35 éves a
Bárdos Lajos Társaság
Hangverseny és
könyvbemutató
A fenti
eseménynek a Régi Zeneakadémia hangversenyterme adott otthont 2023. május 18-án
délután.A koncerttermet a magyar kórusélet jeles képviselői töltötték meg:
karnagyok, zenetanárok, zeneszerzők, a kórusok képviselői – mind Bárdos Lajos
tisztelői. A 35 éve megalakult Bárdos Lajos Társaságról szóló könyv szerzője és
a hangverseny szerkesztője dr. Márkusné Natter – Nád Klára asszony volt.
Amikor a hangverseny kezdetén a színpadra lépett, hatalmas, bensőséges vastaps
köszöntötte a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett zenei szakírót,
főszerkesztőt, a KÓTA elnökségének tagját, a Bárdos Lajos Társaság főtitkárát.
Ez a vastaps kifejezte mindannyiunk örömét, hogy a nagy munka után, egészségben
láthatjuk őt.Dr. Natter – Nád Klára asszony kiemelten üdvözölteTardy Lászlókiváló művészt,
az MMA rendes tagját, mint az esemény védnökét.
Ezt követően köszöntőt
mondott Sapszon Ferenc Kossuth-díjas karnagy, a Nemzet Művésze.
Lenyűgözve hallgattuk komoly idézeteit, magvas gondolatait.
A köszöntő
elhangzásakor a hangversenyterem színpadán már ott állt a Kodály Zoltán
Magyar Kórusiskola Laudate Gyermekkara. Műsorukon Kodály Zoltán és Bárdos
Lajos művei szerepeltek, zongorán közreműködött Nagy Ákos. Kitűnő karnagyuk Sapszon
Borbála, aki a Sapszon családban már a harmadik karnagyi generációt
képviseli: nagyapja, Sapszon Ferenc Liszt – díjas Érdemes és Kiváló Művész,
kétszeres Bartók-Pásztory díjas, Magyar Örökség díjjal is kitüntetett karnagy
az 1987-ben megalakuló Bárdos Társaság vezetőségi tagja, művészeti vezetője
volt. A Laudate Gyermekkar gyönyörű, kiegyenlített és friss hangzással szólt,
széles skálán mozgott kifejező énekük a lírától az elmélyültségen át a játékos,
dinamikus megszólalásig.
Ezután az Alsóerdősori
Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Felső tagozatos - Gimnáziumi Kórusát
hallhattuk. Karnagyuk, Pintér Eleonóra tanárnő az iskola tanára immár 37
esztendeje. Műsorukban Ismeretlen spanyol mester kis darabját Bárdos Lajos két
kórusműve keretezte – így elhangzott aTábortűznél című kórusmű is, Bárdos Lajos
első vegyeskari darabja, melyet 1921-ben dr. Márkus Miklós versére komponált a
bakonybéli cserkésztáborban.Kedves színfolt volt hallgatni a bimbózó
vegyeskart, és látni az éneklő fiúk csillogó szemét.
A kamarahangversenyt
követően elfoglaltuk helyünket a kis kerek asztalkánál, és kezdődhetett a
könyvet bemutató beszélgetés. Természetesnek adódik a kezdő kérdés: Hogyan és
kikben fogalmazódott meg a Társaság létre hozásának gondolata? Majd: mely
helyszíneken, hogyan működött a Társaság? De e sorok íróját nagyon
foglalkoztatta az is: miért tartotta fontosnak dr. Márkusné Natter – Nád Klára,
hogy könyv jelenjen meg a Társaság 35 évéről. Ezzel kapcsolatban természetesen
a legfőbb indok az, hogy ne merüljön feledésbehárom és fél évtized munkája, jelenjen
meg kiadvány, mely számot ad a csodálatos Bárdos - életmű ápolásáról. Ugyanilyen
fontos a könyv szerzője számára, hogy megemlékezzen a Bárdos nevét viselő 16 kórusról
és 9 iskoláról – karnagyokról és igazgatókról. Ám van itt egy személyes szál
is: ez a könyv a szerző számára tekinthető egy sorozat – Kodály tanítványok -
befejező elemének is. A sorozat korábbi kötetei: 2008: Kodály Zoltán nevét
viselő kórusok és iskolák; 2017: Kodály Zoltán ábrázolások a képzőművészetben; 2018:
40 éves a Magyar Kodály Társaság; 2020: Szőnyi Erzsébet emlékére címmel
született egy kitűnő munka. A jelenlegi
könyvSapszon Ferenc Előszavával indul: „Hogy a tűz ki ne aludjon!”, Natter –
Nád Klára pedig, Bevezetőjében, kitűnő, tömör és pontos összefoglalóját adja a
Társaság történetének.Olvashatunk Kempelen Tünde és Póczonyi Mária, két egykori
Bárdos – tanítvány alapítói gondolatáról, láthatjuk az első elnökség káprázatos
névsorát: társelnök Szőnyi Erzsébet és Nagy Olivér, a család képviseletében
Daróci Bárdos Tamás, művészeti vezető Sapszon Ferenc, főtitkár Lukin László,
titkár Póczonyi Mária, ügyvezető titkár Kempelen Tünde. Az alakuló közgyűlésen,
1987. december 19-én választották meg nyilvánosan a vezetőséget, és „az elnöki
tisztséget Pozsgay Imre akkori államminiszter vállalta.”
