ELHUNYT BAKOS JÓZSEF

 

a HUBAY JENŐ ZENEISKOLA EGYKORI KLARINÉTTANÁRA, ZENEKARVEZETŐ-KARMESTER[1]

 (1932-2023)

 

I.

 

Bakos József a Palota Zenekart vezényli

 

90 éves Bakos József (Budapest, 1932. II. 24.) klarinét-, szaxofon- és furulyatanár, pedagógiai gyűjtemények szerkesztője, fúvószenekarok alapító-karmestere, hangszerelője. Klarinét- és szolfézstanári diplomáját 60 éve, 1962-ben szerezte. 16 éven keresztül a Fővárosi Operettszínház szólamvezető zenekari művésze volt, 1959–2002 között, 70 éves koráig pedig a Fővárosi IV. és XV. kerületi Állami Zeneiskolában tanított klarinétot, szaxofont és furulyát, továbbá évtizedeken keresztül vezette a zeneiskolai zenekarokat. Kiváló munkájának köszönhetően több növendéke választotta a zenei pályát.

 

https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image018.jpg

Szeretett tanítványai körében

 

1992-ben a XV. kerületi Zeneiskola (mai nevén Hubay Jenő Zeneiskola és AMI) fafúvós tanszakának fiataljaiból alapította meg a legendás Palota Zenekart. Ez egy speciális összetételű fúvós együttes volt, benne piccolo, fuvola, oboa, klarinét, fagott, szaxofonok és dob szólamokkal. A repertoár több mint 400 darabból állt, melyek mindegyikét Bakos József hangszerelte.

 

https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image019.jpg

A Palota Zenekar egyik nyári táborozása. A kép balszélén: Bakos József

 

A Zenekar műsorán nagyrészt népszerű dallamok szerepeltek a tánczenétől a népdalfeldolgozásokon át a klasszikus zenéig A zenekar részt vett többek közt a Tavaszi Fesztiválokon, Budapesti Búcsún, Fúvószenei és Mazsorett Fesztiválokon a várban, térzenéken a Hősök terén stb. A Palota Zenekar rendszeresen fellépett a Magyar Honvédség Művelődési Házában, illetve a Stefánia Palotában, ahol több órás önálló műsort adtak. A Zenekar vendégszerepelt Svájcban és Németországban, és több alkalommal vett részt meghívás alapján Európai Zenei Fesztiválokon Németországban és Ausztriában, és vendégül látott észt, német, svájci és szlovák művészeket.

 

https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image020.jpg

A Palota Zenekarral Németországban

Palota Zenekar - Delegáció - induló (2:41)

(Stefánia Palota, 2008.01.13.)

 

A Palota Zenekar a Magyar Honvédség Művelődési Háza fenntartásában működött.  Kimagasló színvonalú művészeti vezetői munkájáért „I. osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CIMET” kapott 2006-ban, az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre aláírásával a Magyar Kultúra Napján:

 

https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image021.jpghttps://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image022.jpg

Bakos József az „I. osztályú HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CÍM” átvétele után

 

Bakos József a Palota Zenekart 2012-ig, 80 éves koráig vezette és az előadott művek hangszerelője is ő volt. Kiváló művészti munkájára emlékeztetve 2019-ben a Honvéd Kulturális Központ megnyitásának 40. évfordulója alkalmából emléklapot, és az erre az alkalomra készült plakettet vehetett át a Honvéd Kulturális Központban tartott gálaesten, felejthetetlen munkássága pedig megörökítésre került Katona M. István: A kultúra szolgálatában (A Honvéd Kulturális Központ története 1979–2019) című emlékkönyben:

 

https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image023.jpg    https://www.parlando.hu/2022/2022-1/Bakos_Jozsef_elemei/image024.gif

 

 

Senkei Ágnes

 

II.

BAKOS JÓZSEF

EGY KLARINÉT TANÁR HOZZÁSZÓLÁSA FURULYA ÜGYBEN[2]

 

Érdeklődéssel olvastam Béres János beszámolóját a Parlando 1977/9. számában. Elég hosszú tanári múltra tekinthetek vissza és ez alatt rengeteg véleménnyel és érthetetlen maradisággal találkoztam e téren. Ezért ez a téma most tollfogásra késztetett.

 

1.A tanár szempontjából nézve

A XV. kerületben sok a gyerek, kevés a tanár. Újpalotán, ahol tanítok, nagy az igény a zenetanulás iránt, de kevés a pénz a zeneiskola fejlesztésére. Előképzőből jönnek a TEHETSÉGES gyerekek, de sem a zongora, sem a vonós tanszak nem győzi őket felvenni, Kivezető út a csoportos furulyatanítás. Ki tudjuk szúrni azokat a gyerekeket, akik a tehetség mellett szorgalmasak is. Lényegesen tudjuk így a növendékek átlagos színvonalát javítani.

