-ban fedezte fel a régi magyar táncokat is, ez a későbbiekben is fontos szerepet töltött be életében. Respighi növendékeként látta, mestere miként egészíti ki a szvitekkel a régi olasz kultúrát. Édesapám ezt az elvet követve zenésítette meg őket, csak Ő éppen a nem létező magyar barokk zenét kívánta ezekkel helyettesíteni.

Sok vokális művet komponált az Édesapja? Az országban viszonylag keveset ismerünk.

Körülbelül 400 dalt komponált, ebből tizenkettőt a Gyümölcskosár című dalgyűjteményben találunk, valamint számos ciklust is írt.

Kórusművei közül is akad jó pár kiadott és kiadatlan egyaránt. A Baszk dalokból eddig csak egyet adtak ki, ami egyneműkarra íródott, Hárs Ernő fordításában. Ezt a teljes sorozatot szeretném megjelentetni, de ezzel az a problémám, hogy eddig nem találtam olyan embert, aki ismeri a baszk nyelvet.

2. Farkas Ferenc, a nyelvzseni

Baszkföld Spanyolország északi részén található közvetlenül Franciaország mellett. Nyelvük különleges, a nyelvészek jelenlegi álláspontja szerint egyik beszélt nyelvhez sem hasonlítható, Farkast azonban mégis megihlette a magyarhoz hasonló ritmikája miatt. Hány nyelven beszélt Farkas Ferenc?

Nyolc nyelven beszélt és tizennyolc nyelven írt, az általános angol, francia, német, olasz nyelvek mellett tudott dánul és hollandul is. Kiválóan ismerte a latint, emellett a spanyol és portugál sem okozott számára fejtörést, elsajátította az ó- és újgörög nyelvet, de madagaszkári nyelven is írt darabot.

Hogyan tanult meg ennyi nyelven, Ön látta ezt a folyamatot?

Én csak annyit tapasztaltam, hogy rengeteget olvasott. Több olyan kötetét ismerem, ami két nyelven íródott, ilyen pl. Fernando Pessoa portugál költő gyűjteménye, ez magyar-portugál kötet. A német nyelv adta magát, két évig élt Bécsben. Ott Fejős Pál rendezővel dolgozott, majd Koppenhágában alkottak tovább, dán filmeket készítettek. Annyit még tudok, hogy autodidakta módon tanult meg görögül.

Nagy könyvtára volt? Mi lett a gyűjteményével?

Édesapám halála óta eltelt 14 év, a lakása megvan, úgy hagytuk, ahogy élt benne. A szobája és a szalon érintetlen maradt, a többi részét rendbe hoztuk. A könyveit szeretném elhelyezni, az Országos Széchényi Könyvtár fogadta be a hagyatékát, az összes kéziratot, levelezést, CD-ket, és videókat. Azt hiszem ott lesz a legjobb helyük.

Eddig még nem hallottam olyan szerzőről, aki ilyen sok nyelven komponált volna.

Igen, ez egyedülálló az egész világon, a velencei egyetem éppen ezt kutatta, az egyes zeneszerzők munkásságát kísérte végig abból a szempontból, hogy hány nyelven írtak zenét. Ez mindeddig még nem jelent meg, de úgy tűnik, hogy az eddigi kutatások alapján Édesapám az egyedüli, aki 18 nyelven írt komponált.

3. Egy hollywoodi alkotótárs

1920-as 30-as évek, Hollywood. Több mint valószínű, hogy elsőre mindenkinek Korda Sándor jut az eszébe, azonban volt még egy magyar rendező, akiről kevesebbet beszélünk, de mégis sokat köszönhetünk neki, ahogy Farkas Ferenc is. Édesapjának volt egy alkotótársa, aki Hollywoodban is ismert volt.

Igen, Fejős Pál rendezőről van szó, az 1920-as években kezdett Hollywoodban alkotni. Mint már említettem, vele először Bécsben dolgoztak együtt, itt négy filmet készítettek, amelyek magyar, német és francia nyelven is megjelentek. Fejős már akkor rátapintott a lényegre, hogy csak így, több nyelven lehet eladni külföldre a filmeket. A Tavaszi láz, és a Mégis szép az élet című filmek zenéi is itt születtek.

Ezeken a filmeken túl még volt közös alkotásuk?

