ZELINKA TAMÁS

 

ITTZÉS MIHÁLY ZENEPEDAGÓGUS PÁLYARAJZA*

 

 „Fontos számomra az elvi gondolat-hűség
és a  nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő
   hármasságának szerves egysége a
szemléletmódban, a tisztesség, és az »itt élned s
halnod kell« (vagy inkább így: élned, vagyis
szolgálnod, s halnod
itt kell) erkölcsi parancsa.”

(Ittzés Mihály: Hitvallás)

ittzés-mihály

Ittzés Mihály (Kép az MMA portréfilmjéből)

 

Az élet egy szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihály zenepedagógus, művészeti íróról (előzetes) (4:22)

 

„Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa.” (Ittzés Mihály).
Rendező: Nagy Katalin, operatőr: Horváth Adrienne, Goda Csaba, Marosi Géza

(Az MMA filmjének részlete)

 

 

I.

 

Ittzés Mihály friss zeneakadémiai zenetanári és karvezetői diplomával a győri Zeneművészeti Szakiskolában kezdett tanítani 1963-ban (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene), később a növendékzenekar és egy általa alapított kamarazenekar karnagyaként is működött. Iskolai együttesével kortárs szerzők, Szőnyi Erzsébet és Sári József új műveit is bemutatta. 1970-ben Katona József és Kodály Zoltán szülővárosába hívták, ahol először Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium karnagy-tanára lett. Itt kapcsolódott be az iskola tanulóival az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének munkájába. Ezt a tevékenységet a tanítás mellett évekig sikeresen végezte, számtalan előadást tartott, koncertet szervezett. A szervezetnek hosszú időn át volt elnökségi tagja.

 

Kecskeméten is hamar elkötelezte magát közismereti iskolai munkája mellett a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet egyik előzményének is betudható I. Nemzetközi Kodály Szeminárium szervezésébe. Rendszeresen előadója volt a Kecskeméti Népzenei Találkozóknak is.

 

1973-tól pedig már a Kodály Zenepedagógiai Intézet tanáraként (szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene, karvezetés) és a könyvtár vezetőjeként vett részt az intézmény szervezeti kereteinek megtervezésében, tartalmi felépítésében, 1980-tól több mint 20 éven át igazgatóhelyettesként is. 2005-ben az Intézet – önálló szervezeti egységként – a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemhez kapcsolódott. Ittzés Mihály oktatóként (zeneirodalom, kutatási konzultáció, Kodály életmű) és kutatóként tovább is részt vesz az Intézet munkájában. 

 

Számos kurzuson oktatott és konferencián, Kodály Szimpóziumon tartott előadást: Ausztrália (1979), Ausztria (1990), Dánia (2007), Finnország (1991, 2004), Görögország (1989), Írország (1983, 1985), Kína (2004), Korea (2003), Olaszország (1988), Lengyelország (1976-tól 2007-ig 2-3 évente).

 

Szakmai munkájában kezdettől fogva szem előtt tartotta Kodály 1947-ben írott cikkének (Százéves terv, Visszatekintés I. 207. old.) mottóját: „Cél: magyar zenekultúra.” Ars Poeticájában pedig ez olvasható: „Ha megfogalmazom is az élet-vezérfonalnak tekinthető eszméket, amelyeket követni akarok, tudnom kell, milyen szinten vagyok képes szolgálni azokat a gyakorlatban: mesterként vagy kisinasként, újat alkotóként vagy tanítóként, vagy akár csak »kétkezi« munkásként? Mi a fontos indíték és egyben fő cél a tevékenységemben: az önmegvalósítás vagy a szolgálat?  Szerencsés, aki belső adottságainál fogva és külső körülményeinek köszönhetően is harmonikusan össze tudja illeszteni a kettőt. Szerencsés az is, aki idejekorán megtalálja azt a célt, amely egész életre szóló hivatást (elhivatottságot) ad számára.

