Kertész Lajos: Egy csodákkal kikövezett életút

 

Kertész Lajos (Családi archívum, 2014)

 

A katolikus Rádió ez év november elsején a „Zene-közelben” c. adásában adta hírül, hogy Kertész Lajos zongoraművész, tanár, református teológus egy nap múlva betölti a 95-ik életévét.

Szokolay Sándort idézve „a tiszta magyar szellemiség nagy példája” 1925 november 2-án született Gyulán. A család apai ágon Nagyszalontáról származott, a nagyapa bibliaolvasó földműves esténként a nehéz munka után harmóniumon játszogatta a zsoltárokat, dúdolt, énekelt hozzá. Hat gyermeke közül egyet a Debreceni Tanítóképzőben taníttatott. Kertész Lajos édesapja Gyulán kapott tanítói állást, orgonált, énekkart szervezett, vezette a cserkész-csapatot. Négy fiúgyermek boldog édesapja lett, illetve – ahogy Kertész Lajos elmesélte a rádiós beszélgetésben – fiatal édesanyja szívet-tépő várakozása után nagyon sokára sírt fel, de szülei örömére, csodák csodájára megmaradt.

Református elemi iskola Gyulán, majd nyolc osztályos gimnázium következett, ahol hitoktatója hetedik osztályosként elküldte Balatonszárszóra a népi írók konferenciájára. (!) Első zongoraleckéit még édesapjától kapta, a zene 16 éves korában kezdte komolyan érdekelni. Debrecen lett a következő állomás a Tisza István Tudományegyetem hittudományi fakultásán. Egyetemi tanulmányaival párhuzamosan a Debreceni Zenede kiváló oktatói pallérozták a zenei ismereteit. Az egyre intenzívebb munka nyomán 1948-ban, majd 1949-ben az Országos Ifjúsági Zongoraversenyek első helyezettje lett. Abban az évben ismét egy csoda: lelkészi diplomával felvették a Zeneakadémiára, ahol Antal István zongoratanár mellett a legnagyobb egyéniségek mélyítették a tudását, élükön Kodály Zoltánnal, aki népzene tanára volt. A tanulmányokat lezáró nagytermi koncert előtt Kodály Tanár Úr a lakásán meghallgatta az op. 11-es ciklus hét darabját, s – ahogy a Magyar Kodály Társaság ünnepi ülésén 2019-ben elmondta – az artikuláció, frazeálás, tempót illető lényegre-mutató tanácsaival ráütötte játékára a hitelesség bélyegét. Rádadásként váratlanul megjelent a diploma hangversenyen. Kertész Lajos szóval, írással, zongorajátékkal egész életében ápolta a kodályi örökséget.

Friss diplomásként a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola (Konzervatórium) tanára, később tanszakvezetője lett. Számos kiváló főtanszakos növendék köszönheti Kertész Lajos tanár úrnak a szisztematikus zongoratanítás mellett az életre szóló példát alázatból, rendszerességből, megalkuvás nélküli igényességből. Hetven évesen egy ünnepi hangverseny keretében köszönt el az intézményes zongoratanítástól, s az intézmény - az akkor már a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével kitüntetett - kiváló tanárától.

A korábbi elismerések mellé ezt a kitüntetést követte még a Trefort Ágoston díj, a Patronus Arts Alapítvány zeneművészeti díja, a Magyar Művészeti Akadémia Elismerő Oklevele, valamint 2019-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adományozott „Művészi életpálya elismerés”.

Pályáját a tanítás mellett sok-sok sikeres önálló koncert, közreműködés, előadás kísérte. Tanítványait is szívesen vitte, irányította vidéki városok hangversenyeire.

Kertész Lajos (gyulaihirlap.hu)

 

A meghatározó városok, Gyula, Debrecen, Budapest után Keszthely az újabb állomás, és ismét egy csoda. Bár voltak, akik a teológiai tanulmányok végén szolgálatra hivatott igehirdetőt láttak benne, a zeneakadémiai diplomát követően mégis a tanári, előadóművészi hivatás bizonyult erősebbnek. A keszthelyi évek alatt viszont 10 évig Zalaegerszegen – palásttal – hirdette az evangéliumot. 2006 májusában a Zalaegerszegi Reformátusok lapjában jelent meg a következő vallomásos néhány szó: „Küldetéstudattal jártam életem útját…. a magyar tudatot, az Istenbe vetett hitet erősítettem.”

