FRANK OSZKÁR KÖSZÖNTÉSE KÖZELGŐ 95

FRANK OSZKÁR KÖSZÖNTÉSE KÖZELGŐ 95. SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL

95 év nagyon nagy idő egy ember életében.

Frank Oszkár sok mindent átélt, tapasztalt ennyi év során.

Több kollégája, ismerőse már nem lehet vele, viszont rengetegen vannak, akiket megismertetett az összhangzattan varázslatos világával, a zeneszerzők zsenialitásával, és a tanítványok, ha tehetik, meglátogatják. Állandóan izgatja Őt, hogy miként használja egy zeneszerző a harmóniákat, hogyan építi fel kompozícióját. Több zeneelméleti tankönyv, elemző írás került ki Tanár Úr keze alól, amelyet szívesen forgatnak a fiatal vagy kevésbé fiatal zenészek, zenekedvelők. Szívesen mélyed el a zeneművek vizsgálatában, kedveli a „bogarászás”-t.

Az ország sok helyén találkozhat össze régi tanítvánnyal, de külföldön is többen tevékenykednek diákjai közül. Nemrégen, amikor gondozónőjével utazott, a villamoson is egy volt növendéke szólította meg. Már ritkán tud kimozdulni a lakásából, akkor is segítséggel, de a világ mégsem szűkült be a Számára. Sok időt szán zenehallgatásra, lelkéhez a mozarti muzsika áll a legközelebb. De a világ dolgait is állandóan figyelemmel kíséri, gondozónői rendszeresen felolvasnak Neki.

Tanári pályája során négy városban munkálkodott: Miskolcon, Szegeden, Veszprémben és Budapesten.

Összegyűjtöttem néhány köszöntőt különböző életkorú tanítványoktól és kollégáktól, akik különböző időpontokban és különböző intézményekben kerültek kapcsolatba Frank Oszkár tanár úrral. Abban azonban mindannyian megegyeznek, hogy nagy szeretettel emlékeznek Oszkár bácsi szakmai és emberi kiválóságaira. Isten éltesse Tanár Urat még nagyon sokáig!

Köszönöm szépen Rőczey Ferenc, Keuler Jenő, Eötvös Péter, dr. Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet, Horváth Györgyi, Nagyné Prém Zsuzsanna, Oláh Dezső és Mike Ádám együttműködését, hogy létrejöhetett ez a színes köszöntő-csokor!

1.) Rőczey Ferenc (1927) nyugalmazott zongora-művésztanár (Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete);

2.) Keuler Jenő (1936) zeneszerző, nyugalmazott zeneszerzés tanár, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola nyugalmazott igazgatója;

3.) Eötvös Péter (1944) világhírű zeneszerző, karmester, zenepedagógus;

4.) Dr. Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet zongora- és szolfézs tanár, pedagógiaszakos előadó, főiskolai tanár (SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék);

5.) Horváth Györgyi magánének tanár;

6.) Nagyné Prém Zsuzsanna zeneelmélet tanár (Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola, Veszprém);

7.) Oláh Dezső (1986) zeneszerző, zongoraművész, a Trio a la Kodály alapítója;

8.) Mike Ádám (1991) zeneszerző;

9.) Szendi Ágnes (1963) zongoratanár, zeneszerző (Dorogi Erkel Ferenc AMI)

Szerkesztette: Szendi Ágnes

Rőczey Ferenc Frank Oszkárral közös diákkorukra emlékezik és egy történetet oszt meg velünk. Ugyanis olyan kérésem is volt, hogy valamilyen emlékezetes régi „sztorit „is küldjenek Oszkár bácsival kapcsolatban.

