Kemény Anna Mária

 

Koncertélményem – Oliver von Dohnányi vezényelte a Budafoki Dohnányi Zenekart

 

(Budapest, XXII., Klauzál Ház, 2023. február 17.)

 

Gyakran nem értjük, miért jön el olyan lassan valaminek az ideje. Esetemben ezek a témák elsősorban édesapám, Kemény Egon (Bécs, 1905 – Budapest, 1969) kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző életművének feldolgozásakor jelennek meg. Fontos és útbaigazító neveket, szavakat, történeteket kislányaként is hallottam tőle, művészóriásaink, valamint kiváló szerzőtársai közül némelyekkel találkoztam. Számosan maradtak azonban, akikhez halála után, felnőve sem tudtam egykönnyen közeledni, úgy érzem, hogy erős, belső akadály választott el tőlük. Talán túl összetett volt a feladat a megismerkedésig.

 

2013-ban az MTVA, Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épületében kezdtem el az śuvre kutatását. Ekkortól szélesre tárult a látóköröm, a már hallott híres nevekhez dokumentumokat és érdekes kapcsolódási pontokat találtam.

 

Első utam Franz Schmidthez – az Akademie für Musik und darstellende Kunst in Wien igazgatója majd rektora (1925–1931) – vezetett, akiről már gyermekkoromban megtudtam, hogy „fenomenális és kolosszális”, Kemény Egon tanára volt (1923–1925) a bécsi Zeneakadémián. Tanítványai rajongtak érte.  Franz Schmidt pozsonyi gimnáziumi diákévei Bartók Bélához és Dohnányi Ernőhöz is kötődnek: barátok voltak. Néhány évvel ezelőtt meglepődve szereztem erről tudomást, több forrásból is.

 

Akkor már szinte gyötört a lelkiismeret, hogy nem ismerem Dohnányi Ernő műveit. Most adta meg a sorsom ennek a lehetőségét, bár már régen megtaláltam az adatokat: 1940–1941 években a Rózsavölgyi és Társa Zeneműkiadó Kemény Egont kérte fel Dohnányi Ernő (továbbá Bartók Béla, Kodály Zoltán és Weiner Leó) nagyzenekari műveinek kiszenekari átültetésére.

 

Korabeli dokumentumok mutatják: Dohnányi Ernő a budapesti Zeneakadémiával is szoros kapcsolatba kívánta hozni Prof. Dr. Franz Schmidt udvari tanácsost (Schmidt Ferenc), aki – megindokolva – kitért a lehetőség elől. Zenedarabjait a magyar rádió is sugározta, bemutatta IV. szimfóniáját, első operáját (Notre Dame) a Magyar Királyi Operaház 1916-ban adta elő. Lehet, hogy művei népszerűsítésében Dohnányi Ernőnek is szerepe volt a magyar rádióban, ahol ő maga múlhatatlan érdemeket szerzett.

 

A fenti bevezető a bennem halkan morajlott érzéseknek csak rövid összefoglalása. 2023 első napján végre leültem a televízió elé és felvételről láttam, hallottam a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, az Újévi nyitány című hangversenyt a budapesti Zeneakadémián Oliver von Dohnányi vezényelte, magával ragadott. Kíváncsivá tett, megnéztem minden videót, riportot és ámulva csodálom Maestro dirigálását. Következő koncertjét kerestem a neten, meg is találtam, talán rám várt az egyik utolsó jegy:

 

Ott Rezső Concerto No3B c. művének előadói: In Medias Brass

(Kresz Richárd – trombita, Pálfalvi Tamás – trombita,

Benyus János – kürt, Sztán Attila – harsona és ifj. Bazsinka József – tuba)

 

A zenei élményeket nem könnyű szavakba önteni. Nem is tenném, ha nem kaptam volna erre megtisztelő felkérést. Úgy érzem, hogy most már itt volt az ideje, hogy Oliver von Dohnányival személyesen megismerkedjünk és gratulálhattam a vendéglátó Hollerung Gábor karmesternek is.

 

Először jártam a Klauzál házban, tetszett a hangulatos fogadóterem, a kényelmes felkészülést biztosító művész-traktus, és főleg az impozáns színházterem. Az előadás alatt felvétel készült, a legmodernebb felszereltséggel, diszkrét műszaki munkával dolgoztak.

 

A BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK keretében megrendezett program előkészítése elsőrendű volt a zenekar részéről, weboldalukon magyarul és angolul részletes tájékoztatást kínáltak:

 

https://bdz.hu/koncertek/budafoki-hangversenyestek-22-23-5/?fbclid=IwAR3vMtef8JoVOkOzbkM9CP_J8p9SPARhgv0rJ9usaenw8gcfsnEvVZ1SbiU

 

Mégis úgy érzékeltem, hogy egyöntetűen örültünk, amikor a két részes program elején Zelinka Tamás lépett fel a színpadra. A tőle megszokott közvetlen hangvételű, nagy tudást rejtő mondatokkal vezette be a műveket, röviden bemutatta a zeneszerzőket és az előadókat. Ismertette Oliver von Dohnányi karmester karrierjét és családi nevének vonatkozásait is – a közönség érdeklődéssel követte.

