85
ÉVES LETT
I.
BERCZELLY
ISTVÁN
Berczelly István
(Budapest, 1938. szeptember
9.)
Életpályája
1952–1956 között a budapesti Madách Imre Gimnázium diákja
volt. 1965-ben magánúton fejezte be az Állami Konzervatóriumot. Feleki Rezső, Jámbor
László és Szabó Miklós tanították énekelni.
1965–1970 között a debreceni Csokonai
Színház magánénekese volt. 1970 óta a Magyar
Állami Operaház magánénekese, 2001 óta örökös
tagja.
Szerepeiből válogatva:
|
●
Visnyevszkij: Optimista
tragédia... Tiszt az ellenséges hadseregből ●
Tardos
Béla: Laura... Hadnagy ●
Mozart: Don Juan... Don Juan ●
Williamson: Havannai emberünk...Hawthorne ●
Strauss: A cigánybáró....
Ottokár ●
Erkel
Ferenc: Hunyadi László.... Rozgonyi; Gara nádor Erkel:
Hunyadi László - Gara nádor áriája - Berczelly István (2:58) ●
Trenyov: Ljubov Jarovája... Szemjon ●
Bizet: Carmen... Morales ●
Verdi: Az álarcosbál...
René Verdi
Álarcosbál III. felv. finálé Czakó Korondi Berczelly (10:27) ●
Kacsóh
Pongrác: János vitéz... Bagó; Strázsamester ●
Erkel
Ferenc: Bánk bán.. .II. Endre magyar király; Petur ●
Schubert–Berté–Polgár: Három
a kislány... Bruneder András ●
Puccini: Pillangókisasszony...
Sharpless konzul ●
Verdi: A
trubadúr... Luna gróf ●
Verdi: Aida… Amonastro Verdi
: Aida - Amonasro duett. Bercelly István - Háberl Irma (8:49) ●
Borogyin: Igor herceg... Igor herceg ●
Muszorgszkij–Rimszkij-Korszakov: Hovanscsina... Saklovitij ●
Wagner: Az istenek alkonya...
Gunther; Hagen ●
Verdi: Nabucco... Nabucco; Zakariás Nabucco:
Sperate, o figli! (István Berczelly) (7:20) Nabucco:
Tu sul labbro de' veggenti (István Berczelly) (5:38) ●
Szokolay
Sándor: Sámson... Sámson ●
Beethoven: Fidelio...
Pizarro ●
Prokofjev: A három narancs szerelmese... Celio ●
Kodály: Háry János I.István
Jubileumi Zenekar 60.évforduló Háry János (részletek(szerkesztett) (19:50) ●
Strauss: Elektra... Orestes ●
Muszorgszkij: Borisz
Godunov... Rangoni ●
Wagner: Lohengrin... Telramund ●
Csajkovszkij: Pikk dáma... Plutus ●
Sosztakovics: Katyerinba Izajlova...Az öreg Izmajlov Shostakovich:
Lady Macbeth of Mtsensk - Lukács, Berczelly, Zapletchni (2:53:20) ●
Händel: Rodelinda... Garibald ●
Wagner: A
bolygó hollandi... A Hollandi ●
Mozart: Don
Giovanni... Don Giovanni ●
Beethoven: Örömóda IX. Symphony
No. 9 in D minor, Op. 125: II. Molto vivace (10:18) ●
Wagner: A
walkür... Wotan ●
Wagner: Parsifal Wagner:
Parsifal - 3. Akt - Kovács, Polgár, Sólyom-Nagy, Molnár - magyar felirattal (1:11: 52) ●
Verdi: Don Carlos… Főinkvizítor Verdi:
Don Carlo - „Son io dinanzi al Rè...?" (László Polgár, István
Berczelly) (8:42) ●
Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok… Hans Sachs
Wagner: Die Meistersinger - Duet Eva &
Sachs (Júlia Kukely, István Berczelly) (8:23)
Wagner: Die Meistersinger - Quintet
(Kukely, Hormai, Berczelly, Jász, Korcsmáros)
(18:39)
|
●
Verdi: Simon
Boccanegra....Simon Boccanegra ●
Verdi: Don
Carlos....Egy szerzetes; Főinkvizítor ●
Verdi: A
lombardok....Pagano ●
Massenet: Werther....A
tiszttartó ●
Bozay
Attila: Csongor és Tünde....Kalmár ●
Wagner: A
nürnbergi mesterdalnokok....Hans Sachs; Veit
Pogner ●
Szokolay
Sándor: Ecce homo....Fótisz atya ●
Gounod: Rómeó és Júlia....Capulet ●
Respighi: A láng....Basilio ●
Berg: Wozzeck....Doktor ●
Wagner: A Rajna
kincse....Wotan ●
Bartók
Béla: A kékszakállú herceg vára....Kékszakállú ●
Verdi: Aida....Amonasro ●
Mascagni: Parasztbecsület....Alfio ●
Wagner: Siegfried....Wotan ●
Kókai
Rezső: István király....Géza fejedelem ●
Verdi: Rigoletto....Monterone gróf ●
Bozay
Attila: Az öt utolsó szín....Luther ●
Sosztakovics: Kisvárosi Lady Macbeth....Borisz ●
Erkel
Ferenc: Bánk bán.... II. Endre ●
Büvös vadasz -- Remete |
Díjai, elismerései:
●
Székely Mihály-emlékplakett (1986)
●
Liszt Ferenc-díj (1987)
●
Oláh Gusztáv-emlékplakett (1996)
●
Érdemes művész (1996)
●
Melis György-díj (1996)
●
Kiváló művész (2006)
●
A Halhatatlanok Társulatának örökös
tagja (2010)
●
Gundel művészeti díj (2010)
●
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2017)
●
Kossuth-díj (2020)
●
A Magyar Állami Operaház
Mesterművésze (2020)
II.