„Együtt jártunk a Zeneakadémiára. Akkor, a pártállamban a marxizmus-leniniznus volt a főtárgy. Az indexben is első helyen szerepelt, a zongora főtárgy a második helyen. Minden héten volt egy óra szeminárium kötelezően. Egyik alkalommal Oszit jelölték ki a szeminárium vezetésére. Meg kellett kérdeznie tőlünk a véleményünket a legutóbbi „Marx-óráról”. Teljes csend, senki sem jelentkezett. Ő várt. Múltak a percek. 5 percek. Aztán Oszi szólított valakit, hogy mondjon véleményt. Utána megint csend. És ez így ment, míg letelt az óra. Utána már a folyosón jót nevettünk és megjegyeztük: ilyen jó szeminárium még nem volt. Jó régen történt, mégis úgy emlékszem erre, mintha ma lett volna.”

Rőczey Ferenc

Drága Tanárom, Barátom, Kollégám, Játszótársam!

OSZIKÁM!

Nem sorolom fel újra hatvan évet meghaladó ismeretségünk felejthetetlen élményeinek azt a sorát, melyeknek emlékeit 90 éves köszöntésed alkalmával elevenítettem fel. Ezúttal is nagy-nagy szeretettel köszöntelek azonban „ötéves születésnapod” közeledte alkalmából, (ahogy az elszenvedett sztrók utáni éveidet viccesen számlálni szoktad). Valóban csodálatos fejlődésről tettél tanúságot „óvodás” éveid folyamán, hiszen újra „megtanultál beszélni”! Szavaidat hallgatva fel sem merül annak gyanúja, hogy valaha is sérült volna beszédkészséged. Nem csodálkoznék azon sem, ha arról értesülnék, hogy újra tudsz tíz ujjal gépelni, két kézzel zongorázni, két szemmel látni, sőt, újra tudsz már két füllel zenét hallgatni!

Más dolog persze, hogy neked fél füled is ér annyit, mint sokunknak a kettő! Az a rengeteg hangzó anyag, amit különböző monográfiáidban, különböző célú zenepedagógiai munkáidban ezerféle szempont szerint rendszerezve közkinccsé tettél, mind ott zsong a füledben, és hol Mozart, hol Schubert, hol Debussy, Bartók, Chopin, Schumann, Liszt vagy akárki más zenei nagymester muzsikájaként szólva tölti be zenei képzeletvilágodat. „Hangzó zeneelméletben” való gondolkodásra neveltél bennünket már azokban az években is, amikor még ilyen című munkáid nem jelentek meg. Aztán elérkezett végül 1990 júniusa, amikor nyomtatásban is megjelenhetett a tonális-funkciós zene témakörét feldolgozó „Hangzó zeneelmélet” című zenepedagógiai munkád. E munkád kapcsán művészi előadásban készült hangfelvételek sorát kapva kézhez tanulmányozhatják a zenei pályára készülő tanulók, a tárgyalt zeneelméleti tudnivalók különféle zenei együttesek hangján, különféle hangszerelésben megszólaló hangzásának változatait.

Hogy e munka milyen fokú közigényt elégített ki, mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy 2016-ban, közkívánatra, megjelenhetett Debrecenben a XIX. századi romantikus zene elméleti tudnivalóit tárgyaló „Hangzó zeneelmélet – II.” című könyved is. Igaz, nem egészen a tervezett formában, mert a könyvben tárgyalt, didaktikusan rendezett zenei példák szemléltetésére javasolt művészi hangfelvételek mellékelésére ezúttal nem jutott pénz. Bízzunk azonban benne, hogy ami késik, nem múlik, és előbb-utóbb ez a kiadvány is abban a formájában válhat közkinccsé, ahogyan azt eredetileg megálmodtad!

Egyéniségednek egyébként is alapvető vonása, hogy mindig előre tekintve gondolkodol. „Óvodás évek” ide, „óvodás évek” oda, jelenleg is évről évre jelentkeznek nálad zenét tanulni vágyó fiatalok, (vagy akár kevésbé fiatalok is), hogy tőled tanulhassanak zeneelméletet, és te továbbra is vérbeli pedagógushoz méltó készséggel fogadod privát növendékedül a tanulni vágyókat.

