DR. BURIÁN MIKLÓS

 

Az öröm, mint a rezgésszám emelkedésének forrása

 

 

Képtalálat a következőre: „Örülő énekkar”

Így örültek a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusának tagjai a közreműködésükkel készült „Mindenki” c. rövidfilm Oscar-díjának + videó (2017). (24.hu)



Az ember örömre, boldogságra vágyik, Ezért tehát megragad minden lehetőséget, hogy boldog legyen. Az öröm kialakulásának számtalan forrása van. Csak azokat vesszük szemügyre, amelyek életünk alakulásának fontosabb részei. Majd háttérvizsgálatot tartunk, hogy fényt derítsünk az öröm kialakulásának pszichológiai, energetikai tényezőire. Az energetikai tényezők közé soroljuk azokat a kvantumfizikai jelenségeket, amelyek az öröm kialakulásában és fenntartásában jelentős szerepet vállalnak.

 

Minden ember szeret kizökkenni a hétköznap egyhangúságából, futballmeccsekre, kosár és kézilabda meccsekre jár, ahol lehet lelkesedni, izgulni, drukkolni. Elmegy színházba, hangversenyre, kirándul, egyszóval a hétköznap gondjaitól szabadulni akar. Ezekkel a tevékenységekkel tudatán kívül változtat rezgésszámán. Minden embernek van egy nyugalmi rezgésszáma, amelyen a fenti tevékenységek bármelyike változtat. A sportmeccsek felfelé, a kirándulások, a lenyűgöző tájak lefelé viszik rezgésszámát. A stressz, a hétköznap gondjai általában magasan tartják rezgésszámát, amelyekben a nehézségek legyőzése tarja fenn agyhullámainak béta rezgését. Idegrendszerét hamar kifárasztja, egy kis pihenésre vágyik. Kirándul, elmegy társaságba, hogy egy kicsit „lazítson”. Rezgésszáma többnyire visszaáll a normálisra, megnyugszik, jól érzi magát. Nem véletlen, hogy Angliában az emberek többsége pub-ba (kocsma, vendéglő) jár munka után Van akit a pénz tesz boldoggá, gyűjti, számolgatja, elkölteni sajnálja, hacsak valami nagyobb vállalkozásba nem fekteti, de akkor is csak annak reményében, hogy szaporítsa azt.

 

Izgalmi állapot fokozó a mindennapi szex. Azért neveztük mindennapinak, mert az állatvilágtól az emberig egyaránt tapasztalható. A különbség annyi, hogy az ember lelke magasabban fejlett és a szexhez különböző gondolatokat, érzéseket fűz hozzá: szeretet, szerelem, vágyakozás, stb. Ez kiindító oka lehet a különböző érzelmeket megjelenítő irodalmi, zenei, és egyéb képzőművészeti  műfajok kialakulásának. A szép Heléná-ért a görögök 15 évig harcoltak. A görög-spártai mitológia elmondja Lüzisztraté történetét, amelyből kiderül, hogy nemcsak a férfinak van szüksége nőre, de fordítva is. A nő ösztönétől vezettetve szépen öltözködik, a haját úgy alakítja, hogy még szebbé váljon. Ilyen módon keresi párját. Való igaz, egy szép lány vagy nő láttán a férfiban az egyesülés vágya hatja át egész lényét. Kiizökken a normál „kerékvágásból” és addig udvarol, beszél a kiszemelt hölgynek, amíg az észreveszi. netán magához illőnek tarja, szerencsés esetben befogadja.

 

375px-Helen_of_Troy

A trójai Helené (Evelyn De Morgan festménye, 1898)

 

Nos, ezek a tevékenységek mind rezgésszám emelkedéssel járnak, ami bármelyik félt kellemes érzéssel tölt el. A nő-férfi kapcsolatával foglalkozik a dráma, az opera és operett, a musical, a szerelmi líra, az epika, a regény, a novella. Ezek mindegyike, megfelelő körülmények között az embert az élmény legmagasabb szféráiba lendítheti: a katarzisba. Katarzissal már Arisztotelész is foglalkozott, a tragédia félelemkeltésével és az ennek kapcsán születő részvéttel azonosítja  (Vitányi, 1971). Arisztoxenosz a katarzist az öröm forrásának nevezi (Vitányi, 247). Lukács kitágítja a katarzis fogalmát, „A befogadó – a részlegességtől a teljesség, az egyediségtől a nembeliség felé haladva tér vissza a katarzis átélésével gazdagabban az életbe” (Poszler, 1980).

 

Vannak negatív élmények is, amelyek fájdalmat, keserűséget okoznak, pl.: valakinek leég a háza, elveszti vagyonát, csalódik szerelmében, elveszti valamelyik családtagját, stb..Ezek is kilendítik az       egyént megszokott köznapi állapotából. Az életnek ezek is tartozékai, amelyek kozmikus méretekben is jelen vannak (entrópia), amelyek a káosz felé sodorják az egyént. Az ember a „rendcsinálás” híve. Tüstént hozzálát a veszteségek pótlására, a káoszból rendet próbál csinálni..

