Új közgyűjtemények /emlékhelyek*

Esztergomban Erdélyi Zsuzsanna népi vallásos gyűjteménye / Bővült a Kallós-gyűjtemény Válaszúton / Kisgyőrben átadták Lajtha László emlékművét és a harangtornyot

I.

MEGNYÍLT Erdélyi Zsuzsanna népi vallásos gyűjteménye ESZTERGOMBAN

A Magyar Művészeti Akadémia segítségével állandó kiállítás nyílt Erdélyi Zsuzsanna népi vallásos gyűjteményéből Esztergomban. A „Begyütt Jézus a házamba" című tárlat tavalyi záróünnepségén, a Pesti Vigadóban jelentették be, hogy a kiállítás létrehozójáról, a két éve elhunyt Erdélyi Zsuzsannáról nevezik el a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményét, amely dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek támogatásával most állandó kiállítóhelyet kapott a Szent Adalbert Központ épületében.

Erdélyi Zsuzsanna portréja

Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) művészeti író, néprajztudós az MMA néhai tagja és Bálint Sándor néprajzkutatók javaslatára Lékai László bíboros, esztergomi érsek 1980-ban hirdetett országos gyűjtést, hogy közadakozásból létrehozza a népi vallásosság tárgyainak gyűjteményét. Erre a felhívásra több ezer felajánlás érkezett, de 35 évnek kellett eltelnie, míg az összegyűlt anyagból az első áttekintő bemutatásra sor kerülhetett. Erdélyi Zsuzsanna a szakrális szövegfolklórral és a népköltészet szimbolikájával foglalkozott néprajzkutatóként. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól. Ettől fogva haláláig ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 2012 és 2014 között a Magyar Művészeti Akadémia népművészeti, néprajzi tagozatának vezetője volt. A Magyar Művészeti Akadémia által támogatott tárlattal új korszak kezdődött, ez a gyűjtés ugyanis létezésük utolsó pillanataiban mentette meg a keresztény hétköznapi élet tárgyi emlékeit. Az Esztergomba éveken át érkező több ezer felajánlott tárgy szemlélteti, hogy a nyolcvanas évek katolikus falusi és városi társadalmának tagjai mit gondolnak saját és őseik vallásosságáról.

A mintegy ezer tárgyat bemutató kiállítás tematikus sarkai a betlehemállítás szokását, a lourdes-i Szűzanya kultuszát és a régi lakások jellegzetes szent sarkának kialakítását idézik fel. A tárlat őseink mindennapi hitéletébe nyújt betekintést a Keresztény Múzeum népi vallásosság gyűjteményének tárgyai segítségével, ahol Jézusnak az ember felé való közeledése valóban nyilvánvalóvá válhat minden látogató számára, aki nyitott szívvel közeledett a mindennapok és az ünnepek hitéletének tárgyi kultúrájához.
A tárlat megnyitóján megjelenteket Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója köszöntötte, aki az anyagot bemutatva elmondta, hogy a mintegy ezer tárgyat felvonultató kiállításon szobrok, imakönyvek, szentképek, rózsafüzérek, apácamunkák, textíliák és szenteltvíztartók láthatók. Soós Sándor, a gyűjteményt gondozó néprajzkutató, muzeológus a gyűjtemény tárgyait sorra véve elmondta, hogy az összeállítás nemcsak a népi vallásos élet emlékeit reprezentálja, hanem ennél tágabb "lelki-tárgyi világot őriz", a teljes magyarországi vallásos élet egyedülálló gyűjteménye. A gyűjteményen érződik "az adományozók szeretete és kitüntetett tisztelete az anyaszentegyház iránt", hiszen sok esetben – ahogy az adományt kísérő levelekből is kiderül – a család féltve őrzött, öröklött tárgyait adták oda, bízták rá az egyházra. E tárgyak a bizonyítékai annak, hogy segítenek az embernek az istenkeresésben és a hétköznapi gondok közül fölemelik a lelket Istenhez. A tárlaton a népi vallásosság tárgyai mellett multimédiás állomásokon hangfelvételek, képek, szövegek mutatják be Erdélyi Zsuzsanna életét, munkásságát. Virtuálisan lapozható egy zarándokvezető emlékkönyve, hallható a búcsúsok éneke és néhány archaikus imádság is. A szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozó Erdélyi Zsuzsanna, a Nemzet Művésze gyűjteményének megnyitóján Petrás Mária népdalénekes, az MMA rendes tagja közreműködött.

A Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna-gyűjtemény állandó kiállítása 2017. május 26-tól látogatható péntek, szombat és vasárnap 9–16 óra között. Jegyárak: Erdélyi Zsuzsanna Gyűjtemény: 400,- Ft/fő. Kombinált jegy (Erdélyi Zsuzsanna Gyűjtemény + Régi Képtár): 900,- Ft/fő.

II.

bővült a Kallós-gyűjtemény VÁLASZÚTON

A magyar állam támogatásával végzett munkálatok révén megkétszerezte kiállító felületeit a Kallós Zoltán néprajzkutató gyűjteményét bemutató válaszúti múzeum Erdélyben. A megnagyobbított múzeumépületet 2017. június 2-án avatták fel. A 90-es évektől Kallós Zoltán fokozatosan népművészeti központot épített ki Válaszúton, ahol jelentős néprajzi kiállítás is helyet kapott. A megnyitóval együtt ünnepelték a múzeumot is működtető Kallós Zoltán Alapítvány fennállásának a 25. évfordulóját.

1992-ben hozta létre a Kallós Zoltán Alapítványt, amely szórványvidékeken élő magyar gyermekek anyanyelvi oktatását szervezi meg bentlakásos rendszerben, ezenkívül foglalkozásokat, táborokat tartanak számukra és más fiataloknak, megismertetik velük a hagyományos eszközöket, mesterségeket, népdalokat, néptáncokat.

Mogyorósi Ágnes néprajzkutató, a válaszúti Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ kurátora felidézte, hogy a 91 éves Kallós Zoltán – visszaemlékezése szerint – 13 éves korában kezdte gyűjteni a falusi élet tárgyait, gyűjteménye mára mintegy hatezer darabot számlál. „Zoli bácsi szokta is hangoztatni, hogy nem szereti, ha valaki ráül a gyűjtéseire és nem teszi azokat közkinccsé. Az volt tehát az elsődleges cél, hogy bemutassuk az általa összegyűjtött értékeket" – fogalmazott a muzeológus.

Válaszúti hegy aljába' - Portréfilm Kallós Zoltánról (előzetes)

Kallós Zoltán édesapja a Bánffy-családtól vásárolta meg 1933-ban a válaszúti birtokot és az 1850-es években épült vadászházat. A kúriává alakított épületnek azonban nem sokáig örvendhetett a család. A berendezkedő kommunista rendszer kulákká nyilvánította őket, vagyonukat elkobozta. Kallós Zoltán a rendszerváltozás után, 1992-ben kapta vissza a birtokot és ugyanabban az évben meg is alapította a nevét viselő alapítványt, amelyre a gyűjteménye gondozását bízta.

A kúriában 1998 augusztusában nyílt először kiállítás a nagyközönség számára. Akkor három szobában a gyűjtemény egy részét sikerült hozzáférhetővé tenni. A Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központ 2010 májusától foglalta el teljes egészében a felújított Kallós-kúriát, amelyben akkor egy raktárszintet és egy kiállítási szintet alakítottak ki. A kiállítás különböző néprajzi tájegységek reprezentatív tiszta szobáit mutatta be.

Mogyorósi Ágnes elmondta, hogy a hagyományos falusi kultúrákban a ház – általában utcafrontra néző – első szobája volt a tiszta szoba, amelybe azokat a tárgyakat gyűjtötték össze, amelyek fontosak voltak a család számára. Oda kerültek Kalotaszegen a festett bútorok, ott állt a hímzett párnákkal felrakott vetett ágy, ott tartották az ünneplő viseleteket, a bibliát. A tiszta szoba a család anyagi helyzetét, státusát reprezentálta, ezért csak kivételes, ünnepi alkalmakkor használták.

