BOZSAI GÁBOR*
Beszámoló a BUDAPESTI KÓRUS
„Gyöngyszemek” c. évadzáró koncertjéRől
(Budapest, 2017.
VI. 8., Aranytíz Kultúrház)
A Magyar Örökség Díjas és Kölcsey Ferenc díjas Budapesti
Kórus – az idei évadzáró koncertjének keretében - a kórusirodalom néhány
ritkán hallható gyöngyszemét adta elő. Szólót énekelt: Nász Renáta,
zongorán közreműködött: Boross Barbara és Uzsaly
Bence, vezényelt: Kaczor László.
A zsúfolásig megtelt Tolnay Klári Színpad közönsége
hatalmas ovációval fogadta az előadást, amelynek a végén – ráadásként - Vedres
Csaba zeneszerző, József Attila: „Kész a leltár” c. versére irt
a cappella kórusműve hangzott el.
A műsor Mendelssohn 55. zsoltárával kezdődött, amely azonos a Psalmus Hungaricus
szövegével. Az átok zsoltárának is
nevezik. Mendelssohn azonban nem az átkozódásra és nem is a bosszúvágyra
helyezi a hangsúlyt, hanem az elvágyódásra. Arra, hogy (Dávid) ellenségeitől
a pusztába menekülve - végre nyugalmat és megnyugvást talál.
A
második mű Cćsar
Franck: Krisztus hét szava a keresztfán c.
alkotásának 4 tétele volt: O vos omnes; Pater,
Dimitte illis; Deus meus; Consummatum est. A francia zeneszerző munkája 1859-ben
készült, de csak 100 évvel később bukkantak rá egy magángyűjtő
könyvtárában. Az ősbemutatóra 20 évvel később, 1977-ben került sor
Németországban. A ritkán előadott alkotások közé tartozik. A 8
tételből álló műben a szerző Krisztus hét szavához kapcsol
egy-egy azokat elővetítő, vagy azokra reflektáló ószövetségi és
újszövetségi gondolatot. A szerző különös módon emeli ki Jézus szavait is: minden esetben a kórus szólaltatja meg
azokat, kíséret nélkül.
Ezután Gounod: Parce
Domine c. műve következett. Eredetileg szólóhangra és zenekari
kíséretre készült a francia nyelvű bűnbánati motetta. Később
gazdagodott kórushanggal. A lelkiismeret-furdaláson az irgalom, az igazságosság
és a remény kerekedik fölül a darabban, amely bőségesen alkalmazza a
romantika gazdag eszköztárát. Népszerűségét mutatja, hogy van latin, angol
változata is, illetve orgona és kamara zenekari kísérettel is éneklik. Az
előadáson a szólóhangra, kórusra, és zongorára írt változatot hallhatta a
közönség.
Franz Schubert: Mirjam győzelmi énekével zárult a
hangverseny. A mű Franz Grillparzer költeményének megzenésítése, melyet a
zsidó nép Egyiptomból való szabadulása és a Vörös-tengeren való átkelése
ihletett. Schubert a művet 31 évesen, utolsó tavaszán komponálta.
Elbeszéli az Istenbe, mint a nyáj pásztorába vetett bizalmat, az
ellenségtől való félelmét, a megmenekülést, plasztikusan mutatja be azt a
vihart, ami ellensége vesztét okozza. A megmenekülés után egy döbbent
gyászinduló hangzik el a csata nélküli győzelemről, majd pedig a
hálaének a csodálatos megmenekülésért. A hangverseny nyitó művéhez
hasonlóan, e mű is az isteni kegyelemre, és nem az ellenségeskedésre
helyezi a hangsúlyt. Mint ahogy Schubert betegségében és utolsó hónapjaiban a
hitének és reményének állított emléket ezzel a művel, úgy akart a
Budapesti Kórus is előadásával köszönetet mondani az Aranytíz
Kultúrháznak, hogy otthont adott a
próbáinak ebben az évadban is, és az előadáson házigazdaként volt jelen.