A magyarországi városok sorát 2013 óta a jelenlegi lakhely, Szentendre zárja. Sorakozik mellé sok évtizeden át Japán, Ausztria, Svájc, Csehszlovákia, Lengyelország, Németország, Amerikai Egyesült Államok, ahol számos előadást, mesterkurzust, hangversenyt tartott. Koncertjeinek műsorán külföldön is, itthon is mindig szerepelt Kodály mű, néha ráadásként.

Kertész Lajos élte párjával, Róza asszonnyal

 

Életpályájának csodái mellé odakívánkozik egy magánéleti is: hűségben, szeretetben megélt házasságának 62-ik évfordulója Irházi Rózával, aki ugyanabból a református iskolából, szellemi légkörből hozta az útravalót, mint két leányuk apja, négy unokájuk nagyapja.

Következzen most néhány kiragadott vélemény, méltatás az előadóművészről.

Készülő CD-je ajánlásához Solymos Péter a következőt írta: Kertész Lajos a nagyon ritka előadóművészek egyike, akik Bartók, Kodály, valamint Liszt kései műveit anyanyelvi szinten interpretálják. (1994. febr. 2.)

A már idézett Szokolay Sándor mondata: „Meggyőződésem, hogy … retorikus kiműveltsége teszi zongorázását igazán »beszédessé«”.

Kocsis Zoltán: „Csak a legteljesebb lelkesedéssel tudok írni a meghallgatott három CD-ről. Igazi »kemény« zongorázás ez, tökéletesen méltó a bartóki szellemhez. … Szívesen emlékszem vissza az Oroszos és a Scherzo (Feleségem olyan tiszta) pattogására, az Induló meg eszembe juttatta Pilinszky egy csodálatos versét …. Szóval gyönyörű az egész.” (2015. május 20.)

Bónis Ferenc korábbi lemez-kritikája: „Kertész Lajos nem csupán félelmetes technikai tudás birtokosa, de mélyen gondolkodó és mélyen érző, alázatos poéta is, aki a műsorára tűzött Liszt darabokban ugyanazt keresi, amit a zeneszerző, a Mindenség titkát, a sors ígéretét, a megváltás hitét.” (2000. július 22. Kossuth Rádió; július 23., Bartók Rádió)

 Ugyancsak ő mondta a 2020. november 1-jén Katolikus Rádióban is elhangzott Liszt: Magyar történelmi arcképek (Teleki) hajdani meghallgatása után: „jól prédikáltál”

Legyen szabad egy személyes élménnyel megtoldani a nagyok méltatását. Az életkort tekintve jóval túl az előadói karrier zenitjén pár éve volt alkalmam hallani, amint megidézi Kodály Zoltánt a Körönd kis előadótermének zongoráján. Olyan tűzzel, energiával és alázattal, hogy máig a legnagyobb, legtisztább koncert-élményeim között tartom számon.

Kertész Lajos (gyulaihirlap.hu)

 

A november elseji rádiós interjúban elhangzott pár mondat a készülő könyve előszavából: „A hűség gondolata vezérelt életútamon. Hű akartam maradni minden körülmények között Istenhez, hazához, ahhoz a szellemi, erkölcsi örökséghez, amelyet szüleimtől, tanítóimtól, tanáraimtól és református gyülekezetem pásztoraitól kaptam.”

Isten éltesse Kertész Lajos zongoraművész tanár urat, veretes mondatú igehirdetőt, a Magyar Kodály Társaság alapító és tiszteletbeli tagját, aki életprogrammá váltotta a Jelenések könyve 2,10 versét: „Légy hű mindhalálig” /Károli Gáspár fordításában: Légy hív mind halálig/

Bízvást hozzátehetjük az idézet folytatását: „és néked adom az életnek koronáját.”

 

/Rozgonyi Éva/

Függelék:

Kertész Lajos beszéde a Kodály Emlékmúzeumban (15:01)

Kertész Lajos, a Magyar Kodály Társaság tiszteletbeli tagjának elhangzott beszéde a nagy zeneszerző születésének 137. évfordulóján, december 16-án a Kodály Emlékmúzeumban

 

Kertész Lajos felvételeiből:[T1] 

Historische ungarische Bildnisse - Szózat und Ungarischer Hymnus (11:27)

Liszt Ferenc: Szózat és Magyar Himnusz
℗ 2000 HUNGAROTON RECORDS LTD.

Historische ungarische Bildnisse - IV. László Teleki (4:38)

Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképek-Teleki László

℗ 2000 HUNGAROTON RECORDS LTD

 

Székely tune Op. 11/6. (3:33)

Kodály Zoltán: Hét zongoradarab-VI. Székely nóta

℗ 1995 HUNGAROTON RECORDS LTD.

 


 [T1]