Csepregi György szerzői estje

Csepregi György szerzői estje

Csepregi György sokoldalú művész: zeneszerző, író, képzőművész.

Több kiadványban, így az Érdi Csuka Zoltán Városi Könyvtár Ki kicsodája számára is így határozta meg önmagát: zeneszerző, képzőművész, irodalmi publicista.

Tehát zeneszerző létét teszi az első helyre, noha a komponistaként viszonylag későn mutatkozott be. Művészeti oktatásával édesapja, – aki rendkívül fogékony volt a tudományok és a művészetek iránt - foglalkozott már iskolai tanulmányai előtt is. A gyermek Csepregi regényt, képregényeket írt és rajzolt a többiek szórakoztatására. Sinkó István rajzszakkörében merült fel először, hogy később hivatásszerűen is foglalkozzon a rajzolással, egyáltalán a művészetekkel. (Sinkó Istvánt egyébként örömmel üdvözülhettük a koncerten a közönség soraiban). Grafikusnak, szobrásznak készült. A főiskolai éveit követően jelentek meg rajzai és írásai, elmondhatja, hogy azóta több száz körüli publikációja látott napvilágot, munkái számos kiállításon szerepeltek itthon és külföldön. Először tehát képzőművészként és íróként lexikálják: a Kortárs Magyar Művészeti Lexikonban csak később - a Magyar Irodalom Évkönyvében már huszonévesen. Zeneszerzőként 2000-ben debütál egyházi műveivel.

Csepregi György szakmai életrajza részletesebben olvasható majd beszámolóm végén.

Az Alkotó Muzsikusok Társaságában Büky Géza volt hasonló polihisztor. Ő már sajnos 10 éve nincs közöttünk.

Csepregi 2017. június 15-i szerzői hangversenyén a zeneművészet és az irodalom terén mutatkozott be a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. A műsorban zenedarabjai és írásai kaptak helyet. Hallhattunk zongora-, gitár- és hárfaművet valamint alt szaxofonra és zongorára komponált alkotást. „A forrás” c. kompozíciót zongora és hárfa verzióban egyaránt megismerhettük.

A hangzó anyagot felolvasások váltogatták, a „Shakespeare-átiratok” és „Anekdoták” sorozatból. Az est még személyesebbé vált azáltal, hogy a műsorvezetőnek felkért Kossuth-díjas színművésznő, Hűvösvölgyi Ildikó beszélgetett a szerzővel, ismertette a műveket, sőt a fellépő zenészekkel is párbeszédet folytatott. A művésznő először 2000 áprilisában volt az Alkotó Muzsikusok Társasága rendezvényének moderátora a Karinthy Szalonban. Azóta többször is vállalt bemondást, szavalást, kiállítás megnyitást, de énekművészként is üdvözölhettük. A jelen programban a közönség rejtvényt is kapott Csepregi „Hangszer-imitációk” c. zongorára írt darabjában, mely a szerző előadásában csendült fel, azt kellett kitalálni, hogy az egyes részek milyen hangszert utánoznak a zongorán.

Az előadás elején Hűvösvölgyi Ildikó – egy nyitó szavalat után – mindjárt a színpadra szólította Csepregi Györgyöt, hogy a közönség megismerhesse mindennapinak nem nevezhető életpályáját. Ritkaság, ha valaki több művészeti ágban is jeleskedik, egyszerre három téren alkot. A művész kiemelte, gyermek korában milyen fontos volt édesapja tanítása, útmutatása. A festést, rajzolást Sinkó István rajzszakköre hatására szerette meg. Ifjúként sokat tartózkodott külföldön, pl. Amszterdamban, Londonban, Párizsban. Komponálni viszonylag később kezdett. 2000-ben mutatták be először zenedarabjait, vallásos témájú műveket alkotott.

A koncert első száma „A forrás” c. darab volt Mocsári Emma zongorajátékával. A címét Eöry Emil szobrászművész alkotása ihlette. A mű a gondolat keletkezését kívánja bemutatni. Csepregi kihangsúlyozta, hogy zongorára írt alkotásai több ízben filozófiai alapon nyugszanak.

Megtudhattuk, hogy Csepregi György családja anyagi ágon Szicíliából, Palermóból származik. Így nem meglepő a témaválasztás: a „Két mediterrán portré” megszületése. A két tétel: a temperamentumos és a szentimentális karakter, igazán illett hozzá hangszerként a gitár kiválasztása.