TOMMY VIG
(Budapest, 1938. július 14. )
dzsesszdobos,
vibrafonos, zeneszerző, producer, zenei rendező, karmester.
TOMMY VIG
2022: JAZZ JAZZ - full CD
TELJES LEJÁTSZÁSI LISTA MEGTEKINTÉSE
(8 szám)
Tommy Vig - Musical Impressions
of Literary Giants of Hungary (album) (56:46)
A
jazz több mint százéves történetében három magyar muzsikus tett szert igazi
elismerésre azamerikai és a nemzetközi színtéren: Szabó Gábor, Zoller Attila és
Tommy Vig. Mint Szabót, őt is az októberi vihar sodorta Amerikába
húszévesen, félévszázad elteltével tért véglegesen haza, és ma is aktív a
július 14-én 85 éves vibrafonos-dobos, zenekarvezető, komponista
és hangszerelő.
Márton
Attila írása
Akik ismerik regényes életének, pályájának történetét,
azok tudják, hogy hosszú élete során számos interjú, rövidebb-hosszabb
újságcikk és két – róla szóló – monográfia is sok mindent elárult az
érdeklődőknek. Beszámolók taglalták koncertjeit, kritikák jelentek meg
lemezeiről itthon és külföldön. Ezúttal nem az Amerikában eltöltött öt évtized
történetével, sokkal inkább a 2006-tól itthon élő művésznek a magyar zenei élet
érdekében kifejtett munkásságával kívánjuk megismertetni olvasóinkat.
Előrebocsáthatjuk, hogy Tommy mindig hű maradt
hazájához, hangsúlyozta magyarságát, és a jazz hazájában is minden alkalmat
megragadott arra, hogy ennek hangot is adjon. Nem lehet eléggé hangsúlyozni,
hogy az egyébként is sportszerető művész mennyire csalódott volt, amikor
Magyarország – szovjet nyomásra – nem vehetett részt az 1984-es Los Angeles-i
Olimpián, amelynek zenei igazgatója éppen ő volt, és a játékokat kísérő zenei
programok is magyar vendégek nélkül zajlottak.
2006-ban történt hazatelepülése óta évenként
legalább egyszer, de gyakran kétszer is tartott koncertet. A kisebb
befogadóképességű helyek, a BJC és az Opus jazzklub, a Háló, a Nyitott Műhely,
a Gödör vagy az iF Café a jazzesteknek adtak otthont, míg nagylélegzetű
műveinek ősbemutatóira olyan helyeken került sor, mint a Müpa, a Vigadó, a Duna
Palota vagy a Magyar Rádió Márványterme és 6-os stúdiója.
Első koncertjének színhelye közvetlenül
hazatelepülése előtt a budai Nyitott Műhely volt, ahol Tommy vibrafon-játékát
Vukán György triója kísérte (Berkes Balázzsal és Balázs Elemérrel). Ezt követően
minden évben rendezett ingyenes koncerteket a legkülönbözőbb helyszíneken, nem
sajnálva az ezzel kapcsolatos költségeket. A ma már 125. jazzestjén is túl lévő
Háló Jazzklub első koncertjét is Tommy adta duóban Oláh Kálmánnal 2008 őszén. A
2011 karácsonya előtt, a Gödörben sorra került koncertje azért volt nevezetes,
mert kilenctagú formációja öt fúvóssal és gitárral erősített ritmusszekcióval
mutatkozott be. 2012-ben két koncertre is sor került a BJC-ben: először
kvartettjével, amelyben Oláh Kálmán, Orbán György és Horváth Zoltán játszott,
majd a Gyárfás Trió karácsonyi koncertjén a két szólista Tommy és Deseő Csaba
volt. 2014-ben a szokásos, év végi koncert az itthon oly’ ritkán hallható West
Coast stílus jegyében írott és/vagy hangszerelt számokkal tűnt ki.
