Hutira Albin

Rózsavölgyi és a magyar zenekultúra (10/4. rész)

A Rózsavölgyi és Társa cég 1850 novemberében kapta meg működési engedélyt a kereskedelmi tevékenység beindítására. Az engedély könyv- zenemű- hangszer- kép és művészeti kereskedői, hangjegykölcsönzői zeneműkiadói tevékenységre szólt.

Rózsavölgyi Gyula

A két alapító Rózsavölgyi Gyula (1822-1861) és Grinzweil Norbert (1823-1890) volt. Rózsavölgyi Gyula – a híres zenész Rózsavölgyi Márk fia – külföldi cégeknél és hazai zeneműves boltokban sajátított el a szakma alapjait. Grinzweil Norbert volt az anyagiakat biztosító tőkéstárs, aki az együttműködés során tanulta meg a szakmát.

A kottakereskedelmi tevékenység beindítására külföldről szerezték be az alapkészletet. Drezdán, Lipcsén és Bécsen át nemcsak a német kottapiac kiadványai, hanem olasz, francia készlet is gyarapította az alapállományt. A készletet a pesti Diana-fürdő házában bérelt emeleti helyiségébe gyűjtötték be.

1851 elején már az Úri-utca (mai Petőfi Sándor utca) 14. számú – Szupp féle – házban nyílt meg a cég első nyílt árusítású boltja. Az első hirdetést a Magyar Hírlap 1851. május 27-i számában találjuk. A kiadói tevékenység – amely Rózsavölgyi Gyula szívügye volt – 1850 végén indult be. Írásunk elsősorban a 19. században megjelent Rózsavölgyi kiadványokat taglalja.

Rózsavölgyi és Társa – Kottakiadványok a XIX. században

Az első húsz kottakiadvány:

1850. R. et C. 1 Toborzó csárdás (zongora)
1851. R. et C. 2 Szegény legény quadrille (zongora)
1851. R. et C. 3 Solti csárdás (zongora)
1851. R. et C. 4 Borsodi csárdás (zongora)
1851. R. et C. I.3-4 Három népies csárdás
Toborzó, Sóbri, Borsodi csárdás
1851. R. & C. 5 Ellenbogen Adolf: Rózsavölgyi emléke, körtánc
1851. R. & C. 6 Thern Károly: Honvágy. Eredeti csárdás (zongora)
1851. R. & C. 7 Ozoray: Három huszár csárdás 1., Igazodj (zongora)
1851. R. & C. 8 Ozoray: Három huszár csárdás 2., Rajta (zongora)
1851. R. & C. 9 Ozoray: Három huszár csárdás 3., Hatvágás (zongora)
1851. R. & C. 7-9 Ozoray: Három huszár csárdás
Igazodj, Rajta és Hatvágás (zongora)
1851. R. & C.N. 10 Kirch János: Hattyúdal Rózsavölgyi Márk emlékére
Rózsavölgyi Márk /Kis csárdás / utolsó magyarja
1851. R. & C.No 11 Jaell Alfréd: Souvnair of Hangrie. Méditaion,
op.15. Zongora
1851. R. & C.No 12 Joell Alfréd: Romance variée, op.13. (zongora)
1851. R. & C.No. 13 Joell Alfréd: Un Moment on Hongrie. Secunde
méditation, op. 16 (zongora)
1851. R. & C.No. 14 Doppler Ferencz: Aradi emlék, magyar zenemű
(zongora)
1851. R. & C.No. 15 Úri lakodalmas csárdás (zongora)
1851. R. & C.No. 15 Úri lakodalmas. Csárdás zongorára
2. kiadás
1851. R. & C.No. 16 Kecskeméty Józsi: Julia négyes. 48. mű (zongora)

A Rózsavölgy boltban az első néhány évben nemcsak kottákat árusítottak, hanem a többi ’zeneművárusokhoz’ hasonlóan metszetteket, rajzmintákat, művészeti tárgyakat és festőszereket. A cég 1851-ben több újságban hirdetéseket helyezett el. A forgalom hónapról hónapra növekedett: különösen nagy sikere volt az újonnan megjelenő Rózsavölgyi kottakiadványoknak.