A „Hangzó zeneelmélet – II.” című könyv elkészítésének munkálatai még a később elszenvedett sztrók előtti időkre estek, de a sajtó alá rendezésre már „óvodás” éveidben került sor, ám tény, ami tény, nem óvodás színvonalon ment végbe ez sem, hanem a zenei szaktudásnak azzal a biztos kontrolljával, amiben zenepedagógiai szakirodalmunk legtermékenyebb gazdagítójának ítélőképessége nyilvánult meg. Méltán említtetett meg neved a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság idei márciusi közgyűlésén is olyan tiszteletadással, amilyen társaságunk korelnökének valóban kijár!

Oszikám! Bízom benne, sőt, hiszek benne, hogy szervezeted regeneratív képességei tartalékolnak benned annyi rejtett energiát, aminek hasznosításával további kreatív tervek érlelődhetnek zenepedagógiai képzeletvilágodban, és tanítványaid körében is akadnak lelkes követőid, akik készséggel sietnek segítségedre ügyeid intézésében, ha a szükség úgy hozza. Hiszek benne, hogy „ötödik óvodás éved” betöltése után is ott hangzanak majd belső hallásodban azok a zenei csodák, melyek kapcsán újabb és újabb titkai világosodnak meg a zenei remekművekből leszűrhető szakmai tanulságoknak, és kívánom, hogy az elkövetkező évek során is javuló egészségben élhesd napjaidat, és szentelhesd életedet szakmai elhivatottságodnak!

Sok-sok szeretettel köszöntelek születésnapod alkalmával:

Keuler Jenő

***

Kedves Oszi bácsi, öreg szivböl gratulálok a fiatal születésnapodhoz, közben én is Péter bácsi lettem.

Nagyon sokszor gondolok Rád, mert az ajtó melletti polcon sorakoznak a régi kazetták, hat darab Hangzó Zeneelmélet, ilyenkor természetesen visszatér a 60 évvel ezelötti emlék és a hála a tanitásért. Ezért is kezdtem el 25 évvel ezelött egy Alapitványt, hogy én is tovább adhassam a fiatal zeneszerzö és karmester generációnak a tudásom és tapasztalatom. Idöközben nagy nemzetközi intézmény lettünk budapesti központtal, de a hallgatóink a világ minden tájáról jönnek. Ez jelenleg a harmadik munkaköröm. Az elsö a komponálás, szintén világméretü dimenzióban (most már a magyar Operaház is játssza az operáimat) és karmesterként járom a világot. Szóval, jó talajba hullott a mag, amit elvetettél.

Isten éltessen sokáig, nagy szeretettel:

Eötvös Péter

****

Kedves Tanár úr! Drága Oszi!

95. születésnapod alkalmával felidézzük az SZTE JGYPK az egykori Szegedi Tanárképző Főiskola később Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Ének-zene Tanszékén eltöltött tanári pályádat. Kodály Zoltán növendékenként szerencsésnek mondhatják magukat azok a hallgatók, akiket tanítottál, hiszen személyes élményen keresztül adtad tovább Kodály zenepedagógiai törekvéseit. Nemcsak a zeneelmélet, zenetörténet, szolfézs tárgyszerű ismeretére nevelted őket, hanem figyelmüket a zene szeretetére jobb megértésére is irányítottad. Precíz, türelmes egyéniséged mindig jó légkört teremtett a vizsgákon is. Az érdeklődő hallgatókat bevezetted a kutató munkába a Tudományos Diákkör keretében. A tanítás mellett rendszeresen publikáltál, amelyek országos és nemzetközi elismerést kaptak. Emlékezetesek maradtak a tanszéki konferenciákon tartott előadásaid is. Zeneszerzőként Avasi Bélával közösen tartott szerzői esten ismerhettük meg darabjaidat. Szendrei Imre zongoraművész mutatta be a Prelúdium és Fúga c. művet az 1960-as években.

