Dr. Judit Mäkinen

 

Finnországi levél 155.

 

Finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba, Magyarországra

(2016. január 1.)

Újévi köszöntő. Nemzeti szimbólumok: Himnusz

 

Kedves Olvasók!

Mai levelemet egy kis  újévi köszöntővel, Arany János Alkalmi versének első szakaszával  kezdem:

 

ARANY JÁNOS:

ALKALMI VERS

 

Az új évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kívánni még
Ily áldott időben? –
Adjon Isten, ami nincs,
Ez új esztendőben.

 

Mai levelemben folytatom a megkezdett sorozatot Finnország nemzeti szimbólumairól, közelebbről a finn himnusz születéséről  írok ma.

 

Finnország himnusza

smn_26141 (1)

 

Egy kis történelem:

Az 1800-as évek forrongó Európájában a nemzeti öntudat kérdése az akkor Oroszországhoz tartozó  Finnországban is felmerült. Johan Vilhelm Snellman (1806-1881)  filozófus, író és államférfi a fennománia egyik legjelentősebb képviselője által kiadott Saima nevű újság volt az, mely az európai politikai nézeteket terjesztette Finnországban. Az újságot főként a helsinki egyetemi körökben olvasták, első száma 1844. január 4.-én jelent meg svédül.

200px-Saima_First_Issue

Finnország nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg 1846 tavaszán írt hazafias,  Vĺrt land /A mi országunk című svéd nyelvű vers a Väänrikki Stoolin tarinoita /Sztól zászlós regéi / című műve bevezető vers volt,  1847-ben hozta nyilvánosságra. A hosszú vers első és utolsó szakaszát énekeljük finn himnuszként.

 

Az eredeti svéd szöveg Paavo Cajander fordításában finnül  alább olvasható. Magyarra  Bán Aladár (1871-1960)   magyar költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista  fordította le a Maamme verset. Bán Aladár többek között a Finn Irodalmi Társaság és a Kalevala Társaság levelező tagja  volt, többször is  járt Finnországban .

 

Vĺrt land / Maamme két fordításban:

Paavo Cajander fordítása:

Oi maamme, Suomi, synnyinmaa!
Soi sana kultainen!
Ei laaksoa, ei kukkulaa,
ei vettä rantaa rakkaampaa
kuin kotimaa tää pohjoinen.
Maa kallis isien.

Sun kukoistukses kuorestaan
kerrankin puhkeaa;
viellempemme saa nousemaan
sun toivos, riemus loistossaan,
ja kerran laulus, synnyinmaa
korkeimman kaiun saa.

 

Bán Aladár fordítása:

Nincs bérc, egekre felnyúló,
Se völgy, se part oly bájoló
Sehol, mint itten északon,
Öledben ősi hon.

Kinyílik egykor, érzem én,
Virágod bimbaja.
Szeretetünk örök tüzén
Fakad számodra üdv, remény:
Fennen csapong még valaha
A mi hazánk dala!

 

A Wikipedia magyar nyelvű, a finn himnuszról irt cikkében ez olvasható: Runeberg célja a finn nemzeti érzések felélesztése volt. A mű megírására valószínűleg  valószínűleg Vörösmarty Mihály 1836-ban írt „Szózat”  című költeménye ihlette, mely magyar nemzeti ének lett.”

 

Ezt  az állítást semmilyen konkrét  forrással nem támasztja alá a cikk írója! Annak idején többször is beszélgettem erről megboldogult finn tanárommal Viljo Tervonen-nel – Őt Önök közül kedves Olvasók,  többen is ismerték személyesen. Szerinte semmilyen tény nem bizonyította ezt az állítást. Azt tudjuk, hogy Runeberg latinul, görögül és svédül tudott. Vörösmarty Mihály a Szózat c. versét 1836-ban írta, magyarul. Nincs tudomásom arról, hogy a verset lefordították volna valamilyen, Runeberg által ismert nyelvre, ö a Vĺrt land c. versét svédül írta.  Mint hogy a fenti állítás szerepel a magyarul elérhető forrásokban nagyon hálás lennék, ha Önök közül valaki  kommentálná ezt az állítást lehetőleg pontos forrásmunkát megjelölve.