A nagy üzleti forgalom miatt 1852-ben új – tágasabb eladótérrel rendelkező üzlethelyiségbe költöztek az Úri-utca és Korona utca sarkára. Ez a Belváros legelőkelőbb része volt. Most áttekintjük az 1852-ben megjelent Rózsavölgyi kottákat

1852. R.& C. No 17 Egressy Béni: Két magyar dal (ének-zongora)
1852. R.& C. No 19 Volkmann Róbert: Dithyrambe und Toccate op.4 (zongora)
1852. R. C. 20 Kirch János: A haldokló huszár. Ábránd (zongora)
1852. R. C 21 Kirch János: A markotányosnő. Eredeti tábori csárdás (zongora)
1852. R. & C. No 22 Singer Edmond: Mazurka de Salon, op. 4 (hegedű-zongora)
1852. R. & C. No.23 Négy igen kedvelt magyar népdal zongora kísérettel 1. földiekkel játszó 2. Nincsen kedvem nincsen 3. Piros kukorica szál 4. Lágy a kenyér
1852. R. & C. 24 Kecskeméty Josef: Csatára, eredeti csárdás zongorára. 7dik mű
1852. R. et C. 24 Kecskeméty Józsi: Két csárdás zongorára
1852. R. et C. 25 Bognár Ignác: Viola-dalai. Viola című népszínműből zongora kísérettel
1852. R. et C. 26 Reszner József: 4 Mazur op.16 (zongora)
1852. R. et C. 27 Ellenbogen Adolf: Előre magyar induló (zongora)
1852. R. et C. no.28 Riedler Kohne Adolf: Éljen csárdás (hegedű-zongora)
1852. R. et C. 29 Riedler-Kohne Dávid: Éljen! Csárdás (zongora)
1852. R. et C. 30 Volkmann Róbert: Trió, op. 5 (zongora-hegedűcselló)

Wagner József zeneműkiadó könyv- és zenemű-kereskedő, valamint hangversenyrendező cég a 19. század első felének jelentős tényezője volt. 1839 és 1858 között működött, 1859-ben a vállalkozást a Rózsavölgyi és Társa megvásárolta. A Wagner kiadó az 1890-es évek végén politikusok és államfők kőnyomatú arcképeit készítette el és nagy sikerrel árusította. Ebből az ötletből erőt merítve a Rózsavölgyi cég mellszobrokat tervezett és készített gipszöntvények formájában. Az 1853-ban forgalomba került gróf Széchényi István mellszobra nagy sikert aratott: egy bécsi kiállításon díjat nyert. A 36 cm-es alkotást a nagy zeneszerzők – Bach, Beethoven, Haydn, Mozart – mellszobrai követték. Hogy a lojalitáson ne essen csorba, I. Ferenc József mellszobrát is elkészítették 49 cm-es nagyságban.

Az 1850-es években a hangjegyek metszését és a címlapok nyomását hazai rézművesek és kőnyomók végezték. A rajzolók is magyar művészek voltak. Az uralkodó pár 1857-es magyarországi körutazására „Erzsébet emlény” címmel díszes kotta gyűjteményt készítettek, amelyben az erre az alkalomra komponált magyar zeneművek kaptak helyet.

Az R. & C. No 256 szám alatt megjelenő reprezentatív Rózsavölgyi kiadvány tartalma a következő:

1. Ábrányi Kornél: Magyarország határánál
2. Bartay Ede: Ünneplő induló
3. Brand M. G. /Mosonyi Mihály/: Pusztai élet.
4. Doppler Ferenc: Pásztori hangok
5. Doppler Károly: Magyar idill
6. Huber József: Magyar hangok
7. Huber Károly: Magyar cigánydal
8. Merkl József: Magyar impromptu
9. Pető János: Szerenáda
10. Schmid Miklós: Capriccietto
11. Székely Imre: Honi üdvözlet
12. Thern Károly: Csajka dal

Mosonyi Mihály (1815. szeptember 2. – 1870. október 31.) a magyar zenekultúra 19. századi nagy egyéniségének műveit a Rózsavölgyi cég kezdte el publikálni. A Magyar zeneköltemény (R. & C. No.497) című zongoraműve 1860-ban és a Magyar gyermekvilág (R.et Co.No. 485, 490, 495) három füzete 1859-ben látott napvilágot. A Richard Wagner által is dicsért Mosonyi Mihály: Tanulmányok zongorára a magyar zene előadása képzésére című négy füzetes mű (R.& C. 645-647, és 662) 1860-ban egymás után jelent meg.

Erkel Ferenc (1811. november 7. – 1893. június 15.) tehetségét kiadói szemmel Rózsavölgyiék hamar felismerték és igyekeztek a kiadói jogokat megszerezni. Az első két kiadvány (R. & C. 581 és 582) Deux Transcription 1, 2  1860-ban került a boltokba. Már 1861-ben április hónapban szerződést kötöttek a Bánk bán c. opera kiadói jogára.
1862-ben N.G. 786-os lemezszámmal Grinzweil Norbert a Sarolta című opera kiadására kötött megállapodást.

