Játékos Magyar Zenetörténet

 

Vetélkedő a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulója alkalmából

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének a Magyar Zenetörténeti Osztály szervezésében egész napos rendezvénnyel ünnepelte 2019. június 12-én Kölcsey Ferenc nemzeti és állami szimbólummá vált költeménye, a Hymnusz megzenésítésének 175. évfordulóját. Az évforduló alkalmából e napon megnyílt és 2020 márciusáig látható Erkel-műhely c. kiállítás a Magyar Zenetörténeti Osztályon utóbbi években végzett kutatások legújabb eredményeit mutatja be. Az Erkel-műhely kiállításhoz kapcsolódóan a Magyar Zenetörténeti Osztály első alkalommal, hagyományteremtő céllal országos, kétfordulós csapatversenyt hirdetett meg 2019. március 12-én a 13–16 éves korosztály számára Játékos Magyar Zenetörténet címmel. [1]

 

A szervezők a Hymnusz-vetélkedőre négy fős csapatok jelentkezését várták, akik a zenetörténészek által a vetélkedő honlapjára feltöltött, legújabb kutatásokat tartalmazó tanulmányokból készülhettek fel a játékos műveltségi versenyre. A diákok megismerhették a himnuszként játszott és énekelt zeneműveket, betekintést nyerhettek a XIX. századi forrásokból és tanulmányokból a korabeli Pest kulturális életébe és a Pesti Magyar Színház, a későbbi Nemzeti Színház mindennapjaiba. Emellett az 1844-es pályázat kontextusát, szereplőit, a Hymnusz hagyományozódásának legfontosabb forrásait, a megszólalások jelentős alkalmait, nemzeti énekünk mintegy másfél évszázadát is megismerhették a mű 1989-es törvényi rangra emeléséig.

 

(A vetélkedőre a diákok és tanárok számára készített segédanyag az alábbi linken továbbra is bárki számára hozzáférhető

http://zti.hu/files/mzt/hymnusz_segedanyag/index.html)

 

Az ország valamennyi tájáról jelentkezett 59 csapat első körben 2019. április 30-án az online „real-time” fordulóban mutatta meg tudását. A Magyar Zenetörténeti Osztály által összeállított teszt-feladatsort a csapatoknak délután 13:00–16:00 óra között iskolájukban, számítógépen kellett megoldaniuk, amihez a diákok a feltöltött segédanyagot is használhatták.

 

Az öt részből álló tesztsorban a csapatok nem csak lexikális tudásukról adtak számot, a villámkérdéseken túl, a logikus gondolkodást és íráskészséget igénylő feladatokban is megmutathatták kreativitásukat. A XIX. századi források elemzése és a Nemzeti Színház korabeli színlapjainak vizsgálata mellett az ok-okozati összefüggéseket is át kellett látniuk, a tanultak alapján kisesszében kellett kifejteniük többek között azt, hogy milyen kapcsolatban állnak a megzenésítést körüllengő mítoszok és az ismert történelmi tények.

 

A feladatlapok értékelését a Magyar Zenetörténeti Osztály tagjaiból összeállt szakmai zsűri látta el. A zsűri elnöki tisztét Horváth Pál zenetörténész töltötte be, akinek fő kutatási területe a 18–19. századi zenés színjátszás és Erkel Ferenc körüli magyar operaszerzők munkássága. A vetélkedő megszervezésében és a csapatok értékelésében részt vett továbbá az osztály vezetője, Kim Katalin, tudományos főmunkatárs, a korszak elismert kutatója, az Erkel Ferenc Operák kritikai összkiadásának kiadója, valamint a Magyar Zenetörténeti Osztály munkatársai: Békéssy Lili Veronika, Elek Martin, Gusztin Rudolf, Murvai-Bőke Gabriella, a vetélkedő titkára, valamint Tóth Emese Gyöngyvér és Vizinger Zsolt.

 

Az 59 csoportból a zsűri döntése alapján végül a 18 legjobban teljesítő csapat jutott tovább a Hymnusz-emléknap keretén belül megrendezett döntőbe, amelyre 2019. június 12-én került sor Budapesten az MTA BTK Zenetudományi Intézetében.

