G. MAREK KATALIN

 

Az Ormányos Falka Fagottzenekar élete megalakulásától az „Off 10”-ig

 

 

Egyszer volt, hol nem volt…

 

A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI fagottos és fagottinós növendékeiből 2006-ban  megszületett az „Ormányos Falka Fagottzenekar”. A kisebb és nagyobb fagottosok együtt zenéltek hétről hétre, a repertoár pedig folyamatosan bővült. A zenei anyagot főleg átiratokkal és más hangszerek kamaradarabjainak adaptálásával gyűjtöttük.


Ekkor még az iskolai koncerteken léptünk csak fel, egy-egy nagyobb együtteshez kapcsolva.

 

Már 2006-ban megtartottuk a zenekari tábort „Ormányos Tábor” néven.  Azóta is évről évre megtartjuk az „Ormányos Tábor”-t, ahol néhány éve az Ország különböző zeneiskolájából is vannak résztvevőink. A zenei táborok közösséggé formálták fagottosainkat. Jó látni azt, hogy azok közül a gyerekek közül, akik velünk muzsikáltak/muzsikálnak, egyre több gyerek választja a zenei pályát. Az Országos versenyen szinte minden döntős játszott már korábban, legalább egyszer velünk a táborban, vagy koncerteken.

 

A zenekar tíz éve alatt több mint 100 átirat készült, ami folyamatosan tovább bővül. A szereplések száma évente minimum 3-4, de előfordult olyan év is, amikor 9, sőt egy évben 10 koncertet adtunk. Játszottunk mindenféle intézményben, koszorúzáson, szoboravatáson, felkérésre táncosok rendezvényén, a Művészetek Palotájában, a Kongresszusi Központban, ötcsillagos szállodában. A Fővárosi Állat- és Növénykert minden évben otthont ad a táborzáró koncertünknek, ahol 200-300 fő közönség előtt játszunk évről évre. Az állatkerti elefántház avatásán is mi muzsikáltunk, ahol aztán később megszületett Asha a kiselefánt. Asha, születésekor a zenekar örökbefogadott kabalaállata lett.

 

Állatkerti flaschmob Asha tiszteletére 2013

 

Az együttes folyamatosan építkezett, a fagottinósok alig várták, hogy negyedik szólamosok lehessenek. A IV. szólamból a III. szólamba vágytak. A II. szólam az I. küszöbe. A „csúcson” mindenki igyekszik megállni a helyét.

 

A hangszeres fejlődést hallhatóan szolgálják a tagokból alakuló kisebb-nagyobb kamaraegyüttesek. Koncerteken ezek színesítik a műsort, illetve a kisebb együttesek olyan helyszíneken is fel tudnak lépni, ahol a teljes zenekar nem férne el.

 

Mindig fájó elbúcsúzni a felnőtt tagoktól, akik már nem tudják összeegyeztetni a civil életüket a hetente tartandó próbákon való részvétellel. Elszélednek az országba, világba…A nagyobb szereplésekre sokan visszajönnek. Gyakran saját hangszert vásárolnak, hogy ezt megoldhassák, no meg hogy saját örömükre kamaraegyüttesekben, amatőr zenekarokban játsszanak. Régi tagjaink távozása mindig űrt hagy maga után, azonban a fájdalmas búcsú újabb és újabb megújulást sürget.

 

Fennállásunk óta nagy projektek szereplői, létrehozói, rendezői, házigazdái is voltunk. 2009-ben a Szt. István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és AMI adott otthont a „Nagy Fagott Show”-nak, ahol két részben mutattuk be a fagottot, a fagottinótól a kontrafagottig.  Szólisták és kamaracsoportok mellett a zenekar volt a műsor első fele. Itt a kezdetektől lehetett követni egy fagottos növendék állomásait a zenetanulásban. 2012-ben mi rendeztük a „9. Fagottino Symposium, Budapest” nemzetközi fagottos találkozót, ahol 77 fagottos játszott a zárókoncerten.

 

9

 

2016. április 23-án pedig megtartottuk az „Off 10” elnevezésű 10. születésnapi rendezvényünket, ahol egy kis szimpózium keretein belül kamarakoncert, barokk díszítésekről szóló előadás és ünnepi hangverseny is volt. A jelenlegi tagokhoz csatlakoztak régi tagjaink közül is számosan, valamint az ország különböző zeneiskoláiból fagottos diákok és tanáraik. A 79 fagottos és fagottinóssal szólisták is közreműködtek.

 

Ez az elmúlt tíz év számtalan élményt nyújtott tagjainak. Igazi fagottos közösség született, és nem csak az iskolán belül. A fagottzenekar a növendékek tanárait is közelebb hozta egymáshoz, a szakmai élet felpezsdült. Azt gondolom, hogy nem volt hiábavaló a sok munka, szervezés, ráfordított idő- és anyagi vonzat.


A zenekar bebizonyította, hogy van létjogosultsága egy homogén együttesnek is, csak jól kell élni a lehetőségeivel, s néha egy-egy „violinkulcsos” hangszert is beszervezve változatos, élvezetes műsorokat lehet összeállítni.

 

Lesz még újabb tíz év? Amíg a növendékekben és szüleikben nem lanyhul az igény az effajta igény, addig ezt nem érdemes felvetni. Újabb tervek, újabb fagottos növendékek, újabb koncertek, újabb programok majd eldöntik ezt a kérdést.

 

Boldog Születésnapot Ormányosok!

 

 

Fotók: Bokor Judit, Persányi Miklós