 

20160610LisztFerencutazasaiwebre9-900x600

Azt vallotta, hogy a közösség szolgálatának az egyik legtermészetesebb formája a tanítás, a megszerzett javak továbbadása (Sonline)

 

II.

 

Ittzés Mihályt a zenepedagógia mellett pályakezdésétől foglalkoztatta a zenetörténeti kutatás, ezen belül is különösen Kodály életműve. Publikációs tevékenységét 1965-től datálja, amikor első cikkei, tanulmányai megjelentek. Kutatási eredményei azóta fontos részét képezik a hazai zenetörténeti és zenepedagógiai szakirodalomnak, melyekben a gyakorlat és az elmélet mindig harmóniát alkotva jelenik meg.  Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága, de foglalkozik a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. MMA székfoglaló előadása 2014-ben a „Bukovinától Svájcig, Árgírus nótájától a Duóig: Kodály, 1914” címet viseli, 2002-ben „Zoltán Kodály, In Retrospect” című zenetudományi doktori (PhD) disszertációját a Jyväskylä-i Egyetemen (Finnország) védte meg.

 

A szakirodalomban fontos helyet foglalnak el azok a tanulmányai, melyek Kodály Zoltán és elődei munkásságának kapcsolódásairól szólnak. A „Kodály és Liszt” c. munkájában például arra keresi a választ, hogy a nemzeti és az egyetemes művészi küldetést vállaló és teljesítő Liszt Ferenc által megkezdett úttal összefüggésben „...működésének szinte minden területén Kodály is számos tanújelét adta annak, hogy a XIX. századi pályatárs munkássága gazdag tanulsággal és példaképként állt előtte.” Az „Erkel és Kodály” c. tanulmányban azt a kérdést járja körül, hogy az ifjú Kodály gondolhatott-e arra: „...valamikor örököse, folytatója, sőt beteljesítője lesz azoknak a törekvéseknek és feladatoknak, amelyre az 1810 táján született nagy európai muzsikus- nemzedéknek jelentős, hazai viszonylatban mindenképpen egyik legnagyobb alakja feltette az életét. Pedig így történt: Erkeléhez hasonlóan hosszú élete folyamán: Kodály Zoltán megőrizte, vagy inkább: felelevenítve folytatta, de egyúttal meg is haladta – Bartókkal szövetkezve – azt, amit Erkel és kortársai, Liszt és Mosonyi elkezdtek...”.

 

Hasonlóan izgalmas a „Kodály és Itália” c. tanulmánya is, melyben áttekinti „...a magyar mesternek Itáliához, mint az európai zene egyik szülőhelyéhez fűződő kapcsolatát.” A „Zeneszerző kortársak – ahogy Kodály látta őket” c. munkájában Ittzés Mihály abból indul ki, hogy „Kodály Zoltán hosszú élete folyamán mindig érdeklődéssel, nyitott szívvel és szellemmel, de a maga meggyőződését fel nem adva figyelt a világra. Egészen fiatalon kialakította határozott elképzelését, elveit, melyekhez egész életében hű maradt.  Ezek az elvek határozták meg azt is, hogyan vélekedett zeneszerző-kortársairól. A személyes meggyőződés ad hitelt mindezeknek a megnyilvánulásoknak.”  „A népzenekutatás és a nyelvészet eredményeinek hatása Kodály pedagógiai életművében” c. munkájában pedig megvilágította Kodály tudományos és művészi alapú pedagógiai gondolkodását, törekvését, „hogy tudniillik miért kell a népzene mint alap és kiindulópont a zenei neveléshez...”.

 

A Kodály Intézet alkotóműhelyi szellemében Ittzés Mihály felelős szerkesztői munkája eredményeként az elmúlt évtizedek jelentős zenepedagógiai kötetei láttak napvilágot: például. Kodály Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén (Szerkeszti: Szőnyi Erzsébet, 1999; Dobszay László: Kodály után. Tűnődések a zenepedagógiáról, 1991/2007).