 

Az ország tizenhárom különböző településéről érkezett döntős csapatok (Hajdúdorogról. Földesről, Sóskútról, Bajáról, Gyuláról, Szegedről, Dédestapolcsányból, Zalakarosról, Kengyelről, Budapestről, Mezőberényből, Csorvásról, Pécsről) az ünnepélyes megnyitót követően az online fordulóhoz hasonló játékos írásbeli feladatsoron keresztül mérték össze tudásukat a zsűri előtt, ezúttal a segédanyag használata nélkül, mialatt a felkészítő tanáraik Gombos László vezetésével tekintették meg a Zenetörténeti Múzeumot.

 

A vetélkedőn a diákok a szélesebb ismeretanyag elsajátításán túl, megtapasztalhatták, hogy hogyan dolgozik egy (zene)történész, hogyan kutatja fel és értelmezi a forrásokat, de az elméleti feladatokon túl a Hymnus-pályázatra készült Egressy Benjámin-féle megzenésítést meghallgatva esszé formában zeneértésükről, zenekritikai képességeikről is számot adtak.

 

 

 

Az írásbeli forduló és a közös étkezés után a döntő második részében a diákok a felkészítő tanárok és a zsűri előtt előadói kreativitásukat is megmutatták, belehelyezkedhettek a történelem különböző korszakaiba, a Hymnusz történetéből választott és kiragadott események, jelenetek előadásával, amire már otthon felkészültek. A választott jelenetben magát az eseményt nem volt szabad megnevezniük, a többi csapatnak kellett kitalálnia, hogy a Hymnusz történetének mely jelenete elevenedik meg, illetve, hogy kik a jelenet szereplői. A csapatok Erkel Ferenc diákéveitől, a pozsonyi kóruspróbáktól kezdve a Hymnus megzenésítésén, a pályamunka beadásán át a Rákosi-korszakig számos izgalmas és érdekes jelenetet mutattak be egy–két perces jeleneteikben a nézők nagy örömére.

 

A felszabadult diákok a vetélkedő végével a zsűri eredményhirdetéséig a Zenetörténeti Múzeumot látogathatták meg.

 

Az I. Országos Játékos Magyar Zenetörténet vetélkedő fényét emelte Fáy Péter, Kölcsey Kálmán egyenes ági leszármazottjának jelenléte is, aki európai történelmünk, kultúránk megismerésének és ápolásának jelentőségét hangsúlyozva köszönte meg a diákoknak és tanáraiknak a fáradtságos munkát és az eredményes részvételt.

 

A Zenetudományi Intézet nevében Kim Katalin, igazgatóhelyettes, a Magyar Zenetörténeti Osztály vezetője gratulált minden résztvevőnek, majd a verseny értékelésekor kiemelte, hogy a nagy részvételi arány mellett külön örömére szolgált a diákok magas szintű felkészültsége.

 

A vetélkedő első helyezését végül szoros versenyben a Hajdúdorogi Móra Ferenc Általános és Alapfokú művészeti Iskola Unikornisok csapata érdemelte ki Fáczán Gabriella felkészítésével. Második helyen végzett a Földesi Karácsony Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Vers és Zene csapata dr. Sápy Szilvia felkészítésével, a harmadik helyen pedig a sóskúti Andreetti Károly Általános Iskola és Művészeti Iskola, a Dallos Márta által felkészített Andreetti csapat végzett.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete ezúton is gratulál minden résztvevő diáknak és felkészítő tanáraiknak az eredményes szerepléshez és egyúttal várja általános iskolások, gimnazisták és zeneiskolások jelentkezését a 2020 őszén megrendezésre kerülő II. Országos Játékos Magyar Zenetörténet Vetélkedőre, melynek témája Beethoven és Magyarország kapcsolata lesz.

 

A jelentkezéssel és a vetélkedővel kapcsolatos információkat 2020. februárjában a http://zti.hu/index.php/hu/mzt címen teszünk közzé.

 

Murvai-Bőke Gabriella

 

 



[1] A kiállítás és a vetélkedő témájában összeállított online tanítási segédanyag a Magyar Zenetörténeti Osztály NKFIH K112504-es „Erkel-műhely” pályázata keretében készült. A Hymnusz-emléknapot és vetélkedőt az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma támogatta.)