Tommy és énekesnő felesége, Mia időnként
nemcsak Amerikába utaztak vissza a Budapesten történt letelepedésük óta, de még
Mia szülőföldjére, Dél-Koreába is ellátogattak. Szöulban Mia rokonsága,
Kaliforniában pedig egyetlen fiuk, Roger él, valamint kiterjedt baráti körük.
Természetesen mindkét helyen koncerteztek is: Las Vegasban a big band
fesztiválon léptek fel, Koreában pedig még emlékeznek a Kim Sisters szenzációs
amerikai sikereire, amit örömmel idéztek fel. 2015-ben viszont Tommy meghívására
Amerikából érkezett egy régi barátja és zenésztársa, a dobos Paul Cohen. Bár
jogászként dolgozott, „referencialistáján” olyanok szerepelnek, mint Paul Bley,
Tony Scott, Jimmy Giuffre, Eric Dolphy vagy Archie Shepp. Az alkalmi
kvintettben, a vendég és a házigazda mellett Gyárfás István (gitár), Cserta
Balázs (baritonszaxofon) és Csuhaj Barna Tibor (bőgő) játszott a BJC-ben
rendezett koncerten, és természetesen Mia Vig énekelt.
A jazz nyelvét perfekten beszélő Tommy
hangszeres tevékenysége mellett legalább olyan fontos komponista és
hangszerelői aktivitása is. Erre már Amerikában is felfigyeltek, mégpedig olyan
jazzikonok is, mint Stan Kenton vagy Quincy Jones. Nagylélegzetű műveivel a
magyar zenei világot kívánta gazdagítani, különös tekintettel a kortárszenére.
2013-ban Aranyszimfóniák című, nyolctételes zeneművel köszöntötte a londoni
olimpia magyar aranyérmeseit, amelyet a Budapest Jazz Orchestrával mutatott be
a Duna Palotában. 2016-ban pedig Riói aranyálmok címmel kívánta inspirálni a
nyári olimpiai játékokra utazó magyar sportolókat. A különböző sportágak
művelőinek ajánlott miniszimfóniákat nagy sikerrel mutatta be a Müpában saját
Sinfonietta együttesével és a MÁV Szimfonikus Zenekar vonósaival.
Számos lemezalbuma jelent meg annak idején
Amerikában, itthon pedig hazatelepülését követően. Tommynak az óhazához való
kötődését jól mutatta, hogy egy Amerikában megjelent nagylemezének borítója is
a magyar trikolórt mutatja. A Tommy Vig in Budapest legelső hazalátogatásakor
készült a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, még 1971-ben! Tommy vibrafonon és
marimbán játszik, kísérői pedig a hazai jazz kiemelkedő képviselői: Szakcsi
Lakatos Béla, Pege Aladár és Kőszegi Imre. A repertoáron pedig két közismert
standard szerepel: a Straight, No Chaser Monktól és Rollins Oleo-ja, de a másik
két szám magyar szerzőknek az amerikai jazzvilágban is kedvelt – ugyancsak
standarddé vált – darabjai: Kozma József Hulló levelek (Autumn Leaves) című
örökzöldje és a Softly As In A Morning Sunrise a nagykanizsai születésű Sigmund
Rombergtől.
Hazatelepülését követően szinte minden második
évben egy-egy lemezalbummal jelentkezett. Ezek sorában az első, a szellemes
című Üssdob volt, amit Mia és egy másik ütős, Zsoldos Béla társaságában
készített. Fiatal zenészbarátja, a klarinétvirtuóz Joe Fritz két lemezén is
főszerepet vállalt Az egyik a nagy jazzproducer, Norman Granz, a másik a híres
dalszerző művészete, Henry Mancini előtt tisztelgett.
A 2004-ben megjelent Now and Then / Most és
akkor címében is elárulja, hogy a „csodadobos” Tommy 1947-es bécsi és budapesti
felvételeiből éppúgy ízelítőt kapunk, mint a lemezen Amerikában megjelent
1971-es, majd az 1995-ben a Duna Szimfonikusokkal rögzített rádiófelvételekből.
