Hubay Jenő zeneszerző iskolateremtő HEGEDŰMŰVÉSZETE

Hubay Jenő

Hubay Jenő (1858-1937) hegedűművész, zeneszerző, pedagógus, a világhírű magyar hegedűiskola alapítója. Közel fél évszázadon keresztül a budapesti Zeneakadémia tanszékvezető tanára, főigazgatója, örökös tiszteletbeli elnöke. A Corvin lánc, a francia becsületrend és számos más hazai - külföldi kitüntetés tulajdonosa. A római Santa Cecilia tagja, a Kolozsvári Egyetem díszdoktora, Debrecen város díszpolgára. A magyar zeneművészet egyetemes történetének egyik legkiemelkedőbb személyisége.

Ez a csodálatos művész, a brüsszeli Konzervatórium katedráját hagyta ott, hogy szülőhazájában dolgozhasson, és fáradhatatlan munkája révén felvirágoztassa, európai vezető intézménnyé fejlessze a budapesti Zeneakadémiát. Amikor Trefort Ágoston kultuszminiszter hívására hazajön és elvállalja a hegedű tanszak vezetését a Magyar Királyi Zeneakadémián, egyik levelében 1880-ban a következőket írja: "Örök törekvésem fog maradni, hogy hegedűmmel és vonómmal mentől több hívet és barátot szerezzek hazámnak.

„Világhírű tanítványait hosszú lenne felsorolni, csak pár név említésül: Zathureczky Ede, Székely Zoltán, Szigeti József, Vecsey Ferenc, Végh Sándor, Ormándy Jenő, Geyer Stefi és sokan mások. Ők mind hálás szívvel emlékeznek mesterükre, míg a hálátlan utókor igyekezett érdemeit kisebbíteni, nevét elfeledtetni. A II. világháborút követően neve Dohnányi Ernő, vagy Klebersberg Kunóhoz hasonlóan a teljesen mellőzöttek listájára került. Bűne többek között az volt, hogy grófnőt vett feleségül és baráti viszonyt ápolt a főhercegi és kormányzói családdal. Sovinisztának, nacionalistának tartották (Hej, de ismerős kifejezések ezek manapság is!), miközben az általa igazgatott Zeneakadémia volt Magyarországon az egyetlen főiskola, ahol nem érvényesült a szégyenletes numerus clausus törvény, amely 1920 óta faji és vallási megkülönböztetés alapján választotta ki a felvehető növendékeket.

Szívében – lelkében mindig magyarnak érezte magát, ezért is változtatta nevét Huberről Hubayra. Magyar származását külföldi koncertplakátjain is feltüntette és mindig ragaszkodott ahhoz, hogy Bartók mű szerepeljen a programban. Fiatal tehetségeknek bemutatkozó lehetőséget biztosított, többek között az alig 12 éves csodagyerek Fischer Annie-t így mutatta be Párizsban.

A Cremonai hegedűs című operáját a világon egyszerre 40 dalszínházban játszották, s ez volt az első magyar opera, mely eljutott a tengeren túlra.

Hubay Jenő ösztönösen zseniális művész és tudatos pedagógus volt. Tanítványai világszerte híresek voltak könnyeden természetes vonókezelésükről. Hagyta növendékei egyéniségének kibontakozását, megtanította ösztönösen gondolkodni őket, s bár különböző felfogásban hegedültek, mégis magukon viselték a Hubay iskola minden jellegzetességét.

1987-ben halálának 50. évfordulóján az őt körülvevő csendet megtörve emlék-hangversenyt adtam tiszteletére Szegeden, innen számíthatjuk rehabilitációját. Miután 1998-ban újra megalakult a Hubay Jenő Társaság, a Hubay Jenő Alapítvánnyal, a Magyar Rádióval és a Magyar Muzsikus Fórummal együttműködésben – Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter fővédnökségével és támogatásával 2000. szeptember 21-én ősbemutatóként csendült fel Hubay Jenő  Romain Rolland költeményére írt "Ara Pacis" (A béke oltára) című kantátája, melyet a zeneszerző közvetlenül halála előtt fejezett be. Ez az esemény emelte először piedesztálra Hubay Jenő művészetét a magyar zenekultúrában - a magyarországi rendszerváltozás után.

1937 januárjában végrendeletében így ír Hubay Jenő: „Büszke voltam és boldognak éreztem magamat, mikor elismerést szereztem művészetemmel a magyar kultúrának külföldön, mely akkor még alig vett tudomást a magyar zeneművészet létezéséről. Ma megelégedéssel látom, hogy 50 évi munkásságom hazámban nem volt hiábavaló. Ma már számottevő jelentősége van a magyar zeneművészetnek az egész világon.”

Tóth Aladár (1946-tól 1956-ig a Magyar Állami Operaház  igazgatója, a zseniális Fischer Annie zongoraművész férje) 1937-ben Hubay Jenő halálakor a következőket fogalmazta meg: "Hubay Jenő dísze, büszkesége volt a magyar nemzetnek egy egész világ előtt. És ami talán még többet jelent, dísze és büszkesége volt a zeneművészetnek a magyar nemzet előtt. Kifelé becsületet szerzett a nemzetnek - befelé becsületet szerzett a muzsikának. Ez a kettős érdem már életében történelmi névvé avatta nevét." 

A Magyar Örökség-díj méltó tisztelgés egy igaz magyar művész páratlan életműve előtt.

Szecsődi Ferenc

Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész

tanszékvezető egyetemi tanár

a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

a Hubay Jenő Társaság Egyesület elnöke