 

image004

A Magyar Kodály Társaság közelmúltbeli elnökei:
Szőnyi Erzsébet és Ittzés Mihály

 

III.

 

A győri szakiskolai és a budapesti zeneakadémiai tanulmányai során különösen nagy hatással voltak rá Szabó Miklós és Lendvai Ernő, illetve Szőnyi Erzsébet, Bárdos Lajos és Vásárhelyi Zoltán. Több munkája jelzi a tanítványi hűséget: pl. Szőnyi Erzsébet 75 éves. Beszélgetés az ünnepelttel; Poeta doctus in musica. Bárdos Lajos centenáriumára; Adatok Vásárhelyi Zoltán és a Zeneakadémia kapcsolatához. In. memoriam Vásárhelyi Zoltán. (Szerk.: Ittzés Mihály. Kecskemét: Kodály Intézet, 1997. 172-179); Emlékek és találkozások: Vásárhelyi Zoltán (1900-1977). Gazdag műjegyzéke szerint azonban szívesen foglalkozik a magyar zenetörténet és zenepedagógia más fontos szereplőivel is. A Kecskeméthez szorosan kötődő személyek közül Vásárhelyi mellett M. Bodon Pál életútját is felidézte.

 

image

 

Ezen az úton halad a „22 zenei írás (Kodály és… elődök, kortársak, utódok)” című kötet, amely az ezredfordulóig írt és ars poetica-szerű tanulmányok gyűjteménye. A Kodály Zoltánról szóló írások nagy száma mellett – mint ahogy erre a kötet alcíme is utal – Liszt Ferenc, Bartók Béla, Bárdos Lajos és Petrovics Emil munkásságába is bepillanthatunk. A kötet műfaji meghatározása a szerző találó szövegezése szerint „alkalmazott zeneelmélet-tudomány”, miközben címe Kodály 22 kétszólamú énekgyakorlatára is „rímel”. Ez a kötet is jól reprezentálja Ittzés Mihály széleskörű érdeklődési körét, élvezetes és közérthető fogalmazását, gondosságát, stílusát.

 

Az említett válogatásban a „Kodály országa? (Egy magyar rapszódia, avagy a magyar zenepedagógia keservei és örömei)” című dolgozat nem véletlenül került a „22 zenei írás” élére. Ebben Ittzés Mihály a tőle megszokott szenvedélyességgel kérdezi meg, hogy méltók vagyunk-e a Kodály országa epiteton ornansra. „A választ persze nagyon egyszerűen meg lehetne fogalmazni egyetlen szócskával: nem!, nem vagyunk méltók! Persze, mint minden hirtelen kimondott válasz, ez is túlzó, éppen ezért valamelyest igazságtalan. Ha az ellenkezőjét válaszolnánk – igen!, méltók vagyunk! – akkor is, sőt még inkább - a túlzás bűnébe esnénk. Pro és kontra elfogultság helyett keressük a reális képet.” Az 1999-ben írt tanulmány kódájában pedig így fogalmaz: „...közelebb kerültünk-e a százéves terv [Kodály, 1947]  megvalósulásához, vagy inkább távolodtunk tőle? Én az utóbbi véleményre hajlok. De nem akarom, nem tudom feledni a reményt: talán mindig lesznek olyanok, akik nem adják fel a küzdelmet, s legalább a maguk területén úgy dolgoznak, mint akik ragaszkodnak az álmokhoz, hátha valóság lesz belőlük...”.

 

Ittzés Mihály, amikor az ének-zenetanításunk elhúzódó válságából történő kivezető utat keresi a hazai és nemzetközi kurzusokon, zenepedagógiai, ill. zenetudományi konferenciákon tartott előadásain, szívesen vállalkozik Kodály téziseinek a XXI. századi továbbgondolására:

1. minden gyermek részesüljön zenei nevelésben;

2. a zenei nevelés bázisa az énekhang, az éneklés legyen;

3. a zenével való találkozás az értékközpontúság elvén történjen, s ehhez a zenei anyanyelv jelentse a garanciát;

4. a zeneértővé nevelés feltétele a zenei írás-olvasás elsajátítása, amihez (amegfelelő hangzás-elképzelések, érzetek kialakulásához) a relatív szolmizáció szükséges.”

