A FONÓ KIADÓ ÚJDONSÁGAIBÓL

Két Fonós lemez a toplista élén

Példátlan kiadói siker: régió első a Fonó

Nemzetközi viszonylatban egy kiadónak sem sikerült eddig a világzenei toplista két vezető helyét megszereznie. A Fonónak most 2019 augusztusában igen: a legrangosabb világzenei rangsort, a World Music Charts Europe-ot két Fonós kiadvány vezeti: első helyen a Boban Markovic Orkestar MRAK című albuma, második helyen pedig Lajkó Félix & VOLOSI lemeze szerepel. A WMCE listáját 27 ország 50 rádiós világzenei szakemberének szavazatai alapján állítják össze és teszik közzé minden hónap 1-jén a https://wmce.de/ oldalon.

Boban Markovic és zenekarának lemeze második hónapja szerepel az első helyen, ezt korábban csak egy hazai kiadványnak sikerült elérnie 2013-ban, Lajkó Félix Mező című albumának.

További felületek is az élvonalba sorolják a Fonó lemeztermését. Az első sorban a régió zenéit szemléző Balkan World Music Charts negyedéves listáját jelenleg a Lajkó Félix & VOLOSI vezeti, az első tízben pedig további két Fonós album szerepel, a BABRA és a Meybahar debütáló lemezei. (a lista itt érhető el: https://worldmusic.org.rs/2019/07/01/balkan-world-music-chart-the-second-quarter-2019/)

A világzenei piacon szintén meghatározó felület a Transglobal World Music Charts, (http://www.transglobalwmc.com/) amely augusztusban a Boban Markovic Orkestar MRAK, a Lajó Félix & VOLOSI, valamint Vaszi Levente és Vrencsán Anita albumát tartotta érdemesnek a listázásra, ugyanez a felület júliusban a Szászcsávási sorozat 6. albumát méltatta figyelemre.

A nemzetközi világzene piacvezető szaklapja, a londoni székhelyű Songlines az elmúlt évben több Fonós lemezről közölt kritikát, illetve válogatta be az albumokat a rangos Top of the World kiemelt CD mellékletébe, így Top of the World elismerésben részesült a Cimbalom Brothers: Brotherhood és a Boban Markovic Orkestar: MRAK című lemezek.

2017. január óta, az elmúlt másfél évben több mint 25 lemezt adott ki a Fonó, köztük olyan hiánypótló albumokat, mint Vaszi Levente és Vrencsán Anita kosteleki gyimesvölgyi népzenei albuma, a Szent Efrém Férfikar két új lemeze, és a teljes szászcsávási sorozat összesen hat CD-vel. A Fonó mindig kiemelt figyelmet fordít a fiatal alkotókra, így több elsőlemezes zenekarnak jelent meg zenei anyaga gondozásukban: Balogh Melinda népdalénekes erdélyi cigány népzenei korongja, a Mediterráneum zenéit feldolgozó Meybahar világzenei, vagy az Oláh László Quartet jazzlemeze, illetve nem utolsó sorban egy igazi közönség- és szakmai siker: az elsőlemezes Babra délszláv muzsikái. Természetesen megemlítendők a Fonó élvonalbeli alkotói is, akik új lemezzel rukkoltak elő, így az egyik legtermékenyebb zenekar, a „tizenegylemezes” Cimbaliband (2018 Balkan Projekt, 2019 Iram), a Parno Graszt (2019, Már nem szédülök) friss lemeze, vagy Cserepes új lemeze (2018, My name is Elvis), illetve a Góbé új korongja (2018, ZENG), valamint Dresch Mihály és Borbély Mihály közös munkája (2018, Körbe-körbe).

A Fonóhoz hasonló sikert nemzetközi világzenei piacon egy kiadó sem ért el eddig a kelet-közép-európai régióból. Ahogyan az elmúlt öt évben többször a WOMEX (World Music Expo) is Top Label címmel ismerte el a Fonót, úgy továbbra is elmondható, hogy nemcsak Magyarország, hanem a kelet-közép-európai régió piacvezető intézményéről van szó.

A Boban Markovic Orkestar egy klipje itt: https://www.youtube.com/watch?v=rp6iZCXrSVE

A lemez pedig itt érhető el: http://webbolt.fono.hu/hu/bobanmrak

Lajkó Félix és a VOLOSI egy koncertfelvétele itt: https://www.youtube.com/watch?v=9YVtfSbkqa0

A lemez itt található: http://webbolt.fono.hu/lajko.felix.volosi

II.