Igen, Koppenhágába mentek, ahol két éven keresztül alkottak. Három filmről tudok, amit közös munkával értek el, a Nordisk Film – ez volt a 30-as évek legnagyobb filmgyára Európában - forgalmazta őket. Szeretnék ezekből egy-egy példányt kapni, ezen is dolgozom, hogy sikerüljön.

Fejős miért az Édesapját választotta alkotótársként, erről lehet tudni valamit?

A rendező nagyon szerette Respighi zenéjét, és mivel tudta, hogy Édesapám nála tanult, így kérte fel Őt.

Hollywoodban vajon látták ezeket a filmeket?

Ezt sajnos nem tudom megmondani.

Azt tudjuk összesen hány filmzenét írt Édesapja?

A pontos szám 74. A 60-as években születtek a nagy magyar klasszikusok, mint például az Egri csillagok, A kőszívű ember fiai, vagy az Egy magyar nábob. Nem szeretném itt felsorolni az összes nagy filmjét, de akit bővebben érdekel, megnézheti a honlapon, a ferencfarkas.org oldalon.

Így utólag végiggondolva azt hiszem, hogy ha nincs Fejős, akkor Édesapám sem járt volna be ekkorra utat a filmiparban. Nagyon sokat tanult tőle, amit utána jó érzékkel kamatoztatott.

4. Színház

Farkas Ferenc végig élte a 20. századot és csodaként könyvelhetjük el, hogy ennyire kreatív maradt a háború utáni esztendőkben és a szocializmusban is. Mindig volt munkahelye?

Voltak nehezebb időszakai. Nagyapám a királyi hadseregben szolgált, a családunk jobboldali volt, a háború után ezt nem nézték jó szemmel, ezért elküldték Budapestről. Székesfehérváron volt a Konzervatórium igazgatója. Hasonlóan bántak el Weöres Sándorral is, ő szintén Fehérvárra került múzeumigazgatónak. Szeretném megemlíteni, hogy ebben az időszakban keletkezett a mindenki által ismert Rózsa Madrigál.

A család is leköltözött vele?

Nem, mi itt maradtunk Budapesten, őt csak hétvégenként láttuk. Emlékezetes maradt a számomra ez a pár év, minden hétvégén kaptam tőle Tibi csokoládét, amit utána jó ideig nem lehetett látni a boltokban.

Sok színházi kísérőzene is ebben az időszakban íródott.

Igen, amikor kevesebb munkája volt a megélhetés miatt színházi darabokat is el kellett vállalnia. Sok Shakespeare darabhoz is írt zenét. Kedves emlék számomra a Rómeó és Júlia Várkonyi Zoltán rendezésében, Ruttkai és Latinovits játszotta a főszerepet.

Ezeket a darabokat csak hazánkban játszották, vagy külföldön is ismertté váltak?

Már 30 évesen népszerű volt Édesapám külföldön. Az ember tragédiájához készült egy olasz verzió, valamint Németországban három helyen is játszották, Hamburgban, Berlinben és Münchenben. A Csongor és Tünde Hamburgban szintén befutott darab volt.

Ha jól tudom első Kossuth-díját is az egyik színházi produkcióért kapta.

Viszonylag fiatalon 1950-ben kapta meg első Kossuth-díját a Csínom Palkóért. A Szovjetunióban is bemutatták, de onnan mindössze egyszer kapott jogdíjat, amikor odautazott. Pénzt nem hozhatott haza, ezért jogdíját kaviárra költötte.

5. Csajkovszkij, Farkas és a pezsgő

1882-ben Louis François francia pezsgőmestert Törley József pezsgőgyáros hívta az országba. Eleinte együtt dolgoztak, majd pár év után François Budafokon megalapította saját cégét a Louis François et Co. Budafok pezsgőgyárat. Családja Balatonlellén élt, ahol Farkas Ferencnek nyaralója volt. Balatonlelle fontos szerepet töltött be a család életében.

1949-ben a Bakay-család meghívott magukhoz nyárra Balatonlellére, ahol nyaralójuk volt. A szüleim is meglátogattak ott. Ekkor hívta fel a figyelmüket Bakay Lajos híres sebészprofesszor a mellettük lévő telekre. Eredetileg Kandó Kálmán háza volt, majd Pátzay Pál szobrászművészé lett. Pátzaynak nem nagyon tetszett, mert túl nagy volt neki a ház. Ő intézte el a családunknak, hogy bérelni tudjuk azt az ingatlant, így 1950-89 között minden nyarunkat lent töltöttük. Sok mű itt keletkezett.

1989 után mi lett az épülettel?

