Dr. Grabócz Márta
(mta.hu/köztestulati tagok)
https://www.youtube.com/watch?v=PBtNgyMRSJw&list=PLfs1ZvoZ3qYQlnqNWy_Dwjg4xvLcSUUfx (1:01:05)
Az előadás ideje: 2023. április 17.
Az előadás helye: MTA Székház, Díszterem (1051
Budapest, Széchenyi István tér 9. I. emelet)
A székfoglaló előadás összefoglalója
Az elmúlt negyven évben a zenetudomány nagy
változáson ment át: a társadalom- és természettudományok fejlődését követve
integrálta azok bizonyos kérdésfeltevéseit, módszereit (lásd pl. „cultural
studies”, kognitív zenepszichológia, zoo-muzikológia, bio-muzikológia,
neuroesztétika, toposzelmélet, zeneszemiotika, zenei narratológia, „performance
studies”, feminista zenetudomány, digitális zenetudomány, vázlat- vagy
keletkezéstörténet-tanulmányozás, zene és idegtudomány stb.)
E sokféleséget figyelembe véve az előadás
címében felvetett kérdés polarizáló és kissé provokatív, de a fent felsorolt
irányzatok két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik típusú megközelítés a zenei
paramétereket, a mérhető és formai törvényszerűségeket tanulmányozza, míg a
másik a történeti-társadalmi kontextust figyelembe véve, a zenei kifejezést is
vizsgálva, kapcsolatot teremt a társadalom eszmevilágával, életével, valamint
az antropológiai kutatások legutóbbi eredményeivel.
E sorok írója harminckét éve szembesül azzal,
hogy a kifejezés és a jelentés mellett elkötelezett zenetudomány valóságos
„harc”: az „esztétikai agnoszticizmus” (ld. Ujfalussy, 1962) ellen vívott
mindennapos küzdelem. A legtöbb nyugat-európai országban és az Egyesült
Államokban a szakmai műhelyek az említett két tendencia mentén válnak szét,
néha a tanításban, kutatásban jelentkező vitákkal.
Az előadás első része a fenti alapkonfliktus
jelenkori előtérbe kerülését, a dualizmus mai megnyilvánulási formáit mutatja
be, illetve főként a második csoport, a „kontextuális és expresszív
megközelítés” új elemző módszereire és eredményeire koncentrál. Ezen elemzések
egy része az Arisztotelész óta ismert retorikai közhelyfogalmat mint típust
tekinti egyik kiindulópontjának, azt amit Kelet-Európában „intonációnak”,
Nyugat-Európában, Amerikában pedig „toposzelméletnek” neveznek. Az utóbbi két
évtizedben ezek vizsgálata jelentősen kibővült: egyrészt a zoo-muzikológiai,
etológiai „univerzáliák” kutatásával, másrészt a kortárs zene új kompozíciós
folyamatainak feltárásával, amelyeket a komputeres hangelemzés, a természeti
jelenségek hanganalízise inspirált (STU/Semiotic Temporal Units, archetipikus
formálások, hangzó naturalizmus stb.).
Az előadás második része a kollektív emlékezet
fogalmára építve egy új kutatási témát vázol fel. Az ezredforduló óta érdekes
párhuzam figyelhető meg a zenei típusok vizsgálata (az emberi- és az
állatvilágbeli invariáns zenei formák, zenei folyamatok feltérképezése) és a
kognitív idegtudomány bizonyos, a mentális tárgyak és kulturális
reprezentációk állandóságára koncentráló
felismerései között. Stanislas Dehaene 2007-ben megjelent munkájában fejezetet
szentel „A kulturális formák egyetemességének” illetve a kulturális invariánsok
problémájának. J.-P. Changeux-t idézi, aki a neuroesztétikáról tartott
előadásaiban az emberi kultúra dimenzióinak rendkívüli, de nem végtelen sokféleségét
hangsúlyozza. Dehaene a „kulturális tárgyak” invariáns jellegéről szóló
elméleteket tekinti át (Lévi-Strauss-tól, Chomsky-n, Dawkinson és Sperberen át
egészen Brownig), és az alábbi következtetésre jut: „[…] Természet és kultúra
szorosan összefonódik. Evolúciós történetünk a genetikai örökségünk révén egy
részben ugyan módosítható, ám korlátokkal rendelkező agyi architektúrát határoz
meg, amely behatárolja a
megtanulható kulturális tárgyak terét […]”. (Les Neurones de la lecture, 2007, 198).
Ezekre a hipotézisekre építve indult 2022-ben
a Strasbourgi Egyetem és a caen-i emlékezetkutatással foglalkozó
neuropszichológiai laboratórium (NIMH) együttműködésével egy
interdiszciplináris kutatás, amely főként a Szabolcsi-féle Musica Mundana zenepéldáit
használja majd fel az „epizodikus” és „szemantikus” zenei emlékezet
vizsgálatánál.
AZ MTA KÖZTESTÜLETÉNEK
TAGJAI LEXIKONBÓL:
Dr.
GRABÓCZ MÁRTA
SZÜLETETT
1952.10.10.
KÜLSŐ
TAG 2022
A
ZENETUDOMÁNY KANDIDÁTUSA1989
PHD1985
SZAKTERÜLET
Zenetudomány
(Zeneesztétika, Zeneszemiotika, Kortárs zene)
Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya
FOGLALKOZÁS
kutatóprofesszor,
professzor emerita (ACCRA és CREAA kutatócsoportok)
KUTATÁSI
TÉMA
●
Kortárs zene,
elektroakusztikus és komputerzene; magyar zeneszerzők
●
Zenei jelentés,
szemiotika a 19.-20. századi zeneművekben
●
Zenei narratológia
(elmélet és elemzés)
PUBLIKÁCIÓK
Grabócz Márta publikációs listája
SZERVEZETI
TAGSÁGOK
●
Eötvös Loránd Kutatási
Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont (tanácsadó testület tag)
●
Magyar Zenetudományi és
Zenekritikai Társaság
●
MTA Szemiotikai
Munkabizottság (Művelődéstörténeti Osztályközi Állandó Bizottság)
●
Association Française
de Sémiotique
●
Centre de recherche de
d’expérimentation sur l’acte artistique (ITI CREAA Université de
Strasbourg)
●
European Narratology
Network
●
Institut Universitaire
de France
●
International
Association for Semiotic Studies (IASS)
●
International Congress
International Project on Musical Signification (ICMS)
SZERKESZTŐI
TEVÉKENYSÉGEK
●
Studia Musicologica
●
Musique en acte
●
Pensamiento, palabra y
obra
●
Editions Hermann,
Paris, "Collections GREAM/ Sémiotique et Narratologie
●
Editions des Archives
Contemporaines, Paris (Music Studies)
DÍJAK
●
MZZT Kroó György
életműdíj: 2022
●
Chevalier dans l'ordre
de la Légion d'honneur: 2018
●
Chevalier dans l'Ordre
des Palmes Academiques: 2011
●
Szabolcsi
Bence-díj: 2010
ADOMÁNYOZOTT
CÍMEK
●
habilitált
doktor: 1993
ELÉRHETŐSÉGEK
●
Université de
Strasbourg
67084 Strasbourg Cedex, Strasbourg Cedex 14 rue Descartes/ACCRA
Franciaország