 

2. A növendék szempontjából nézve

Azt a zenei alapműveltséget, ami ma egy kulturált embernek feltétlen szükséges, ezen a hangszeren keresztül is megkapja. Ha a gyerek fafúvós hangszert kíván tanulni, nagyon ajánlatos, ha előtte 3 évig furulyázni tanul. Ily módon ugyanis elkerülhetők mindazok a technikai és egészségügyi problémák, amelyek a felnőtt kezekre készített zenekari hangszerek idéznek elő kisgyermekeknél.

A beszámoló fő kérdése a HOGYAN problémája. Nem mindegy, hogy ki és miképpen tanít furulyát. Véleményem az, hogy jelenleg amatőr módon folyik a tanítás, mert furulyatanárképzés nincs. Béres János szervezte tanfolyam csepp a tengerben. Azon kívül az a probléma is felvetődik, hogy míg ő a ,,Béres-féle'' fémfurulya tanítását magyarázta hangsúlyozottan, addig ma a KOZMOSZ Ktsz által gyártott ,,hamis'' fémfurulyák miatt 90%-ban fafurulyát, blockflötét tanítunk. Ez pedig nem ugyanaz; más a metodikája (hüvelykujj szerepe, más fogás stb.), másképpen kell az iskolát használni. Ezt honnan tudja egy klarinét- vagy énektanár?! Furulyaszakos tanár pedig honnan lenne?

Az eredmény a legtöbb esetben lenéző vélemény és elutasítás a furulya iránt. Inkább elkezdik 8-9 éves korban a felnőtt méretű hangszert tanítani a gyerekeknek, mert ahhoz értenek, a keletkező problémák meg ,,majd megoldódnak''.

Érdeklődve látogattam Németországban a csoportos furulyaórákat és nagyon irigykedtem. Ez ma nálunk csak álom lehet. Mind Kelet-, mind Nyugat-Európában a tömegek zenei nevelését ez a kis hangszer óriási hatással tudja ellátni. Elképesztő zenei anyag áll rendelkezésre a kiváló tanároknak.

Állítom, hogy mint a relatív szolmizáció bevezetésekor az új, képzett szolfézstanárok képesek voltak egész zeneoktatásunkat átalakítani, úgy e területen is csak egy képzett, lelkes tanárgárda fog tudni bizonyítani.

 

III.

PEDAGÓGIAI ÚTMUTATÓ ÉS KIEGÉSZÍTÉS
AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET ÁLTAL 1982-BEN MEGJELENTETETT KLARINÉT ABC-HEZ


Az új tantervi reform lehetővé teszi a klarinétot tanulók részére is az előképző év bevezetését. Ezért igen nagy szükség volt egy ilyen jellegű kiadványra, mert az irodalomban eddig nem volt olyan tananyag, mely a 10 évesnél fiatalabb növendékek számára készült.

     Ma egyre többen tanulnak e hangszeren, alapvető zenei élményanyaguk az általános iskolában tanult, zömmel népzenei anyag. Hangszeres oktatásunk is csak erről a talajról indulhat el. Ellentétben a 40—50-es évek felfogásával, mikor 13—14 éves korban kezdtük tanítani ezt a fúvós hangszert, ma már 8—9 éves korú gyerekekkel kezdünk. Ennek egyik oka a Böhm klarinét általánossá válása, melynek kisebb lyuktávolsága könnyebb kezelhetőséget biztosít a fiatal növendékek számára is. Másik oka, hogy a Szakiskolai felvételi szint ma már elérhetetlen lenne 2—3 évi tanulással. Tapasztaltuk, hogy a 70-es években a legtöbb tanár kezdett összeállítani egy zenei anyagot, amit a hivatalos iskola mellett, vagy előtt játszatott a kisgyerekkel. Ezt a törekvést próbáltuk egységesíteni, valamint a tapasztalatokat metodikailag összegezni.


     A kotta tartalmilag 8 részre bontható.

 

1. Gyermek- és népdalok: a helyes formálás és a pontos ritmikai megoldás érdekében a dalok szövegét is közöltük, így lehetséges az énekelve tanulás is.

2. Az új hangok megtanulásához nyújtanak segítséget és a kreativitás készségét fejlesztik a „Keresgélők”’.

Az alábbi dalokat meg kell tanítani fejből a tanulóknak és utalni arra, hogy ezek nagyon fontosak, mert a „Keresgélőkben” felhasználjuk ismét.


35. után: Zsipp-zsupp 16. gyakorlat a kottában

80. után: Süss fel nap 9. gyakorlat a kottában 89. után: Ti csak esztek, isztok 89. gyakorlat a kottában

89. után: Én kis kertet 18. gyakorlat a kottában 97. után: Csip-csip csóka 54. gyakorlat a kottában

Az 54. gyermekdal, mely a kottából lemaradt a következő:

 

 

     A keresgélek tanításának módszere: a fejből már jól ismert dalokat a kottából előkeressük, átismételjük. A jól ismert, igen könnyű, gyermekdalok kezdő motívumait kell a növendékeknek folytatniuk más és más hangról, melyet a kottában megjelöltünk.

