DR. BOZSAI GÁBOR*
A XIV. Református Zenei Fesztivál nagyobb
"komolyzenei" eseményei és a Református
Énekek XVI. Koncert - Istentisztelet
A XIV.
Református Zenei Fesztivál és a Református Énekek XVI. Koncert-Istentisztelet
is 2017-ben a REFORMÁCIÓ 500 jegyében került megrendezésre, immáron 14. éve –
minden alkalommal a Periferic Records/Stereo Kft[1] –
Böszörményi Gergely lemezkiadó-fesztiváligazgató vezetésével. A május
26-27-28-án lezajlott nagyszabású rendezvénysorozat alapvető célja idén is
az volt, hogy szellemiségével, kezdeményezéseivel a Református Egyház
folyamatosan megújuljon, Istenbe vetett hite és a Kárpát-medence magyar
közössége erősödjön. Sőt az 500 fős református-evangélikus
fesztiválkórus fellépésével –
„Hirdesd az Igét!” címmel –
Ökumenikus Ének-és Igeszolgálatra is sor került. A Magyar Örökség-díjas
Közönségtalálkozón fellépett a görögkatolikus-bizánci
kötődésű Szent Efrém Férfikar és a
nagy múltú Budapesti Kórus is.
A
háromnapos fesztivál komolyzenei eseményei közül kiemelkedik a 2017. május
27-én délután 16 órakor a Kálvin téri református templomban elhangzott barokk kantáta koncert, a Központi
Református Kórus május 28-i hangversenye és Vedres Csaba-Gyermán Júlia „lélek-zene”
műsora. A Református Énekek
július 1-i XVI. koncert-istentiszteletének műsora is gazdagodott, mivel
„kilépett a református énekeskönyv énekeiből” és egy 20 fős
kamarazenekar, valamint szólisták közreműködésével elhangzott J. S. Bach
80. BWV sz. kantátája (Erős vár a mi Istenünk) is.
A Barokk
kantáta koncert előadói: Szili Gabriella – szoprán, Balogh Eszter – alt,
Komáromi Márton – tenor, Tóth Márton – bariton, cser Péter basszus, a Kodály
Zoltán Magyar Kórusiskola Exultate Fiúkórusa (karnagy
Tóth Márton), a Rezonatores Pannoniae
(művészeti vezető: Borsódy László),
valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar.
Vezényelt: Dinyés Soma.
A
koncerten több, a 17-18.században egyházzenei életéről híres város
zenéjének egy-egy szép példájával ismerkedhettünk meg.
Elsőként
Johann Christoph Bach [2](Johann
Sebastian Bach nagybátyja), az eisenachi
udvari muzsikus „Es erhub
sich ein Streit” kezdetű kantátája hangzott el, amelyet
minden bizonnyal Szent Mihály Arkangyal ünnepére írta. A Jelenések Könyvének
szövegét rendkívül drámaian zenésíti meg, a sokszólamú vonóskarnak, a több
kórusos szerkesztésmódnak és a sok-sok trombita harsogásának köszönhetően
szinte látjuk magunk előtt, amint az égi sereg a Sátánnal harcol. A
mű szabadon elérhető videofelvétele a https://www.youtube.com/watch?v=01jb5-CCgOQ linken
tekinthető meg.
A
következő mű a 17. század derekán, mindössze 37 évet élt Samuel Capricornus[3], a pozsonyi főtemplom
zeneigazgatójának „Lobet
ihr Völker unser Gott” kezdetű, a
66. zsoltár verseire komponált műve a szoprán és basszus duettjéhez 2
brácsát és 2 viola da gambát írt elő. Egy
spontán kánon jellegű előadás videofelvétele a https://www.google.hu/search?q=capricornus
linken hallgatható meg.
Carl Heinrich Biber[4], a „nagy”
Biber fia, - apjához hasonlóan - ugyancsak Salzburgban volt udvari muzsikus, és itt
komponálta azt a Sonatát, amelyben még a 18. sz.
derekán is teljes pompájában tündöklő salzburgi trombitás céh tagjainak
virtuozitására épít. Korabeli hangszereken történt előadása a Voices Music interpretálásában a https://www.youtube.com/watch?v=HxdjPCWpRl8 linken
tekinthető meg.
