ELHUNYT VARSÁNYI ISTVÁN, A KŐBÁNYAI SZENT LÁSZLÓ TEMPLOM FÉLÉVSZÁZADON KERESZTÜL REGNÁLÓ KARNAGYA

(1933-2019)

Varsányi István

Varsányi István zongora-orgona szakon diplomázott, de korán érdekelni kezdte az egyházzene és az emberi hang kapcsolata is. A konzervatóriumban Gergely Ferenc, az improvizáció virtuóza volt a mestere. A vezénylést Debrecenben kezdte színházi korrepetitor-karnagyként. Miután ’56-ban a színháztól menesztették, a debreceni Szent Anna-templomban kántorizált. Mint elmondta, a Kőbányai Szent László Templom Kórusáig hosszú, kalandos, de sorsszerű út vezetett: Debrecent követően Pusztaszabolcsban két évig kántor, majd Rákosfalva következett, ’67-ben a Józsefvárosban várta a liturgikus szolgálat, s még abban az évben Szepesdy Sándor plébános Kőbányára hívta, a kórust akkor irányító Incze Aurél megürült helyére.

Nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába: tagságot toborzott, a korábbi nagyjából 40 főt 60 főre emelte, valamint Bajzáth Ferenc és Beer Miklós – akkor még káplánok – segítségével megfiatalította a kórust, mely így ma már 3 énekesi generációt ölel föl. Az egyházzene igazi gyöngyszemeit szólaltatják meg: a repertoáron motetták oratóriumok, requiemek egyaránt szerepelnek – a gregoriántól a barokkon át a kortársig.

Tolmácsolásukban bemutatásra került – a teljesség igénye nélkül – Mozart és Schubert több miséje, Haydn Nelson-miséje, a híres barokk szerző, Caldara G-dúr miséje, Liszt Ferenc számos motettája, valamint a Missa Coralisa, Kwiecinsky Karácsonyi Oratóriuma, Ottó Ferenc Rákóczi-oratóriuma, de hallható volt előadásukban a Mozart, valamint a Fauré Requiem, illetve Dvorák Stabat Mater című oratóriuma is, valamint Gounod Szent Cecília miséje. Mozart Litanie de Venerabilis Altaris Sacramento (Litánia a legméltóságosabb Oltáriszentséghez) című oratóriumának magyarországi ősbemutatóját is az énekkarnak köszönhetjük – tudtuk meg a karnagytól, továbbá szintén külön említést érdemel, hogy 1994-ben a Salzburgi Dómban nagy sikerrel mutatták be Hidas Frigyes, 1992-ben kifejezetten a kórus és karnagya számára komponált In honorem Reginae Pacis című miséjét.

A portré és az írás forrása: OPH - Fél évszázad az egyházzene szolgálatában