Liszt 50 éves jubileuma. Az álló sor jobb szélén Dunkl N. János. (Kozmata Ferenc fotója)

A kiadói tevékenység mellett egyre nagyobb figyelem fordul a hangversenyrendezés felé. Dunkl Nepomuk János (1832-1910) zongoraművész – aki Liszt Ferencnél is tanult –több Rózsavölgyi koncerten is részt vett, mint szólóművész és több világhírű hangszeres előadóművész zongorakísérőjeként. Közreműködése révén került Pestre Hans Guido Bülöw (1830. június 8. – 1894. február 12.) a kor jeles zongoraművésze és több koncertet adott a Rózsavölgyi cég rendezésében. Grinzweil Norbert cégtulajdonos és Dunkl Nepomuk János között barátság alakult ki. Tanácsára a Rózsavölgy kiadja Bülow Arabesques op. 2. zongoraművét. (R. & C. No 117)

Rózsavölgyi Gyula nemcsak az üzleti életben, de a művészeti mozgalmakban is tevékenyen részt vett. 1857-ben létrejött a Pest-budai Dalárda, amelynek szervezésében hatékonyan közreműködött, majd kis idő múlva a tagság titkárnak választotta. A Zenészeti Lapok című folyóirat megalapításában is lelkesen részt vett. Ábrányi Kornél, Mosonyi Mihály és Bartalus István, ismert zeneszerzők és zeneírók társaságában szerkesztette a folyóiratot. Sajnos a gyér érdeklődés miatt a lap rövid idő után megszűnt.

Rózsavölgyi Gyula hosszú betegség után 1861. augusztus 18.-án elhunyt; így a cég egyedüli tulajdonosa Grinzweil Norbert lett. Ettől az időponttól megjelenő Rózsavölgyi kiadványok lemezmegjelölése már N.G.,illetve G.N. lett.

Grinzweil Norbert 1862-ben Bécsben hangjegykereskedést nyitott, amely a cég fióküzlete lett. Így a nyugati országokkal közvetlenebb kapcsolatra nyílt lehetőség. Vezetőjévé Dunkl Nepomuk Jánost nevezte ki, aki időközben a sógora lett. A bécsi lerakatnak önálló kiadványai is voltak Rózsavölgyi és Társa Pest kiadói jelzéssel, de J.N.D. lemez számmal. Dunkl jelentős művel indította kiadói tevékenységét. Megbízta Mosonyi Mihályt, hogy Liszt Ferenc Esztergomi miséjének négykezes változatát készítse el.

Zenészeti Lapok

(zeneszetilapok.papageno.hu)

A kéziratot Mosonyi elküldte Liszt Ferenc weimari címére, aki 1860. szeptember 24.-én – többek között – a következőket írta: „Az Ön kitűnő mise átdolgozását őszinte örömmel azonnal kipróbáltam Hans von Bülow-val. Ő játszotta a jobb oldali részt, én a baloldalit… Egy ilyfajta partitúrát lehetetlen értelmesebben, hívebben és hatásosabban zongora-négykézre alkalmazni, mint ahogy ez Önnek sikerült.”

A Liszt átiratot még további negyven kiadvány követte, többek között Goldmark Károly: Drei Stücke op. 12 zongora darabja és a Sakuntala-nyitány partitúrája és szólamanyaga (40, ill. 411a lemezszám). Miután Dunkl Nepomuk János elsősorban művészember volt, a bécsi üzlet a gazdasági elvárásokat nem váltotta be. Az üzlet két év után bezárt és Grinzweil Norbert sógorát maga mellé vette a pesti üzletbe.

Liszt Ferenc 1865-ben eljött Pestre és elvezényelte a Szent Erzsébet legendájának bemutatóját és zongoraművészi minőségben is megjelent a dobogón. Óriási sikere volt, percekig tombolt a közönség. Liszt Ferenccel történt személyes megállapodást követően még ebben az évben megjelenik az Ave Maria zongorára (N.G. 1225) és a két legenda. (N.G. 1229, N.G. 1230)

Mosonyi Mihály az Esztergomi mise négykezes átiratával aratott sikere után Grinzweil Norbert megbízta Beethoven összes szimfóniájának négykezes feldolgozásával. Ezek 1864-ben N.G. 1011-1019 lemezszámmal láttak napvilágot. Miután a Rózsavölgyi és Társa cég felvásárolta Wagner József, Treichlinger, valamint Kugler kiadók teljes készletét, rövid időn belül a kiadványok címlapjára rákerült a Rózsavölgyi és Társa jelzés.