A
Bolognában, a 17-18.század fordulóján tevékenykedő Giovanni Battista Bassani[5]„Ad arma volate” kezdetű szólókantátájában együtt
örvendezhetünk Szent Antal és az égi seregek győzelmének a gonosz seregek
felett. Hangfelvétel az interneten nem található, de a kotta a https://musopen.org/sheetmusic/27958/giovanni-battista-bassani/ad-arma-volate/
linken megtekinthető.
Az
egyházi zene legnagyobb mesterének, Johann
Sebastian Bachnak[6] a „Herr Got, dich loben alle
wir” (BWV 130) kezdetű, Lipcsében írott kantátájával zárult a barokk egyházzenei körkép.
Ezt a művét Bach 1724. szeptember 29-re komponálta, Szent Mihály Arkangyal
ünnepére. Az ünnepi hangszerelésű
kantáta nyitótételében egy korál dallamot dolgoz fel Bach, majd a basszus
áriában az „ősi sárkány” állandó ármánykodását a trombiták és üstdobok
lármája jeleníti meg, az átvezető duett-recittativo
után pedig a tenor szólista a minket állandóan körülvevő, mindentől
gondosan megóvó angyalok gyengédségéről beszél. A művet gazdagon
hangszerelt, ünnepélyes korál zárja.
A mű 1981-ben készült felvétele https://www.youtube.com/watch?v=i9MWN4G2Lis linken hallgatható
meg.
Az egész
este hangulatát a barokk zene iránti lelkes szeretet és a régi kor
felidézésének igénye hatotta át. Dinyés Soma hihetetlen erővel és lendülettel
vezényelte végig a koncertet, több alkalommal saját maga játszotta a continuo kíséretet is. A szólisták, a kórus és a zenekar is
tudása legjavát adta.
A
2016-ban megalakult Központi Református
Kórus[7]
2017. május 28-i hangversenyét Berkesi Boglárka – a
Pozsonyi úti Református egyházközség és Hálaadás templom karnagya [8]vezényelte,
orgonán Szotyori Nagy Gábor[9]
kísért.
A
műsor első száma J. S. Bach Reformáció (BWV 80) – Erős vár a
mi istenünk c. kantátájának részlete volt. Ez a mű talán a protestánsok
legnépszerűbb kantátája, méltó kezdő száma volt a
kórushangversenynek. Bach életműve egyébként nem szemlélhető csupán
elvont zeni alkotásként, mesterségbeli tudásként, hanem a tradíció és a hit
organikusan megélt teljességeként. Bach zenéjéből sugárzik a hit, az
Istenszeretet. Ez egyben a legrejtettebb és egyben a legdrágább kincse, ahogy
Pilinszky János írja, Jézus Krisztus jelenléte.[10] A
Tölzi Gyermekkórus és a bécsi Concertus
Musicus előadásában a mű a https://www.youtube.com/watch?v=xG5v-dnat-U linken hallgatható meg.
Ezután Kodály Zoltán: Jövel Szentlélek Úr
Isten c. motettája következett. A kórusmű a ceglédi Sztárai Vegyeskar vezetőjének, Arany László lelkipásztornak
köszönheti megszületését, aki 1961-ben levélben kérte a szerzőt: írjon
olyan darabot, melyet egy református kórus kifejezetten Pünkösdkor énekelhet.
Kodály ez esetben is a 16. századi prédikátor-költészethez fordult: a
református énekeskönyvből kiemelte Batizi András
szép dicséretét (melynek eredeti címe 'Pinkesd innepire'). A zeneszerző földolgozása alázattal engedi
érvényre jutni a vezérdallamot; kevés eszközt használ és igen mértékletesen. A
motetta éppen ennek az egyszerűségnek köszönhetően lett
mestermű, s Kodály egyházi muzsikájának egyik gyöngyszeme.[11] .
A mű szabadon elérhető videofelvétele a Dunamelléki
Református Kántorképző Tanfolyam Záróhangversenye a Budapest-Kálvin téri
református templomban, 2015. július 31-én készült.(https://www.youtube.com/watch?v=KoZ4G2nBv7Q)..
Claude Goudimel[12] a 16.
század nagy francia hugenotta zeneszerzője, a genfi zsoltárok egy
részének, valamint református dicséreteknek az alkotója. A 79. genfi zsoltár szövege panaszos ének Jeruzsálem elpusztulásáról:
„Öröködbe, Uram, pogányok jöttek…”. A mű szabadon elérhető
hangfelvétele a https://mp3seekr.co/mp3/Psalm+79.+Zsoltar
linken meghallgatható.