 

A  verset  Runeberg maga is megzenésítette. A vers azonban  Fredrik Pacius zenéjével terjedt el 1848. május 13.-án, az egyetemisták Flóra napján tartott első előadása után.

Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=J3bLSpX8e3o

A szólista neve Tarja Turunen, a felvétel egy  december 6.-i függetlenségi ünnepségen készült.

 

Finnországban a Maamme – ének elsősorban a kórusok és az iskolák segítségével terjedt. A nemzeti érzelem ébredésével egy időben az iskolai énekoktatáshoz hozzátatozott ennek a dalnak az oktatása és ez volt a leginkább oktatott dal a finn elemi iskolákban 1869 – 1881 között.

Az észt himnusz: Mu isämaa dallama is ez!

Észt nyelven Johann Voldemar Janssen írt verset  Pacius 1848-ban szerzett zenéjére. Az észt  költemény így kezdődik: Mu isamaa, mu önn ja rööm, finnül:  Minun isänmaa, onneni ja riemuni. Először Tarto városának zeneünnepsége kapcsán 1869-ben  énekelték és  1920-as kezdettel volt Észtország himnusza. Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=35vFDFBabkU

A felvétel Észtország dalfesztiválján készült 2008-ban.

 

Miért egyforma Finnország és Észtország himnusza?

 A kérdés valószínű magyarázata személyes, emberi kapcsolatokra vezethető vissza. Erre Aki Mäkinen világit rá, cikke a források között utolsóként – de nem utolsó sorban – található.

 

A finnségmozgalom (suomalaisuusliike)  egyik jelentős finn vezetője Yrjö Sakari Yrjö-Koskinen (1830-1903) egy ismert észt újságíró, Johann Voldemar Jannsen (1819-1890) ismerőse volt. Amikor Janssen az 1869-ben  rendezendő dalfesztiválra Finnországból is kért énekkari dalokat Yrjö-Koskinen három zeneművet ajánlott, ezek közül az egyik  Pacius műve volt. A mű a Tartóban rendezett  dalfesztiválon nagy sikert ért el és az észt nemzeti ébredés idején egyre kedveltebbé vált.

Így történt, hogy amikor Észtország az I. világháború után függetlenné vált, ez lett az észt himnusz dallama is.

Az észt himnuszt az ország  szovjet megszállása  alatt  a Szovjetunió himnuszával helyettesítették, de 1990 óta ismét ez hangzik el Észtország himnuszaként.

Biafra állam himnuszának is Pacius műve volt a zenéje.

Afrikában 1967 – 1970 között létezett egy Nigériától elszakadt állam, a neve Biafra volt. Hivatalosan ezt az államot kevés ország,  csak Gabon, Haiti az Elefántcsontpart, Tanzánia és  Zambia ismerték el. Ennek az államnak a himnusza szintén Pacius zenéjé volt. Itt hallható:

https://www.youtube.com/watch?v=70Xd63wBQSw

Miután Biafra katonai vezetése megadta magát Nigériának, megszűnt ennek az államnak a létezése.

 

Legyen-e más zenemű a finn himnusz?

 Finnországban többször is felmerült a finn himnusz kérdése. Az emocionális és politikai töltésű verset Runeberg  svédül írta és azt egy német bevándorló Fredrik Pacius zenéjével énekeljük. Vajon miért? A finn törvények nem rendelkeznek a himnuszról, szemben pl. a másik nemzeti szimbólumunk a zászló használatával, mely törvényesen szabályozott. Finnek enyhén szólva furcsának találják, hogy ha pl. egy  sportversenyen észt sportoló  a  győztes, és az észt himnuszt játsszák ugyanolyan zenekari előadásban, mint a finn himnuszt.

 

Legyen-e Sibelius Finlandia himnusza Finnország himnusza? 

