A MUSICOLOGIA HUNGARICA KÖTETEI

Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, Eötvös Loránd Kutatási Hálózat

Musicologia Hungarica 1.

Oldalak száma: 48

Megjelent: 2021. október 26.

Miként érvényesülhetett a Horthy-korszakban a tudományos pályán egy nő? Milyen ideológiai-politikai megfontolások határozták meg gondolkodását? Milyen kapcsolati hálót épített és ez mennyiben befolyásolta publikációs stratégiáját? Dalos Anna kismonográfiája a zenetudomány-történet, a politika-, a társadalom- és nőtörténet sokszögében elhelyezve mutatja be a Zeneakadémia könyvtárvezetőjének, a neves Liszt-kutatónak és bibliográfusnak, Bartók és Kodály feltétlen hívének, Prahács Margitnak (1893–1974) kivételes életpályáját.

Musicologia Hungarica 2.

Oldalak száma: 48

Megjelentt: 2022. július 20.

A 20. század elején, az elsősorban német orientációjú magyar zeneéletben üdítően hatott a francia muzsika újdonságainak megismerése. Olykor azonban a francia művészet iránt érzett rokonszenv nemcsak zenei, de erőteljes politikai felhangokkal is bírt. Miként válhattak zenei jelenségek egy-egy közéleti vita vagy akár a propaganda eszközévé, és mi volt ennek az ára? Többek között e kérdés merülhet fel a Bartókkal való feszült viszonyáról elhíresült Haraszti Emil (1885–1958) pályaképének áttekintésekor. Haraszti működési területei - tanári, intézményvezetői, zenekritikusi és zenetörténészi tevékenysége - adalékokkal szolgálnak az ezekben az években még kevéssé fejlett magyar zenetörténet-írás módszertani preferenciáiról, a kutatás személyi feltételeiről és a forrásfeltárás helyzetének alakulásáról is.

Musicologia Hungarica 3.

Oldalak száma: 44

Megjelent: 2022. július 20.

Bár a Magyar Tudományos Akadémia 1945 és 1949 közötti története, a szovjet mintára kikényszerített átalakítás folyamata már korábban felkeltette a kutatók érdeklődését, Kodály Zoltán épp ezen időszakra eső elnöki tevékenysége ez idáig nem került a vizsgálódások középpontjába. E kismonográfia – a Kodály-kutatásban mindeddig fel nem használt levéltári és sajtóforrásokra támaszkodva, Kodály elnöki beszédeit a kontextus ismeretében újraértelmezve – kíséreli meg meghatározni a zeneszerző-népzenekutató elnök mozgásterét és helyét az Akadémia sorsát tekintve drámai történések alakulásában.

Musicologia Hungarica 4.

Oldalak száma: 48

Megjelent: 2022. november 15.

Vázsonyi Bálint, a tehetséges ifjú zongorista és 56-os menekült, 1959-ben lett Dohnányi Ernő tanítványa Floridában. A nagy muzsikus kisugárzása olyan nagy hatással volt rá, hogy élete jelentős részét „mestere emlékének” szentelte – így szól 1971-es Dohnányi-életrajzának ajánlása is. Nála többet senki nem tett a második világháború után megvádolt és elhallgattatott zeneszerző rehabilitációjáért, monográfiája meghatározóan alakította az utókor Dohnányi-képét. A kötet keletkezése, számos problémája és fogadtatása ma már maga is a Dohnányi-recepció komplikált történetének lapjaira tartozik, de emellett a hazai zenei historiográfiának, valamint az 1960-as évek magyar kulturális politikájának is tanulságos fejezete.