A Rózsavölgyi főnöki iroda (V. kerület - Belváros-Lipótváros - Ittlakunk.hu)

A budapesti zenei életnek központja volt a Rózsavölgyi főnöki irodája. A fővárosunkban megforduló művészek, zeneszerzők útja is ide vezetett és tárgyaltak Grinzweil főnők mellett a szeretetre méltó művész társfőnökkel Dunkl Nepomuk Jánossal is. A kottakölcsönző részleg nagy figyelmet kapott. Az 1867-ben rendelkezésre álló 30000-es készletet néhány év alatt felfejlesztették 100.000 címre. Erről készült egy 608 lapos ajánló lista.

Dunkl Nepomuk János fia Dunkl Norbert is bekapcsolódott a cég életébe, Az 1862-ben született ifj. Dunkl évekig külföldön szerzett megfelelő tapasztalatokat. Visszatérve Budapestre elsősorban – a szerzett ismeretségi köre révén – valamint vállalkozó kedve, figyelme a hangversenyrendezés felé fordult. 1880-tól kezdve a budapesti zenei élet központja lett a Rózsavölgyi cég: minden fontosabb zenei esemény a cég közreműködésével történt.

Az idősödő Grinzweil Norbert lassan visszavonult a gazdasági élettől, 1890. május 25.-én hunyt el. Végrendeletében a Rózsavölgyi céget a Dunkl családra ruházta át. Méltányosságból Siebreich József is néhány százalékkal részesült a vagyonból. Grinzweil Norbert egy erkölcsileg és anyagilag megalapozott céget hagyott az örökösekre.

Dunkl Norbert nemcsak a hangversenyrendezés szervezésével foglalkozott, hanem részt vett a cég mindennapi életének egyéb ügyeivel. Új kiadások előkészületeit intézte és létrehozott egy új művészeti újságot, a Zeneirodalmi Szemlét, amelynek első száma 1894 nyarán jelent meg. Alcímében meghatározta az újság programját: „A zeneirodalom összes ágaira kiterjedő thematikai folyóirat.”

1898-ban látott napvilágot a Rózsavölgyi cég egyik legreprezentatívabb ünnepi kiadványa, a Petőfi Album. ( R.& C. 2.268) Az énekhangra zongora kísérettel megjelenő, díszes címlapú kiadvány 100 éneket és dalt tartalmaz. Összegyűjtötte és a Magyar Nemzet újjászületése ötvenedik évfordulója alkalmából közreadja Langer Victor. A 123 oldalas Petőfi Album bevezető szövegéből közöljük az alábbi irányadó – fontos részleteket:

„Egy és több szólamú műdalok, népdalok, vegyes és férfikarok zenekar- és zongorakísérettel, melódrámák, valamint még egyéb műfajokhoz tartozó kisebb, nagyobb zenei alkotások keletkeztek, s ha a Petőfit megzenésítők sokaságából névleg felsoroljuk a következőket, u. m.: Ábrányi Kornél, Arany János, Bartalus István, Beleznay Antal, Bartha Sándor, Doppler Károly, Egressi Béni, Erkel Ferencz, Erkel Sándor, Festetich Leó gróf, Fortuner Elek, Gaál Ferencz, Hoffer Károly, Hubay Jenő Hubenai Klára, Huber Károly, Joó Károly, Kern Aurél, Kirchner Elek, Langer János, Langer Victor, Lányi Ernő, Liszt Ferencz, Lorencz János, Mihelovich Ödön, Mosonyi Mihály, Odry Lehel, Orczi Bódog báró, Rieger György, Sallai József, Simonffy Kálmán, Szénfy Gusztáv, Szotyori Nagy József, ifj. Szotyori Nagy Károly, Szügedi Ernő,
Szgyi József, Thern Károly, Varga József, Volny Vilmos, Zimay László, továbbá, ha tekintetbe vesszük, hogy népdalaink gyöngyeiből félszáznál jóval többet szintén Petőfi költészetének köszönhetjük, nem fogja senki sem túlzottnak mondhatni föntebb tett ama kijelentést, hogy Petőfi egymaga egy egész zeneirodalom előidézője volt…. A Petőfi Album tervezésekor annak közrebocsátóját kettős cél vezérelte. Először a magyar zeneirodalom eddig páratlanul álló gazdag, becses, és a szabadság korszakának eseményeivel szorosan összefüggő egy dalgyűjteményt nyújtani, másodszor pedig dalban megörökíateni magát e dicső korszakot, s vele együtt Petőfi Sándort. Legyen tehát úgy és szenteljük a dalgyűjteményt a márcziusi dicső napok és Petőfi Sándor emlékének.”