A nagy
múltú Budapesti Kórust 1941-ben
Bárdos Lajos zeneszerző és karnagy alapította. Hamarosan a hazai
oratórium kóruskultúra egyik legjelesebb és legismertebb képviselőjévé
vált. Az együttes célja kezdetektől az a cappella
és a zenekari karénekművészet ápolása és a magyar zenei kultúra fejlesztése
volt idehaza és külföldön egyaránt. A hazai zenei élet számos budapesti és
vidéki rangos eseményén kívül a korábbi évtizedekben több olasz-, német-,
franciaországi, hollandiai és ausztriai turné sikerei is bizonyították az
együttes művészi színvonalát. A Budapesti Kórus hat évtized alatt 149 –
köztük, sok világhírű - karmester vezényletével több, mint 1200
hangversenyt adott Magyarországon és Európa számos országában. A kórus
repertoárja lenyűgözően gazdag: 145 komponista - Bach, Händel, a
bécsi klasszikusok, a romantikusok és a huszadik század szinte valamennyi híres
oratóriumát - szám szerint 350 művét mutatta be. Hanglemez készült 25
zeneszerző 48 szerzeményéből, többek között Otto Klemperer vezényelte
Bach Magnificat-jából, Liszt Ferenc és Kodály Zoltán
minden nagy művéből. Mahler VIII. (Ezrek) Szimfóniáját is a Budapesti
Kórus énekelte lemezre Joó árpád vezényletével. A Forrai Miklós vezényelte
Krisztus oratórium Párizsban Grand Prix-díjat nyert.
Ezt a zenei műfajt nemzedékek ismerték meg Népszerű
oratóriumrészletek című lemezünkről.
A
Budapesti Kórus neves karigazgatói voltak: 1941 és 1947 között Bárdos Lajos zeneszerző; 1948 és
1978 között Forrai Miklós; 1978 és
1984 között Margittay Sándor; 1984 és 2002 között Antal Mátyás, az utóbbi évtizedekben
pedig olyan elismert zenészek és karnagyok, mint például Kaposi Gergely, Cser
Miklós vagy Virágh András. A kórus művészeti munkáját és karnagyi
teendőit 2015 óta egy fiatal, de már felfelé ívelő pályán álló
karigazgató, Uzsaly Bence végzi.
Uzsaly Bence karvezetés, zeneismeret- és ének-zenetanári valamint
zenekari karmester diplomája után az idén szerezte meg első hangszeres
diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongorakísérő-korrepetitor mesterképzésén, és ebben a
minőségében léptett fel az évadzáró koncerten is.
A vezénylés mellett a Városmajori Gimnázium ének-zene tagozatán tanít
zenetörténetet és zeneelméletet, illetve a Pécsi Tudományegyetemen
zongorakísérő.
Uzsaly Bence
A hangverseny karnagya Kaczor László volt; az est legfiatalabb közreműködője, aki idén
végzett a Zeneakadémia karvezetés alapképzésén, Somos Csaba növendékeként.
Tehetsége és nagy ívű pályájának ígérete abban is megmutatkozott, amilyen
szakértelemmel, nyugalommal és művészi ihletettséggel vezette ezt a
nagyszabású műsort egy nagy múltú együttes élén.
Kaczor László
A koncert szólistája Nász Renáta szoprán-énekesnő volt, aki 2014-ben végzett a
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oratórium-
és dalének-művész szakán, Kertesi Ingrid növendékeként. Mangánének
tanárként működött Kecskeméten és Aszódon. Számos nagyszabású műben
énekelt szoprán szólistaként: Bach Passiói, Händel Messiása, Rossini, Haydn és
Schubert miséi, Bach 51. kantátája.
Operaénekesként 2016 decemberében Mozart Varázsfuvolájában debütált
Németországban, Papagena szerepében.
Nász
Renáta
A
hangverseny másik zongorakísérője Boross
Barbara volt, aki 2015-ben végzett a
Zeneakadémián zongorakísérő-korrepetitorként,
illetve 2016-ban az ELTE-n jogászként. Sokszínűségét mutatja, hogy mindkét
szakmájában aktívan tevékenykedik, és gyermekkora óta tagja a Gráf Zsuzsanna
vezette Angelica Leánykarnak is.
Boross Barbara