A kiállítás mindeddig nyolc tiszta szobát mutatott be azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött. A három mezőségi tárgyi kultúrát és viseletet válaszúti, széki és belső-mezőségi tiszta szobákból ismerhette meg a látogató. Kalotaszeget egy Nádas-menti szoba és egy havasalji település tiszta szobája képviselte a gyűjteményben. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji pedig elsősorban Györgyfalva tárgyait mutatja be. Helyet kapott a kiállításban egy moldvai csángó szoba és egy erdélyi szász, valamint egy erdélyi román lakásbelső és néhány viselet is.

A két oldalról is kibővített, pénteken felavatandó múzeumépületben egy újabb mezőségi, szépkenyerűszentmártoni tiszta szoba is helyet kapott. A kiállítás kialakítói azonban arra is gondoltak, hogy további tárgyakon keresztül mutassák be Kallós Zoltán gyűjtőterületeit és személyiségét. Helyet kap a gyűjteményben az a magnó, amellyel a néprajzkutató az összegyűjtött népballadák hangfelvételeit készítette, és megtekinthetők azok a díjak is, amelyekkel elismerték Kallós Zoltán értékmentő munkásságát. A raktáron levő értékek sem lesznek immár eldugva a látogatók szeme elől. A raktárrész szobáira ugyanis üvegajtót tettek, amelyen keresztül a látogatók a ki nem állított tárgyak közé is beleshetnek. Mogyorósi Ágnes elmondta, hogy az épületben a látogató csoportok fogadására alkalmas teret és egy múzeumpedagógiai foglalkoztató teret is kialakítottak.

Mogyorósi Ágnes a kevéssé kutatott mezőségi gyűjtést tartotta a gyűjtemény legértékesebb részének. Hozzátette: a kiállítást az a szempontrendszer teszi különlegessé, amely alapján Kallós Zoltán válogatta ki egykor azokat a tárgyakat, amelyeket megvásárolt a gyűjteménye számára. „Ezek az ő szűrőjén keresztül kerültek a gyűjteménybe. Az egymástól messze eső gyűjtőterületek az ő személyén keresztül kerülnek egy helyre" – emelte ki.

Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi a Kallós Zoltán Alap

Kallós Zoltán a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze. A köztestület néprajzi, szellemi-közéleti munkásságát 2015-ben Életműdíjjal ismerte el. Az MMA legutóbbi közgyűlésén A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét Balázs Bécsi Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke vehette át a művészetszervezés területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

A 2017. június 2-i megnyitón Magyarország Kormánya részéről Hoppál Péter kultúráért felelős, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vettek részt, akik Kelemen Hunorral, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökével és Kallós Zoltánnal közösen vágták el az avatószalagot. A válaszúti ünnepség keretében mutatták be Csinta Samu Úton az Ararát felé című könyvét, mely a 25 éves Kallós Zoltán Alapítványról szól és Kallós Zoli bácsi népzenei gyűjtéseinek a 25. CD-jét. Csinta Samu elmondta: a könyv címe arra utal, hogy az alapítvány és válaszúti bázisa "egy négyhektáros Noé bárkája", a benne lévőknek nincs bizonyosságuk arról, hogy elérik az Ararátot, de kitartóan eveznek.

A Magyar Művészeti Akadémiát a Népművészeti Tagozat részéről dr. Almási István és Stoller Antal Huba akadémikus urak, a Művészetelméleti Tagozat részéről Sipos János akadémikus képviselte az ünnepségen.

Dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára az átadás előtti napon látogatott el Válaszútra és tekintette meg a kibővült múzeumot.

Kapcsolódó tartalmak:

Válaszúti hegy aljába' - Portréfilm Kallós Zoltánról (előzetes)

Kallós Zoltán és Balázs Bécsi Gyöngyi a Kallós Zoltán Alap

kallós zoltán

III.