A 19. század végén a Rózsavölgyi Lipcsében fiókboltot nyitott és 1904-ben szerződést kötöttek a Breitkopf & Haertel világcéggel a kiadványok New-York-i piacon történő terjesztésére. Hosszas előkészület után 1905 májusára elkészült a Rózsavölgyi és Társa kiadó első teljes – reprezentatív – zeneműjegyzéke magyar és német szöveggel. A bordó színű keményfedelű jegyzék mintegy 800 zeneszerző 4254 művét tartalmazza. Ez az első olyan katalógus, amely egy magyar zeneműkiadó több mint öt évtizedes összes kiadványát tartalmazza szakosított feldolgozásban.

Az oldalanként kéthasábos jegyzék első része 119, második része 112 lapból áll és tartozik hozzá egy négylapos függelék. Az első 119 lapon a szerzők betűsorrendjében sorolja fel a Rózsavölgyinél megjelent műveket, míg a második rész 112 lapján szisztematikus csoportokra taglalva közli a kiadványok teljes listáját.

A műveket két nagy csoportban tárgyalja:

A./ Hangszeres zene

B./ Ének-zene

A hangszeres zene című rész kilenc nagy csoportra osztja a műveket:
I. Zenekarra. 1 nagyzenekarra, 2. vonószenekarra, 3. katona zenekarra
II. Vonós hangszerekre: 1. hegedűre, 2. gordonkára zongorával
III. Fúvós hangszerekre: 1. fuvolára. 2. szárnykürtre
IV. Zongorára
Az ezen belüli felosztás zenetörténeti szempontból is figyelemre
méltó.
1. Hármasok zongorára, hegedűre és gordonkára
2. Két zongorára, 8 kézre
3. Két zongorára 4 kézre
4. Zongorára, 6 kézre
5. Zongorára, 4 kézre különfélék – nyitányok
6. Zongorára, 2 kézre különfélék – nyitányok – gyakorlatok -
zongorakivonatok – tánczene
7. Zongora bal kézre
V. Orgonára
VI. Harmóniumra
VII. Hárfára
VIII. Cimbalomra
IX. Citerára

Az ének-zene rész a következő csoportokból áll:
I. Egyházi zene
II. Dalok egy énekhangra
III. Dalok vegyeskarra
IV. Dalok férfikarra
V. Dalok nőikarra
VI. Dalok két énekhangra
VII. Opera és operettzene
VIII. Népszínművek
IX. Énekes daljátékok.
X. Dalok egy énekhangra.

XI. Magyar dalok és népdalok zongorakísérettel
XII. Dal egy énekhangra zongorakísérettel
XIII. Dalgyűjtemények
XIV. Énekiskolák
XV. Melodrámák
XVI. Német szövegű dalok és kuplék

A Rózsavölgyi és Társa 1905-ben megjelent teljes műjegyzéke a XIX. század második fele magyar zenei életének hű tükre.

Panoráma a jelentősebb zeneszerzőkről, akiknek a művei a 19. század második felében a Rózsavölgyi Kiadónál jelentek meg:

○ id. Ábrányi Kornél /Eördögh Kornél/ (1822. október 15. – 1903. december 20.)
zenei író, zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 43
○ Abt, Franz: 1819. december 22. – 1885. március 31.) német dalszerző és karvezető – a Rózsavölgyinél megjelent művek száma: 5
○ Aggházy Károly (1855. október 30. – 1918. október 8.) zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus – a Rózsavölgyinél megjelent művek száma: 4
○ Allaga Géza (1841. március 25. – 1913. augusztus 19.) gordonka- és cimbalomművész, zenetanár, zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent művek száma: 7
○ Arditi, Luigi (1822. július 26. – 1903. május 1.) olasz hegedűs, zeneszerző, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent művek száma: 4
○ Auber, Daniel-François-Esprít (1782. január 29. – 1871. május 12.) francia zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 16
○ Baka-Baitz Irma (1867. ? – 1925. április 1.) zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 37
○ Bartay András /Endre/ (1799. július 4. – 1854. október 4.) zeneszerző, pedagógus, színigazgató – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 42
○ Beethoven, Ludwig van (1770. december 16. – 1827. március 26.) német zeneszerző, zongoraművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma:72
○ Beleznay Antal (1859 – 1915) karnagy, zenetanár, zeneszerző, dalköltő – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 10
○ Bellini, Vincenzo (1801. november 13. – 1835. szeptember 23.) olasz operakomponista - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 22
○ Berlioz, Hector (1803. december 11. – 1869. március 8.) francia zeneszerző - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 3
○ Bihari János (1764. október 21. – 1827. április. 26.) zeneszerző, cigányprímás – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 6
○ Bizet, Georges (1838. október 25. – 1875. június 3.) francia zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 6
○ Cherubini, Luigi (1760. szeptember 14. – 1842. március 13.) olasz zeneszerző - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 8
○ Chopin, Fryderyk (1810. február 22. – 1849. október 17.) lengyel zeneszerző és zongoraművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 7
○ Doppler Ferenc (1821. október 16. – 1883. július 27.) német származású magyar fuvolaművész, zeneszerző, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 23
○ Doppler Károly (1825. szeptember 12. – 1900. március 10.) zeneszerző, karmester, fuvolaművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 82
○ Egressy / Egressy Galambos/ Béni (1814. április 21. – 1851. július 17.) zeneszerző, librettista, színműíró, és fordító, művész - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 73
○ Erkel Ferenc (1810. november 7. – 1893. június 15.) zeneszerző, zongoraművész, karnagy és pedagógus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 101
○ Flotow, Friedrich (1812. április 27. – 1883. január 24.) német zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 13
○ Gaál Ferenc (1860. március 24. – 1906. december 11.) zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 25
○ Gobbi Henrik (1842. június 7. – 1920. március 22.) zongoraművész, zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 44
○ Gounod, Charles (1818. június 17. – 1893. október 18.) francia zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 31
○ Halévy, Jaques Fromental (1799. május 27. – 1862. március 17.) francia zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 2
○ Händel, Georg Friedrich (1685. február 23. – 1759. április 14.) német zeneszerző, hangszeres előadóművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 3
○ Heidelberg Albert (1875. április 18. – 1951. július 5.) osztrák-magyar zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 3
○ Horváth Géza (1868 – 1925) magyar zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 5
○ Hubay / Huber / Jenő (1858. szeptember 15. – 1937. március 12.) zeneszerző, hegedűművész, pedagógus – a Rózsavölgyinél megjelent művek száma: 25
○ Huszka Jenő (1875. április 24. – 1960. február 2.) operettszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 7
○ Jámbor Jenő (1853 – 1914) zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 3
○ Káldy Gyula (1838. december 18. – 1901. március 6.) zeneszerző, zeneíró, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 30
○ Kéler Béla (1820. február 13. – 1882. november 21.) zeneszerző, karmester, zenetanár, hegedűművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 24
○ Kovaltsik Amál (1800-as évek ?) zongora- és énektanár - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 71
○ Král, Johann Nepomuk (1839. szeptember 14. – 1896. január 1.) osztrák zeneszerző, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 5
○ Kutschera Alois (1859. december 5. – 1919. október 22.) osztrák zeneszerző –a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 116
○ Langer Vilmos (1848 – 1898) osztrák – magyar zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 9
○ Lányi Ernő (1861. július 19. – 1923. március 13.) zeneszerző, karmester, tanár – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 16
○ Lavotta János (1764. július 5. – 1820. augusztus 11.) hegedűs és zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 9
○ Liszt Ferenc (1811. október 22. – 1886. július 31.) zeneszerző, zongoraművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 21
○ Mendelssohn-Bartholdy, Jakob Ludwig Felix (1809. február 3. – 1847. november 4.) német zeneszerző, karmester, zongora. és orgonaművész - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 18
○ Meyerbeer, Giacomo (1791. szeptember 5. – 1864. május 2.) német zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 53
○ Mihalovich Ödön (1842. szeptember 2. – 1870. október 30.) magyar zeneszerző, zenepedagógus, zeneíró és kritikus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma:12
○ Mosonyi Mihály / Brand / (1815. szeptember 2. – 1870. október 3.) zeneszerző, zenepedagógus, zeneíró és kritikus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 42
○ Nagy Károly /Szotyori/ 1821. augusztus 5 -1897. április 2.) zeneszerző, református kántor, orgonista, zenetanár - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 16
○ Poldini Ede (1869. június 13. -1957. június 28.) zeneszerző, zongoraművész - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 25
○ Reményi Ede / Hoffmann Ede / (1828. január 17. - 1898. május 15.) zeneszerző, zongoraművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 12
○ Riedeng, Oskar (1840 – 1918) német hegedűművész, zenepedagógus, zeneszerző - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 31
○ Riszner József (1823. szeptember 10. – 1891. május 10.) zenetanár, zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 23
○ Sauer Emil (1862. október 8. – 1942. április 27.) osztrák zongoraművész, zenetanár – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 13
○ Schubert, Franz (1797. január 31. – 1828. november 18.) osztrák zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma:17
○ Schumann, Robert (1810. június 8. – 1856. július 29.) német zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 14
○ Serly Lajos (1855. március 13. – 1939. február 1.) operett- és dalkomponista – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 18
○ Simonffy Kálmán (1832. október 5. – 1881. december 15.) dalszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 6
○ Siposs Antal (1839. január 17. – 1923. január 18.) zongoraművész, zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 58
○ Spiller Adolf (1862 – 1919) hegedűművész, zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 8