A költészet integrálása a jazzbe nálunk
jóformán ismeretlen gyakorlatnak számított a legutóbbi időkig. Tommy, aki a
magyar- és a világirodalom meglepően jó ismerője, költészetünknek pedig
kifejezett rajongója, 2018-ban megjelentetett „Musical Impressions of Literary
Giants of Hungary” című CD-jén régi tervét váltotta valóra, amikor a magyar
irodalomra fókuszált. Ezen az albumon olyan nagy magyar írók és költők előtt
tiszteleg, akiknek kötetei sohasem hiányoztak könyvespolcáról. A hét tételből
álló szvitben Petőfi, Jókai, Arany, Ady, József Attila, Karinthy és Rejtő Jenő
emlékét idézi fel, a humort is nagyra értékelő muzsikus.
A Welcome to Hungary! 2012 címmel megjelent
lemezalbum alighanem Tommy pályájának egyik kiemelkedő momentuma. A sztárvendég
a világhírű tenorszaxofonos, David Murray, a közreműködő magyar muzsikusok
pedig a hazai élvonal jelesei: Elek István, Szalóky Béla vagy Schreck Ferenc. A
kompozíciók is Tommy kettős identitását tükrözik, hiszen az amerikai standardek
parafrázisai (Sahara, Buddy and Solita, Rise and Shine) mellett olyan közismert
magyar nép- és műdalok is elhangzanak, mint a Csak egy kislány vagy a Ritka
búza… A jazzben megszokott hangzásvilágot Farkas Rózsa cimbalom- és Cserta
Balázs tárogatójátéka színesíti. De a bónusz trackek között további magyar
vonatkozású feldolgozások is szerepelnek, mint a Minek a szőke énnékem az Az a
szép, valamint édesapjának, Víg Györgynek leghíresebb slágere Szenes Iván
szövegével, a Veled vagyok még gondolatban és végül a Tommy által megzenésített
Petőfi-vers, a Füstbement terv Mia előadásában – magyarul!
A The Time Machine című lemeze a maga nemében
egyedülálló időutazás, szenzációs zenei bravúr, amely példa nélküli a hazai
jazz világában. A zenei matéria „alapanyagát” ugyanis még 2000-ben Amerikában
rögzítették Tommy kvartettjével, amelyben Roger Kellaway (zongora), David Carpenter
(bőgő) és Tommy fia, Roger Lee (dobok) játszott. Ezt az alapanyagot „díszítette
fel” aztán itthoni stúdióban a mindig újat kereső Tommy, három hazai zenész –
Joe Fritz (klarinét), Schreck Ferenc (harsona) és Zana Zoltán (baritonszaxofon)
– közreműködésével. Tommy mesteri hangszerelései nagyban színesítik a
felvételeket. Érdekes összevetni a korábban kiadott felvételeket az újabb
verziókkal.
Tommy megkérdőjelezhetetlen patriotizmusát
jellemzi, hogy amikor felsejlett annak reménye, hogy a 2024-es olimpiát
Magyarországon rendezik meg, akkor saját költségén egy reprezentatív DVD-t
jelentetett meg „2024 Candidate City–Budapest Is a City of Sports, Music and
Fun! – The Tommy Vig Sinfonietta in Concert” címmel. Az angol nyelvű
kísérőfüzet a zenei felvételekre vonatkozó magyarázaton túl nemcsak a magyar
sport kimagasló eredményeivel foglalkozik Puskástól Papp Laciig, de a kultúra,
tudomány, filmművészet, zene és képzőművészet – a nemzetközi világban ismert –
magyar származású kiválóságaival, Nobel-díjasainktól Rubik Ernőig. Még
fővárosunknak a címben ígért, lényegre törő bemutatása is szerepel a füzetben.
Legutóbbi lemezének borítója is kifejezi
kettős kötődését: szülőhazája iránti hűségét és a befogadó országnak, a jazz
szülőföldjének nagyrabecsülését, amely lehetővé tette számára, hogy művészete
kiteljesedjen. A Tommy Vig 2022 alcíme Jazz Jazz arra utal, hogy hősünknek a
műfaj iránti elkötelezettsége mindhalálig szól. A lemez egyes tételei a Monk,
Dizzy, Fats Waller és Beethoven emléke előtti tisztelgés jegyében születtek, de
egyik darab a magyar népzene iránti hódolatát fejezi ki. Az összeállítás
korábban készült felvételekből készült, és mintegy Tommy munkásságának
összegzésekét is felfogható. Nem véletlenül az utolsó tétel a „Budapest 1956”,
amely kifejezi Tommy hazafiúi elkötelezettségét, mint erre a jazz Hot kritikusa
is felhívja a figyelmet. Ugyanis a lemez kiváltotta a tekintélyes francia
jazzmagazin kritikusának, Jérome Partage-nak figyelmét is, aki nagyra értékelő
kritikájában ezt írja: „Tommy Vig, aki egymagában „magyar jazz-intézmény” –
ahogyan ezt már korábban is megírtuk – ezúttal zenei testamentumát nyújtja át a
hallgatónak, amelyben az európai klasszikus zene és a jazz, valamint a free
(amelyet „atonális zenének” nevez) és a nagyzenekari jazz szintézise található
meg.”
Tommy és Mia Vig
Tommy nézetei a zenéről, a művészetekről, de
magáról a világról is szilárdak és megingathatatlanok. Természetesen nem váltottak
ki feltétlen egyetértést. Mindig bátran kiállt nézetei mellett szóban és
írásban egyaránt. Számos alkalommal a lemezeit kísérő füzeteket használta fel
nézetei ismertetésére. A 28 perces Concerto for Vibraharp and Orchestra című
zenekari művét is tartalmazó Anno 2008 – The Music of Tommy Vig című CD-jének
kisérő soraiban megvilágítja, hogy a divatos új irányzatok jórésze inkább szól
a pénzről, mint a zenéről. Válogatás nélkül említi az olyan ikonokat, akik csak
a szívükre hallgattak és nem hódoltak be a kommerciális siker csábításának. Név
szerint: Monk, Bartók, Coltrane, Kenton, Beethoven, Clifford Brown, Albert
Ayler, Gerry Mulligan és Lutoslawski… Sokkal részletesebben szól minderről a
már említett – a David Murray vendégjátékával készített, 2012-es lemezének
terjedelmes kísérőfüzetében, ahol nemcsak az elhangzó darabokról kapunk
részletes információt, de a szerzőnek a műfajjal kapcsolatos, figyelemreméltó
nézeteiről és megszívlelendő filozófiai gondolatairól is. Már Murray felkérése
is, valamint Tommynak Albert Ayler művészete iránti vonzalma is jól
illusztrálja intenzív érdeklődését a modern zene minden formája irányában,
legyen az jazz vagy kortárs, nem is beszélve a klasszikusokról. Az ilyen átfogó
ismeretek nem jellemzőek a professzionális zenei világban sem, ahol a szereplők
túlnyomó többsége egyáltalában nem él az átjárhatóság lehetőségével, valamint
sok esetben a döntő szempont az anyagi és kommerciális siker.
Tommynak a képzőművészethez való vonzódását
nemcsak hatalmas festmény- és grafikai gyűjteménye, de még inkább saját
készítésű figurális és absztrakt festményei, akvarelljei és grafikái, valamint
szenzációs kollázsai is bizonyítják. Ezekből alkalmasint láthattunk ízelítőt
galériákban, jazzklubokban is. Bollák Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti
Galéria munkatársának véleménye szerint „Tommynak nagyon jól áll a
kollázskészítés. Azért illeszt egymás mellé különféle tárgyakat, anyagokat,
színeket és formákat, mert szeret kísérletezni, szereti a dolgok sokféleségét,
a meghökkentő és szinte kiszámíthatatlan végeredményt. Alkotásaira a tiszta
artikuláció, a világos vonalvezetés, a mindent egybefoglaló rend a jellemző.
Képei is szinte muzsikálnak, egy-egy dallamot, harmóniasort kollázsain és
képein is képes kifejezni, ugyanazzal a derűvel, finomsággal, humorral és
bölcsességgel, mint amivel az életét éli, vagy amivel zenét komponál.”
Két rendkívül érdekes magyar nyelvű monográfia
is foglakozik Tommyval. Regényes életéről, amerikai pályafutásnak érdekes
történéseiről szól Ézsiás Erzsébet 1994-ben – jóval Tommy hazatelepülése előtt
– megjelent „A Teleki tértől Hollywoodig” című kötete. Máté J. György
jazz-szakíró, lemezkritikus vaskos munkája, a „Tommy Vig – Mozaikkockák egy
zeneművészről” viszont az ismeretlenként Amerikába érkező fiatalember
világhírűvé válását mutatja be, széles vágányon haladva a karrierépítés
stációin át az amerikai művészvilág kulisszatitkain keresztül a művész zenei
hitvallásáig. Szóba kerülnek olyan témák is, mint a család, az amerikai
életstílus, a vallás, a hit vagy az antiszemitizmus kérdései, de még Tommy
festőművész aktivitása is – hiszen a könyv címlapját is egy festménye díszíti.
