TARDY LÁSZLÓ

 

MOSONYI MIHÁLY: III. F-DÚR MISE[1]

 

Mosonyi Mihály

 

Mihály Mosonyi (1815-1870) - 3. F-dúr Mise (1849) (39:16)

Mosonyi Mihály: 3. F-dúr Mise (1849)

Vanessa del Riego Ledo (szoprán); Simone Veder (alt); Lars Terray (bariton);

Liszt Ferenc Kórus és Zenekar Chorus, vezényel Scholz Péter

1. Kyrie 0:00

2. Gloria 7:05

3. Credo 14:29

4. Sanctus 26:16

5. Benedictus 28:05

6. Agnus Dei 32:53

 

Mosonyi Mihály: III. F-dúr mise 2009. október 30-án templomunk ének- és zenekara egy holland kórussal együtt szólaltatta meg Mosonyi Mihály III. F-dúr miséjét. Kérdezhetné valaki: hogyan lehet rávenni egy holland kórust arra, hogy egy itthon is alig ismert zeneszerző hosszú és nehéz művét megtanulja. A kérdés nyitja egy név: Scholcz Péter, Hollandiában élő magyar muzsikus neve. Néhány évvel ezelőtt bukkant fel kórusunkon, itteni rokona, a zenekarban nagybőgőn muzsikáló Vasváry Árpád 157 révén. Amikor első alkalommal vett részt egy 10 órai nagymisén, felajánlotta, szívesen bőgőzik ő is, ha kell. Rendszerint kell, hiszen évek óta csak egyetlen állandó nagybőgőse van a zenekarnak. Az első hosszabb beszélgetés folyamán kiderült: „Mosonyi ügyben utazik” – a szó szoros értelmében: amikor ideje engedi, hazarepül Magyarországra, és zenei gyűjtemények, templomi kottatárak mélyén kutatja Mosonyi Mihály zeneműveit. Ismereteim szerint ennek az ügynek ő jelenleg a legnagyobb pártolója és ismerője. A magyar zenetudományi közélet is számon tartja kutatásait, amikor a 19. századi magyar zene területe kerül egy konferencián vagy zenei rendezvényen terítékre, meghívják, és ő jön, részt vesz a munkában. De nemcsak itthon, hanem választott hazájában, Hollandiában is ezt teszi. Saját kórusával hangfelvételeket készít a megtalált művekről, így vették fel Mosonyi két nagyobb miséjét, az A-dúr és F-dúr misét is CD-re. A közreműködők mind hollandok: az amsterdami Liszt Ferenc kórus és zenekar tagjai. A misék mellett Mosonyi egyéb egyházi művei hallhatók: az első magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos requiemjére komponált Libera me, az úrnapi szekvencia: Lauda Sion Salvatorem, egy graduale és offertorium, Ave Maria, Pater noster és Ave verum. Csupa olyan mű, amelyet Scholcz Péter kutatott fel, itthon szinte soha nem hallható. Pedig Mosonyi Mihály a maga korában (1815 és 1870 között élt) jelentős alakja volt a magyar zenei életnek. A mai Burgenland területén, Frauenkirchenben (Boldogasszonyfalva) született, tanítói pályára készült. Néhány évig nemesi családoknál tanítóskodott is, közben zeneileg képezte magát. 1942-ben költözött Pestre és kapcsolódott be az itteni zenei életbe. Első szimfóniáját a Pestbudai Hangászegyesület mutatta be nagy sikerrel 1844-ben. A szimfonikus és egyházi zene mellett igen gazdag kamarazenei munkássága is, ezek nagy része is kéziratban maradt fenn. Liszt Ferenc nagyra becsülte tehetségét és zeneszerzői munkáját. Ezt azzal is kifejezte, hogy az esztergomi bazilika felszentelésére írt Missa Solemnishez (Esztergomi mise) Mosonyit kérte meg, hogy írjon betétként Gradualet és Offertoriumot. Liszt tiszteletét azzal is kifejezte, hogy halálára gyászzenét komponált, és egyik művének, a Szép Ilonka című operájának témáiból zongora-parafrázist komponált. Scholcz Péter két éve elhozta Mosonyi Ave Mariajának ének-zenekari kottáit, és azt 2008. január 1-én vezényletével be is mutattuk. Vele volt Greetje de Haan énekművész-karnagy, aki a bemutatón a szoprán szólót énekelte. A mise utáni beszélgetésben felvetette: szívesen jönne saját kórusával, a Min Ghesellen énekkarral Budapestre és adna a mi együttesünkkel közös koncertet a Mátyástemplomban. Telefonbeszélgetés, emailezés, majd a kórus elnökségének látogatása után alakult ki az időpont és a műsor: Mozart, Franck, Duruflé egy-egy motettája, majd Mosonyi Mihály F-dúr miséje. A Mosonyi mise anyagát ismét  

 

Scholcz Péter „szállította”. A mű stílusa érdekes módon idegenül hangzott a kórus, a zenekar számára. Pedig ahonnan Mosonyi merített, az nálunk repertoáron van: a bécsi klasszikusok formavilága és a romantikusok harmónia fűzése. A dallamok és motívumok tekintetében viszont valóban olyasmivel találkoztunk a darabban, amit szokni és tanulni kellett. A 19. század magyar zenéje − így volt ezzel még Erkel Ferenc is az operáiban − kereste a maga nyelvét. Próbálta levetkőzni a „német béklyót” és kereste a maga hangját. A verbunkos zene és a népszínművek világa erősen hatott legtöbbjükre. Nem ők tehetnek róla, hogy az ősi magyar zenei nyelvet – a népzene gazdag világát – csak a 19. század végén fedezi fel Vikár Béla, és az ő nyomain elindulva tárja fel majd Kodály és Bartók.

     

A Mosonyi mise előadására megfeszített munkával készültünk: kórusnap Máriabesnyőn, amelynek végén nagy sikerű Haydn-koncertet adtunk a kegytemplomban, zenekari szólampróbák, majd a Min Ghesellen kórussal közös próba október 28-án, csütörtökön. Két nappal később, a hangverseny napján délután 5 órától újabb együttes próba volt, majd 7 órakor a koncert, amelyet plébános atyánk bevezető szavai nyitottak meg. Az első részben Greetje de Haan vezényelte Mozart Sancta Maria graduale-ját, Duruflé Ubi caritas motettáját és C. Franck 150. zsoltárát. A Mosonyi misét Scholcz Péter vezette igen nagy zenei biztonsággal: érezni lehetett, hogy a partitúra minden hangját ismeri. Az énekes szólisták Greetje de Haan és Páni János voltak. A jól sikerült és a közönség által nagy tetszéssel fogadott koncert után együtt ünnepeltünk a plébánia dísztermében. A szép este kölcsönös ajándékozással és énekléssel fejeződött be. Szőjük a terveket a folytatásról: a Mosonyi mise műsoron tartásáról és a viszontlátogatásról. Reméljük, hamarosan erre is sor kerül. (2009)

 

 

 



[1]             Megjelent az ÖSSZHANG c. kötetben, amely válogatást tartalmaz Tardy László egyházzenei írásaiból. Szerkesztette: Szalay Olga, Budapest, 2018.