Felkínálták Édesapámnak, hogy vegye meg kétmillióért a házat, de nem éltünk ezzel a lehetőséggel. A rendszerváltás után a többszöröséért el tudtuk volna adni és Édesapám ezt előre látta. Nem akartuk, hogy azt gondolják ebből gazdagodtunk meg. Egy gyönyörű part menti ház volt, sokat csónakáztunk és úsztunk. Szép emlék Balatonlelle.

Édesapja is szeretett úszni?

Igen, ez volt az egyik hobbija, egészen 1996-ig úszott, jó erőben volt, odafigyelt az egészségére, de emellett azért szeretette a jó ételeket és a jó italokat is. Édesanyám kitűnő franciás ételeket készített.

Hogyan tudta elsajátítani a francia konyhát?

Louis François francia pezsgőgyáros családja Balatonlellén élt. Amikor Édesanyám fáradtabb volt az ebédet tőlük hoztuk és recepteket is kaptunk tőlük.

Pezsgőt is kaptak tőlük?

Igen, Édesapám egyik kedvenc itala a pezsgő volt. Mindig mondta, hogy Csajkovszkij is nagyon szerette — ebben is példaképe volt a zeneszerző.

6. Requiem

A latin Requiem szövege számos zeneszerzőt megihlet, legtöbb esetben valamelyik közeli vagy távoli hozzátartozó emlékére komponálják ezeket a műveket. Kinek írta Édesapja a Requiem-et?

Édesanyámnak. Szépen éltek 60 éven át, nagyon megrendítette a halála. Egyik reggel felébredt és azt mondta: „Azt álmodtam, hogy Anyu tartotta a kezemet”. Már aznap felvázolta a Requiem 1. tételét, kiírta magából a fájdalmat.

Mégsem szomorú a vége?

Sokat gondolkozott ezen is. Anyu nem volt szomorú ember, ezért fejeződik be örömteli tétellel a mű, In Paradisum. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és az Akadémiai Kórustársaság mutatta be, Kovács János vezényletével. Természetesen mindannyian ott voltunk, szép emlék a családunknak.

Édesanyja elvesztése után Apukájának volt segítsége?

Jelenleg Svájcban élek, többször utazott hozzánk is, de sokat jártam haza hozzá. A pécsi Nagynéném felköltözött Budapestre, ő vezette a háztartást. Ez nagy segítség volt nekünk, Édesapámnak pedig megnyugtató, hogy rokon segít neki.

Utolsó éveiben milyen előadói apparátusokra komponált?

A haláláig szellemileg teljesen aktív volt, az utolsó esztendőkben csak a vokális zene foglalkoztatta, már csak az inspirálta.

Mi az utolsó műve?

Az Ars Novának és Kiss Katalinnak komponált egy görög nyelvű darabot, illetve halála estéjén egy Lorca költeményt kezdett írni, amiből csak öt taktus készült el. Akkor esett ki a kezéből a ceruza.

7. Gyerekszemmel

Apaként milyen volt Farkas Ferenc?

Emlékezetesek az estéink, mindig olvasott, legalább másfél- két órát. A könyvekből merítette zenei gondolatait. Szerető apa volt, mindig hálás voltam neki, hogy nem kényszerített a zenei pályára, a saját magam döntése volt, hogy zenész legyek.

Azt tudta, hogy pontosan mikor és hol komponált?

Egy helyet és egy időpontot biztosan tudok. Ez pedig nem más, mint a fürdőszoba. Minden borotválkozás előtt kis papírokat vitt be magával, mire készen lett, addigra kisebb motívumok is megszülettek a fejében, amelyeket ezekre a kis cetlikre írt fel. Volt olyan is, amikor Balatonlellén az egyik madár fütyülte fülébe a témát, így született meg a Piccola musica di concerto főtémája.

Volt hobbija?

Már említettem, hogy Balatonlellén szeretett csónakázni és úszni is. Emellett, talán a legfontosabbnak nevezhető hobbija a rajzolás, festés volt. Gimnazista korában nem tudta eldönteni, hogy képzőművész vagy zeneszerző legyen.

És a zeneszerzést választotta…

De a rajzolás mindvégig az élete része maradt. Fiatal korában, amikor Rómában tanult, a Magyar Akadémián lakott, ott is sokat rajzolt. Találtam egy rajzot, amit az akkori szobájából készített. Amikor odalátogattam így tudtam meg pontosan, hogy melyik szobában lakott, hányadik emeleten.