A
következő darab H. Purcell[13]ugyancsak
fiatalon (36 évesen) elhunytangol barokk zeneszerző Szánd meg Uram a te néped… c. műve volt, amelyet a Pozsonyi
úti Református Gyülekezet Hálaadás kórusa 15 éves jubileumi hangversenyén
2010-ben is énekelt. A jubileumi koncert teljes felvétele a https://www.youtube.com/watch?v=Gg2aoGNpcKI
linken tekinthető meg.
Ezután Gárdonyi
Zoltán „Szívemnek
kősziklája” c. zsoltára és a 23. (Az Úr az én pásztorom..) zsoltár következett. Gárdonyi Zoltán[14]múlt
századi magyar zeneszerző-zenetudós életéről és életművéről
a PARLANDO hasábjain, a 2016/6.
számban olvashatunk egy nagyon alapos és értékes összefoglalást Dr. Szabó
Balázs tollából. Gárdonyi Zoltán Kodály zeneszerzés-osztályában tanult a
Zeneakadémián és következetesen építkezett a Kodály-iskolában lefektetett
alapokra. A tanítás, kutatás és komponálás mellett a Musica Sacra területén elvégzett
munka mennyisége és minősége is imponáló: Gárdonyi Zoltán a Zeneakadémia
protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetőjeként (1946–49), a
budapesti Református Theológiai Akadémia és a
Debrecenben megindult Kántorképző Tanfolyam tanáraként, utóbbi oktatási
programja (az 1969-ben megjelent Egyházzenei vezérfonal) összeállítójaként, az
1959-ben megjelent Református Korálkönyv
szerkesztőjeként a magyar református egyházzenei élet köztiszteletben álló
vezető személyisége volt.
A 73. zsoltár szövegére írt „Szívemnek kősziklája”
c. művének a Központi Református Kórus előadásában 2016. október
16-án elhangzott felvétele a https://www.youtube.com/watch?v=NTACoIMeWwc linken tekinthető meg.
A következő mű: Kodály Zoltán 50. genfi zsoltára[15], liturgikus besorolása szerint 'zsoltár az Úr királyságáról', tartalmilag pedig 'bölcsesség-zsoltár' (eredeti francia szövege Clement Marot, dór dallama Louis Bourgeois munkája). Szenci Molnár magyar szövegét Kodály különösen fontosnak tarthatta: a hosszú zsoltár kilenc strófájából mindössze egyet hagyott el. A művet a Debreceni Kodály Kórus előadásában a https://www.youtube.com/watch?v=T8tgB3Ytg7s linken hallgathatjuk meg.
A hangverseny utolsó műve F. Mendelssohn-Bartholdy: 42. zsoltárának 1. tétele volt (Mint a szép híves patakra…) A mű kórus, zenekar és szólista által alkotott (oratórikus) világában végigkísérhetjük a 42. zsoltár lelki folyamatait. Az Isten utáni vágyódás ugyanúgy megjelenik benne, mint a gyötrődés, a kétségbeesés, a megnyugvás és az öröm.[16] A Dunamelléki Református Kántorképző záróhangversenyén a Budapest-Kálvin téri református templomban 2016. július 29-én elhangzott előadás felvételét a https://www.youtube.com/watch?v=cZCQd42Lb54 linken hallgathatjuk meg.
Vedres Csaba / billentyűs hangszerek / és Gyermán Júlia (hegedű) „lélek-zene” műsora a Bakáts téri nagyszínpadon hangzott el május 27-én du. 13
órakor.
Az előadást kissé megzavarta a feltámadt szél,
ami többször elvitte a kottákat a hegedűállványról, de ez az előadás
hangulatát nem tudta befolyásolni. Igazi „Lélek-zenét” hallottunk, nem
szokványos dallam és ritmus formájában, hanem a lélek mélyéről felszakadó
érzések zenei kifejezését sajátos „Vedres” stílusban.
Az első szám Vedres: Guerriero
(Harciasan) c. száma volt az „Áldott idő” c. Vedres-Kairosz
Kvartett lemezről.
