Parlando: 1993/2., 21-23 p.

 

Edited by - Herausgegeben von - Közreadja: Csurka Magda

 

Csurka Magda nevét már akkor ismertem, amikor személyesen még nem is találkoztunk. A Zeneműkiadó 1982 óta több kottát jelentetett meg közreadásában. Ezek a kiadványok ma már szerves részét alkotják az ifjúság számára összegyűjtött zongorairodalomnak.

 

A személyes kapcsolatfelvételre az Akkord Zenei Kiadó Kft.-nél 1992 nyarán megjelent egyik válogatása adott alkalmat. A megjelenés után rövid ismertetőt közöltem a több szempontból újdonságnak számító kottáról (PARLANDO XXXIV. évf. [1992.] 6. szám). A recenzióban két pontatlanság is tisztázásra szorult, melynek kapcsán újabb érdekességekre derült fény a közreadói munka feladataival, bonyodalmaival és szépségeivel kapcsolatban.

 

Csurka Magda kutatásai során néhány évvel ezelőtt rátalált a Budapesti Széchényi Könyvtárban egy eredeti Haydn-kéziratra, amely tizenkét, zongorára írt menüettet tartalmaz, és az Esterházy-hagyatékból került a Széchényi Könyvtár tulajdonába. A Haydn-művek általánosan ismert útmutatója a Hoboken- katalógus, melyből jelenlegi ismereteink szerint a legpontosabban tisztázható a művek keletkezésével, a kéziratok valamennyi ismérvével kapcsolatos tudnivaló. Utánanéztem a fent említett menüetteknek - Hob. IX: N.3 -, eszerint Haydn eredetileg egyértelműen kis együttesre komponálta őket. Erre utal az eredeti Besetzung közlése: 2 Violinen, Bass, Flöte, 2 Oboen, Fagott und 2 Hörner. Keletkezett 1767 előtt. Ezt az adatot közli az 1767-ben megjelent Breitkopf- katalógus, mely tehát korabeli és hiteles. (A kéziratban szopránkulcs szerepel; ez az információ is a Hoboken- katalógusból származik, ám Haydn violinkulcsban kezdte el.) A tizenkét menüett a katalógus szerint tizenhat, mert négynek (az 1-es-, 4-es-, 5-ös-, 7-esnek) van triója, és a katalógus ezeket külön menüettként kezeli, ámbár részét alkotják magának az eredeti darabnak.

 

Először a bécsi Universal kiadónál 1935-ben Nana Krieger közreadásában jelent meg válogatás ezekből a menüettekből. Ebben a kiadványban szerepel az 5-ös és a 7-es is, természetesen a trióval. A kotta címe: „Kleine Tänze für die Jugend”. Az Akkordnál, Csurka Magda közreadásában megjelentetett menüettek, a különleges külsejű, bordó színnel nyomtatott válogatás „Haydn: 6 kis Menüett zongorára” címet viseli. De itt a válogatás azokat tartalmazza, amelyekhez Haydn nem írt triót! Felkeltette a zenetanárok érdeklődését ez a bordó színű sorozat (Debussy, Haydn, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Beethoven) nemcsak szépsége, hanem eredetisége miatt is.

 

- Én az eredeti, zongorára írt kézirat alapján adtam közre a „Haydn: 6 kis Menüett”-et, ezeket Haydn maga megírta zongorára is. A zenekari változat kézirata elveszett, ennek a zongorára írtnak a kézirata viszont itt van Budapesten, tehát egyik nagy értéke a Széchényi Könyvtár gyűjteményének. Nekem abban az élményben volt részem, hogy ezt a kéziratot láthattam. Elmondhatatlan érzés egy csaknem 250 éves kottát kézbe venni, melyről az ember tudja azt, hogy Haydn keze nyomát viseli. A Széchényi Könyvtárban lévő Hoboken - kötetben látható egy ceruzával írott bejegyzés, mely korrigálja az 1767-es dátumot 1762-re. Ezt minden bizonnyal az újabb Haydn-kutatások alapján javították át - mondja a kották közreadója: Csurka Magda.

 

- Kérlek, tájékoztass bennünket erről az izgalmas közreadói munkáról!