A világ legrangosabb listáján

a Babra debütáló albuma is

A déli szláv népek és a Balkán ezerarcú zenei hagyományait újjáélesztő Babra első albuma szinte rögtön megjelenése után felkerült világ legrangosabb világzenei toplistájára, a World Music Charts Europe-ra az előkelő 10. helyen! A WMCE zsűrijében 27 ország mintegy 50 rádiós világzenei szakembere dönti el pontozásos módszerrel egymástól függetlenül, hogy az adott hónapban mely lemezeket ítélték a legjobbaknak. A listát minden hónap 1-jén teszik közzé a wmce.de honlapon. Külön öröm, hogy – bár sokszor hónapokon át nem szerepel magyar album a listán - májusban a Söndörgő új lemeze (sndrg music) is toplistás lett!

A BABRA 2014-ben alakult Budapesten, Kelet és Nyugat kelet-európai metszéspontján, a még élő tradicionális és az újító szellemű városi kultúrák örök olvasztótégelyében. Az öttagú zenekart a balkáni kultúra iránti rajongás és családi szálak fűzik a Duna mentén letelepedett déli szlávok zenéjéhez, melynek eredetiségét és lelkületét megőrizve hoznak létre a tradicionális dallamokból új zenei formákat, egyéni hangzásvilág és stílus kialakítására törekedve. Az együttes a koncertezés mellett a ma is élő Budapest környéki délszláv kulturális közösségekben is otthonra lelt, ahol zenéjével a ma is aktív táncházi élet résztvevője. A zenekar egyéniségét a tamburák egysége, a klarinét és a harmonika összhangja határozza meg. Az elmúlt években sikerrel szerepeltek több nemzetközi világzenei és showcase fesztiválon, így a Budapest Ritmon, a Czech Music Crossroads Showcase-en, a lengyelországi Pannonica Fesztiválon, a Bratislawa World Music Fesztiválon és a vicenzai Musica delle Tradizioni, vagy az indiai Sur Jahan Fesztiválon. Első lemezük a Fonó kiadásában jelent meg és kapható a Fonó webboltjában, a terjesztőknél és digitális terjesztésben.

Egy szám az albumról itt: https://www.youtube.com/watch?v=-OHGzhVEXm0

III.

A Wings c. lemezen – magyarul talán az Angyalszárnyak címet viselhetné – a Szent Efrém Férfikar megpróbál a saját hangvételével és stílusában az angyali kórushoz csatlakozni. A lemezcím a testnélküli mennyei erők „legföldibb” attribútumát, a szárnyukat idézi föl, melyekkel oly gyorsan és hatékonyan viszik el a segítséget mindenfelé a nagyvilágba. Afrika, Amerika, Ázsia és Európa szakrális dallamai visszhangozzák ezen a lemezen az emberi választ, köszönetet: az esendő hívőnek hol bensőséges, hol ujjongó, hol imádságos, hol örömteli, hol áhítatos lelkületű zenéi, amelyeket – úgy reméljük – az angyalok és az angyalok Ura is derűs mosollyal fogad… „Már azért is bízunk ebben, mert hosszas keresgélés után a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomot találtuk a legalkalmasabbnak a felvétel elkészítésére. Az énekeket pedig pár nappal november 8-a után kezdtük el rögzíteni, ami a keleti egyházban Szent Mihály és Gábor arkangyal, valamint az összes égi erők nagy ünnepe.” – írják az alkotók

A Szent Efrém Férfikar, Magyarország legnépszerűbb vokális férfikórusa második lemezét adja ki a Fonó gondozásában. A korábbi közösen létrehozott album a Felczak lemezek sorában a Benedicamus című lemez volt.

„Az angyalok dicsérete a mi kötelességünk – olvassuk Aranyszájú Szent János (344-407), Konstantinápoly érsekének angyalokról mondott beszédében –, mert ők a Teremtő dicsőségét zengik, s az ő szeretetét és kegyelmét tárják az emberek elé.” A zsidó-keresztény üdvtörténet misztikus lényei ők, akik több más, nagy világvallás tanításában is fontos szerepet töltenek be, s akiket a bizánci egyházban és terminológiában „testnélküli mennyei erőkként” említünk. Állandó emléknapjuk a hétfő, tehát rögtön az Úr napja utáni első napon minden héten róluk emlékezünk meg, segítségüket kérvén emberi életünkhöz.