A Stereo Kft kiadásában megjelent CD-ről a kiadó honlapján[17] olvashatunk érdekes összefoglalást, amiből a következő részleteket emelem itt most ki:
Mi a Kairosz célja? Hallgatható kortárs ún. „komolyzenei”
darabok előadása. Meggyőződésünk, hogy a kortárs komolyzene
válságából az egyik lehetséges kifelé vezető út a rocknak, mint zenei
köznyelvnek a magas kultúrába való felemelése…A CD-n
található szerzemények a Kronosz-Kairosz
kettősségében élô ember jellegzetes pillanatait
próbálják megragadni. Az észtvesztő rohanást. A mérgezett levegőjű
nagyvárosok mindennapjait. A szinte állandósult belső feszültséget,
magányt és elidegenedettséget. S mindezekkel szemben: a kegyelmi idő
kiszámíthatatlan, váratlan ránk töréseit. A hirtelen beálló néma csendet…
A 2. szám Vedres Csaba egyik legismertebb darabja a „Lélektánc”, az azonos című „Lélektánc” c. lemezről származik / 1999 /.
Vedres Csaba & Gyermán Júlia - Lélektánc (Dance of
Spirit) - YouTube
from Lélektánc - Dance of Spirit (2000), played Live in Rome 16th April
2011, Santa Maria dell'Anima
Church
Vivaldi -
Respighi: D-dúr szonáta I. tétele után Vedres: Silenzio di Christo (Krisztus csöndje) és az
Angyali üdvözlet c. művek következtek. Az első szám különlegessége,
hogy ebben nem hegedül, hanem gyönyörű hangon énekel Gyermán
Júlia, ahogy egy korábbi előadásról szóló beszámolóban is olvashattuk[18].
Ebből csak az alábbi mondatokat idézem, amelyek tökéletesen jellemezték a
Fesztiválon most elhangzott előadást is:
„…A mai ember
Istenhez fűződő viszonyát kifejező egyházi zenét hallottunk
ezen a délutánon, a 21. század modern zenéjét, korunk muzsikáját. A közönség
soraiban ülve úgy éreztük, hogy ez a szép zene melódiájában, stílusváltásaiban,
hangszerelésében, időnként pergő ritmusában közel áll hozzánk, a
miénk. Az ilyen előadás erősíti bennünk a gondolatot is:
"Megtalálni az Istent sose késő, sose korán…"
Vedres: Totus tuus (Egészen a tiéd) műve zenéjének hallgatása közben
óhatatlanul II. Szent János Pál pápáról készült profilkép ötlik lelki szemeim
elé, ahogy a keresztet a homlokához szorítja és az arca teljes
átszellemültséggel üzeni: „egészen a Tied / Máriáé / vagyok”. A gyönyörű hangon „éneklő”
hegedű és a mélységesen tiszta vonóskíséret csodálatos egységben fejezte
ki Szent II. János Pál jelmondatát.
Gabriel Fauré 1903-ban írt Morceau de lecture c. műve után Vedres - Bárdos: Ave maris stella (Üdvözlégy tengernek csillaga) c. darabja következett, amelyet a szerző magánkiadásban 1996-ban jelentetett meg „Improvizációk” címmel; az eredetileg fuvolaszólóra, fuvola-kvartettre és hegedűre írt improvizációs darabot most orgona-hegedű változatban hallhattuk.
Végül Jules Massenet: Thaďs c. 1892-93-ban íródott operája II. felvonásának híres, „Meditáció”néven ismert zenekari betétje zárta a műsort.[19].A zeneműben Massenet a darab főszereplőjének belső vívódását ének helyett szólóhegedűre és hárfára fogalmazta meg. A fülbemászó mű a hegedőművészek egyik slágerdarabja.
2017. július 1-jén este a Művészetek Palotájában került sor a XVI.
REFORMÁTUS ÉNEKEK hangversenyre.[20] A
koncert-istentisztelet mottója a REFORMÁCIÓ öt alaptétele volt: 1) Sola Scriptura (egyedül a Szentírás); 2) Sola gratia (egyedül
kegyelemből); 3) Sola fide
(egyedül hit által); 4) Solus Christus
(egyedül Krisztus);
5) Soli Deo Gloria (egyedül Istené a dicsőség).