A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiben 1968-ban jelent meg a Debussy: Prelűdök I. elemzése (1968.319-326.p.) a Debussy: Prelűdök II. elemzése (1969. 263-270. p.) a Debussy: Prelűdök III. elemzése (1969. 263-270 p.) a Debussy: Prelűdök IV. elemzése (1970. 371-382. p.) Ezt követte a Bartók: Mikrokozmosz I. kötet elemzése (1974.395-4016. p.) majd a Bartók: Mikrokozmosz I. kötet elemzése folytatás (1975. 235-249. p.) Emlékezetes maradt számomra 1975-ben a Bartók Gyermekekről tartott előadásod, mely darabok illusztrálásának egyik előadója is lehettem. A 2000-ben kezdődő tanszéki konferenciák rendszeres előadója voltál. Avasi Béla kollegád és a Te 80. születésnapod alkalmával tartott konferencián kiállítottuk a megjelent könyveket és tanulmánykötet jelentettünk meg, amelyben a Debussy Prelűdök elemzése mellett Liszt: Szimfonikus művei c. tanulmányod is megjelent. (Tanulmánykötet Avasi Béla és Frank Oszkár 80. születésnapjára SZTE JGYTFK Ének-zene Tanszék Szeged 2002.) Emlékezetes előadások voltak a tanszéki konferenciákon: A Bach prelúdiumok formálás módja, Bartók szvit op. 14., A Schubert dalok zenei kifejezőeszközeinek áttekintése, Liszt Petrarca- szonettjei c. előadások, melyek a 2001-2005 között megjelent tanszéki tanulmánykötetekben is olvashatók. Azoknak a leendő pedagógusoknak, akik, már nem tanulhattak nálad a 2002-ben megjelent születésnapi kötetben bemutattuk életutad jelentős állomásait és az addig megjelent publikációkat (in:Tanulmánykötet Avasi Béla és Frank Oszkár 80. születésnapjára (SZTE JGYTFK Ének-zene Tanszék Szeged 2002. 39-40.p.szerk.: Dombi Józsefné, Maczelka Noémi). Ezzel az összefoglalással kívánunk nagyon boldog születésnapot az SZTE JGYPK Ének- zene Tanszék valamennyi oktatója és hallgatója, egykori hallgatója nevében: Dombi Józsefné

Kemény Erzsébet

*****

Frank Oszkár Tanár Urat 1993-ban ismertem meg, amikor elkezdtem dolgozni a Continuo Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolában.

Oszi bácsi végtelen türelemmel oktatta a nemritkán nehezen kezelhető tanulókat, kivételes humora minden óráján oldotta diákjaink szorongását. Énekes növendékeim ódákat zengtek Tanár Úrról, kiváló tanítási módszeréről.

Számos zeneelméleti és zenetörténeti tankönyv szerzője, legszívesebben ezekből tanított.

Jómagam is vettem tőle órákat több éves tanítási tapasztalattal a hátam mögött, élmény volt e kiváló tanárral feleleveníteni régen tanult ismereteimet.

Oszi bácsi kollégaként is kiváló volt,a tantestületben mind az idősebb,mind a fiatalabb kollégákkal kiváló kapcsolatot ápolt,mindig számíthattunk segítségére,tanácsaira.

Nagyon sok szép évet töltöttem együtt Oszi bácsival, köszönöm az együtt töltött éveket.

Horváth Györgyi

******

Kedves Oszi bácsi!

(Ahogy a veszprémi konziban neveztünk)

Te szerettetted meg velem a zeneelmélet tantárgyat, kezdő kisdiákként. Zenei idézetekkel tarkított óráidon mindig sugárzott belőled a lelkesedés és a vidámság. Rosszkedvűnek sohasem láttalak. Óráidon bárki megtapasztalhatta, hogy a viccelődés még nem jelent komolytalanságot. Bizony, Mozart szelleme kopogtatott az ajtón, ha épp Mozart egyik művét elemeztük. Ott nem lehetett, hogy valaki halandó zavarjon minket hétköznapi dologgal. Az egyvonalas C pedig tényleg egy vonalban van a köldökünkkel, ha a zongorához ülünk. Valóban éppen két hetes voltál (77 éves), amikor a konziban érettségiztettél és már melletted ülhettem, mint kérdező tanár. Példaértékű, hogy koroddal dacolva gyógyultál fel és újabb könyvet jelentettél meg. ( Frank Oszkár: Hangzó zeneelmélet 2. – XIX. századi romantikus zene, 2015)

Isten éltessen 95. születésnapod alkalmából és köszönöm a már 26 éves ismeretségünk minden momentumát!

