HORVÁTH
DORINA
NEMES LÁSZLÓ ÉS A PÁPAI HAYDN FESZTIVÁL [1]
A fertődi fesztivál
zenei előzményeinek nyomában
2022-ben másodjára került megrendezésre a Haydn
Fesztivál Pápán [2], amelynek ünnepi alkalmain ugyan nem tudott részt venni
Budafokról a 86 éves, Pápáról elszármazott Nemes László, a Bartók Béla
Zeneiskola egykori tanulója, tanára; a Türr
István Gimnázium volt tanulója, majd zenekarának vezetője;
a Közgazdasági Technikum kórusának vezetője, de egy beszélgetés
során, azt követően, hogy szokásához híven visszaemlékezett pápai
származására, pápai zenei indulására, ünnepelte, hogy a 2021-es alkalom után a
Haydn Fesztivál 2022-ben ismét Pápán zajlott. És mert Pápára viszont
Fertődről került át, mesélt életének arról a szakaszáról, amikor –
joggal elmondhatjuk – résztvevője, majd pedig előidézője volt
Fertőd zenei újjáéledésének.
Nemes László (2016)
„Kezdem azzal, hogy Kalmár
Mihálynak, a pápai zeneiiskola alapító igazgatójának köszönhetem, hogy
vonósnégyesezni kezdtünk, mégpedig a zeneiskolában Mátyás Csabával
(petőfis volt), Menyhárt Péterrel (ő az unokaöcsém) és Kecskés
Józseffel (a Bartók Zeneiskola és a Tanítóképző tanulójával). Békeffy
Aladárral, a Tanítóképző tanárával, karnagyával a tókerti lakásán
vonósnégyeseztünk, neki megvolt az összes Haydn-kvartett kottája. Később
bekapcsolódott Köcski László (Budapestről származó Leipnik-gyári
textilmérnök), aki középfokú hegedű képzettséggel rendelkezett és Kecskés
Jóska volt a negyedik rajtam kívül, hetente egyszer-kétszer összejöttünk,
számos Haydn-kvartettet leblattoltunk.
Ezeknek az előzményeknek és élményeknek volt köszönhető,
hogy a győri konzervatóriumban zenei tanulmányaim során vonósnégyest
szerveztem, és 1959-ben, amikor minden Haydnról szólt, a halála 150.
évfordulója volt, a Haydn-versenyt a mi vonósnégyesünk nyerte.
1959-ben emlékezett meg a zenei világ Joseph Haydn halálának 150.
évfordulójáról. Ő volt az egyetemes zenetörténet egyik
legkiemelkedőbb személyisége. Az Esterházy herceg szolgálatában több
évtizedet töltött karmesterként és zeneszerzőként Fertődön (az akkori
nevén Eszterházán, az Esterházy kastélyban). A magyar zenei élet méltóan
akart megemlékezni Haydn halálának évfordulójáról. Az Esterházy kastély ebben
az időben a budafoki Kertészeti Kutatóintézethez tartozott, mint
kihelyezett telephely, Fertőd pedig 1959-ben a legszigorúbb határövezet
volt, állt a vasfüggöny: se ki, se be. A jubileum alkalmából először
nyitották fel a sorompókat és százával, szinte ezrével áramlottak át az emberek
gyönyörű autóikon a hangversenyre. Ez augusztus közepén volt, egy nagyon
szép nyári estén. A hangversenyen Haydn Évszakok című oratóriuma a
Győri Filharmonikus Zenekar előadásában – amelynek én is tagja
voltam –, a Budapesti Kórus, Soproni Pedagógus Kórus és a
Fertődi Haydn Kórus, Werner Mária, Réti József, Antal István
énekművészek közreműködésével, Erdélyi Miklós Kossuth-díjas kasmester
vezényletével csendült fel. A zenekar a kastélyépület lépcsője
előtt felépített pódiumon játszott, a lépcsőkön a három kórus,
mintegy százötven fővel. Életre szóló élmény volt. A koncertnek olyan
sikere volt, hogy 1960-ban meg kellett ismételni.”
Nemes László – mint elmondta – az 1959-es
hangverseny utáni fogadáson megismerkedett a fertődi kutatóintézet neves
igazgatójával dr. Porpáczy Aladárral és Bak Jolánnal, az intézet
könyvelőjével, akik nagyon fontos szerepet játszottak az 1970-ben
alapított budafoki zeneiskola életében, amelynek Nemes László lett az
igazgatója. Az 1970-ben az iskolák működését segítő országos
mozgalom, az „egy üzem egy iskola” keretén belül a Kertészeti Kutatóintézet
lett az iskola patronálója, és a dr. Molnár Béla főigazgatóval folyó
előkészületi beszélgetésen már felmerült, hogy táborozási lehetőséget
tudnának biztosítani a fertődi Esterházy-kastélyban. Az
együttműködési megállapodásra 1971 májusában került sor, már ebben az
évben táborozhatott Fertődön az iskola frissen alakult Budafoki
Kamarakórusa. Ezzel kezdődött meg a budafoki iskola és Fertőd
évtizedeken át tartó kapcsolata.