A műsor 4 részre tagolódott: az 1. karnagya Berkesi
Boglárka, a II.-é dr. Arany János, a III. részt Cseri
Zsófia, míg a befejező kantátát dr. Kamp Salamon
vezényelte.
Az I. alaptételhez
2 Timóteus 3:10-17[21]IGE került felolvasásra, majd a 350 fős egyesített kórus, Berkesi Boglárka vezetésével, Alföldy-Boruss Csilla orgonakísérete mellett, a REFORMÁCIÓ méltán legnépszerűbb zsoltárának – Luther Márton 1529-ben írt „Erős vár a mi istenünk…” művének (390.zsoltár) – 1. és 2. versszakát énekelte a közönséggel együtt. Ehhez a részhez a 163-as számú „Örvend mi szívünk…” kezdetű, és a 171-es számú „Megáll az Istennek Igéje….” c. zsoltárok kapcsolódtak.A II.
alaptételhez a Zsoltárok 23. 1-6[22]
verse kapcsolódott, majd a Református Énekeskönyv 28. sz. (Hozzád kiáltok,
kegyes Uram…) 1-5. versszaka; a 107. sz. (Dicsérjétek az Urat…) zsoltárainak 1
és 5. versszaka következett, ez utóbbi Gárdonyi Zoltán 107. genti zsoltárának
dallamára.
A III.
alaptételhez az 1 Thessalonika
5:12-24[23] ige
hangzott el, elsőként a 271. zsoltár 1.2. versszaka következett, (Mint
Isten akarja, legyen…) majd Claude Goudimel 42. genfi
zsoltárának 1.- 3 és 5. versszaka (mely az Énekeskönyvben a 269. sz.
zsoltárként szerepel). Ezután a 238. énekeskönyvi zsoltár (Teremtő
Istenünk…) 1,28,9 és 10. versszaka. Végül a 357. zsoltár (Jézus az én
bizodalmam…) 1,34,6 versszaka, a 7. versszakot a kórussal együtt a közönség is
énekelte.
A szünet után a IV.
reformáció alaptétel (Egyedül Krisztus) igerészlete a Flippi
2:5-11 [24] volt. A Református Énekek-Istentisztelet 10.
éneke a Felix Mendessohn-Bartoldy által megzenésített
„Ó Krisztusfő, te zúzott…” c. 341. sz. zsoltár után a 485. dicséret „Jézus
Krisztus, szép fényes hajnal…” 1,2,3 és 5. versszakát énekelte az Egyesített
350 fős kórus, majd a 339. sz. dicséret (Jézus, Istennek Báránya..) 1,3,4,5 és 7. következett. Ezt követően a 228. sz. ének
(Jehova, csak néked énekelek…) és a 396. dicséret (a 288.sz. ének dallamára)
fejezte be a hangverseny III. részét. Ez utóbbi ének 3. versszakát a közönség
együtt énekelte a kórussal.
Végül – az V. alaptételhez (Soli
Deo Gloria – Egyedül Istené
a Dicsőség) kapcsolódóan Máté 6:25-34 [25] Igéje hangzott el, majd ezután következett J. S. Bach „Ein Feste Burg
ist unser Gott (Erős vár a mi Istenünk). BWV 80-as számú
kantátája szólisták, 20 fős kamarazenekar és a 350 fős egyesített
kórus előadásában, Kap Salamon vezényletével. A méltán igen népszerű kantáta – a
Reformáció zenéjének egyik alapműve - hatalmas sikert aratott, amelynek
utolsó – 8. korál tétele után a 390. zsoltár 4. versszakát – „Az Ige
kőszálként megáll…” a közönség együtt énekelte a kórussal.
A nagyszabású és emlékezetes
koncert-istentisztelet a Himnusszal, majd Zán Fábián
Sándor kárpátaljai református püspök imájával, a „Mi Atyánk” közös elmondásával
és az Áldással fejeződött be.’
Befejezésként elmondhatjuk, hogy
Böszörményi Gergely hatalmas vállalkozása – a Református Zenei Fesztiválok és a
Református Énekek – Koncert Istentiszteletek komoly példaként állhatnak más
keresztény felekezetek –elsősorban a Katolikus Egyház előtt – amely
ilyen nagyszabású rendezvényekkel – összefogva az egész Kárpát-medence
református kórusait – sajnos nem dicsekedhet.
