KEMÉNY ANNA MÁRIA KÉT ÍRÁSA

SIMÁNDY JÓZSEF SZOBRA ELŐTT, KISTARCSÁN*

2006. szeptember 17-én került felavatásra Simándy József egészalakos, márvány talapzaton álló, bronz, Bánk bán jelmezes szobra, a művész születésének 90. évfordulóján.
A szobrot Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotta, nagyrészt közadakozásból készült.

(A szobor a Pest megyei Kistarcsán, a Deák Ferenc utcában, a 3-as főúttól 50 m-re, a Simándy téren, a Csigaház előtt áll.

Különös boldogság fogott el, amikor megérkeztem Kistarcsára és megpillantottam Simándy József szobrát. Emlékeim hirtelen körbefonták a szoboralakot, felidézték személyét, szinte megelevenedett.

Művészvilágba születtem. Csöpp gyermekként éltem át, amikor a legnagyobbak közül Kapy utcai házunkba eljött édesapámhoz – megbeszélésre, próbára – Simándy József operaénekes is.

A Magyar Rádióban ismerkedtek meg egymással, 1953 kezdődött zenei kapcsolatuk, amely azonnal baráti szállal bővült.

Karrierjeik közös vonása, hogy hirtelen ívelt magasra, pályáik lezárulásáig ott fent is maradt. Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) akkor már Erkel Ferenc-díjas (1953) zeneszerző volt, a „Kikelet utca 3.” (Fővárosi Operettszínház, 1929) és a „Fekete liliom” (Fővárosi Operettszínház, 1946) című nagyoperettjei sikereivel és közel három évtizedes sokoldalú zeneszerzői alkotómunkája szép hírnevével.

Simándy József operaénekes tizenegy évvel volt fiatalabb nála, Kossuth-díjat szintén 1953-ban kapott.

Kemény Egon 1934-től a Rádió felkéréseinek is eleget tett.

Művei közül az 1940-es években a dal, a megzenésített költemények – zongora vagy zenekari kísérettel –, is előtérbe kerültek, a legnevesebb operaénekesnők és operaénekesek előadásában, számos zenés rádiójáték és más zenei műfaj mellett.

Néhányat kiemelek:

Juhász Gyula: A tápai Krisztus (1939),

Reviczky Gyula: Óh, csak még egyszer összejönnénk… (1940),

József Attila: Tél (1941),

Kosztolányi Dezső: A holtak vonatja (1946),

Petőfi Sándor: Ezrivel terem a fán a meggy… (1946), amelyeket önálló műsorszámként vagy irodalmi összeállításokban sugárzott a Rádió.

1952-ben Dalos László verseivel készült el a „Tavasz a télben” című dalciklus, amely tovább növelte a szerzőpár sikereit és elismertségét.

Simándy József portréja Janzer Frigyes fentebb látható egészalakos szobrán

Ez a művészi folyamat kapott új irányt akkor, amikor Kemény Egon javaslatára elhatározták, hogy Simándy József operaénekes részére is írnak egy dalt: így született meg a Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című, 1953-ben bemutatott kompozíció.

A Mosolyod-dalról Simándi Péter: Simándy József újra „megszólal” című könyvében olvashatjuk el a csodaszép dal keletkezésének és rádiófelvételének történetét.

Sikere után most már szinte magától értetődően Simándy József énekelte a három dalból álló Burns dalciklust (1954), amelyet a zeneszerző imádott feleségéhez, édesanyámhoz írt és neki ajánlott.

Ebben a rendkívül intenzív rádiós alkotói időszakban már a „Hatvani diákjai”-n és a „Komáromi farsang” című daljátékokon is dolgozott, a Sárospataki Várban működő Alkotóházban.

A „Hatvani diákjai” rádiótörténeti esemény volt, ugyanis ebben a darabban sikerült megvalósítani először, hogy operaénekes prózát is mondjon és fordítva, a színész a szerep énekes részeit is maga adta elő – Simándy József és Bessenyei Ferenc. Ruitner Sándor, aki akkor a Magyar Rádió fiatal zenei rendezője és dramaturgja volt feljegyzéseiben megörökítette a felvételhez vezető utat. Bessenyei Ferencet ő beszélte rá erre a nagy elhatározásra, Simándy Józsefet barátja, Kemény Egon kérte fel a szövegmondásra.

Kemény Egon a „Hatvani diákjai” daljáték zenéjével nyerte el másodszor a rangos zenei kitűntetést, második Erkel Ferenc-díját.

A „Hatvani diákjai” daljáték a Kemény Egon életműve CD-sorozat első kiadványa.

2019 februárjában tartottuk a CD-bemutatót, díszvendégünk, Simándy Józsefné Hegedűs Judit asszony részvételével. Nagy meglepetéssel kedveskedett nekünk: elhozta a „Mosolyod” egyik hangfelvételét, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. A fiatalabbak talán most hallották először…

„Kemény Egonra emlékezünk” a kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulójáról a Dankó Rádió „Túl az Óperencián” című programja 2019. 30. hetében hétfőtől-hétfőig naponta, a rendelkezésre álló szinte teljes zenei műsoridőben sugározta a zeneszerző műveit. Nagy Ibolya felelősszerkesztő-műsorvezető felkérésére vendége voltam, és itt alkalmam nyílt arra is, hogy felidézzem a Simándy-családhoz fűződő kedves emlékeimet, amelyek nem halványodtak el.