(Spektrum TV, „A mindenség rendje”, 2017 06. 21.). Az entrópia roncsain egy cseppnyi rendet, a „boldogság szigetét” próbálja megteremteni. Ez menti meg a végső pusztulástól. Az energia koncentrált formáit használja fel túléléséhez (kőolaj, víz- és atomenergia, stb.).

 

 

http://www.spektrumtv.hu/assets/transparent.png

http://www.spektrumtv.hu/Assets/channel-logo-SP.png

 

 

A veszteségek általában rezgésszám csökkentők. Megállításuk az ember egyik legfontosabb feladatai közé tartozik A túlhajszolt öröm, bár kezdetben rezgésszám növelő, leépíti az ember idegrendszerét és számára nemhogy építő, de inkább romboló erővel bír. Sokszor a nyugalmi (alap) rezgésszint alá süllyed az egyén. Napközben a béta agyhullámok uralják az embert, igazi nyugalmat csak az alvásban lel. A nyugalmi állapot még a felébredéskor is tart (alpha hullámok), de csak rövid ideig. Ilyenkor az egyén nyitottá válik a kozmikus energiákra és információkra. Egész napját szinte másodpercek alatt tervezi meg. A hajszolt ember számára egy szép táj, festmény is nyugtató lehet. Sőt a (relaxáló) monoton, halk zene is oldó hatást fejt ki. A meditációk ezt az félig alvó állapotot próbálják megteremteni, amelynek előnyeit sok egyéb mellett a relax tanulási forma is megpróbálja kiaknázni.

 

A fent felsorolt jelenségek egyik része az agyhullámok szüleménye, míg a zöme a kvantumrezgések körébe sorolandó. Vizsgálódásainkat a továbbiakban a kvantum rezgések, fluktuációk, kvantumingadozások területén folytatjuk. Megpróbálunk összefüggéseket találni a fizikai és a pszichikai (lelki) világ kvantumfizikai jelenségei között.

 

Néhány felfogás szerint az ősrobbanás antielektronokat (antianyagot) szabadított fel az üres térből. Ezek anyagi részecskékkel (elektronokkal) találkoztak és hatalmas energia szabadult fel, amely létrehozta univerzumunkat. Az antianyag a robbanáskor eltűnt és ma már csak az ősrobbanás táguló anyagfürtjei léteznek, (galaxisok), amelyek az entrópia (az energia szétoszlásának ütemében) univerzumunk végnapjait sejtetik (Spektrum TV, a mindenség rendje, 2017. 06. 21.).

 

Miután mi egy finomabb energia, a lélek energiájának mezején kutatunk, annak a feltételezésünknek adunk hangot, hogy a lélek „felizzott” energiatere bizonyos esetekben ma is termel antianyagot. A virtuálisan megjelenő antianyagrészecskék valódi anyagrészecskékkel találkoznak és „robbanás” után ismét eltűnnek. Velük együtt a robbanási energia is eltűnik, visszaszáll a „semmibe”, és szabad utat enged az entrópia további, romboló munkájának (öregedés, betegségek, stb.)  Bennünket az a pillanat érdekel, amikor a virtuális részecskék találkozásakor felszabaduló energia egy része valamit működtet, kizökkenti az egyént normál rezgésállományából, és az alant felsorolt pszichikai jelenségekben nyilvánul meg (Spektrum TV, 2017 06.16.) Köztudott, hogy Csíkszentmihályi (1997) „Flow” elmélete a többszörös, sikeres visszacsatolt tevékenységek a „T személyiség” állapotába sodorják az egyént. A visszatéréskor pedig ahogy Lukács írja (Poszler, 1980) az egyén gazdagabbá válik. ami számára élményt, örömöt jelent. Felmerül a kérdés, hogy a „T személyiség” átmeneti öntudatlan állapota meddig tart? Mérésekre nem tudunk hivatkozni.

 

A „más állapot” vajon más dimenziót jelent-e vagy csak azt, hogy a tudatos tudat átmenetileg kikapcsol? A szexuális kéjérzet, ami lehet az orgazmus csúcspontja sem tart hosszú ideig, csupán néhány másodpercig. A zene kapcsán született katarzis sem nyúlik hosszabb időre. Az átélés csúcsán az egyénből valami ősi fájdalom és boldogság tör elő, ami röviddel utána elveszti intenzitását, de emléke tovább tart, sőt megszépíti azt.

 

Az öntudatlan állapotot a kultikus táncok hosszabb időn át fenntartják. A kérdés csupán az, hogy mindez a katarzis körébe sorolható-e vagy azt a tánc ismétlődéseivel egy akkumulációs energiaforrás és egy eksztatikus, sokszor öntudatlan állapotot saját forrásából tartja fenn (Diószegi, 1998, 40-41.). A fenti pszichikai állapotokra kvantumfizikai magyarázatokat próbálunk keresni. A „semmiből” előbukkanó elektron és antielektron részecskék találkozásából keletkezett robbanásszerű energia hamarosan visszaszáll a „semmibe”(Spektrum TV, 2017. 06. 21.).