Átadták Lajtha László emlékművét és az elkészült harangtornyot Kisgyőrben

Lajtha László születésének 125. évfordulója alkalmából 2017. június 30-án ünnepélyes keretek között adták át a Kossuth-díjas zeneszerző és népzenekutató tiszteletére emelt emlékművet, valamint a reformáció 500. évfordulójára elkészült harangtornyot a bükkaljai Kisgyőrben. A harangtorony átadó eseménye Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökhelyettesének igehirdetésével kezdődött, majd a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusai és a Misztrál együttes ünnepi műsorát láthatták a résztvevők.

Az alkotásoknál Kékedi László polgármester, az MMA Népművészeti Tagozatának vezetője mondott köszöntőt. Az ünnepi átadó beszédet prof. emeritus Fekete György, az MMA elnöke és Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkár tartották.

A Lajtha László-emlékművet Solymosi-Tari Emőke, az MMA Művészetelméleti Tagozatának vezetője adta át, aki Lajtha munkásságának kitartó kutatója és legjobb ismerője. Az avatáson közreműködött Jánosi András akadémikus és zenekara, valamint a Kisgyőri Népdalkör. A hagyományos harangláb, akárcsak a Lajtha-emlékmű a Családi Kézműves Szaktábor 2016. évi munkájával került megalkotásra, míg a harang szintén a tavalyi esztendőben készült: Vajda László kovácsmester vezetésével öntötték Tiszaeszláron az évről évre megrendezésre kerülő nemzetközi és országos kovácsművészeti találkozón.

Miután a történelmi egyházak megszentelték és megáldották az alkotásokat, jótékonysági koncert kezdődött a kigyőri és a mocsolyási katolikus templomok javára, melyen a Misztrál együttes, Jánosi András és zenekara, Kóka Rozália, Petrás Mária és Galánfi András akadémikusok, Nemcsák Károly színművész, a József Attila Színház igazgatója, Kisgyőr díszpolgára, valamint a Kisgyőri Népdalkör és a Tarsoly Együttes közreműködött.

A két évfordulót a fentieken túl különleges tartalom kapcsolja össze. A nagyközönség előtt kevéssé ismert – az erről szóló publicisztikák híján, Bódiss Tamás, a Zeneakadémia tanára, a Kálvin téri templom orgonista-kántora és a magyarországi Református Egyház országos egyházzenei előadójának tanulmányát leszámítva nem is lehetett ez idáig közkincs –, hogy Lajtha László jelentős egyházzenei tevékenységet végzett a Magyar Református Egyházban. Családja az 1910-es években kapcsolódik a reformátusokhoz, Lajtha László 1927-től aktív tagja a Kálvin téri egyházközségnek. Kezdeményezői és elősegítői között találjuk annak a folyamatnak, amelynek végén 1928-ban a Goudimel Énekkart a budapesti református egyházközség hivatalos énekkarává nyilvánítják, ekkor Lajthát a kórus „vezénylő karnagyaként" találjuk. Műsorukból az európai protestantizmus XVI–XIX. századából származó műveket, leggyakrabban Goudimel-zsoltárokat, Schütz, Gallus, Gumpelzhaimer, Kuhnau, Praetorius, M. Franck és mások műveit énekelték. Munkatársával, Árokháty Bélával, a Theológia akkori tanárával célul tűzték ki, hogy a főváros támogassa a protestáns egyházak egyházzenei szolgálatának megszervezését, a zenés áhítatok megtartását. Hosszas adminisztrációs akadályok után – 1942 elején különítették a szükséges összeget, de Árokháty hirtelen halála, majd a rövidesen bekövetkező világháború nem adott lehetőséget arra, hogy kiteljesedjen a protestáns egyházzene megismertetését megcélzó hiánypótló koncepciója.

lajtha lászló ,  kékedi lászló ,  vajda lászló ,  solymosi tari emőke ,  kisgyőr

,  jánosi andrás ,  harangszentelés ,  népi kézművesség

---

* Az írások és a képek forrása: Művészeti hírek | Magyar Művészeti Akadémia