Az elmúlt évtizedben többször is felmerült, hogy Sibelius Finlandia himnusza alkalmasabb lenne az ország himnuszának, mint a jelenlegi himnusz. A Finlandia himnusz itt hallható az egyetemi kórusok előadásában a 2013-ban tartott függetlenségi napi ünnepségen.

https://www.youtube.com/watch?v=6YV0rgHhGn4

A szöveget V. A. Koskenniemi írta. Okvetlenül érdemes zenekari előadásban is meghallgatni itt:

https://www.youtube.com/watch?v=5pQMW8UQYZw

A felvétel Helsinki zenepalotájának (Musiikkitalo) megnyitó koncertjén készült 2013-ban. A Helsinki Filharmonikusok zenekarát Jukka-Pekka Saraste vezényli. Szövegét Veikko Antero Koskenniemi írta 1940-ben.

A Finlandia himnuszról, mint Finnország esetleges hivatalos himnuszáról  szóló törvényjavaslat az eltelt évtizedek során sokszor volt aktuális.

Leopold Stokowski karmester (1882-1977) már az 1900-as évek elején az egész világ himnuszaként szerette volna hallani. Az alábbi linken a Finlandia  himnusz a  világ számos zenekarának előadásában hallható. Sokféle hangszeren is megszólaltatták a gitártól az ukuleleig. Ha Önök közül ez érdekelne valakit, akkor ide érdemes benézni:

http://www.hs.fi/kulttuuri/a1305906113312

A finnül tudók sokat profitálhatnak Vesa Sirén kísérő szövegéből is.

Legutóbb azzal kapcsolatban merült fel ez a kérdés, hogy mivel az önálló Finnország 2017-ben lesz 100 éves, ismét meggondolandó lenne a Finlandia himnusz használatba vétele az ország hivatalos himnuszaként.

A himnusz megváltoztatására tervezett beadandó állampolgári kezdeményezéshez szükséges ajánlások gyűjtését Eetu Joonas Ranta-aho IV. éves Sibelius zeneakadémiai hallgató kezdte el 2014. október 23.-án. Az ajánlások gyűjtése 2015. április 23.-án fejeződött be. Sibelius rokonsága vegyes érzelmekkel fogadta a kezdeményezést, ami nem ért el olyan támogatottságot, hogy véleményezésre az országgyűlés elé kerülhetett volna.

Kedves Olvasók!

Az egyre globalizálódó környezetben a  nemzeti identitás őrzése és ápolása nemzeti szimbólumok segítségével Finnországban is becsületbeli ügy. Ehhez a nemzeti szimbólumok ismerete és tisztelete szervesen hozzátartozik és nincs ellentétben az európai identitással, melyet Finnország szintén a sajátjának érez.

Posted on január 1, 2016 by finnorszagilevelek

 

 

A szerzőről

Dr. Molnár Judit (Budapest, 1940. június 5.) 1965- től dr. Judit Mäkinen

Iskolai végzettség: 1964 Budapesti Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán summa cum laude eredménnyel általános orvosi diploma

1966 Helsinki Egyetem orvosi karán ált. orvosi diploma

1970 Az orvosi és sebészi tudományok doktora ( PhD) : Helsinki Egyetem

1971 Pathologus szakvizsga: Helsinki Egyetem

1978-től Klinikai pathologia docense: Helsinki Egyetem, Orvosi kar

1980: Esküdt nyelvfordítói végzettség: finn-magyar vonalon

1980: Idegenvezetői vizsga a következő nyelveken: magyar, finn, német, angol

Munkahelyek:

1964-1965 Győr, Megyei Kórház. Gyermekgyógyászati osztályon segédorvos

1966-1986 Helsinki Egyetem II. Kórbonctani intézetében tanársegédi és a szakvizsga után konzultáns szakorvos, docens

1987-1993 Lohja (Finnország) városi kórház: pathologus főorvos

1993-2005 Vantaa városában (Finnország), mely a Helsinki Egyetemi kórház része: pathologus főorvos