 

A „22 zenei írás” 20. és 21. tanulmánya egy másik nagy példakép, Bárdos Lajos életműve előtt tiszteleg, akinek egy kismonográfiát is szentelt (Bárdos Lajos. Magyar zeneszerzők 36. Budapest: Mágus, 2009; angolul: Budapest: BMC, 2015). Ebben is sze­ren­csé­sen fo­nód­nak össze az élet­rajzi adatok és a zenetörténeti szálak, miközben a szerző nagy érzékenységgel mutatja meg, hogy miképpen tudott Bárdos tiszta maradni a II. vi­lág­há­bo­rú utáni magyar valóságban és szolgálni hazánk zenei új­já­épí­tését, közben szigorúan betartva ami „el­ve volt, hogy pár­tot és po­li­ti­kai ha­tal­mas­sá­go­kat meg nem éne­kel".

 

 

IV.

 

Ittzés Mihály talán egyik legnagyobb látogatottságú ismeretterjesztői munkája az a mozgó kiállítás, amelyet Kodály Zoltán születésének 125. évfordulóján (2007-ben) a fővárosi utazóközönség a 2-es és 3-as metrószerelvényeken láthatott, amely a Mester életét, továbbá zeneszerzői, zenetudósi, zenetanári és népzenekutatói munkásságát mutatta be. Ugyanebben az évben szerkesztőként és zsűritagként egyaránt fontos szerepet vállalt a szintén Kodály főtémájú Kárpát-medencei zenei műveltségi verseny sikeréért, melyen 107 erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, burgenlandi, délvidéki és magyarországi ifjú zenebarát csapat vett részt.  Ő volt a Hungaroton gondozásában megjelent Bicinia Hungarica és Tricinia teljes anyagát dupla cd-n közreadó hangzó vállalkozás ötletgazdája és szorgalmazója is a magyar kórusmozgalom legjobbjainak közreműködésével.

 

8851-500px

 

V.

 

Ittzés Mihály pályakezdése óta megbecsült és aktív tag zenei életünk rangos szakmai és tudományos testületeiben:

 

Magyar Művészeti Akadémia

(zeneművészeti tagozat, levelező tag: 2012, rendes tag: 2014)
Magyar Kodály Társaság** (társelnök 2007-2012, elnök 2012-2018),
Nemzetközi Kodály Társaság (IKS, alelnök: 1993-2001),
Zenetudományi és Zenekritikai Társaság,
Bárdos Lajos Társaság,
Liszt Ferenc Társaság,
Kórusok és Zenekarok Szövetsége, KÓTA

 

Bár nyilvános fórumokon zenepedagógusnak és művészeti írónak nevezik, teljes körű jellemzésére talán a zenei művelődés politikusi cím a legmegfelelőbb, mert Ittzés Mihály a szó lelkiismereti értelmében mindig is nemzetpolitikában gondolkodott, életútját pedig Kodály ügyének, a magyar zenepedagógiának, és a zenetudománynak szentelte. Olyan személyiség, akinek legfontosabb fegyvere a tudás és az alkotói gondolat. Kollégái és tanítványai szeretik bölcsességét, humanizmusát és azt, hogy még a nehéz helyzetekben is határozott, szelíden nyugodt, feszültségeket oldani igyekvő. És ahol csak teheti, mindig, mindenütt, mindenkinek segít.

 

Valószínűleg ezek a kedvelt tulajdonságai arra vezethetők vissza, hogy Győrben lelkipásztorkodó és korán elhunyt édesapja nemcsak a nevét, de közösséget szolgáló lelkiségét is.

