FELAVATTÁK LENDVAY KAMILLÓ EMLÉKTÁBLÁJÁT

 

egykori lakóépületénél, a Budapest XIII. kerületi Szent István park 23. számú házon

 

Egykori lakóépületénél, a Szent István park 23. számú házon 2018. október 30.-án az önkormányzat, a képviselő-testület, a magyar zenei élet számos vezető személyisége, valamint családtagjai, tisztelői és a kerületi lakosság reprezentánsai jelenlétében felavatták a Kossuth díjas, háromszoros Erkel Ferenc-díjas kiváló és  érdemes művész, a XIII. Kerület Díszpolgára, Lendvay Kamilló emléktábláját.

 

Dr. Lendvay Judit, Lendvay Kamilló leánya és dr. Tóth József XIII. kerületi polgármester (Millisits Beáta felvétele)

 

Az ünnepi eseményen először dr. Tóth József polgármester idézte fel a gazdag életművet hátrahagyott karnagy, zeneszerző és előadóművész pályafutásának legfontosabb állomásait. A polgármester avató beszédét követően Madarász Iván Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, a közeli barátok és pályatársak nevében méltatta Lendvay Kamilló művészetét, melyet alább felidézünk:

 

Madarász Iván

Egy város nem csak az épületek összessége. Egy ház nem csak tégla, kő, malter. Tudjuk, tapasztaljuk, hogy az ember, aki ott jár, ott lélegzik, ott éli mindennapjait, megmarad a kövekben is. Az élettelen anyag magán viseli az ember lenyomatát. Tekintete, keze nyoma, érintése megmarad a falakban, ez az a légkör, miliő, egyedi atmoszféra, ami minden épületnek, háznak egyediséget, utánozhatatlan arculatot ad. A kövekbe beleivódott, s ránk sugárzó emberi aura akkor különösen erős, ha olyan markáns egyéniség, dinamikus karakter hagyta itt a nyomát, mint Lendvay Kamilló. Ez a ház, amely csak egy a lipótvárosi polgári házak közül, összetéveszthetetlenül és végérvényesen Lendvay Kamilló személyiségét hordozza.

 

Lendvay Kamilló (Nagygyörgy Sándor portréja, 1970 körül)

 

Egy zeneszerző temperamentuma, egyénisége néha csak sok áttétellel, közvetetten épül be a művébe, az utókor számára nehezen megfejthetően olvasható, hallható ki zenéjének hangjaiból. Az utókor, a késői évszázadok zenehallgatója például Bach, vagy Mozart egyéniséget, ha egy menüett meghallgatásának élményéből akarná elképzelni, rekonstruálni, az bizony nagyot tévedne. A zenéből érzékelhető ember nagyon más, mint amit a zenetudomány a kortársak elbeszélései alapján megrajzol Bachról, Mozartról. Lendvay esetében ez nincs így. Az ő markáns, vitális lénye, aktivitása minden művéből, műveinek minden motívumából, harmóniai fordulatainak karakterességéből annak is egyértelműen feltárul, aki személyesen nem találkozott vele. Életerőtől duzzadó ember, életerővel teli műveket hagyott ránk. A megélt élet és életmű szervessége. Kifogyhatatlannak látszó energiái kapcsolják össze leírt hangjegyeit, kompozícióinak formai elemeit. Ez az energia megkerülhetetlen hatással bír a Lendvay művek hallgatóira és talán ez az egyik biztosíték arra, hogy Lendvay szerzői ouvre-je az európai zene történetébe beleszervülve a koncertéletnek is stabil része lesz, s aki majd a késői korokban kíváncsi lesz a 20. század második fele, a harmadik évezred elejének zenéjére, az bizonyosan Lendvai kompozíciókat is fog hallgatni.