Nagyné Prém Zsuzsanna

*******

17 évvel ezelőtt konzi elsőben találkoztam először Oszi bácsival. A tanórák a tanár úr zene-szobájában, egy kártyaasztal mellett zajlottak. Varázsa volt a tanóráinak, minden alkalommal, amikor felálltam a kártyaasztal mellől, tudtam, ma is nagyon fontos dolgot tanultunk a zenéről.

Rengeteget tanultam tőle. Olyan élvezettel, energiával, a zene iránti teljes odaadással és alázattal tudta átadni számunkra a tananyagot, hogy a foglalkozás minden másodpercében érezhető volt, fontos számára a zene és a tanítás.

Jó példát kaptunk tőle mindannyian. Hihetetlen türelemmel tanított bennünket. Rengeteget kérdeztem tőle, soha nem éreztem, terhére lennék.

Szeretett bennünket, türelemmel és odaadással tanított mindig.

Isten éltessen Drága Oszi bácsi!

Oláh Dezső

********

Drága Tanár Úr!

Annak a megtisztelő feladatnak, kérésnek teszek eleget, miszerint én is vessek papírra néhány gondolatot Tanár Úr elközelgő 95. születésnapja alkalmából.

Nincs olyan zenét komolyabban tanuló diák, aki ne ismerné Frank Oszkár nevét. Jómagam azon szerencsések közé tartozom, akik a névhez arcot is társíthatnak.

2015 januárjában, épphogy életre hívtam a Főnix Zeneműhelyet, megtisztelő, váratlan, és komoly kihívást jelentő feladatot kaptam. Dr. S. Szabó Márta értesített arról, hogy kiadót keres az évtizedeken át készülő, finomítgatott Hangzó zeneelmélet második része. Azon kívül, hogy a romantikus zeneelmélet leendő tankönyve, semmit sem tudtam róla, de egyből felkeltette érdeklődésem. Szerencsére igen hamar sikerült előteremteni a könyv kiadásához szükséges összeget, így 2016 év elején meg is jelenhetett, Szendi Ágnes és Keuler Jenő lektorálásával.

Feledhetetlen élmény számomra valamennyi, olykor egész délutánon át tartó beszélgetés Tanár Úrral, amikor a könyv egy-egy részletét, fejezetét vitattuk meg, vagy példáit zongoráztuk, énekeltük. A számos zenei téma mellett, minden alkalommal kaptam egy-két életre szóló jó tanácsot, gondolatot is. Szakmailag és lelkileg is feltöltődve távoztam Tanár Úrtól. Hálás szívvel gondolok az első találkozásunk napjára, s ma is izgalommal várok minden egyes beszélgetést.

Addig is, Isten éltesse Oszkár bácsit erőben, egészségben, lelki és szellemi gazdagságban! Szokták köszöntésekben írni, hogy „még egyszer ennyit”. Én csak egy Hangzó zeneelmélet háromnyit, négynyit kívánok!

Tisztelettel és barátsággal:

Mike Ádám

*********

FRANK OSZKÁR 95

1993-1996 között voltam Frank Oszkár tanítványa Budapesten a Continuo Zeneiskolában.

Már több mint 20 év eltelt, de Tanár Úr azóta is vidám,kiegyensúlyozott, barátságos,nyitott , érdeklődő. Biztos, hogy születésétől fogva rendelkezik kedvező adottságokkal, de igyekszik is, hogy megőrizze kíváncsiságát, játékosságát.

„A tanítást folytatom, amíg mozogni tudok” – nyilatkozta a 80. születésnapja körül.

És valóban mostanában is van még új tanítványa zeneelméletből. Sőt ha egy gondozónőjének kedve van zongorázni, Bartók: Mikrokozmosz darabjaival ismerkednek.