 

A hallgatóság apraját-nagyját szinte megigézte a karmester, a zenekar és a rézfúvós együttes, a felhangzó zene. „Döbbenetes volt” – hallottam egy férfi hangját a teltházas koncert után, kifelé menet. Ez a szó, a megállapítás jól tükrözi Oliver von Dohnányi* rendkívüli tehetségét, karmesteri nagyságát, briliáns, tiszta egyéni stílusát és a közönségre tett hatását. Remélem, hogy a filmfelvételt nyilvánosságra hozzák, és széles körben élvezhetjük majd a hangversenyt.

 

Oliver von Dohnányi:

A TELJES LEJÁTSZÁSI LISTA MEGTEKINTÉSE

(150 felvétel)

 

Tekintettel a nagy sikerre, talán a közönség nevében is mondhatom, hogy visszavárjuk Maestrot és kíváncsiak vagyunk arra, vajon mely műveket mutat be majd nekünk Budapesten, Magyarországon. Oliver von Dohnányi karmester úr március 2-án született, szívből gratulálok, jó egészséget és további sok-sok sikert kívánok!

 

 

 

A szöveg forrása:

https://www.operabase.com/artists/oliver-von-dohnanyi-13411/bio/en

https://koncert.zeneakademia.hu/mindenprogram/2023-01-01-ujevi-nyitany-11313

https://klauzalhaz.hu/esemeny/2023-02-17-budafoki-hangversenyestek-dohnanyi-erno-ott-rezso-dvorak

Franz Schmidt Wikipédia https://hu.wikipedia.org/wiki/Franz_Schmidt

Laki Péter: Schmidt Ferenc, Ernst von Dohnányi és a Budapest-bécsi útelágazás. Magyar Zene. 42. évf. 2. sz. / 2004. Első megjelenés: Franz Schmidt (1874-1939) and Dohnányi Ernő (1877-1960): A Study od Austro-Hungarian Alternatives. Musical Quarterly 1996 nyári száma.

https://kemenyegon.hu/ https://kemenyegon.hu/nagyzenekari-muvek

 

*Oliver von Dohnányi karmester a szlovákiai Trencsénben született, majd hegedűt, zeneszerzést és vezénylést tanult a Pozsonyi Konzervatóriumban és a bécsi Zeneakadémián Václav Neumann, illetve Otmar Suitner irányításával. Számos versenyen ért el sikereket, például a Prágai Tavasz Talich Karmesterversenyen 1985-ben, a Magyar Televízió Karmesterversenyén 1983-ban, illetve Sienában megnyerte a rangos Respighi-díjat és az 1989-es Salzburgi Ünnep Játékokon egy különdíjat Juraj Filas Momento című operájának tévéfelvételéért, melyet a Prágai Szimfonikus Zenekarral rögzített. 1979-1986 között a Szlovák Rádiószimfonikus Zenekar karmestere Pozsonyban, 1986-1991 között a Szlovák Nemzeti Opera zeneigazgatója. A prágai Károly Egyetem Művészeti Együttesének, illetve a Canticorum Iubilo Kamarazenekar művészeti vezetője is volt, illetve a Prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója volt (1993-1996 és 2004-2007 között), a Szlovák Sinfonietta Kamarazenekar első karmestereként és az osztravai Morva-Sziléziai Nemzeti Színház művészeti vezetőjeként is dolgozott. 2007-ben a Szlovák Nemzeti Opera művészeti igazgatójává nevezték ki. A 2015/2016-os évadtól a Jekatyerinburgi Állami Opera és balett Akadémia első karmestere. Számos turnén vett részt többek között a Szlovák Filharmonikusok, a Slovak Sinfonietta, a Zágrábi Rádiószimfonikus Zenekar, a Szlovák Rádiószimfonikus Zenekar együttesével, de fellépett a Szentpétervári Filharmonikus Zenekar, a Cseh Filharmonikusok, a London Mozart Players, a Saarländischer Rundfunk, a Pozsonyi Rádiószimfonikusok, a Yomiuri Nippon Szimfonikus Zenekar, a Chicago Sinfonietta, a Royal Liverpool Philharmonic Orchestra és a Vorisek Szimfonikus Zenekar élén is Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Magyarországon, Prágában, Szlovákiában, Svájcban, Japánban és az Egyesült Királyságban. A Gustav Mahler Európa Díj és az Európai Unió Művészeti Díjának kitüntetettje (2011).