 

Díjai, kitüntetései:

Apáczai Csere János-díj (1988)
Péterfi plakett (1988)
Kodály Zoltán közművelődési díj (2002)
Szabolcsi Bence-díj (2011)

Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998)

 

Főbb publikációiból

 

Önálló kötetek:

„A múlt csak példa legyen": A magyar történelem Kodály Zoltán műveiben.

Kecskemét: Kodály Intézet – Erdei Ferenc Művelődési Központ, 1996.

22 zenei írás (Kodály és… elődök, kortársak, utódok). Kecskemét: Kodály Intézet, 1999.

Bárdos Lajos. Kismonográfia: Magyar zeneszerzők 36. Magyarul: Budapest: Mágus, 2009; angolul: Budapest: BMC, 2015.

 

Szerkesztésében megjelent kötetek:

Ady-Kodály Emléknapok, Kecskemét, 1977. XI. 30.- XII. 1. Kecskemét: Kodály Intézet, 1979.

A zenei nevelés helyzete Magyarországon. Budapest: MTA-ZTI, 1981.

Kodály Intézet Évkönyve, I-V. – I.: 1982, II.: 1983, III.: 1986, IV.: 2001, V.: 2007.

In memoriam Vásárhelyi Zoltán. Kecskemét: Kodály Intézet, 1997.

Csenki Imre Emlékkönyv (Csenki Éva közreműködésével). Kecskemét: Kodály Intézet, 2004.

Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral). Budapest: Tankönyvkiadó, 1974-1992 (átdolgozással, több kiadásban)

Részek az egészhez. Magyar zenetörténeti tanulmányok a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletétre. Budapest: Argumentum, 2012.
Élet és Mű. Zenetudományi tanulmányok a 90. éves Eősze László tiszteletére. Budapest: EMB, 2013.

 

Fontosabb tanulmányok (amelyek saját kötetekben nem jelentek meg): 

 

Adatok Kecskemét zenetörténetéhez 1599-1853. In: Iványosi Szabó Tibor (szerk.): Bács-Kiskun Megye Múltjából. IX. Közművelődés. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1987.

Kodály és Liszt. In: Bónis Ferenc (szerk.): Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence emlékezete. Kecskemét: Kodály Intézet, 1992.

Gyermekalakok az operaszínpadon. Ezredvég, 1993/9

Erkel és Kodály. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről és koráról. Budapest: Püski, 1995.

Kodály nyomdokain? Az énekkar a 20. századi magyar zeneszerzésben és zenei életben. Magyar zene, 2000/2.

Liszt és Kodály zsoltárai: a 13. zsoltár és a Psalmus Hungaricus / Psalms by Liszt and

Kodály: Psalm 13 and Psalmus Hungaricus. In. Hamburger Klára (szerk.): Liszt 2000.

A nagy magyar és európai mester a 21. század küszöbén / The Great Hungarian and European Master at the Threshold of the 21st Century. Budapest: Liszt Ferenc Társaság, 2000.

Zeneszerzőkortársak - ahogy Kodály látta őket. In: Bónis Ferenc (szerk.): Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról. Budapest: Püski, 2001.

Vitairat a magyar zenei közoktatásért. ZeneSzó, 2003/4.
Kodály köpönyege. [Kodály és tanítványai.] In: Ittzés Mihály (szerk.): A Kodály Intézet évkönyve IV. 1975-2000. Kecskemét: Kodály Intézet, 2001. 105-112. [Előadás a Magyar Tudomány Napja alkalmából Kecskeméten tartott konferencián. – Angol változata: Kodály, the example and the inspiration, 217-225.]

Egy „antimuzikális" költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója. Forrás, 2003/6

Egy zeneköltő az ezredfordulón. Vonások a hetven esztendős Kocsár Miklós zeneszerzői arcképéhez. Forrás, 2004/2

Kodály Zoltán: Zrínyi szózata. Egy kórusmű és történeti összefüggései. Az ősbemutató ötvenedik évfordulója alkalmából. In: Ittzés Mihály (szerk.): A Kodály Intézet Évkönyve V. 2000-2005. Kecskemét: Kodály Intézet, 207. 78-82. [A Kodály Intézet 30 éves jubileumi konferenciáján elhangzott angol nyelvű előadás nyomán. Kottapéldák az angol változatban: 174-184.]

Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben. (Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit?) Könyv és Nevelés, 2006/2

Kodály Galántája, Galánta Kodálya. In: Galánta, 770 – 1237-2007. (7.2. fejezet) Szerk.: Dr. Pukkai László. Galánta város, 2007. 158-167.
Bárdos Lajos, a zenetudós. In: Szabó Márta (szerk.): Bárdos szimpóziumok. 25 év 25 előadás. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2010. 28-37.
Felemelé Kádár szemeit az égre…” Transzcendens momentumok Kodály műveiben. Ittzés Mihály (szerk.): Részletek az egészhez. Tanulmányok a 19. és 20. század magyar zenéjéről. Emlékkönyv a 80 éves Bónis Ferenc tiszteletére.” Budapest: Argumentum, 2012
A kórusszerző műhelyében. [Szabó Csaba kórusműveiről.]

Üvegszilánkok között. Szabó Csaba emlékkönyv. (Szerk.: Ittzés Mihály és Szabó Péter). Budapest: Szabó Csaba Nemzetközi Társaság / Cellissimo, 2013. 243-259.
Kodály Emma népdalfeldolgozásai. In: Berlász Melinda, Grabócz Márta (szerk.):

Ujfalussy emlékkönyv. Budapest: L’Harmattan, 2014.
„… behívtak őrszolgálatra egy másik, szellemi őrseregbe…” Kodály Zoltán munkássága az I. világháború idején.

Szellemi őrszolgálat a hátországban. Kodály Zoltán munkássága az I. világháború idején. Forrás, 47. évf. 12. sz. 2015. december. 81-89.

 

 

Függelék:

Az Ittzés család (1994) (30:27)

Egy 1994-ben készült dokumentumfilm a kecskeméti Ittzésekről. (Ittzés Mihály, Ittzésné Kövendi Kata, Ittzés Tamás, Ittzés Gergely, Ittzés Ádám)

 

Az élet egy szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihály zenepedagógus, művészeti íróról (előzetes) (4:22)

„Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa.” (Ittzés Mihály). Rendező: Nagy Katalin, operatőr: Horváth Adrienne, Goda Csaba, Marosi Géza

(Az MMA filmjének részlete)

 

Hungarikum Akadémia, Dr. Ittzés Mihály és az Adorate Kórus (18:48)

Dr. Ittzés Mihály elnök, Magyar Kodály Társaság: A Magyar Kodály Társaság bemutatása. Az újpesti Adorate Kórus Kodály műveket ad elő. (Karnagy: Hasznosi Judit) (Hungarikum Akadémia, 2014. szeptember 17.)

 

Dr. Ittzés Mihály tanár Úrnak névnapi köszöntő 2015.09.29. (1:08)

Sose törjön félre kedved csizmasarka,

Legyen örömödnek bugyogója tarka,

Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka,

A sorsnak irántad ne legyen szűk marka.

Boldogságod fénye legyen szép szivárvány,

Rajta, mint egy hídon, szép tündérek járván,

Ne bántson a métely, sem másféle járvány,

Hanem oly erős légy, valamint a márvány.

                                             Arany János

 

 



* Ittzés Mihály Pályaképe az MMA felkérésére készült 2016-ban. Első megjelenése – még illusztrációk nélkül – az MMA honlapján az MMA akadémikusait bemutató fejezetben volt 2017-ben.

 

** A Magyar Kodály Társaság Ittzés Mihályt, a kecskeméti Kodály Intézet ny. igazgatóhelyettesét, az MMA rendes tagját, az MKT két előző ciklusának elnökét 2018. május 17-i közgyűlésénkényszerű távollétébentiszteletbeli taggá választotta és négy évtizedes munkáját jubileumi emlékplakettel is elismerte.