Kilenc angyali rendről ír a Biblia – legismertebbek közülük talán a kerubok és a szeráfok - akik az Úr parancsait eljuttatják az emberiséghez, vigyáznak ránk, segítenek minket, ám egyúttal mennyei feladatukat sem hanyagolják: az Istennek szüntelen dicsőítő éneket zengenek. A bizánci „mise” – Aranyszájú Szent János Liturgiája – egyik fontos, misztikus része a Kerub-ének, vagy Kerub-himnusz, amely alatt az előkészített kenyér és bor az oltárra kerül. Szövege: Kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk és az elevenítő Háromságnak háromszorszent éneket ajánlunk: tegyünk félre mostan minden földi gondot.

Nagyon fontos felhívás ez, hiszen enélkül nem tudjuk teljességgel átadni magunkat az örök liturgiának, s bekapcsolódni az angyalok énekébe: Szent, szent, szent a Seregek Ura, teljes az ég és a föld a te dicsőségeddel, Hozsanna a magasságban! Áldott, aki az Úr nevében jő, Hozsanna a magasságban!” (részlet a lemezborítóról)

A Wings c. lemezen angol, arámi, egyházi szláv, görög, hindi, latin, magyar, galikoportugál, sotho, szárd, szerb és ukrán nyelven találunk imákat.

Három ún. harang-ima is hallható a lemezen. Ezek a hangolt csengők nyilvánvalóan az imádásra való felhívás eszközei, s elválasztják, illetve összekötik a szakrális himnuszokat, a Szent Efrém Férfikar fellépéseinek állandó hangszere

IV.

2019, Fonó

Rozsdamaró zenekar második lemeze a Mély címet kapta, elmélyülésre, a természet és hagyományaink újrafelfedezésére hív a zenekar nagy tudással megszerkesztett új zenei anyaga. A Fonó gondozásában kiadott korong kulturális értékmentés és tisztelgés a nehéz sorsú, de büszke pásztorok, a pásztorvilág művészei és a falusi cigányzenészek előtt.

“Jelenünk online világában elszokunk a természettől és az abban élő emberekhez köthető offline kapcsolatoktól. Magyar népzenénk perifériális része a pásztorzene, ahol a terelt jószágokkal együtt élő őrzők az állatvilág és a természeti jelenségek hangjainak legnagyobb ismerői. Zenéjükre nagy hatással van életmódjuk, a velük élő állatvilág és munkavégzésük sajátos hangjai; például az őrzött állatok nyakában hangot adó kolompok és csengők, amiket a hagyományos tudáshoz és zenéhez hasonlóan nagyra becsülnek és óvnak napjainkig. A lemezen megszólalnak „virtigli” pásztoremberek, így Árvai Sándor, Palásti János ’Síkár’, Pál István és a pásztorhagyományt ismerő és gyakorló Lajkó Levente és Papp László.

A Mély kék és egyben vörös, távolság és közelség, útkeresés és úttalálás, gyász és öröm, szeretet és közeliség, a hagyományos kultúrában fellelhető tudás megismerése, tanulása, hordozása és gyakorlata. Folytonosság és egészében körforgás.

Elmélyülésre hívunk mindenkit a természet-zene-ember világába!”

Nagy Gábor

(Rozsdamaró zenekar)

“A lemez kulturális értékmentés és tisztelgés a nehéz sorsú, de büszke pásztorok, a pásztorvilág művészei és a falusi cigányzenészek előtt. Az állatok legeltetése, gondozása mellett gondolkodó, daloló pásztorok és a csárdákban az adott hagyomány keretein belül muzsikáló hivatásos cigányzenészek élete összefonódik, találkozásaik szerves része népi kultúránknak. Összefonódás egy közös Kárpát-medencei zenei gondolkodásmódban, legyen annak nyelve magyar vagy román.

A Rozsdamaró zenekar népzenei hagyományunk e széles, de szorosan egybefonódó spektrumát tolmácsolja professzionális tudással és méltó szemléletbeli hűséggel.”

---

Linkek: A Fonó kiadói weboldala itt érhető el: http://webbolt.fono.hu/