 

Pszichikai szinten, mint hirtelen megjelenő energia, eredményezhet valamilyen dimenzió váltást, aminek köszönhetően az egyénben rövid időre más állapot alakul ki, aminek fenntartását (kultikus táncok), vagy élményszerű emlékét egy, behatárolatlan energiával rendelkező pszichikai entitás, az emberi lélek végzi. A kvantumfizikai robbanás (ld.: ősrobbanás) a pszichikumban, az emberi lélekben is eredményez maradványokat (Spektrum TV, 2017. 06.20.). Ezeket a maradványokat, „energiaroncsokat” használja fel az emberi lélek, hogy újra építse magát, megállítsa az energia végtelenbe való szétoszlását (entrópia). Minthogy ez igaz makroszinten, mikroszinten is lehetséges.

 

Az ember az entrópia romboló munkája során az energiamaradványokból, mindig újabb és újabb világot épít, a boldogság szigetét úgy, hogy koncentrált energiák felhasználásával (szén, kőolaj, magfúziók) a robbanás energiája és erre az entrópia határán lévő roncsokat használja fel. Erre azért van lehetősége, mert az entrópia a mindenség energiáját nem szünteti meg, csupán szétoszlatja, szétszórja. Univerzumunk végleges eltűnése, pusztulása univerzumunk energiáját nem tudja megsemmisíteni, mert az összenergia megmarad, csupán formáit változtatja (Spektrum TV, 2017. 06.20.). Visszatérve okfejtésünk emberi oldalára, tehát fenntartható a kultikus tánc öntudatlan, euforikus állapota, mert a lélek az energiaroncsokból is hasznot kovácsol. Megállapítható, hogy a kultikus táncok ditirambikus forgása, eufóriája, a katarzis más állapota (dimenziója), a szexuális kéjérzet, mint kvantumfizikai jelenség különböző időtényezők függvénye, de nem azért mintha az anyag antianyag virtuális megjelenése és eltűnése megváltoztatná az időtényezőt, hanem azért, mert az emberi lélek újrateremtő ereje, végtelennel kapcsolható energiája azt megváltoztatja.

 

Összefoglalva az eddigieket megállapítható, hogy a makrovilágot formáló kvantumrezgések, kvantumingadozások, fluktuációk a mikrovilágban, jelen esetben a lélek világában is fellelhetők. Amikor antianyag (antielektron) és anyag (szabadon repülő elektron) találkozik, robbanásszerűen energia keletkezik, a virtuálisan előbukkanó részecskék eltűnnek és energiájukat visszaadják a „semminek”. A visszamaradó energianyalábokat hasznosítja az emberi elme makrofizikai szinten. Mikrofizikai szinten pedig az ember lelkének energiája állítja meg az entrópia egyetemes romboló munkáját. Valójában megállítani nem tudja, de platókat képez, melynek során újabb és újabb világok születnek, amelyek jelentősen lefékezik az entrópia apokalipszis irányában való rohanását.

 

Ezért élünk még mindig. Ezért szerveződik az élet mindig újra akkor is, ha a szinte minden elpusztul. A lélek finom energiája a túlélésünk egyik feltétele. Ugyanakkor olyan dimenzióváltásokban is részeltet bennünket, amelyből arra következtetünk, hogy a lélek több, mint egyszerű kvantum jelenség, a végtelen egy számunkra egyelőre felfoghatatlan megnyilvánulása, amelynek energiájáról egyelőre nagyon keveset tudunk. De, hogy a pedagógiában, a gyógyításban, a szerelemben, a művészetben előforduló katarzisban, a más világokkal való kapcsolatteremtésben

(sámán táncok, szellemidézések), kultikus táncok, a Csíkszentmihályi által kidolgozott „flow” állapot tudatvesztéseiben mind benne van. Végkövetkeztetésünk szerint az ősrobbanásban elveszett antianyag lelkünkben, annak izzásában, ha virtuálisan is, de jelen van. Ez pedig az emberi faj és a végtelen kapcsolatát jelenti: „az ember a végesség és a végtelenség szintézise” (Kierkegaard, idézi Vajda, 1993).

 

Irodalom:

 

Poszler, Gy. ('1980): Katarzis és kultúra. Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből. Tankönyvkiadó, Budapest, 32.

Vitányi, I. (1971): A zenei szépség. Zeneműkiadó, Budapest, 247.

Minden és semmi. Spektrum TV, 2017 06.16.

Order and disorder. Spektrum TV, Spektrum TV, 2017 06.20.

A mindenség rendje. Spektrum TV, 2017 06. 21.

 

 

A szerzőről

Dr. Burián Miklós nyugalmazott főiskolai docens

e-mail: drburianm@gmail.com

 

Dr. Burián Miklós a hangfelvételen Chopin: Tizenkét etűd, op. 25 c. sorozatából az I. darabot (Asz-dúr. „hárfa-etűd”-öt) játssza. (mp3)