70 ÉVE SZÜLETETT

I.

KUKELY JÚLIA

(Sámsonháza, 1953. szeptember 11. – 2017. október 31.)

Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas operaénekes. A Nógrád megyei Sámsonáházán született szoprán 1972 és 1978 között folytatta tanulmányait a Zeneakadémián, mesterei Sziklay Erika és Déry Gabriella voltak. 1978 óta a Magyar Állami Operaház tagja volt, számos emlékezetes főszerep és címszerep köthető a nevéhez. Melinda, Bess, Donna Anna, Despina és a Pillagnókisasszony mellett nagy sikerrel alakította Toscát, Salomét, a tábornagynét, Angelica nővért, Violettát, Rosalindát, Szaffit és a Hoffmann meséi négyes női főszerepét is.

A budapesti Opera mellett számos európai nagyváros – Athén, Berlin, Bécs, Drezda, Frankfurt, Lipcse, Locarno, Párizs, Wiesbanden, Zürich – dalszínházaiban is fellépett. Alakításait számos rádió- és televízió felvétel őrzi. Munkásságát a Liszt Ferenc-díj mellett Bartók-Pászory-díjjal, Melis György-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével is elismerték.

(Forrás: Magyar Állami Operaház)

Gounod: Ave Maria - KUKELY JÚLIA

Wolf: Ave Maria - KUKELY JÚLIA

Erkel: Bánk bán - Melinda áriája (Kukely Júlia)

Kodály: A csitári hegyek alatt (Kukely Júlia, Kocsis Zoltán, 1982)

II.

LIGETI ANDRÁS

(Pécs, 1953. augusztus 5. – 2021. szeptember 19. )

Liszt Ferenc– , Bartók-Pásztory–  és Kossuth–díjas hegedűművész,  érdemes művész, karmester, zeneakadémiai tanár

Ravel Bolero, András Ligeti -1992 (18:06)

Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitó koncertjén készült felvétel.

Az MRT Szimfonikus Zenekarát Ligeti András vezényelte.

Rendező: Sólyom László

(Zeneakadémia, 1992.III.14.)

Giacomo Puccini - Messa di Gloria, részlet (7:12)

Gulyás Dénes, Póka Balázs, Budapesti Szimfonikus Zenekar, Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Ligeti András

(1990)

Ligeti András 1953-ban Pécsett született. 17 évesen felvételt nyert a Zeneakadémiára: 1970 és 1976 között a hegedű szakon Halász Ferenc, 1974-től 1979-ig pedig a karmesterképzőben Kórodi András tanítványa volt. Hegedű tanulmányai befejezése után közvetlenül az intézmény tanársegédje és a Magyar Állami Operaház koncertmestere lett. Megnyerte 1975-ben a budapesti Weiner Hegedűversenyt, valamint 1980-ban az Indiana University versenyét. 1980–81-ben Karl Österreichernél tanult Bécsben Solti-ösztöndíjasként.

1981-től 1985-ig a Magyar Állami Operaház karmestere volt, 1986-tól a Mahler Ifjúsági Zenekart irányította Claudio Abbado asszisztenseként. Szintén 1986-ban lett a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, majd 1993-ban igazgató karmestere. 1997 és 2007 között a MATÁV (később Telekom) Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója volt, ahol külön célként tűzte ki a fiatal pályakezdő zenészek tehetséggondozását. A 90-es évek elejétől dolgozott intenzíven a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarával, generációkat tanított és készített fel a zenekari pályára. 2001-ben a West Australian Symphony Orchestra művészeti vezetője és első állandó vendégkarmestere, 2005-ben pedig a Taipei Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója lett. Olyan neves zenekarokat vezényelt vendégkarmesterként, mint a Suisse Romande zenekar, az Izraeli Filharmonikusok, a BBC Filharmonikusok, a Drezdai Filharmonikusok, a Bergeni Filharmonikusok, a Japanese Chamber Orchestra és a római Santa Cecilia Akadémia zenekara.

Előadóművészként és karmesterként számos kortárs kompozíció – köztük Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Luciano Berio és Alfredo Casella alkotásai – ősbemutatója, illetve magyarországi premierje fűződött nevéhez, emellett fontos helyet foglalt el munkásságában Bartók Béla és Igor Stravinsky életműve.

1976-tól tanított a Zeneakadémián, előbb a hegedűsöket képezte, majd később egyetemi docensként a karmesterképzőn oktatott, a 2009/2010. tanévben a Karmester és Karvezető Tanszék megbízott vezetője volt.

(lfze.hu, 2021. IX.19.)

III.

MELIS LÁSZLÓ

(Budapest, 1953. augusztus 14. – Budapest, 2018. február 12.) 

Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző

Hegedűszakon végzett a Zeneművészeti Főiskolán. 1978-ban egyik alapítója a kortárs zenét játszó és népszerűsítő 180-as Csoportnak. A formáció 1990-ig működött. Ez idő alatt öt darabot írt az együttesnek, melyek lemezen is megjelentek. A kilencvenes évektől elsősorban komponálással foglalkozik. Írt többek között kamaraoperát (A mosoly birodalma^[1]); Kleist meghal), balettzenét, balettkantátát, nagyzenekari művet. Sokat foglalkoztatott film (Anarchisták, Glamour, Presszó, Nyomozó...) és színházi zeneszerző (Holdbeli csónakos, Hazámhazám, Csongor és Tünde, Faust, Honderű, III. Richárd); neve számos rádiójáték színlapján is megtalálható. Feltűnt a filmvásznon is. A halál kilovagolt Perzsiából című moziban főszereplő, de játszott Az Árvai-Művek című dokumentumfilmben is.

Nádas Péter-Vidovszky László: TALÁLKOZÁS (rendezte: Valló Péter - Pesti Színház, 1985) (1:56:34)

Mária: Ruttkai Éva; Fiatalember: Hegedűs D. Géza;

Peták Ágnes – hárfa, Melis László – hegedű; Soós András – ütőhangszerek

Rendező: Valló Péter MTV, 1985

Jeles András-Melis László: A MOSOLY BIRODALMA (1986) (1:39:53)

A Monteverdi Birkózókör előadása Mrozek "Rendőrség" c. drámája alapján Közreműködik a 180-as csoport Vezényel: Soós András Rendezte és fényképezte: Jeles András A felvétel 1986/87-ben készült a Balázs Béla Stúdió produkciójában.

László Melis: THE SONGS OF MALDOROR - MALDOROR ÉNEKEI (1984) (13:47)

GROUP 180, vezényel: Soós András

(HUNGAROPOP recording, 1989)