Elhunyt Papp Miklósné Bak Zsuzsa

a szentendrei zeneiskola ny. szolfézstanára

(1939-2021)

Papp Miklósné Bak Zsuzsa

A diploma megszerzését követően (1960: Szegedi Zeneművészeti Főiskola szolfézs, ütő szak) a hódmezővásárhelyi zeneiskolában kezdett dolgozni szolfézs tanárként. Emellett éneket is tanított a helyi általános iskolában. Néhány évvel később az orosházi zeneiskolába került, majd a törökszentmiklósi zeneiskolában folytatta megkezdett munkáját. Itt kezdte érezni azt, hogy az eddig összegyűlt tapasztalatok, tanácsok, továbbképzések alapján egyre gyümölcsözőbb tanári munkát tud végezni.

1

976-ban Dunakeszire költöztek, ahol a zeneiskola gödi kihelyezett tagozatán dolgozott három évig. Már ezekben az években is nagyszerű eredményeket mutatott fel, növendékei egymás után nyertek iskolai-, megyei szolfézsversenyeket.

A zeneiskola tanári karába jól beilleszkedett, kollegái nagyon szerették, a szülők és a növendékek megbecsülték. Szerény, csendes, kiegyensúlyozott, nagyműveltségű tanár volt. A szakmai kérdésekben mindig a legmagasabb mércét követte. Kiváló munkája alapján számtalanszor kérték fel a zenetagozatú általános iskolába helyettesítésre.

A főváros közelsége a szakmai munka szempontjából (fővárosi közép- és felsőfokú oktatási intézmények felvételi követelményeinek megismerése, továbbképzéseken, versenyeken való részvétel, szolfézs tanszak vezetése) meghatározó volt.

1981-ben Szentendrére költöztek, ahol a Vujicsics Tihamér Zeneiskola tanára lett. Kezdettől fogva tanszakvezetőként dolgozott, megvalósítva tanítással kapcsolatos elképzeléseit: előképző osztályok bevezetése, B tagozatos csoportok indítása, évenként népdaléneklési verseny rendezése. 1983-2010 között mindig indított növendékeket a háromévente megrendezésre kerülő Országos Szolfézs Versenyen, ahová két-három tanítványa rendre bejutott a döntőbe.

Ötven pályán eltöltött év alatt több mint 140 tanítványt készített fel a zenei pályára, akik közül sokan kiváló zenészek, zenetanárok, többen szolfézstanárok lettek. Régi diákjai közös jellemzője, hogy a szolfézst megszerették, a jóhangulatú órákon megszerzett tudást értékelték. A szolfézstanítást ezzel elismert szintre, megbecsülésre emelte.

Azon túl, hogy növendékei biztos elméleti tudást kaptak, az önfeledt zenélés, kamaraéneklés szeretetét is átadta az órákon.

Kollégáival ebben az iskolában is nagyon jó kapcsolatot ápolt, a fiatalabb tanárokat mindig ellátta hasznos tanácsokkal, bölcs meglátásaival. Pozitív személyisége, a zene és a tanítás szeretete mind az idősebb, mind a fiatalabb kollégák számára követendő példa volt.

Díjai: Németh László-díj, Miniszteri dicséret, Oltai-díj, Szentendre Pedagógiai díja.

A zeneiskola emléktáblát avatott a tiszteletére, így őrzi méltón tanári munkásságát.

Heimné Reviczki Julianna igazgató-helyettes és

Papp Károlyné ny. szaktanácsadó