 

- Rendkívül érdekes dologra jön rá az ember, amikor így elkezd kutatni, és ez számomra nagyon nagy élmény. Az albumok összeállításánál a célom az, hogy olyan értékes, szép és könnyű darabokat adjak közre, melyek hazai kiadványainkban nem szerepelnek, vagy csak nehezen hozzáférhetőek. Állandóan kutatok nálunk kevéssé ismert zeneszerzők olyan zongoradarabjai után, melyek instruktív célra is alkalmasak. Igyekszem a zeneműveket mindig eredeti, hiteles formában közreadni. Ezért keresem az urtext-, az első kiadásokat, vagy, ha mód van rá, a kéziratot.

 

Ezt a hat Haydn-menüettet két sorozatból válogattam. Az egyiknek a kézirata - mint már említettem - itt van a Széchenyi Könyvtárban; a másiké (IX:21) a bécsi Gesellschaft der Musikfreude zeneműtárában. A „Kezdők zongoramuzsikája” című sorozat korábban megjelent Haydn-kötetében, melyet szintén én adtam közre, más elvek szerint válogattam össze a darabokat. Ott nehézségi sorrendben követik egymást a művek, arra számítva, hogy ha valaki megveszi az albumot, éveken át találjon magának játszani valót benne. Ebben van Menüett, Német tánc, Adagio Zingarese, Kontratánc stb. Olyan darabok, melyek nem annyira ismertek. A Hob. IX:12-es szám alatt található „C-dúr Menüett” kéziratát is itt őrzik a Széchényi Könyvtárban. Ebben Haydn a frazeálást és a dinamikát is tökéletesen beírta! Ez mintapéldául szolgálhat a tanárnak abban a kérdésben, hogyan kell a többi hasonló zenei anyagot frazeálni. Érdekességként említeném, hogy közreadtam itt egy olyan menüettet is, amely a régebbi kiadásokban - például a Czövek: Zongoraiskolában - tévesen szerepel. Felcserélték a triót és a menüettet, vagyis a trió kapta a menüett címet és következésképpen a kéziratban lévő menüett cím alatt található zenei anyag áll a trió helyén (11. old. Esz-dúr). Az általam korrigált változat tehát az eredeti kézirat szerint jelent meg.

 

Vagy például ugyancsak a IX:12-es sorozatban Haydn „Menüett” címet adott a műveknek, viszont a régebbi kiadásokban Deutsche Tänze címmel szerepelnek. Itt is van tehát - az eredeti kézirat alapján - egy változtatás! Amikor a Széchényi Könyvtárban Haydn 12 Menüettjének kéziratát megtaláltam, javasoltam a zeneműkiadónak, hogy jelentessék meg az összeset. Ez itt van nálunk, miért a németek vagy az osztrákok adják ki? Sajnos azonban nem kerülhetett rá sor, így csak elszórva találhatók különböző kiadványokban. Egyik csellót tanító kolléganőm megvette a most megjelent menüetteket és felfedezte bennük a kamarazene lehetőségét. „Milyen jól szól majd ez hegedű-cselló változatban!” Ennek a tanárnőnek az ötlete visszakanyarodott tulajdonképpen a Haydn által először lejegyzett változathoz!

 

- A bécsi könyvtárban is megkerested a kéziratot?

 

- Igen, elsősorban mikrofilmről dolgoztam, de egy-két alkalommal kihozzák az eredetit is. Nagyon hosszú időbe kerül, amíg az ember mikrofilmről teljes pontossággal leírja a kézirat alapján a darabot.

 

- Hány kiadványod jelent meg eddig?

 

- Az előbbiekben már említett Akkord Zenei Kiadó Kft.-nél 5; valamint 1992 nyarán saját kiadásomban D. G. Türk: „Négykezes zongoradarabok gyerekeknek”; ez a hagyományoktól eltérően kék papíron jelent meg.

 

Az Editio Musica Budapest 1982 óta 17 közreadásomat jelentette meg, és mindegyik pedagógiai jellegű összeállítás. Első munkám: A zongora-szonatina mesterei” két kötetes album volt. Ezt a „Könnyű preklasszikus zongoramuzsika” című összeállítás követte. A „Kezdők zongoramuzsikája” című sorozatban nyolc kötetem van (Bach, Beethoven, Chopin, Couperin, Haydn, Schubert, Schumann, Telemann). Van egy „Könnyű variációk zongorára” című albumom is. Ebben sikerült kevéssé ismert variációkat is közreadnom. Pl. Schubert: ,,7 könnyű variáció”. Ezt a zeneművet Karol Musiol közreadásában 1975-ben jelentették meg Katowice-ben, és a mű bemutatója Krystian Zimmerman nevéhez fűződik.