     Fontos, hogy minden tanulónak legyen — erre a célra rendszeresített — hangjegyfüzete és abba otthon írja is bele a kikeresett dallamokat. A tanár a következő órán a tananyag számonkérésekor ellenőrizze, hogy elkészült-e a feladat és helyes-e a megoldás! Az így gyakorolt hangközlépések, ritmikai mozgások egyszerűvé és magától értetődővé teszik az új hang megjelenését, mellyel bővül a klarinét eddig ismert ambitusa.

3. Az új anyagok közé elhelyeztünk — a 21. gyakorlattól kezdődően — ujjgyakorlatokat is. Ahol keresgélők találhatók, ott külön ujjgyakorlatot nem írtunk.

4. Igen könnyű és rövid (néhány ütemes) dallamok, mondatok, periódusok, illetve dalformák helyettesítik az iskolában szokásos etűdöket.

5. 1 kereszt, 1 b előjegyzésig dolgoztuk ki a skálákat a darabok közé helyezve. Először szándékosan az „Eol” skálát kívánjuk megtanítani, mert ez áll legközelebb a gyermek érzésvilágához. Nem véletlen a sok közkedvelt moll-pentachord dallam sem.

6. A növendék zenei jártasságát, tonális érzékét kívánjuk fejleszteni az egy dallam különböző hangokról című rész beillesztésével.

 7. A társas zenélés számára népdalfeldolgozásokat, valamint ismert kánonok és kórusművek átiratait is közöljük.

8. A „Híres dallamok részletei” a zenei ízlés és a formaérzék fejlesztését szolgálják.


     Nagyon fontos, hogy a növendékek „alkotó” módon vegyenek részt a tanulásban! Ezért a kottában sok helyen olyan feladatokat jelöltünk meg számukra, melyeket önállóan kell megoldaniuk. Úgy véljük, hogy ezek segítségével tudásuk, zenei intelligenciájuk sokat gyarapszik. A tanár feltétlen kérje számon a feladatok elvégzését!

     A tanév elején 3-4 héten keresztül, minden hangszeres óra kezdetén végezzék el a lazító tornagyakorlatokat a növendékek, alkalmanként kb. 5 percig. Ne sajnáljuk erre az időt, mert merev, görcsös izomzatú gyerekek nem lesznek képesek felszabadult, önfeledt muzsikálásra.

     A legato játékmódot szándékosan, viszonylag későn kívánjuk tanítani, mert tapasztalataink szerint a biztos hangindítás és repetíciós készség így alakul ki legeredményesebben. De ne csak a pontos hangindításra ügyeljünk, hanem a hangok lezárására is!

      Igen fontos a memóriakészség fejlesztése, ezért a gyermek- és népdalok nagy részét tanulják meg fejből a növendékek. A dalokat először szöveggel énekelték, így a hangszeres memorizálást a szöveg is segíteni fogja.

     A Böhm-klarinét sajátsága, hogy azonos hangok kétféleképpen is megszólaltathatók a hangszeren. Az ilyen darabokat a növendékek mindkét fogással egyformán jól sajátítsák el!

     Kezdettől fogva figyeljen a növendék a tiszta intonációra. Különösen fontos ez a piano dinamikánál, melynél közismert, hogy a hangszer hangja magasabbá válik. A társaszenei anyagok minden szólama egyforma nehézségi fokú, ezért rendszeresen játszassuk szólamcserével is a darabokat!

     A „Kis zenei műszótár” anyagát minden növendéknek tudnia kell. A műszavak jelentését és a jelek magyarázatát a kottában való megjelenéskor külön is közöljük.


     Szeretnénk felhívni ezúttal is a kollégák figyelmét a sajnálatosan becsúszott sajtóhibákra:


50. gyakorlat: Úszik a kacsa 52. ütemének második negyede kis g, kis h helyett. 52. gyakorlat: negyedik ütemében törlendő a negyed szünet utáni kettő nyolcad: kis g és kis á. 102. gyakorlat: Esik az eső — első négy üteme nincs ismételve. 158. gyakorlat: harmadik ütemében első nyolcad javítandó kétvonalas c-re!    

     Nagyon szeretnénk, ha e kiadványt használó kollégák észrevételeiket, javaslataikat, tapasztalataikat megírnák az Országos Pedagógiai Intézetnek, hogy a kotta végleges formája ezáltal is jobb lehessen.

A klarinét ABC és az alábbi kiadvány szerzői: Arany Zsolt, Bakos József és Meizl Ferenc

 

 



[1]           Senkei Ágnes írásának az ad szomorú aktualitást, hogy először a Parlando 2022/1. számában jelent meg Bakos József 90. születésnapjára. (A szerk. megj.)

[2]             Parlando 1978/4. szám