Szerzőnk, mint irodalmár igencsak virtuózan bánik a műfajokkal, a stílusokkal. a szavakkal. A Shakespeare drámák arra ösztönözték, hogy az egyes történeteket átformálja más korok egyéb írói jellemzőivel. A módszer felidézte bennem Karinthy Frigyes „Így írtok ti” sorozatát. Ezen az estén a „Shakespeare-átiratok” közül „A makrancos hölgy – Krúdy Gyula modorában” és a „VIII. Henrik – Eugene Ionesco és Arthur Miller koprodukciójában” hangzott el.

Nemcsak déli hangulat jelent meg a jún. 15-i műsorban, hanem az északi karakter is képviseltette magát a „Northern”c. darab által, melyet alt szaxofonra és zongorára írt. Csepregi – elmondása szerint – vonzódik az északi, hideg esős benyomásokhoz.

Az „Anekdoták” c. sorozat egyre bővül, kb. 200 történetet már megírt az est főszereplője. Sok helyről gyűjtögeti az anyagot, akár saját családjából, akár művészetekkel kapcsolatos gondolatokat vagy filozófiai témát fogalmaz meg. Elmondhatjuk, hogy számos írás az Alkotó Muzsikusok Társasága tagjait, a körünkben történt dolgokat mutatja be. Ezekből hallottunk egy csokrot Hűvösvölgyi Ildikó előadásában. A rövid kis alkotások mindig tartalmaznak valamilyen meglepetést, csattanót.

Csepregi György különleges ötlete a „Hangszer-imitációk- zongorára”. A ciklus improvizációszerű és bizonyos átalakuláson megy át az évek folyamán. Ennél a műnél aktivizálta a műsorvezető a közönséget, próbáljuk kitalálni, milyen hangszer utánzása hangzott el éppen a zongorán az adott tételben. Szerencsére azonnal vagy rövid gondolkodás után megszülettek a megfejtések: harang, orgona, hárfa, harmónium, zenélőóra.

A Sinfonietta- zongorára valóban szimfonikus erényeket hordoz telt zongorahangzásával. Idézem a szerzőt: „ A Liszt-év tiszteletére írtam, azok közé a darabok közé tartozik – „ A forrás” is ilyen – amiket hangokba írt „filozófiai műnek szántam, a létezés kétféle élményét állítja szembe, a vitalitást, ami c-d-esz-b-asz-g romantikus témában jelenik meg, és a „hiúságok hiúsága” témát, ami groteszk, cinikusan sötét. Utóbbi legyőzetik a darabban.”

Megfigyelhető volt a program szerkesztésében, hogy többször találkoztunk valamilyen gondolat-párral, esetleg ellentétek szembeállításával Csepregi alkotásaiban. „A forrás” c. kompozíció zongora változatával kezdődött a műsor, az utolsó előtti szám pedig ugyanannak a műnek a hárfán megszólaló verziója volt. Valóban impozáns a hárfa-letét, kiaknázza a hangszer lehetőségeit.

A koncert befejezéseként a szerzőt üdvözölhettük újra a zongoránál, az „Agnus Dei” c. művét játszotta el. A darab eredetileg kórusra íródott, de többféle hangszerelése is létezik.

A műsort mintegy keretbe foglalva, zárásként ismét Hűvösvölgyi Ildikó versmondását élvezhettük. Az est főszereplőjének, Csepregi Györgynek ajánlotta figyelmébe Reményik Sándor sorait. A színművésznő nagyon hangulatosan, változatosan, baráti légkörben vezetette a műsort, minden fontos dolgot megtudhattunk a szerzőről, a szereplő zenészekről. Az irodalmi részek felolvasását igazán magas művészi szinten élvezhettük.

Essen most néhány szó a hangversenyen fellépő művészekről.

Mocsári Emma „A forrás” c. darabot zongorázta , valamint a „Northern”c. darab zongoraszólamát adta elő Puskás Levente alt szaxofon közreműködésével.

A Fáy András Művészetoktatási Intézmény tanára, az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskolában is dolgozik. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola óraadó tanára. A kortárs és klasszikus zenét egyaránt játszó Kammerton együttes alapító tagja.