A műsorhéten Simándy József előadásában elhangzott a „Mosolyod”-dal, a „Szerenád”, amelyet Kemény Egon Kulinyi Ernő versére komponált, Rösler Endre énekelte 1947-ben, majd 1955-ben magnófelvételt készítettek Simándy Józseffel. Hasonlóképpen elevenítette fel a Magyar Rádió a Kemény Egon – Reviczky Gyula: „Óh, csak még egyszer összejönnénk…” című dalt, amikor 1956-ban Simándy Józseffel vették fel.

Részleteket hallottunk a Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” című daljátékából (1955), és a „Messzetűnt kedves” című történelmi daljátékból is, amelynek főszerepét 1965-ben Simándy József énekelte. Ebben a különösen finom hangvételű darabban a prózát Darvas Iván hangjával halljuk, ők ketten alakították Fazekas Mihályt, a Ludas Matyi költőjét, akinek életívét a Kemény Egon – Erdődy János szerzőpár állította elénk.

Ezeket az értékes rádiófelvételeket az MTVA Archívuma őrzi.

Az említett ez évi események folytatása lett, hogy felkerestem Kistarcsát és most már ily módon is, szeretettel ápolom Simándy József operaénekes emlékét.

(*Megjelent: Kistarcsai Kalendárium 2020)

2.
SIMÁNDY JÓZSEFNÉ HEGEDŰS JUDITRA EMLÉKEZVE

(1935-2019)

Az elmúlás havában járunk és ilyenkor átgondolhatjuk, hogy mindaz, ami már nincs velünk, miképpen él tovább bennünk…

Egy éve már, hogy nem halljuk kedves, de mindig határozott szavait, amelyekkel gyakran lelket öntött belénk, nevetését… – soha nem éreztette műveltségét, mert eggyé vált a közösséggel.

Személye gyermekkorom része volt, később is, életemet végigkísérte, tudott rólam és én is róla. Láthatatlanul is jelen volt… Akkor is, amikor édesanyám halála után ő is megmaradt nekem, aki szüleim emlékét még magában hordta. Mellém állt akkor is, boldogan és örömmel, amikor a „Hatvani diákjai” CD-bemutatót tartottuk, díszvendégünk volt, fellépett és mesélt …, meglepetést tartogatott számomra a dallal, amelyet Kemény Egon Simándy Józsefnek írt.

Simándy Józsefné Hegedűs Judit, Nagy Ibolya és Kemény Anna Mária

Tavaly Kistarcsán részt vettem Simándy József szobrának koszorúzásán, rövid beszédemmel emlékeztem a Kemény Egon – Simándy József művészbarátságra.

A Simándy-szobor előtt Kistarcsán, 2019

Balról: Kemény Anna Mária, Simándy Józsefné Hegedűs Judit, Simándi Péter, Kelemen Zoltán, Váray-Major Zsófia és Gulyásik Attila
(Fotó: Kereszti Ferenc)

Így kaptam felkérést Kereszti Ferenc úrtól a Kistarcsai Kulturális Egyesület elnökétől arra, hogy a Kistarcsai Kalendárium 2020 részére felelevenítsem a zenei részleteket.

Jutka néni kívánsága volt, hogy 2020-ban a koszorúzási ünnepségen Kemény Egon – Dalos László: „Mosolyod” című felvétele is felhangozzék. Sajnos erre hirtelen halála és az idei rendkívüli körülmények miatt nem került sor.

Emlékét, hangját, mosolyát, szigorát, hitben leélt életét szeretettel őrzöm!

Videófelvétel:

KEMÉNY EGON CD-k ● a Hatvani diákjai és a Komáromi farsang lemezbemutatója.

https://www.youtube.com/watch?v=FMRDsMg0nX4 (1:33:07)

Simándy Józsefné a videófelvétel 23.05 – 32.50 részén szerepel.

A Magyar Rádió mutatta be: Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955), és Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang (1957) című daljátékokat, amelyek magyar szellemi nagyságokat állítanak középpontba: Hatvani István tudós professzort diákjaival a 18. századvégi Debreceni Református Kollégiumban, és Csokonai Vitéz Mihály költőt szerelmével, Lillával, és barátjával Lavotta Jánossal Komáromban, az 1798-as év farsangján. A fordulatos cselekményű, zenéjében és nyelvezetében korhű színművek szórakoztató és vidám, máshol szívszorító jelenetei élvonalbeli művészekkel a fő szerepekben – Bessenyei Ferenc (Hatvani professzor), Házy Erzsébet (Lilla), Ilosfalvy Róbert (Csokonai Vitéz Mihály), Petress Zsuzsa, Simándy József, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, és karakterszerepekben: Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Fekete Pál, Horváth Tivadar, Gózon Gyula, Lehoczky Éva, Mezei Mária, Rózsahegyi Kálmán, Tompa Sándor értékes élményt nyújtanak valamennyi hallgatói korosztály számára.

A restaurált és digitalizált hangfelvételek CD-bemutatójának közreműködői: Kemény Anna Mária, Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző zenei örökségének producere Nagy Ibolya, Déryné-díjas énekművésznő, a Dankó Rádió Túl az Óperencián című műsorának szerkesztő-műsorvezetője, Kassai István, Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.