ÚJ BARTÓK KIADVÁNYOK PREMIERJE

2017. február 11-én került sor az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében a kiadványok bemutatására, melyeket az Intézeten belül működő Bartók Archívum munkatársai szerkesztettek.

Az új kiadványok ünnepélyes bemutatóját Vékás Lajos, az MTA alelnöke nyitotta meg, majd Somfai László, a Bartók Archívum korábbi vezetője és mindkét sorozat alapítója tartott bevezető előadást. Ezt kerekasztal-beszélgetés követte az új kötetek közreadóival és szerkesztőivel, végül a különlegesen tehetséges fiatal zongoraművész, Fejérvári Zoltán játszott részleteket Bartók Gyermekeknek-sorozatából.

Bartók: Gyermekeknek

Megjelent a "Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása" kottasorozat első kötete, amely a Gyermekeknek című művet tartalmazza.

A kötet szinoptikus formában, egymással szemben fekvő oldalakon közli a népdalfeldolgozás-sorozat két változatát: az 1909 és 1911 között megjelent első kiadás szerinti szöveget és az 1943-as revideált alakot. A kiadvány I. függeléke tartalmazza Bartók jegyzeteit az első kiadáshoz, amelyekben a népdalok lelőhelyét és szövegét közölte, kiegészítve a népdalok kottás lejegyzéseivel és a népdalszövegek angol fordításával. A II. függelék további műalakokat közöl az egyes darabokhoz.

A kottaközreadást angol, magyar és német nyelvű, részletes keletkezés- és befogadás történeti tanulmány vezeti be, amelyet az előadóknak szóló eligazítás követ Bartók kottaírásáról és a Gyermekeknek sajátos előadási problémáiról. A függelékeket angol nyelvű kritikai kommentár követi, amely bemutatja a Gyermekeknek teljes forrásanyagát.

A 48 kötetesre tervezett Bartók-összkiadás előkészítése Somfai László irányításával indult meg, s jelenleg Vikárius László vezetésével folyik az MTA BTK Zenetudományi Intézet kebelén belül működő Bartók Archívumban. Az Archívum - melyet a magyarországi Bartók-hagyaték őrzésére alapítottak 1961-ben - az egyetlen, Bartók életének és műveinek szentelt speciális gyűjtemény és kutatóhely.

A sorozatot a kritikai kottakiadások terén kiemelkedő nemzetközi rangot szerzett müncheni G. Henle Verlaggal közösen adja ki az Editio Musica Budapest. Ez az együttműködés ideális feltételeket biztosít az összkiadás legmagasabb színvonalú megjelentetéséhez és nemzetközi terjesztéséhez. A kötetek magas előállítási költsége és nagy tudományos, szerkesztői és kottagrafikai munkaigénye miatt évente két kötet megjelenésével számolunk.

A most megjelent kötet bolti ára 110.000,- Ft. A teljes sorozatra előfizető vásárlók 10% engedményben részesülnek, ők tehát 99.000,- Ft-ért juthatnak hozzá az első kötethez.

Bartók írásai között kiemelkedő helyet foglalnak el a népzenével foglalkozó írások. A 4. kötet 50 írást és 23 szövegváltozatot tartalmaz. Az első fejezetben az egyes nemzetek népzenéjével foglalkozó írások, a másodikban a lexikoncikkek, a harmadikban az összehasonlító népzenetudomány eredményeit ismertető tanulmányok, míg a negyedikben a népdalkutatás elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló írások sorakoznak, időrendben. A Függelék négy, kéziratban maradt szövegtöredék mellett Bartók szerb és bolgár népdalgyűjteményét is tartalmazza, amely a 3. kötetből kimaradt, végül itt kaptak helyet a szövegváltozatok is?: vázlatok, korai vagy eltérő verziók, illetve az idegen nyelven fogalmazott vagy publikált írások eredeti formái. Ezzel a kötettel - amely a fennmaradt Bartók-kéziratok teljes budapesti és amerikai anyagán alapul - jelenlegi ismereteink szerint Bartók valamennyi népzenével és népzenekutatással kapcsolatos rövidebb írása hozzáférhetővé válik magyar nyelven.

A kötet anyagának csaknem fele - 24 írás - részben itt jelenik meg először magyarul, részben kéziratos forrásokon alapuló első közlés. Három, eredetileg idegen nyelven publikált, de magyarul készült, és mindeddig csak fordításban ismert írás szövege a fennmaradt kéziratos forrásanyagnak köszönhetően immár a szerző megfogalmazásában olvasható. Ugyancsak a források tették lehetővé a többször felhasznált, de minden alkalommal jelentősen átdolgozott írások különböző változatainak rekonstrukcióját, amely egyben Bartók munkamódszerére is fényt vet. Ezeket a kéziratok vázlatos bejegyzései alapján azonosított, illusztrációként használt kottapéldák egészítik ki. Néhány kéziratlap fakszimiléje egy-egy írás előkészítő munkálataiba enged bepillantást. Az eligazodást névmutató, a népdalszövegek mutatója, valamint tárgymutató segíti.

(Forrás: EMB)