Kiállítást nem rendeztek ezekből a művekből?

Születésének 100. évfordulóján, Balatonbogláron rendeztünk egy kiállítást. Igyekszem felhasználni a képzőművészeti alkotásait, ahol csak tudom. Az egyik CD-jének az előlapja is az ő csendélete.

8. Generációk

Ön is zenész, hol tanult?

21 évesen kerültem Bécsbe, ott a magyar születésű, osztrák karmesternél Hans Swarowskynál tanultam, aki Schönberg, Webern, és Richard Strauss tanítvány volt. Ő tanította Fischer Ádámot és Ivánt is. Édesapám nem erőltette, hogy zenész legyek, de nagyon örült, amikor elmondtam neki a pályaválasztásomat.

A diploma megszerzése után milyen munkahelyen dolgozott?

Három évig a bécsi Universal Edition- nél dolgoztam, az első feladatom sajnos nem motivált. Kottagrafikával foglalkoztam, majd kicsit komolyabb munkát is rám bíztak, Stockhausen műveket korrigáltam, majd a Mahler összkiadásba is bevontak.

A felesége is zenész?

Igen, zongoratanár, de a könyvtár szakot is elvégezte. Bécsben ismerkedtünk meg, majd az 1973-as olajválság után úgy döntöttünk Svácjba költözünk, azóta is ott élünk.

Két gyermekük is van, nekik mi a foglalkozásuk?

A gyermekeink már Svájcban születtek és nagy örömömre magyar neveket adtunk nekik. A lányom Izabella marketinggel foglalkozik, a fiam, István webdizájner. Ő készítette a mi honlapunkat is, nagyon szépen rajzol, Édesapám tehetségét örökölte, mint alkotó művész.

9. Bartók és Kodály korában

Gondolom, nem csak bennem vetődik fel a kérdés: vajon milyen kapcsolata lehetett Farkas Ferencnek Kodállyal és Bartókkal. Bartók?

Bartókkal nem igazán volt kapcsolata, igaz többször is találkoztak. Édesapám szeretette volna felhasználni Bartók gyűjtéséből a Bihari Román Táncokat, ezért felhívta telefonon. Feltette a kérdést, de csak fél perc múlva kapta meg a nem túl bőbeszédű választ: „Igen, jó, hozzájárulok.”

A népzenei feldolgozások ezek szerint mások gyűjtéseiből keletkeztek.

Foglalkoztatta a népzene és elsősorban a saját gyűjtéseiből táplálkozott. Amikor Koppenhágából hazatért, felkereste Lajthát, aki sokat segített neki, hengereket kapott tőle, amelyek segítségével tudta csak lejegyezni a somogyi népdalokat.

Kodállyal jó viszonyt ápolt?

Kodállyal más volt a kapcsolata, mint Bartókkal, úgy éreztem tisztelik egymást. Kodály többször megjelent a Farkas bemutatókon. Az András-mise után, csak annyit mondott, hogy a legszebb tétel az Agnus Dei volt, de nem volt benne elég dodekafónia. Édesapám úgy tudta használni ezt a komponálási módot, hogy az ember észre sem vette. Egyszerűen, dallamosan kezelte a tizenkét fokúságot, jól megfért nála a neoklasszicizmus mellett. Azt hiszem szerencséje volt, hogy Rómában tanulhatott Respighinél, mert így a latin mediterrán kultúrát is magába szívhatta.

Amit továbbadott a saját növendékeinek…

Talán ez volt Édesapám egyik legnagyobb pozitívuma. Tanított, de közben mindenkit rávezetett a saját nyelvezetére. Jeney, Kocsár, Ligeti, Kurtág, Petrovics, Durkó, Szokolay, Bozay, Vidovszky – mind megtalálták önmaguk kifejezőeszközeit. Kocsár Miklós így nyilatkozott róla: „Úgy nevelt fel egy zeneszerző generációt, hogy növendékei nem lettek epigonjai.”

***

A szerzőről: Czakó Dóra Az ELTE - BTK Ének-zenetanár, karvezető, valamint szolfézstanár szakokon végzett 2005-ben és 2006-ban. Majd két évvel később az LFZE Egyházzeneművész, kóruskarnagy szakon is oklevelet szerzett. Jelenleg az ELTE-BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika programjának hallgatója, valamint az MTA-BTK Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténet Osztályán tudományos segédmunkatársa. Kutatási témája a kora barokk egyházzene felvilágiasodása.