„A fertődi kastélyban két intézmény működött.
A baloldali szárnyban a kutatóintézet irodái, a jobb oldali szárnyban
a Kertészeti Szakközépiskola és kollégiuma. A kastély második emeleti
részén turistaszálló és vendégszobák voltak kialakítva, amelyek 50-60 személy
befogadására is alkalmasak voltak. A kamarakórus 25 főből állt,
zömmel középiskolásokból, Biller István vezetésével. Már az első évben
bebizonyosodott, hogy mennyire hasznos a közös együttlét, élmény és a napi
kétszeri próba.
A két hét felért több hónap munkájával. A fertődi
táborozás idején ismerkedhettek meg a budafoki diákok a fertődi
muzsikaházzal (Haydn ott élt), ami, akkor még elég lerobbant állapotban volt,
de Fertődnek önálló zeneiskolája se volt még akkor, később a 70-es
évek végén jött létre, Fejérvári Bence volt konzis évfolyamtársam alapította,
amiben segédkeztem, többek között hangszerek és kották kölcsönzésével.
A diákjaink a táborozások idején többször kirándultak az ausztriai Rohrauba
Haydn szülőházát megtekinteni, és Kismartonba (Eisenstadtba), ahol Haydn
fő működési helye volt.
A táborok táborzáró hangversennyel zárultak, amelyre nagyszámban
utaztak le a budafoki tanulók szülei, illetve a velünk táborozó fertődi
zeneiskola tanítványai is velünk együtt zenéltek.
A fertődi és a Budafok-Tétényi Kertészeti
Kutatóintézetnek ezúton is hálával és köszönettel tartozunk az élményekért és
eredményekért. Haydn és a fertődi táborok nevelték Pertis Attila
zongoristát, akinek szólójával jelent meg a Budafoki Ifjúsági Zenekar első
önálló lemezén Haydn D-dúr zongoraversenye.
1972-re datálható a kerület és Budapest hangversenyéletébe való
bekapcsolódás, a Magyar Rádió zenei osztályával együttműködve
vállaltuk az úgynevezett Vasárnapi Koncertek megszervezését, amelyeket a
Petőfi Rádió még aznap leadott. Ezeken a koncerteken az ország vezető
együttesei működtek közre (Liszt Ferenc Kamarazenekar, Bartók Vonósnégyes,
Kodály Vonósnégyes, Budapesti Fúvósötös). Az iskolai rendezésben zajlott Bartók
Béla emlékkoncerten özvegye, Pásztori Ditta zongoraművész és Comensoli
Mária zeneakadémiai tanár, zongoraművész működött közre.
1975-ben a Kutatóintézet Rózsakiállítására épülve megvalósulhatott
az első Tétény-Promontor Kulturális Napok művészeti fesztivál, amely
nyáron folytatódott a Fertődi Zenei Napokkal, amely őrizte a
Haydn-kultuszt.
A Budafoki Ifjúsági
Zenekar nemzetközi sikerű lemezfelvételének borítója
Fertődnek köszönhetően vezetésem alatt „felnőtté”
vált a Budafoki Ifjúsági Zenekar, mely 1984-ben Ifjúsági Zenekari
Világversenyen vett részt Bécsben, ahol elnyerte a verseny nagydíját, ez a
zenekar lett Budafoki Dohnányi Zenekar néven hivatásos zenekar, Hollerung Gábor
vezetésével. Egyik legemlékezetesebb koncertjük 1989-ben Fischer Annie zongoraművésznő
közreműködésével volt.
A koncertre érkező
Budafoki Ifjúsági Zenekar az Eszterházy-kastély előtt és a
kastély kertjében az
1980-as években.
A képek bal szélén az
együttes alapító karnagya: Nemes László
Budafok rendkívül aktív kulturális életéhez a fertődi
előzmények nagy mértékben hozzájárultak, felépültek a kulturális
intézmények: a művelődési ház, a művészeti iskola.
A fertődi táborozás 2015-ig évről-évre megrendezésre került
(évente több mint 50 tehetséges tanuló vehetett részt, örök élményt adva
számukra). A táborokban neves zeneakadémiai tanárok, művészek
tartottak kurzusokat. A művészek egyéni koncerteket is adtak.
A fertődi táborozásoknak köszönhetően iskolánk több mint 150
zeneművészt adott a magyar zenei életnek, a fertődi zenei élet
felvirágzását pedig a Budafok – Fertőd kapcsolat is segítette.
Örömmel gondolok rá, hogy a Budapesti Vonósok – a zenei táboraink
miatt oly kedves – Fertődön tartott Haydn fesztiváljai után a XXIV. és
XXV. Haydn fesztivált szülővárosomban, Pápán, az Esterházy-kastély által
adott gyönyörű térben, annak udvarán tartotta.”