 

A kamaramuzsikát is szívügyemnek tekintem, Lenkei Gabriellával közös kiadásban jelent meg „Könnyű klasszikus szonáták hegedűre és zongorára”. „Szovjet szerzők könnyű zongoradarabjai”- ból két kötetes albumot állítottam össze. Szeretném még megemlíteni az 1991-ben megjelent „Bécsi mesterek könnyű zongoradarabjai” című munkámat. Hosszan tartó kutatással sikerült olyan komponisták, mint pl. Dittesdorf, Haslinger, Kauer, Pleyel olyan darabjait megtalálnom, amelyek a zongoraiskolai repertoárban nemigen szerepelnek.

 

1987- ben az Editio Musica megbízásából a bécsi Gesellschaft der Musikfreude zeneműtárában olyan könnyű klasszikus zongoraversenyt kerestem, amelyet zeneiskolás növendék el tud játszani. Itthon nagyon sok irodalmat áttanulmányoztam. A fent említett zeneműtárban találtam rá egy Mozart korában élt cseh származású osztrák kismester, J. B. Vanhal (1739-1813) zongoraversenyére, melyet az ifjúság számára írt. Ez 1990-ben meg is jelent. Tudomásom van arról, hogy mind a budapesti, mind több vidéki zeneiskola ifjú zongorista növendéke, és a kíséretet ellátó növendékzenekar nagy örömmel mutatta be a zongoraversenyt. Az Akkord Zenei Kiadó Kft.-nél most megjelent Schubert: ,,7 Ländler a könnyebbek közé tartozik. A „Kezdők zongoramuzsikája” sorozat Schubert-kötetében közlök nehezebb táncokat is!

 

- Engem mindig bámulattal tölt el, milyen termékeny volt Schubert ebben a műfajban is.

 

- Én egyszer megpróbáltam összeszámolni: Schubert közel 400 táncot írt. Ennek története van. A Schubertiádákon játszották ezeket a táncokat. Ausztriában ezt a hagyományt több városban még ma is ápolják, pl. a Rajna jobb partján fekvő Hohenemens- ben, ahol június második felében rangos művészek adnak hangversenyeket. De van egy kisebb város is Bécshez közel, Atzenbrugg. Ott ősszel rendeznek „Schubertiádát” a „Schloss Atzenbrugg” - ban. (A zongoristáknak ismerősen csenghet ez a név: „Atzenbrugger Deutsche”. Egy alkalommal módom volt itt Schubert-dalokból álló koncertet meghallgatni). Schubert 1820 és 1828 között több alkalommal tartózkodott itt és számos művének komponálási helye volt. Köztudott, hogy Schubert igen sok művét barátai körében mutatta be, adta elő. Ezeket az összejöveteleket nevezték már a szerző életében Schubertiádáknak. A városkában van egy kastély és a kastély mellett egy kis dombon áll egy házacska. Egyetlen szoba, benne egy zongora, egy asztal és szék. Itt írta Schubert ezeknek a táncoknak nagy részét, míg a társaság szórakozott. A megírás után azonnal énekelték, vagy táncoltak rá, játszották ezeket. Ezzel lehet magyarázni, hogy a táncok sorozatban születtek. A kastélyban van egy múzeum is, melyben Schuberttel kapcsolatos írások, kották és kézirat is látható. Az is nagyon különös, hogy ezeken a kéziratokon alig látható korrekció! Elgondolkodtató, hogy régen a könnyűzene a komolyzenétől milyen kevéssé vált el. A komolyzene része volt a tánc is.

 

- Mik a legközelebbi terveid, mit szeretnél megjelentetni az ifjúság számára?

 

- Vannak terveim, de nem szívesen beszélek róluk előre. Mindig olyasmit szeretnék kiadni, amire meggyőződésem szerint szükség van.

 

Sok további sikert kívánunk hozzá. Bizonyára örömmel fogadják majd az ifjú zongoristák!

 

Ábrahám Mariann