Csáki András Junior Príma-díjas gitárművész a „Két mediterrán portré” megszólaltatója. Tanulmányait Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, illetve Los Angelesben a University of Southern California Thorton School of Music-on folytatta. 2014-ben a Zeneakadémián szerzett DLA fokozatot. Több nemzetközi gitárverseny győztese. 2009-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára.

Puskás Levente, a „Northern” előadója klarinét szakon végzett a Liszt Ferenc Zeneművészei Egyetemen, 2006-ban szaxofon szakon fejezi be tanulmányait Franciaországban, a Szlovákiai Művészeti Akadémia szaxofonos hallgatója. Miskolcon és Debrecenben tanít.1994-ben a Budapest Saxophone Quartet alapító tagja.2017-ben hozza létre a Novus Saxophone Quartet-et. Kétszeres Artisjus-díjas.

Razvaljajeva Anasztázia tolmácsolta „A forrás” c. mű hárfa verzióját. Oroszországban született, 1993 óta él Magyarországon. 2011-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hárfa szakán. Számos nemzetközi hárfaversenyen ért el kiváló eredményt.

És most nézzük Csepregi György életútját.

1966-ban született Budapesten. Nagyapja népzenész, édesapja klasszikus zenész. Grafikusnak, szobrásznak készült, tizenöt éves korától a BMK rajzkurzusain a festő Váci András, Váci Mihály költő testvérének növendéke, majd a Ferenczi István Körben tanult. Gimnazistaként templomban orgonál egy nyár erejéig. Érettségi után hosszabb időt töltött Amszterdamban, Párizsban és Londonban. Főiskolai évei után rajzait és írásait az Élet és Irodalom, az Új Magyarország, a Mozgó Világ, a Kalligram és a pozsonyi Irodalmi Szemle közli rendszeresen. Több százas nagyságrendű publikációja jelenik meg. Tagja lesz a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a JAK Irodalmi Egyesületnek, majd a MAOE képzőművész tagozatának. Részt vesz számos kiállításon, illetve a kilencvenes évek művészeti megmozdulásaiban, pl.: Young Hungarian Artist in Finland, Gallery by Night.

1997-től Érden él. 2000-ben zeneszerzőként debütált, keresztény vallásos művekkel.

2006-ban a Magyar Zeneszerzők Egyesülete rendes tagjává fogadja.

2008-tól az Alkotó Muzsikusok Társaságának, 2012-től pedig az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda komolyzenei tagozatának tagja. Zeneművei elhangzanak a Ferencsik teremben, a Rózsavölgyi Szalonban, a Roland Europian auditóriumában, de darabokat ír a dorogi zeneiskola növendékei számára is. 2015-ben kísérőzenét komponál a Magyar Katolikus Rádió felkérésére. 2016-ban az Anima Musicae Kamarazenekar Antal Mátyás vezényletével a Nádor teremben bemutatja első szimfóniájának egy tételét. Az AMT-vel rendszeresen szerepel az Ars Sacra Fesztiválok programjain. Zenéi a Magyar Katolikus Rádióban, a Kossuth rádióban és a Bartók rádióban hangzanak el.

A közönség nagyon jó hangulatú, baráti estnek lehetett tanúja. Lelkesen muzsikáltak a felkért művészek. Szívesen válaszoltak Hűvösvölgyi Ildikó kérdéseire, aki remekül vezette a műsort.

Megjegyezte, milyen jó lenne, ha Csepregi György bemutatkozhatott volna harmadik oldaláról is, vagyis mint képzőművész. Talán egy következő alkalommal festményeit, grafikáit is láthatjuk.

Mindenesetre így is sok mindent megtudhattunk a művészről és egy gazdag életpálya - változatos zenedarabokkal és sokszínű írásokkal - bontakozott ki előttünk.

Szendi Ágnes

(zongoratanár, zeneszerző, zenei író)

Csepregi György kompozícióiból:

Agnus Dei

https://m.youtube.com/watch?v=1Uy4B0J6mjk

Hat zongora improvizáció, 4. tétel

https://m.youtube.com/watch?v=-iEk873smts

Két mediterrán portré, A forrás - részletek (kép: Révi R. Tamás) https://m.youtube.com/watch?v=t9m1_z1zMHw

Gallai-variációk (részlet az "Hommage a Gallai" szvitből) https://m.youtube.com/watch?v=OfbSazfDgG8

Northern

https://m.youtube.com/watch?v=myyIEQPhaww

Prózák: