DOMBINÉ KEMÉNY ERZSÉBET
Ránki György művészete
különös tekintettel a zongorára írt kompozíciókra
Nagygyörgy Sándor: Ránki György
Ránki György zeneszerző 1907. okt. 30-án született
Budapesten és 1992. május 22-én hunyt el szintén Budapesten. A kettős évforduló alkalmával
felidézzük életművének jelentős állomásait, művei közül
bemutatjuk a zongorára írott kompozíciókat, majd összefoglaljuk az
emlékhangversenyen elhangzó műveket.
Ránki György Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián. Így emlékezett erre az
időszakra:
(Női
hangra, vegyeskarra és cimbalomra (csembalóra vagy orgonára)
„amit mondott az életre szóló tanács volt. Módszere az önállóságra nevelés,
jellemformálás. Talpra állította, függetlenségre és feltétlen zenei
igazmondásra szoktatta tanítványait”. (Így láttuk Kodályt Püski Kiadó szerk.:
Bónis Ferenc. 1994, 108.p.) A diploma megszerzése után Ránki György az Új
muzsika elnevezésű szerzői esteken mutatkozott be. Megélhetését a
filmzene és a színpadi zene biztosította. Az első sikert Goldoni: A hazug
c. darabjához írt kísérőzene jelentette. Miloss Aurél koreográfussal
történő ismeretsége révén született meg a Hóemberek c. balett.1938-ban londoni
és párizsi tanulmányútra indult. John Halas filmproducertől
rajzfilmzenékre kapott megbízást. Seiber Mátyás közbenjárására kiadták a Magyar
Tánc-Szvit c. kompozícióját. Párizsban részt vett a távol keleti népzenék
katalogizálásában. Az egzotikus zenékkel való megismerkedése döntő
szerepet játszott későbbi zeneszerzői fejlődésében. 1939
őszén visszatért Budapestre. Az Operettszínház zenekarában is dolgozott, s
emellett filmzenék komponálása és mások zenéjének hangszerelése jelentette a
megélhetését. A Magyar Tudományos Akadémián önkéntes népdalrendezési munkát
végzett. 1940-ben házasságot kötött Dékány Anna mozdulatművésszel. Két
gyermekük született: Katalin 1941-ben, András pedig 1944-ben.
1947–48-ban a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője volt. Ezután
került sor második angliai útjára. John Halas által rendelt filmzenéken
dolgozott. Hazatérése után színházi rádiós és filmgyári megbízásoknak tett
eleget. Ránki György egyik legnagyobb szakmai elismerését a Pomádé király új
ruhája c. operája jelentette. A mű eredetileg a Magyar Rádió megbízása
alapján készült rádiójáték formájában Andersen meséjéből. A szövegkönyvet
Károlyi Amy készítette Majd az Állami Operaház felkérésére a művet
átdolgozta és színpadra alkalmazta. A bemutató 1953-ban volt.
William Heath Robinson
illusztrációja az eredeti meséhez (1913)
1954-ben Ránki György Kossuth-díjat kapott.
Ránki zeneszerzői megnyilatkozásai révén, mint népszerű
szórakoztató állt a köztudatban. A 60-as évek elején zeneszerzői irányt
változtatott. Ezt jelzi az 1514 – fantázia zongorára és zenekarra Derkovits
Gyula fametszetei nyomán c. keletkezett műve. Ezt követően színpadi,
filmzenék és további operák születtek. Gyermekek számára készült a Ki a
győztes? c. gyermek- daljáték, a Muzsikus Péter új kalandja, és az
Ulti-opera.
A Hattyúdal c. filmzene sikere után Ránki György nyaralót vásárolt
Balatonföldváron. 1965-ben itt fejezte be a Cirkusz c. balettet, melyet a Pécsi
Balett mutatott be 1966-ban. Élete fő művének tartotta Az ember
tragédiája c. operáját, amelynek hazai fogadtatása rendkívül vegyes volt.
A hetvenes években több keleti utazásra is sor került sor. Először
Indiába látogatott1971-ben, ezt követte egy vietnami látogatás. 1973-ban
Németországban Wiesbadenben mutatták be A varázsital c. balettet. Hetvenedik
születésnapjára fejezte be az I. szimfóniáját. Ezt két új versenymű
követte, a Concertino cimbalomra, xilofonra, timpanira, ütőkre és
vonósötösre és a Brácsaverseny. 80 éves születésnapi koncertjén került sor a
Zsoltár gyermekhangra, a Nyitány a XX. századhoz és két spirituálé
bemutatójára.
1987-ben indult a negyedik keleti útjára Kínába. Ránki György utolsó műve a Jézus panasza
volt baritonszólóra és szimfonikus zenekarra. 1992. május 22-én hunyt el
Budapesten.
/ Ránki György életrajzát Pethő Csilla Ránki György. Magyar
zeneszerzők 18. (Mágus Kiadó Budapest 2002. 3-7 pp.) és Barna István:
Ránki György (Zeneműkiadó Vállalat Budapest 1966.) alapján állítottam
össze. /
Ránki György zongorára komponált művei
Ránki életművét tekintve megállapíthatjuk,
hogy zongoraművei nem kaptak központi szerepet, az életmű során, de
ennek ellenére a zenepedagógia szempontjából jelentősnek mondhatók. A
korai művek nagy része kéziratban maradt fenn, az 1945 előtt készült
művek egy része pedig elveszett. A bibliográfia (Pethő Csilla: i.m.
26.p.) szerint az első zongoradarabja 1926-ban keletkezett
Adagio-zongorára (kézirat) 1928-ban az Invencio adott témára (kézirat), majd
1929-ben a Szvit zongorára (kézirat). A harmincas évek terméke az Öt bagatell
(kézirat) az I. zongoraszonáta (1931, kézirat),
Sonatina (for young pianists) (1942, kézirat), Coloured Bebbles – Piano
Music for Children (1946, kézirat), Kaszás-tánc (1949-50?, kézirat), Dunárul
fúj a szél (évszám nélkül, kézirat), Öreg dudás (évszám nélkül, kézirat). A
Pethő Csilla Ránkiról írt életrajzában utal arra is, hogy az Adagio
zongorára Debussy és Kodály hatását tükrözi. (Pethő Csilla: im.8.p.)
A II. zongoraszonáta 1947-ben keletkezett. Három tételből áll. (I. Allegro
capriccioso; II. Largo espressivo; III. Allegretto alla bulgarese) A
sorszámozásnak merő életrajzi jelentősége van: Ránki György 1931-ben
komponált első zongoraszonátájának kézirata ugyanis elveszett. A II.
zongoraszonáta első tételét rövid előjáték, improvizációszerű
bevezetés indítja. A mozgékony, concerto jellegű főtéma C orgonapont
felett színesen, áttetszően mintázott. A szerző – nem várva be a
kidolgozás sorát – nyomban hozzákezd e téma motivikus kibontásához. A
melléktéma statikus-akkordikus képlet, ebből alakul ki a kidolgozási
szakasz. A visszatérést követő, rövid kóda az improvizációs bevezetést
idézi vissza. A lassú második tétel akkordikus témája – az első tételhez
hasonlóan – orgonapont felett szövődik. Ez a tétel nem a lírai
dallamosságé, hanem fantáziaszerű harmóniai ötletek, különös, drámai
akkordfoltok töltik ki egyetlen témájának közjátékait. A „bolgár jellegű”
finálé a hagyományos aszimmetrikus ritmika helyett a balkáni népzene dús
dallamcifrázatait, szekundokban, kis ambituson belül elmozduló melodikáját
stilizálja. (Pándi Marianne: Hangversenykalauz IV. Zongoraművek,
Zeneműkiadó Budapest 1980. 421. p.)
Könnyű zongoravariációk egy magyar népdalra 1961-ben keletkezett. Ránki az
“Aki szép lányt akar venni” kezdetű magyar népdalt dolgozta fel 7
variációban .
Scherzo (Allegro giocoso) 1961-ben komponált mű kéttriós
formában szerkesztett.Azt a benyomást kelti, mintha Ránki briliáns
hangszerelési ötleteit jegyezte volna le ideiglenesen zongorára. (Pándi
Marianne Hangversenykalauz IV: Zongoraművek Zeneműkiadó Budapest
1980. 422. p. ) A scherzo jellegre
utal az előadásmód is. Pedál nélküli száraz staccatók, váratlan
hangsúlyok, váratlan dinamikai és tempóváltozások jellemzik. A szerző
nagyon pontosan meghatározta az általa kívánt előadásmódot. Hangzását
fanyar humor jellemzi, amelyet szekundsurlódásokkal ér el. A darab dinamikája
széles spektrumú, a pp-tól fff-ig terjed. Gyakori az appeggio és a glissandó.
A Pomádé
király új ruhája zongorára (1962) alcíme könnyű szemelvények zongorázó
gyermekeknek a hasonló című dalműből. A szerző 15 tételben foglalta össze az
opera keresztmetszetet és három tétel kivételével közölte a szöveget is.
Zongoratechnikai szempontból a darabok nem nehezek. A ritmikai érzéket jól
fejleszthetik a váltakozó ütemek A szerző a darabok előadásmódját
rendkívül széleskörű előadói utasításokkal látta el, melyek a
következők andante rubato, allegro moderato, alla marcia grotesca, andante
maestoso, allegro moderato , allegretto commodo, moderato, andante maestoso,
allegro vivace andante rubato, allegro molto,
allegretto, alla marcia, allegro molto. A darab dinamikai skálája a
pp-tól a ff-ig terjed. Technikailag viszonylag könnyű a repeticiós
hangokat tartalmazó tételek tempója nem gyors.
A Kopogós
Fantóné Kassai Mária, Hernádi Lajosné, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, V.
Inselt Katalin által szerkesztett Zongoraiskola I. kötetében található. Talán
mondhatjuk, hogy a kezdő zongoristák legkedveltebb darabja. A repeticiós technika
alapját sajátíthatják el. A reklám is szerepet játszik a darab ismertségében,
hiszen egykor az iskolatelevíziónak volt a szignálja.
Zongoraiskola 1 / 77. (Ránki György: Kopogós) - Juhász
Balázs
Afrikai varázsmondóka (1965), Polinéziai altatódal
(1966). Ránki keleti és egzotikus zenék
iránti érdeklődése jut kifejezésre ezekben a zongoradarabokban, amely a
Fantóné Kassai Mária, Hernádi Lajosné, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, V.
Inselt Katalin által szerkesztett Zongoraiskola II. kötetében találhatók. A Polinéziai altatódalt attacca követi a Laoszi furulya. Mindkét darab halk, a
nyugalmat árasztja. Dinamikai határa a pianótól a mezzófortéig illetve a
második darab esetén a fortéig terjed. Az „Afrikai varázsmondókát” gazdag
ritmusvilág jellemzi. A „Laoszi furulya”
egy osztinátó ritmusra épülő furulyadallam. Az „Afrikai varázsmondóka”
páratlan ütemű darab, tempója allegretto, dinamikai határa a pianotól a
ff-ig terjed. A váltott kezes arpeggiók gyakorlását teszi lehetővé.
Pas de deux és Galopp a „Cirkusz” című balettben található. A zongoradarab nagy technikai
felkészültséget kíván az előadótól. Szegeden először 2007 november.
19-én hangzott el a Zenei Album sorozatban Kerényi Mariann zongoraművész tolmácsolásában.
Az
Incselkedő (1966) pedagógiai célú zongoradarab.
A Hét
könnyű zongoradarab vietnami dallamokra (1973) c. ciklusban a
szerző közép-vietnámi népdalokat dolgozott fel. A darabok jellemző
hangzásvilága a pentatónia: az 5-7. darabok címet is kaptak: Falusi gong-zene,
Szól a Khéne muzsikája, Meo-k tánca (Meo kis néptörzs Vietnámban)
Tempójelzésük: allegretto, lento, andante allegro vivaco, grave e sonore,
allegro ma non troppo, allegro vivace
III. zongoraszonáta (1980) egytételes szonáta telt akkordjaival
nagy feladat elé állítja az előadót. A darabot a szerző 4 egységre
tagolta. További jellemzők a szélsőséges dinamikai és
tempóváltozások. A művet a szerző Szelecsényi Norbert
zongoraművész-tanárnak ajánlotta.
Négy
kézre íródott kompozíciók
Five Easy Piano Duets 1940 előtt kézirat.
A Két bors ökröcske mese zenével
négy kézre 1969-ben jelent meg. A darab 1986-ban több szegedi hangversenyen
is elhangzott Szegeden.
A Hét könnyű négykezes zsidó
dallamokra (évszám nélkül) az Országos Széchenyi Könyvtárban lelhető
fel.
Zongorára
és zenekarra írt kompozíció és átiratai
Ránki György: 1514- fantázia zongorára és
zenekarra. Az 1961-ben
keletkezett kompozíció ötlete régóta foglalkoztatta a zeneszerzőt. Az
egyik Angliából küldött levelében azt írta feleségének „Ismered DERKOVITS Dózsa
sorozatát? 11. kép. Erre komponálnék egy 10-25 perces 11 tételes balettzenét,
amit DERKOVITS stílusú színpadon vagy rajzfilmen kellene megörökíteni a 11
fametszetből kiindulva. Olyan BARTÓKOS zene kellene hozzá.” (Pethő
Csilla)
1514 - Fantasy for Piano and Orchestra After Woodcuts by Derkovits (22:07)
A levélrészlet
két fontos a kompozíció arculatát döntően meghatározó mozzanatra világít
rá. Az egyik: Bartók hatása. Az öttételes mű formai felépítését követve a
bartóki hídformát követi, negyedik tételének ritmikus akkordokban mozgó
főtémája is Bartók hatását tükrözi. A harmadik tétel komoran lírai,
éjszaka zenére utaló hangulattal. A zárótétel a magasztos, amely egy hangulati
emelkedettséget fejez ki. (Pethő Csilla)
Ránki több
átiratot is készített a műből. A kompozíciót – amelyből
táncfantázia és képzőművészeti animációs film is készült –
hangversenyteremben 1962-ben mutatták be. (Pándi Mariann) Először két
zongorára és ütőkre dolgozta át 1963-ban a szerző. 1987-ben
kétzongorás változatot készített belőle. A szerző javaslatot tett és
hozzájárult az 1514 – fantázia rövidített változatára, mely az Intermezzóval
kezdődően a mű befejezéséig Finálé címen önmagában is
eljátszható. Ránki halála után hangzott el ennek bemutatója 1992-ben. A szegedi
bemutató Ránki György 100. születésnapjának évében hangzott el Maczelka Noémi
és Dombiné Kemény Erzsébet előadásában a Vántus István Kortárszenei hét
nyitóhangversenyén. A hangversenyen jelen volt a zeneszerző lánya, Ránki
Katalin is.
A jelen
összefoglalóban egy keresztmetszetet kívántunk adni Ránki György művészetéből és a
fellelhető zongoradarabokról külön kiemelve a pedagógiai célú darabokat.
Ránki György művészetének vannak kevéssé
ismert, más műfajban írott zenepedagógiai művei is. Például a Weöres
Sándor versekre írt és kéziratban fennmaradt Gyermekdalok (1. Állathangok, 2.
Aranyág, 3. Haragosi, 4. Orbán, 5. Csili-csali nóta, 6. Április bolondja), vagy
a kiadásban is megjelent Csóri csuka, amely három dalt foglal magában
hegedű vagy xilofon kísérettel.
Egy 1974-ben László Ilona újságíró Ránki György
gyermekoperáira utaló kérdésére a szerző így válaszolt: „A gyermekszeretet
(az emberszeretet része) talán megadja a természetes összefüggést a két tény
között. De gyermekeknek komponálni ez tisztulási egyszerűsödési gyakorlat
is lehet a zeneszerzői gondolkodás számára. Ahogy a gyermekek fizikai
táplálása is nagyobb higiénikus gondossággal, körültekintőbb
felelősséggel jár, úgy kell a zeneszerzőnek háromszor is megrágni,
mit nyújthat a fogékony, benyomásőrző gyermekhallgatóságnak, »mit ír
a tiszta lapra«. Mert amit odaír, az megmarad és sok éven át hat!”
Ránki György emlékest - 2016. október 21.
Konferál: Balázsi Judit; Felolvasás: "Aputól:
Mit ír a tiszta lapra" című interjú - előadja Balázsi Judit;
Felolvasás: Ránki Katalin "Fanfár" című verse – előadja:
Balázsi Judit; Koncert: Ránki György: Scherzo-zongorára, II. zongoraszonáta -
előadja: Marco Bianchi; Ránki György: Serenata all'antiqua, Viola 'amoren,
Arisztofanész szvit - előadja: Víg Margit hegedűművész, zongorán
kísér: Dombiné Kemény Erzsébet; Ének: Ránki György-József Attila: Medvetánc +
Dúdoló és Ránki György- Radnóti Miklós: Két karodban – Előadja (acapella):
Katona Mária; Felolvasás: Ránki Katalin: a "Közös szálak" című
kötetében találhatók 80. oldal; Sketch Ránki György zeneszerzőről –
Előadja; Balázsi Judit; Felolvasás: Ránki György: Magyarország című
verse - Előadja: Balázsi Judit. Felvétel: Breznyik János
Ránki György emlékest - 2017. október 30.
A zeneszerző kettős évfordulójára
emlékhangversenyt rendeztek az Idegennyelvű Könyvtárban melyet Sárközi
Andrea a zeneműtár vezetője nyitott meg. Ezt követően Balázsi Judit előadóművész
felidézte „Ablak a világban” c. Gách
Marianne Ránki Györggyel készített interjúját. A koncerten elhangzott a Vonósnégyes
Litván Erika, Kostyák Attila (hegedű), Berki László (brácsa) és Mohácsi
Gabriella (cselló) előadásában. Ezután Balázsi Judit előadásában
Ránki Katalin verseiből hallhattunk egy válogatást: “Fanfár”, „Kánon”,
„Varázsital”, „Mágnes”, „Zenehallgatás itthon”. A hangverseny a József Attila
verseire írt dalokkal folytatodótt: „Dúdoló”, „Emberiség”, „Medvetánc”,
valamint Radnóti Miklós: „Két karodban” versére írt dallal, melyeket Makkos
Ambrus és Zajkás Boldizsár előadásában hallhatták Bárkányi Éva zongorakíséretével.
A Raga di Notte hegedűversenyt, továbbá az Arisztofanész szvitet
és a Serenata all antiquat is Vigh Margit játszotta. A Hét
könnyű zongoradarab vietnámi dallamokra. c művet Dombiné Kemény
Erzsébet adta elő. Ezt követte egy válogatás Ránki György
verseiből: “Két találós kérdés” ,
Aki ítél elítéltetik” ,”Messzi Indiákban”, melyeket Balázsi Judit adott
elő. Befejezésként a Weöres Sándor versekre komponált dalokat –
„Állathangok”, „Haragosi”, „Aranyág” – dr.
Varjasi Gyula énekelte.
Irodalom:
Barna István: Ránki György (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1966.
László Ilona: Mit ír a „tiszta lapra”? (Dolgozók lapja,
Komárom, 1974. febr. 3.)
Pándi Marianne: Hangversenykalauz IV. Zongoraművek
(Zeneműkiadó Budapest, 1980. 422.)
Pethő Csilla: Ránki György. Magyar zeneszerzők 19. (Mágus Kiadó
Budapest, 2002.
A szerzőről
Dombiné Kemény Eerzsébet zongora-és szolfézstanár, pedagógia szakos
előadó, az SZTE JGYPK Művészeti Intézet Ének -zene Tanszék főiskolai tanára. A Művészeti
Diákköri Tanács tagja, a Vántus István Társaság titkárhelyettese.