 

A mai idők zeneszerzője sokkal nehezebb helyzetben van, mint évszázadokkal korábbi elődei. Régen adott volt egy közös zenei nyelv, a zenei megszólalás egyetlen nyelve, amely minden társadalmi réteg, minden zenélési alkalom közös nyelvi lehetősége volt. A templomban, vagy a kocsmában minőségében bár különböző, de azonos zenei nyelvű muzsika szólt, amelynek szavai, idiómái minden zenében „alul és felül” azonosak voltak. Ez egy kényelmes helyzet zeneszerzőnek, hallgatónak. Hatalmas előnye, hogy mindenki értette a megszólaló muzsikát: volt zenei köznyelv. A mai komponista első feladata, mielőtt egy hangjegyet is leírna, hogy zenei nyelvet választ. Két szélsőség között kell ösvényt találnia: vagy zenei világát, szerzői gondolkodását tükröző nyelven szólal meg, amely azonban csak szűk zenehallgatói réteg számára befogadható: vagy szélesebb publikumra apellálva többeket megszólítva, egyéniségéből, belülről fakadó zenei hajlamaiból enged. Weöres Sándor így vall erről a dilemmáról: „úgy írtam, ahogy nekem jól esett”, vagy másutt, „hogy ne hódoljak az ezt-azt kívánó kordivat előtt”. Lendvay Kamilló egész életében szerzői bátorsággal haladt végig a maga által kialakított útján, következetesen „lendvayul” beszélt, olyan, egyedül rá jellemző stílusban, amely mégis nagyon sok zeneszerető szívéhez-füléhez eljutott. Egyfajta stílusegységbe befoglalta egész életművét. Ez a nyelvi következetesség azért is imponáló, mert Lendvay mint gyakorló muzsikus százféle zenei nyelvet birtokolt: bármilyen stílusban improvizált, vagy akár jazzt játszott.

 

Muzsikus vére a zene minden területén megnyilatkozott, a komponálás mellett dirigált, zongorázott, tanított. Zongoraversenyének koncertjein gyakran saját maga ült a hangszerhez a pódiumon. Hihetetlenül gazdag az életműve, nem csak mennyiségileg, hanem műfaji sokféleségében. Szinte nincs olyan műfaj, amelyben jelentős művei ne születtek volna. Oratóriumok, kantáták, szimfonikus és versenyművek mellett az előadóművészek számára is vonzó szóló- és kamaraművek, dalok hosszú sora jelzi ezt. És nem utoljára drámai művei. Füst Milán úgy mondja, hogy drámai tehetség egy évszázadban, ha egy akad. Hozzáteszi, magáról szólva: ,,ez én voltam". Lendvay Kamilló is az volt. Operái: A bűvös szék, és A tisztességtudó utcalány nemzetközi sikere is bizonyítja ezt.

 

          

(Millisits Beáta felvételei)

 

Ez a tábla itt a házfalon nem az elhunyt szerzőnek, inkább élő zenéjének állít emléket. S nem is emléket, hanem arra ösztökél (Kamilló temperamentumával szólva), hogy „ne is állj meg, hanem siess haza zenét hallgatni, sőt talán pont Lendvayt”. Mert sok-sok műve van és mind szép és nagyszerű.

 

Madarász Iván

 

A Forrás:

Felavatták Lendvay Kamilló emléktábláját - Budapest13

 

 

Függelék:

KAMILLO LENDVAY - REQUIEM – YouTube (17:08)

Requiem: I. Requiem; II. Kyrie

Magyar Rádió Szimfónikus Zenekar és Kórus

Album:

A mennyei város, Requiem

A YouTube számára engedélyezte:

Hungaroton

 

Kamilló Lendvay - Concertino for Piano, Winds and HarpYouTube (10:55)

Concertino for Piano, Winds and Harp

I.Allegretto II. Adagio catabile III. Allegro furioso

CCM Wind Symphony Rodney Winther, Conductor Mark Tollefsen, Piano

March 9, 2010 Corbett Auditorium Cincinnati, Ohio

 

Lendvay Kamilló: Fúvós Szimfónia Fúvószenekarra- IV. Riói karnevál ... (7:22)

A 2007-2008-ban keletkezett Fúvós-szimfónia négy tételes: I. Invokáció a múzsákhoz - II. Napfelkelte a Copacabanán - III. Az Iguazú vízesés - IV. Riói karnevál.

Ősbemutató: 2010. április 16. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának Koncert Fúvós-zenekara, vez.: Csikota József.