○ Szentirmay Elemér/ családi nevén: vadasfai és zsidi Németh János/ (1836. november 9. – 1908. október 3.) dalkomponista – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 33
○ Sztojanovits Jenő (1864. április 4. – 1919. január 28.) zeneszerző, zenepedagógus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 17
○ Thern Károly (1817. augusztus 13. – 1886. április 13.) zeneszerző, zongoraművész, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 36
○ Thomas, Ambroise (1811. augusztus 5. – 1896. február 12.) francia zeneszerző - a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 6
○ Verdi, Giuseppe (1813. október 10. – 1901. január 27.) olasz zeneszerző – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 54
○ Verő György /ered. Hauer Hugó/ (1857. március 31. – 1941. március 12.) operett- és népszínműszerző, zenei író, karmester – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 7
○ Volkmann Róbert (1815. április 6. – 1883. október 29.) német zeneszerző, zenepedagógus, karmester - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 156
○ Wagner, Wilhelm, Richard (1813. május 22. – 1883. február 13.) német zeneszerző, karmester, esztéta – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 23
○ Weber, Carl Maria von (1786. november 18/19. – 1826. június 5.) német zeneszerző, karmester, zongorista, gitáros, zenekritikus – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 26
○ Zimay László (1833. június 29. – 1900. április 9.) zeneszerző - Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 33
○ Zichy Géza gróf (1849. július 23. – 1924. január 14.) magyar író, zeneszerző, színműíró, zongoraművész – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 7
○ Zsadányi Armand (1890 – 1920) zeneszerző, hegedűs – a Rózsavölgyinél megjelent kiadványok száma: 14

A Rózsavölgyi kiadónál megjelent művek első kiadásnak számítanak, miután azok előtte más kiadónál nem láttak napvilágot. A világhírű külföldi klasszikus zeneszerzők (Beethoven, Mozart, Schubert, stb.) szerzeményei magyar közreadások, feldolgozások, átiratok, amelyek ebben a formában szintén első kiadásnak tekinthetők.

A 19. században a Rózsavölgyinél több nagy jelentőségű Melódráma is publikálásra került. Ezekről 1909-ben egy listát készített Alberti Viktor, a cég egyik társtulajdonosa. A „Melódráma” egy olyan dráma, amelyben a színdarab egyes jeleneteiben a színész szövegéhez zenei aláfestés társul.

A 19. században megjelent „Rózsavölgyi melódrámák”, amelyek a magyarországi színpadokon előadásra kerültek:

○ Káldy Gyula: Éji látogatás. Költemény Gyulay Páltól (zongorakísérettel);
○ Ermey József: Szép Ilonka. Költemény Vörösmarty Mihálytól (zongorakísérettel);
○ Ábrányi Kornél: Rákóczi Ferenc Rodostón. Költemény Várady Antaltól (zongora- vagy gordonka- és cimbalom kísérettel);
○ Gaál Ferenc: Akácvirágok (op. 16). Költemény dr. Antaltól (zongorakísérettel);
○ Kapi Gyula: Ráchel siralma. Költemény Arany Jánostól (zongorakísérettel);
○ Kun László: Petőfi a Hortobágyon. Költemény Várady Antaltól (hegedű- és zongorakísérettel);
○ Huszka Jenő: Bob herceg. Szövegét írta: Martos Ferenc (zongorakísérettel);
○ Tarnay Alajos: Ezer év után (op. 25) Pósa Lajos ünnepi költeménye (zongorakísérettel);
○ Kapi Gyula: Egy gondolat bánt engemet. Költemény Petőfi Sándortól (zongorakísérettel);
○ Nemes Elemér: Az Úr ítél. Költemény dr. Várady Antaltól (zongora és harmóniakísérettel);
○ Késdy Géza: Az ezüst fátyol legendája. Költemény dr. Várady Antaltól (zongora-, harmónium-, gyermek- és férfikar);
○ Alföldi László: Kik voltak a honvédok. Szövegét Tóth Kálmán írta (zongora- és hegedűkísérettel);
○ Késdy Géza: A megfagyott gyermek. Szövegét Tóth Kálmán írta (zongora- és hegedűkísérettel);
○ Kerner Jenő: A magyar dal. Szöveg írta Herodek Sándor (zongora- és énekkísérettel);
○ Révfy Géza: Tetemre hívás. Ballada Arany Jánostól (zongorakísérettel);
○ Révfy Géza: A walesi bárdok. Ballada Arany Jánostól (zongorakísérettel),
Nemes Elemér: Mikes. Szövege Lévay Jánostól (zongorakísérettel);
○ Révfy Géza: V. László. Ballada Arany Jánostól (zongora- és férfikari kísérettel);
○ Vendéghegyi Géza: Zrínyi Ilona nikomádiiai lakomája (zongorakísérettel kurucdalokból összeállítva);
○ Straub Lénárd: Vár és kunyhó. Költemény Eötvös Józseftől (zongorakísérettel).

Feltétlenül említésre méltó a kiadónál megjelenő szalonzenekari partitúrák és szólamanyagok nagy száma. A 19. században 88 nagyzenekari és közel 100 szalonzenekari kiadvány látott napvilágot. Közben a század második felére kialakult a klasszikus szalonzenekar hangszerösszetétele: zongora /harmónium,
két hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő, fuvola, klarinét, piszton és ütőhangszer. Néhány nagysikerű szalonzenekari kiadvány:

○ Merkler Andor: „La Tzigane dansande”
○ Rosenzweig, Herman: „Ungae Herz” Marsch.
○ Nagy Zoltán: „Csárdás”
○ Erkel Ferenc: Hunyadi László induló
○ Zerkovitz Béla: Serenade, op. 25

A zenekari kiadványok külföldre is elkerültek és a pódiumokon sikerrel öregbítették a magyar kultúra hírnevét.

A Rózsavölgyi és Társa 1905-ben megjelent teljes műjegyzéke a 19. század második fele magyar zenei életének hű tükre. Értékes és maradandó műalkotások egész sora került ki addig a zenei műhelyből: jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a külföld számára is ismertté tette a magyar zene értékeit.

A Rózsavölgyi-ház

Rózsavölgyi-ház | Anno Budapest V. kerület bérház üzlet egykor.hu ...

A Rózsavölgyi-házat Lajta Béla (1873-1920), a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb építésze tervezte. Az 1910-1912 között megvalósult épület tagolása követi a többcélú, tipikusan belvárosi felhasználást. Az üzletház- irodaház- lakóház funkciók az épület homlokzatán is világosan elkülönülnek. A földszinti üzletek nagy üvegportált kaptak, míg az első és a második emeleti irodák külső falát a függőleges tagolás jellemzi. Az elválasztó elemek elliptikus keresztmetszetű oszlopok Zsolnay-féle pirogránit borítással. A fennmaradt első tervváltozatból kitűnik, hogy az építész eredeti elképzelése a lakószinteken hét homlokzati oszlop elhelyezése lett volna, ezek közül háromnak vonalát a földszinti tagolás folytatta volna. Az egész kompozíciót a függőleges vonalak uralták. A megvalósult épületen azonban már jól elválik a lakószintek vízszintes hangsúlyozása az alsóbb szintek függőleges hangsúlyaitól. Az építész az 1910-es évek elején készült más épületein ( pl. a Vas utcai iskolánál) sajtolt téglaborítást alkalmazott, ennek az épületnek a homlokzatán a tégla mindenütt fehér színt kapott, Zsolnay-gyártmányú mázas zománctégla alkalmazásával. Az alsó-, a kereskedelmi szinteket- nem a tégla, hanem az üveg uralja. A Zsolnay-féle pirogránit elemek népművészeti ihletésű, stilizált motívumai Lajta korábbi néprajzi gyűjtésének anyagából indulnak ki. A stilizált motívumok fő témáját a geometrizált virágok adják. A Zsolnay-kerámia a vízszintes síkok hangsúlyozására szolgál, az épület homlokzatán a keresztbe futó frízekbe rendeződik. F: Millisits Máté / varosvedo.hu /

A cikk szerzője, Hutira Albin, 1964-2009 között volt a bolt igazgatója.