BAKOS JÓZSEF 90

I.

Bakos József

90 éves Bakos József (Budapest, 1932. II. 24.) klarinét-, szaxofon- és furulyatanár, pedagógiai gyűjtemények szerkesztője, fúvószenekarok alapító-karmestere, hangszerelője. Klarinét- és szolfézstanári diplomáját 60 éve, 1962-ben szerezte. 16 éven keresztül a Fővárosi Operettszínház szólamvezető zenekari művésze volt, 1959–2002 között, 70 éves koráig pedig a Fővárosi IV. és XV. kerületi Állami Zeneiskolában tanított klarinétot, szaxofont és furulyát, továbbá évtizedeken keresztül vezette a zeneiskolai zenekarokat. Kiváló munkájának köszönhetően több növendéke választotta a zenei pályát.

Szeretett tanítványai körében

1992-ben a XV. kerületi Zeneiskola (mai nevén Hubay Jenő Zeneiskola és AMI) fafúvós tanszakának fiataljaiból alapította meg a legendás Palota Zenekart. Ez egy speciális összetételű fúvós együttes volt, benne piccolo, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofonok és dob szólamokkal. A repertoár több mint 400 darabból állt, melyek mindegyikét Bakos József hangszerelte.

A Palota Zenekar egyik nyári táborozása. A kép balszélén: Bakos József

A Zenekar műsorán nagyrészt népszerű dallamok szerepeltek a tánczenétől a népdalfeldolgozásokon át a klasszikus zenéig A zenekar részt vett többek közt a Tavaszi Fesztiválokon, Budapesti Búcsún, Fúvószenei és Mazsorett Fesztiválokon a várban, térzenéken a Hősök terén stb. A Palota Zenekar rendszeresen fellépett a Magyar Honvédség Művelődési Házában, illetve a Stefánia Palotában, ahol több órás önálló műsort adtak. A Zenekar vendégszerepelt Svájcban és Németországban, és több alkalommal vett részt meghívás alapján Európai Zenei Fesztiválokon Németországban és Ausztriában, és vendégül látott észt, német, svájci és szlovák művészeket.

A Palota Zenekarral Németországban

Palota Zenekar - Delegáció - induló (2:41)

(Stefánia Palota, 2008.01.13.)

A Palota Zenekar a Magyar Honvédség Művelődési Háza fenntartásában működött. Kimagasló színvonalú művészeti vezetői munkájáért „I. osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CIMET” kapott 2006-ban, az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre aláírásával a Magyar Kultúra Napján:

Bakos József az „I. osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CÍM” átvétele után

Bakos József a Palota Zenekart 2012-ig, 80 éves koráig vezette és az előadott művek hangszerelője is ő volt. Kiváló művészti munkájára emlékeztetve 2019-ben a Honvéd Kulturális Központ megnyitásának 40. évfordulója alkalmából emléklapot, és az erre az alkalomra készült plakettet vehetett át a Honvéd Kulturális Központban tartott gálaesten, felejthetetlen munkássága pedig megörökítésre került Katona M. István: A kultúra szolgálatában (A Honvéd Kulturális Központ története 1979–2019) című emlékkönyben:

Senkei Ágnes

II.

BAKOS JÓZSEF:

Egy klarinét tanár hozzászólása furulya ügyben

(Parlando 1978/4. szám)

Érdeklődéssel olvastam Béres János beszámolóját a Parlando 1977/9. számában. Elég hosszú tanári múltra tekinthetek vissza és ez alatt rengeteg véleménnyel és érthetetlen maradisággal találkoztam e téren. Ezért ez a téma most tollfogásra késztetett.

1.A tanár szempontjából nézve

A XV. kerületben sok a gyerek, kevés a tanár. Újpalotán, ahol tanítok, nagy az igény a zenetanulás iránt, de kevés a pénz a zeneiskola fejlesztésére. Előképzőből jönnek a TEHETSÉGES gyerekek, de sem a zongora, sem a vonós tanszak nem győzi őket felvenni, Kivezető út a csoportos furulyatanítás. Ki tudjuk szúrni azokat a gyerekeket, akik a tehetség mellett szorgalmasak is. Lényegesen tudjuk így a növendékek átlagos színvonalát javítani.

2. A növendék szempontjából nézve

Azt a zenei alapműveltséget, ami ma egy kulturált embernek feltétlen szükséges, ezen a hangszeren keresztül is megkapja. Ha a gyerek fafúvós hangszert kíván tanulni, nagyon ajánlatos, ha előtte 3 évig furulyázni tanul. Ily módon ugyanis elkerülhetők mindazok a technikai és egészségügyi problémák, amelyek a felnőtt kezekre készített zenekari hangszerek idéznek elő kisgyermekeknél.

A beszámoló fő kérdése a HOGYAN problémája. Nem mindegy, hogy ki és miképpen tanít furulyát. Véleményem az, hogy jelenleg amatőr módon folyik a tanítás, mert furulyatanárképzés nincs. Béres János szervezte tanfolyam csepp a tengerben. Azon kívül az a probléma is felvetődik, hogy míg ő a ,,Béres-féle'' fémfurulya tanítását magyarázta hangsúlyozottan, addig ma a KOZMOSZ Ktsz által gyártott ,,hamis'' fémfurulyák miatt 90%-ban fafurulyát, blockflötét tanítunk. Ez pedig nem ugyanaz; más a metodikája (hüvelykujj szerepe, más fogás stb.), másképpen kell az iskolát használni. Ezt honnan tudja egy klarinét- vagy énektanár?! Furulyaszakos tanár pedig honnan lenne?

Az eredmény a legtöbb esetben lenéző vélemény és elutasítás a furulya iránt. Inkább elkezdik 8-9 éves korban a felnőtt méretű hangszert tanítani a gyerekeknek, mert ahhoz értenek, a keletkező problémák meg ,,majd megoldódnak''.

Érdeklődve látogattam Németországban a csoportos furulyaórákat és nagyon irigykedtem. Ez ma nálunk csak álom lehet. Mind Kelet-, mind Nyugat-Európában a tömegek zenei nevelését ez a kis hangszer óriási hatással tudja ellátni. Elképesztő zenei anyag áll rendelkezésre a kiváló tanároknak.

Állítom, hogy mint a relatív szolmizáció bevezetésekor az új, képzett szolfézstanárok képesek voltak egész zeneoktatásunkat átalakítani, úgy e területen is csak egy képzett, lelkes tanárgárda fog tudni bizonyítani.