Tekintsük át a könyv
fejezeteit! A Bárdos Lajos Kórusok; A
Mátyás -templom Kórusa - ezt a fejezetet Tardy László emeritus karnagy tollából
olvashatjuk; A Bárdos Lajos Iskolák; A Bárdos Iskolák Találkozói, A Bárdos
Lajos Múzeum története –írta Brückner Huba; Találkozások Bárdos Lajossal-
megemlékezések országszerte. A kötetet Névmutató zárja le. A jelenlévők tanúi
voltak mindezek kibontásának, egy-egy részlet felolvasásának is. Érzékelhették
és tapasztalhatták továbbá egy hatalmas életművet felmutató, az énektanári és
karvezetői pálya fontosságát annak bemutatásával szerényen szolgáló ember csodálatos
kulturális kisugárzását. Az ezt a teljesítményt és a szeretetet kifejező
vastaps a könyvbemutató végén sem maradt el.
Brücknerné Bárdos Ágota a díszoklevelek átadásakor.
A háttérben: dr. Márkusné Natter–Nád Klára és Hraschek Katalin
(Mihály Gyula felvétele)
A Bárdos Lajos
Társaság nevében Brücknerné Bárdos Ágota Díszokleveleket nyújtott át
Bárdos Lajos nevét viselő kórusok, karnagyok, illetve iskolák képviselői
számára: Nagy János – Szentes; Szesztay Zsolt – Postumus - Debrecen; Szakáll
Lászlóné, Horváthné Szentléleki Katalin, Mihály Gyuláné – Dunakeszi; Tóth
Krisztina és dr. Pintér Veronika, Kertész Attila - Barcs; OrsovicsYvette és
Nagy Kornélia – Nagymegyer; Hartyányi Mária Piroska és Varró – Sasi Ildikó –
Nagykőrös; Maróti László, Maróti Lászlóné, Gyuris János – Dorozsma. Valamint
Kempelen Tünde alapító – Budapest, ő sajnos nem tudott jelen lenni.
Az oklevelek
átadása után, a szerzői dedikálás előtt közösen is elénekeltük Bárdos Lajos – Dr.
Márkus Miklós: Tábortűznél című kórusművét.
A könyv megjelenését
támogatta a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Kulturális Alap. A képek szép közzététele Dobó Nándornak
köszönhető.
Fontos momentum
a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei együttesek Szövetsége – KÓTA
társelnökének, dr. Mindszenty Zsuzsánna Liszt - díjas karnagynak a könyvhöz
írott ajánlása is. A Bárdos Társaság története szinte összeforr az Éneklő
Ifjúság mozgalommal, a KÓTA által szervezett sok – sok hangversennyel és egyéb
rendezvénnyel is. Ezért is segítette szívesen a kiadvány létrejöttét
háttérmunkával Farkas Tünde, a KÓTA Titkárság részéről.
Az esemény után készültfotón:
dr. Márkusné Natter-Nád Klára, Hraschek Katalin és
Márkus Kristóf
(Márkus Ildikó felvétele)
Nagy
megtiszteltetés számomra és a mai napig nagy öröm, hogy dr. Márkusné Natter –
Nád Klára engem
kért fel a könyvbemutatóra beszélgetőtársának. Ezt a beszámolót pedig B.
Horváth Andrea, a Magyar Kodály Társaság társelnöke, a MKT Hírei
főszerkesztőjének felkérésére írtam.
Remélem, e
beszámolóval is sikerült felkeltenem az érdeklődést e kitűnő könyv iránt!
A könyv a
Bárdos Társaságnál, Brücknerné Bárdos Ágotánál érhet
Hraschek Katalin
35 éve alakult meg a Bárdos Lajos Társaság – Parlando,
2023/2.szám