Lehetőségem nyílott arra, hogy „kerek” születésnapjain interjúkat készíthessek Oszkár bácsival. Régebben a Bartók rádió „Hangadó” c. műsoraiban is elhangzott ezekből. Aztán a Parlando zenepedagógiai folyóirat nyomtatott hasábjain, később internetes oldalain is helyet kaptak a Tanár Úrral folytatott beszélgetések, utóbb a Vele kapcsolatos tanítványi méltatások.

Megismerkedhettünk egyre gyarapodó számú könyveivel, a tanítványaival való kapcsolatával, tapasztalhattuk állandó megújhodását.

Előfordult, hogy küzdelmet kellett vívnia némely könyve megjelentetéséért. A „Hangzó zeneelmélet II.” sokáig pihent a fiókjában. Szomorúan emlegette, hogy szeretné, hogy megjelenjen, de nem vállalják a kiadását, már bizonytalan abban, kell-e majd valakinek ez a tankönyve. Sikerült felvennem a kapcsolatot egy kiváló szolfézs-zeneelmélet tanárral, dr. S. Szabó Mártával, aki fontosnak tartotta, hogy munkálkodjon a könyv megjelentetésén. Egy egyetemi hallgatója, Mike Ádám megvalósította Frank Oszkár álmát. A Főnix Zeneműhely felvállalta a „Hangzó zeneelmélet II.” kiadását, mely a romantikus összhangzattannal foglalkozik. Ez nagyon nagy öröm volt Tanár Úrnak!

Frank Oszkár zeneszerzést végzett a Zeneakadémián.

Visszaemlékszem olyan Continuo Zeneiskola által rendezett koncertekre, amelyeken felcsendültek Frank Oszkár-művek. Pl. a „Macska-zene”Murányi Eszter kezdeményezésére és betanításával, vagy a „2 duó két fuvolára” Alföldi-Boruss Eszter és Dobner Krisztina előadásában.

2005. december 21-én egy Continuos hangverseny meghallgatására buzdított Frank Oszkár. Ekkor kaptam Tőle ajándékba a „Vidám történetek – Egy 50 éve munkálkodó zenetanár visszaemlékezései” c. könyvecskét. Ebben Tanár Úr leírja a négy városban (Miskolc, Szeged, Veszprém, Budapest) eltöltött tanítási időszak élményeit, érdekességeit.

Az írásból kiderül, milyen szívesen foglalkozott tanítással, elemzéssel, milyen sok emberrel került baráti viszonyba. Elmondhatjuk, hogy Tanár Urat mennyien tisztelik, milyen sok szeretetet kap vissza a régi tanítványoktól, kollégáktól! Kívánom, hogy még sokáig élvezhesse ezt az odafigyelést és törődést, mert igazán megérdemli!

Isten éltesse, Oszkár bácsi!

Sok szeretettel:

Szendi Ágnes

**********

FÜGGELÉK

Frank Oszkár főiskolai tanár szakmai életútja

Zenei tanulmányait magánúton kezdte Kuti Sándor zeneszerző, majd Turán Gézáné zongoraművész vezetésével. 1946-ban Weiner Leó tanította összhangzattanra, 1948-tól 1945-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt. Tanárai (többek között): Szabó Ferenc (zeneszerzés), Bárdos Lajos (prozódia), Kodály Zoltán (népzene), Szőnyi Erzsébet (szolfézs), Szabolcsi Bence (zenetörténet), Kósa György (zongora), Nagy Olivér (partitúraolvasás).

1954 óta folyamatosan tanít. Szakterülete: zeneelmélet, szolfézs, zeneirodalom.

Főbb munkahelyei:

Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, Miskolc 1945-1961

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged 1961-1982

Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola, Veszprém 1984-1992

Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc 1991-1995

Continuo Alapítványi Zeneiskola, Budapest 1991-től

Óradíjas tanárként 1980-tól 1982-ig a Budapesti Tanítóképző Főiskolán szolfézst, 1981-től 1983-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneelmélet-módszertant tanított. A Continuo Alapfokú Művészeti Iskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt 1991-től az iskola működéséig.

Főbb publikációi:

Könyvek